Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-28 / 71. szám
1999 MÁRCIUS 28. KEDD TEWiDEla ♦jMAfifeSR-HIRIÄß . » ; :v . ' ( r * f * %% / ' •?: V}* <. 1 * 1 1 1 A dolgozni akaró, dolgozni tudó magyarok új munkaállamát akarjuk megteremteni Jaross Andor miniszter beszéde Vágsellyén Galántán a magyar élet nagy problémáiról es Vágs^lye, március 27. Jaross Andor tárcanélküli miniszter vasárnap délelőtt titkára. Mészár Oszkár kíséretében Vág- seUyére érkezett, ahol résztvett az Egyesült Magyar Párt vágsellyei járási szervezetének nagygyűlésén. A nagygyűlésen hatalmas tömeg jelent meg. VágSeilye főtere valósággal feketéllett az emberektől. Mintegy tízezer hallgatója volt a miniszter beszédének a járás egész területérők Az ülésen megjelentek Holota János, Füssy Kálmán és Turcsányi Imre országgyűlési képviselők, Jaross Vilmos főispán, báró Majthcnyi József alispán és még igen sokan mások. Az ülést Miskomcs Ferenc nyitotta meg, majd négy magyarruhás leány virágcsokrot nyújtott át a miniszternek, a főispánnak és az alispánnak. Utána Fekete Lajos dr. járási főszolgabíró üdvözölte a minisztert, majd Jaross Andor felszólalására került sor. A miniszter először megköszönte az üdvözlést, majd hangoztatta, hogy a felvidéki magyar párt több mint párt, a felvidéki magyar lakosság mozgalmává vált a rákényszerített cseh hatalommal szemben. Ez azonban már a múlté. A magyarság nem élhet múltjából, erői gyarapodóban vannak. Ahogyan a Kém^tbirodalom. lerázta magáról a reákényszerített bilincseket, ugyanolyan formában válik napról- napra erősebbé a magyarság is és most már erős magyar hadseregre támaszkodva (Éljenzés és taps.) megszűnt olyan nemzet lenni, amelynek sorsáról valahol másutt is ítéletet lehet mondani. Magunk határozzuk ' meg cselekedeteinket és nincsen szükségünk arra, hogy más gyámkodjék felettünk. A Kárpátok medencéjében rendet akarunk teremteni — Az elmúlt napok során olyan események zajlottak le, amelyek azt igazolják, hogy még mindig vannak egyesek, akik azt gondolják, hogy az a politikai maszlag, amely húsz év alatt Csehszlovákiában tenyészett, még tovább tenyészthető. Vakmerő támadlást kíséreltek meg magyar csapatok és védtelen magyar városok ellen. Mi a Kárpátok medencéjében rendet akarunk teremteni es felelősek vagyunk a biztonságért. Ugyanakkor azonban teljes mértékben elismerjük minden nemzetnek azt a jogát, hogy önmaga válassza meg életformáját, de azt is tudnia kell mindenkinek, hogy a Kárpátok medencéjében csak békésen élhetünk egymás mellett és csak egymás érdekeinek tiszteletbentartása lehet az a politikai program, amelynek alapján a kölcsönös tiszteletadás, a kölcsönös megbecsülés alapján, tudjuk a jövőt kiformálni. — A szlovák nemzetnek sem a mesz- szebb, sem a közelmúltban és állítom azt, hogy ma sem vagyunk ellensége vagy ellenfele. Azok, akik ma olyan. politikai kalandokat akarnak önmaguk számára kicsiholni, amelyek egyik nemzet érdekeivel sem párhuzamosak, azok az egységesen összefogott magyar és szlovák nemzettel fogják magukat szembentalálni. De azt is vegyék tudomásul, hogy a magyarság erői ma már nemcsak népi és nemzeti jellegű erkölcsi erők, hanem a magyarság mögött ma már jól felszerelt, jól begyakorolt és ha kell ütni tudó hadsereg áll. Ez a hadsereg Kárpátalján pár nap leforgása alatt megmutatta, hogy mit tud cselekedni, milyen katonai feladatok megoldására alkalmas. Ne kívánja senki ennek a hadseregnek ütőképességét kihívni. —- Tudjuk, hogy a magyarságot a katonai értékek is jellemzik, amelyek a magyar családból sarjadzanak. Azt akarjuk, hogy a trianoni élet alat csak nehezen fejlődött, de a visszacsatolt ■ területek révén fokozatosan megerősödő magyar élet egészséges magyar életté fejlődhessen. (Helyeslés és taps.) Mi arra a feladatra vállalkoztunk, hogy ennek a jobb és szebb magyar életnek az alapjait lerakjuk. A világ halad, események viszik előre a történelmet. Olyan berendezést keU, adnunk -iwrnzc tünknek, hogy minél egészségesebb, minél függetlenebb legyen. (Éljenzés.) — Ma már szabad a magyar szó, szabad a magyar lélegzetvétel, de vájjon elegendő-e a magyar élethez mindez? Vájjon nem kell-e hogy mi, magyarok ne gondoskodjunk arról, hogy ez a föld, ez a terület ténylegesen á magyarság, a ' magyar népi tömegek kezeire jusson ? Szükség: van arra, hogy uuuu»«», ami fejlődésre szorul megreformáljuk — Vannak a magyar politikai életnek olyan frakciói, amelyeknek nem tetszik az a friss, egészséges lendület, az a friss levegő. amelyet mi viszünk magunkkal a parlamentbe és amelyet hozzá akarunk adni ahhoz a törekvéshez, hogy az ősi rögön új magyar életet kell teremteni. A mi programmunk rokon azzal a programmal, amelyet a mai magyar kormány is képvisel és amely programmot. vallja a legnagyobb magyar párt a Magyar Élet Pártja. Érezzük, hogy igenis szükség van arra, hogy mindent, ami fejlődésre szorul, megreformáljuk, megújítsuk, érezzük azt, hogy van lelkesedés és ha k»ll egység a magyar társadalomban ahhoz, hogy a közös ellenséggel szembeszálljon. Mi a dolgozniakaró, a dolgozni tudó nagy teljesítményekre vállalkozni tudó magyaroknak új munkaállamát akarjuk megteremteni. (Zúgó helyeslés és taps.) A kényelmes élet tűnjön el a magyar életből és a munkát állítsuk az első sorba. Egységre van szükség a magyar társadalomban. Milyen ereje van annak, ha valaki úgy tud beszélni, mint ahogy beszél az olasz miniszterelnök s az egész világ figyelme oda összpontosul, hogy mit fog mondani. Miért van ennek a szónak ilyen hatalmas, varázslatos ereje? Mert tudja az egész világ, hogy amit Mussolini mond el, az negyvenötmillió olasznak' a szava és negyvenöt- millió olasznak a szava hatalmas szó. Ezért mondhatjuk mi is, hogy meg kell teremteni azt a politikai légkört, amelyben ha megszólal a magyar vezér, nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzója, (Szűnni nem akaró éljenzés és taps.) akkor ez ne csak katonai egységet, ne csak katonailag felfogott védelmi egységet jelentsen, hanem nemzetpolitikailag is teljes lelki magyar egységet jelentsen, amely mögött a szegedi .gondolatnak a multjá, a jelene és a szegedi gondolatból fakadó jövő is beleértetődik. ; ;,' — A miniszternek hatalmas, tapssal fogadott beszéde után Turcsányi Jmre dr. és Füssy Kálmán képviselő szólalt fel, majd Biskoroványi Ernő és. Fekete Ferenc fel szólalása után a nagygyűlés végétért. Becsületes kenyeret és biztosabb megélhetést Galánta, március 27. Jaross Andor tárcanélküli miniszter Vágsellyéről Galán- tára ment és ott is nagy beszédet mondott az Egyesült Magyar Párt galántai járási szervezetének nagygyűlésén. Galántán még» többen gyűltek össze, mint Vágsellyén. A szemergő eső sem akadályozta, meg a vidékieket, hogy szekerekkel é3 kerékpáron be ne jöjjenek Gálántára. Mintegy tizenötezer főnyi tömeg gyűlt össze a templom mö-j götti téren, hogy a minisztert, a párt ein# két meghallgassa. A gyűlést báró Fekete Zoltán nyitotta meg, majd Kovács Jenő helyi elnök mondott rövid beszédet. Jaross Andor miniszter az üdvözlések megköszönése után hangoztatta, hogy az a munka, amelyet ő és munkatársai folytatnak, olyan természetű, hogy csak akkor tudják jól elvégezni, ha érzik, hogy a magyarság tömegei állanak mögöttük, ha tudják, hogy a politikai bizalom, amely őket a felvidéki magyarsággal húsz éven át összefűzte, továbbra is fennáll. A párt szociális programot hirdetett a múltban; ezt hirdeti most is. Hirdeti egyben a keresztény erkölcsiségnek a gondolatát is, mert úgy érzi, hogy szüksége van a mozgalomnak erkölcsös, becsületes embert formáló erkölcsi törvényekre is. Ezeket a tör vényeket a keresztény erkölcstan, a keresztény vallás dogmáiban lehet megtalálni. Hangoztatta ezután, hogy politikai munkatársaival együtt, úgy érzi, hogy becsületes kenyeret és biztosabb megélhetést kell nyújtani mindazoknak, akik húsz éven át jóban-rosszban kitartottak a magyar gondolát mellett, akik hajlandók voltak élet- és vagyonbiztonságukat odaadni a küzdelem érdekében. De kötelessége van a pártnak azokkal' széniben is, akik bizonyos okoknál fogva nem állhatták ki az első sorban és a másodikban álltak. Ők is magyarok.— mondotta a miniszter — és részükre is megvan a lehetőség, hogy beleilleszkedjenek a magyar életközösségbe, illő bűnbocsánattal, illő szerénységgel és illő penitenciával. . Egyet vegyenek ők is tudomásul — folytatta — és vegye tudomásul az egész világ, és különösen Közép- Európa: ma magyarnak lenni, a magyar állam Ismét JJköktiél nyertéh a 300.000 p legnagyobb főnyereményt. On is nyerhet, ha sorsjegyet Tánikué látók [A,u Ua b&w Budapest, IV., Rendelés levelezői ipon, lebMen vagy posta- utalványon. d. z er vita - tér 3, keretébe tartozni, a magyar nemzet tagjának lenni becsület kérdése. Ma már leveszik a kalapot Európában az előtt a magyar előtt, akivel olyan soká nem szívesen tették volt ezt. Európában sokáig azt hitték Magyarországról, hogy haldokló beteg ember. Ez nem igaz. — Ma Magyarország egészséges, erős, folyton erősödő ember, aki ha kinyújt ózik, ha megropogtatja az izmait, nyomában meginognak a kényszerhatárok. (Zúgó taps és éljenzés.) A kérdés most az, miképpen lehet a Kárpátok medencéjében olyan rendet teremteni, amelyen belül újból a régi együttműködés, a régi összhang és a régi gazdasági jólét helyreállhat. A Kárpátok medencéje olyan terület, amelyet a Mindenható szinte természeti törvényekkel kapcsolt egymáshoz, és amelyen belül egy egységes egész, önmagát kiegészíteni t\yió gazdasági és politikai élet kifejlődésének minden előfeltétele abban van. (Helyes és taps.) Viszont ilyen együttműködés csak akitor lehetséges, ha a medence közepén erős, egészséges magyarság lakik, amely a saját keretén belül olyan életet teremt, hogy oltalma alá szívesen jönnek a többi Kárpátalján élő népek és nemzetek. (Ügy van! Ügy van! helyeslés és taps.) A magyar A miniszter foglalkozott a szlovák repülőgépek támadásával is. .— A közelmúltban szlovák repülőgépek támadtak meg magyar városokat és jónak látták a mi. hadmozdulatainkat úgy megbosszulni, hogy békés lakosságot ijesztgettek bombákkal. A válasz a magyar hadsereg, részéről az volt, hogy’ megtanította ezeket a vállalkozó szelleműeket arra, hogy elmúlt az az idő, amikor a magyarságra csak úgy rá lehetett ütni. “A miniszter a továbbiakban hangoztatta, hogy szükség van arra is, hagy saját életkeretünkön belül kitatarozzuk a magunk állami épületét, hogy ebben az épületben becsületes hajlékot tudjunk adni minden dolgozni akaró magyar családnak. Hangoztatta, hogy a jó magyar nemcsak a jó katonát jelenti, hanem jelenti a munkáját becsületesen végző magyar embert is, bármi legyen is a foglalkozása. Az a fontos, hogy mindenki százszázalékig megállja a helyét azon a poszton, ahová állították. A miniszter végül a felvidéki magyarság problémaival foglalkozott. Kijelentette, hogy a munkát még nem végezte el, még sok tennivaló van hátra, de vállalja a felelősséget, hogy ezt a munkát elvégzi. Felelősséggel tartozunk a szegényembernek és. a vagyonosnak ugyanúgy, mint ahohadsereg gyan a szegény ember munkája révén felelősséggel tartozik nem a vagyonnak, hanem a vagyonon keresztül az államnak, a nemzetnek. A magyarság csak úgy tud megállani a maga helyén és tud magának ezen a földön biztos otthont teremteni, ha ezeket az eszméket megfogadja és megvalósítja. Ezt a programot akarja, rendszeres, fokozatos törvényalkotásokon keresztül megvalósítani a kormány. A Kár- pátok-medencéjében a Mindenható adott ugyan nekünk otthont, de hogy ebből a nemzetnek méltó hazája legyen, az rajtunk, a mi erőnkön múlik. A miniszter beszédét a hallgatóság lelkes tapssal fogadta. Utána még Holota János képviselő szólalt fel. Jaross Andor miniszter az esti órákban visszautazott a fővárosba. Az SzMTSz Révay János grófot, a PTE Esterházy János grófot választotta elnökévé Pozsony, március 27, A Szlovákiai Magyar Testnevelési Szövetség mai tisztújító köz* gyűlésén Révay János gróf földbirtokost választották meg a^jjj^vctsdg1 elnökévé. A Pozsofim^rorruh pgylet elnöke Esterházy János —
