Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-28 / 71. szám

1999 MÁRCIUS 28. KEDD TEWiDEla ♦jMAfifeSR-HIRIÄß . » ; :v . ' ( r * f * %% / ' •?: V}* <. 1 * 1 1 1 A dolgozni akaró, dolgozni tudó magyarok új munkaállamát akarjuk megteremteni Jaross Andor miniszter beszéde Vágsellyén Galántán a magyar élet nagy problémáiról es Vágs^lye, március 27. Jaross Andor tárcanélküli miniszter vasárnap délelőtt titkára. Mészár Oszkár kíséretében Vág- seUyére érkezett, ahol résztvett az Egye­sült Magyar Párt vágsellyei járási szerve­zetének nagygyűlésén. A nagygyűlésen hatalmas tömeg jelent meg. VágSeilye fő­tere valósággal feketéllett az emberektől. Mintegy tízezer hallgatója volt a miniszter beszédének a járás egész területérők Az ülésen megjelentek Holota János, Füssy Kálmán és Turcsányi Imre országgyűlési képviselők, Jaross Vilmos főispán, báró Majthcnyi József alispán és még igen so­kan mások. Az ülést Miskomcs Ferenc nyitotta meg, majd négy magyarruhás leány virágcsok­rot nyújtott át a miniszternek, a főispán­nak és az alispánnak. Utána Fekete Lajos dr. járási főszolgabíró üdvözölte a minisz­tert, majd Jaross Andor felszólalására ke­rült sor. A miniszter először megköszönte az üd­vözlést, majd hangoztatta, hogy a felvi­déki magyar párt több mint párt, a felvi­déki magyar lakosság mozgalmává vált a rákényszerített cseh hatalommal szemben. Ez azonban már a múlté. A magyarság nem élhet múltjából, erői gyarapodóban vannak. Ahogyan a Kém^tbirodalom. le­rázta magáról a reákényszerített bilincse­ket, ugyanolyan formában válik napról- napra erősebbé a magyarság is és most már erős magyar hadseregre tá­maszkodva (Éljenzés és taps.) megszűnt olyan nemzet lenni, amelynek sorsáról va­lahol másutt is ítéletet lehet mondani. Ma­gunk határozzuk ' meg cselekedeteinket és nincsen szükségünk arra, hogy más gyám­kodjék felettünk. A Kárpátok medencéjében rendet akarunk teremteni — Az elmúlt napok során olyan esemé­nyek zajlottak le, amelyek azt igazolják, hogy még mindig vannak egyesek, akik azt gondolják, hogy az a politikai maszlag, amely húsz év alatt Csehszlovákiában te­nyészett, még tovább tenyészthető. Vak­merő támadlást kíséreltek meg magyar csapatok és védtelen magyar városok ellen. Mi a Kárpátok medencéjében rendet akarunk teremteni es felelősek vagyunk a biztonságért. Ugyanakkor azonban teljes mértékben el­ismerjük minden nemzetnek azt a jogát, hogy önmaga válassza meg életformáját, de azt is tudnia kell mindenkinek, hogy a Kárpátok medencéjében csak békésen él­hetünk egymás mellett és csak egymás ér­dekeinek tiszteletbentartása lehet az a po­litikai program, amelynek alapján a köl­csönös tiszteletadás, a kölcsönös megbe­csülés alapján, tudjuk a jövőt kiformálni. — A szlovák nemzetnek sem a mesz- szebb, sem a közelmúltban és állítom azt, hogy ma sem vagyunk ellensége vagy ellen­fele. Azok, akik ma olyan. politikai kalan­dokat akarnak önmaguk számára kicsi­holni, amelyek egyik nemzet érdekeivel sem párhuzamosak, azok az egységesen össze­fogott magyar és szlovák nemzettel fogják magukat szembentalálni. De azt is vegyék tudomásul, hogy a magyarság erői ma már nemcsak népi és nemzeti jellegű erkölcsi erők, hanem a magyarság mögött ma már jól felszerelt, jól begyakorolt és ha kell ütni tudó hadsereg áll. Ez a hadsereg Kárpátalján pár nap lefor­gása alatt megmutatta, hogy mit tud cse­lekedni, milyen katonai feladatok megol­dására alkalmas. Ne kívánja senki ennek a hadseregnek ütőképességét kihívni. —- Tudjuk, hogy a magyarságot a kato­nai értékek is jellemzik, amelyek a magyar családból sarjadzanak. Azt akarjuk, hogy a trianoni élet alat csak nehezen fejlődött, de a visszacsatolt ■ területek révén fokoza­tosan megerősödő magyar élet egészséges magyar életté fejlődhessen. (Helyeslés és taps.) Mi arra a feladatra vállalkoztunk, hogy ennek a jobb és szebb magyar élet­nek az alapjait lerakjuk. A világ halad, események viszik előre a történelmet. Olyan berendezést keU, adnunk -iwrnzc tünknek, hogy minél egészségesebb, minél függetle­nebb legyen. (Éljenzés.) — Ma már szabad a magyar szó, sza­bad a magyar lélegzetvétel, de vájjon ele­gendő-e a magyar élethez mindez? Vájjon nem kell-e hogy mi, magyarok ne gondos­kodjunk arról, hogy ez a föld, ez a terület ténylegesen á magyarság, a ' magyar népi tömegek kezeire jusson ? Szükség: van arra, hogy uuuu»«», ami fejlődésre szorul megreformáljuk — Vannak a magyar politikai életnek olyan frakciói, amelyeknek nem tetszik az a friss, egészséges lendület, az a friss le­vegő. amelyet mi viszünk magunkkal a parlamentbe és amelyet hozzá akarunk adni ahhoz a törekvéshez, hogy az ősi rögön új magyar életet kell teremteni. A mi programmunk rokon azzal a pro­grammal, amelyet a mai magyar kormány is képvisel és amely programmot. vallja a legnagyobb magyar párt a Magyar Élet Pártja. Érezzük, hogy igenis szükség van arra, hogy mindent, ami fejlődésre szorul, megreformáljuk, megújítsuk, érezzük azt, hogy van lelkese­dés és ha k»ll egység a magyar társada­lomban ahhoz, hogy a közös ellenséggel szembeszálljon. Mi a dolgozniakaró, a dol­gozni tudó nagy teljesítményekre vállal­kozni tudó magyaroknak új munkaállamát akarjuk megteremteni. (Zúgó helyeslés és taps.) A kényelmes élet tűnjön el a ma­gyar életből és a munkát állítsuk az első sorba. Egységre van szükség a magyar tár­sadalomban. Milyen ereje van annak, ha valaki úgy tud beszélni, mint ahogy beszél az olasz mi­niszterelnök s az egész világ figyelme oda összpontosul, hogy mit fog mondani. Miért van ennek a szónak ilyen hatalmas, va­rázslatos ereje? Mert tudja az egész világ, hogy amit Mussolini mond el, az negy­venötmillió olasznak' a szava és negyvenöt- millió olasznak a szava hatalmas szó. Ezért mondhatjuk mi is, hogy meg kell teremteni azt a politikai légkört, amelyben ha megszólal a magyar vezér, nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormány­zója, (Szűnni nem akaró éljenzés és taps.) akkor ez ne csak katonai egységet, ne csak katonailag felfogott védelmi egységet je­lentsen, hanem nemzetpolitikailag is teljes lelki magyar egységet jelentsen, amely mögött a szegedi .gondolatnak a multjá, a jelene és a szegedi gondolatból fakadó jövő is beleértetődik. ; ;,' — A miniszternek hatalmas, tapssal fo­gadott beszéde után Turcsányi Jmre dr. és Füssy Kálmán képviselő szólalt fel, majd Biskoroványi Ernő és. Fekete Ferenc fel szólalása után a nagygyűlés végétért. Becsületes kenyeret és biztosabb megélhetést Galánta, március 27. Jaross Andor tárcanélküli miniszter Vágsellyéről Galán- tára ment és ott is nagy beszédet mondott az Egyesült Magyar Párt galántai járási szervezetének nagygyűlésén. Galántán még» többen gyűltek össze, mint Vágsellyén. A szemergő eső sem akadályozta, meg a vidé­kieket, hogy szekerekkel é3 kerékpáron be ne jöjjenek Gálántára. Mintegy tizenötezer főnyi tömeg gyűlt össze a templom mö-j götti téren, hogy a minisztert, a párt ein# két meghallgassa. A gyűlést báró Fekete Zoltán nyitotta meg, majd Kovács Jenő helyi elnök mondott rövid beszédet. Jaross Andor miniszter az üdvözlések megköszönése után hangoztatta, hogy az a munka, amelyet ő és munkatársai folytat­nak, olyan természetű, hogy csak akkor tudják jól elvégezni, ha érzik, hogy a magyarság tömegei álla­nak mögöttük, ha tudják, hogy a politikai bizalom, amely őket a felvidéki magyarsággal húsz éven át összefűzte, továbbra is fennáll. A párt szociális programot hirdetett a múltban; ezt hirdeti most is. Hirdeti egyben a ke­resztény erkölcsiségnek a gondolatát is, mert úgy érzi, hogy szüksége van a moz­galomnak erkölcsös, becsületes embert for­máló erkölcsi törvényekre is. Ezeket a tör vényeket a keresztény erkölcstan, a ke­resztény vallás dogmáiban lehet megta­lálni. Hangoztatta ezután, hogy politikai mun­katársaival együtt, úgy érzi, hogy becsüle­tes kenyeret és biztosabb megélhetést kell nyújtani mindazoknak, akik húsz éven át jóban-rosszban kitartottak a magyar gon­dolát mellett, akik hajlandók voltak élet- és vagyonbiztonságukat odaadni a küzde­lem érdekében. De kötelessége van a párt­nak azokkal' széniben is, akik bizonyos okoknál fogva nem állhatták ki az első sorban és a másodikban álltak. Ők is ma­gyarok.— mondotta a miniszter — és ré­szükre is megvan a lehetőség, hogy bele­illeszkedjenek a magyar életközösségbe, illő bűnbocsánattal, illő szerénységgel és illő penitenciával. . Egyet vegyenek ők is tudomásul — folytatta — és vegye tudo­másul az egész világ, és különösen Közép- Európa: ma magyarnak lenni, a magyar állam Ismét JJköktiél nyertéh a 300.000 p legnagyobb főnyereményt. On is nyerhet, ha sorsjegyet Tánikué látók [A,u Ua b&w Budapest, IV., Rendelés levelezői ipon, lebMen vagy posta- utalványon. d. z er vita - tér 3, keretébe tartozni, a magyar nemzet tagjának lenni becsület kérdése. Ma már leveszik a kalapot Európában az előtt a magyar előtt, akivel olyan soká nem szívesen tették volt ezt. Európában sokáig azt hitték Magyarországról, hogy haldokló beteg ember. Ez nem igaz. — Ma Magyarország egészséges, erős, folyton erősödő ember, aki ha kinyújt ózik, ha megropogtatja az izmait, nyomában meginognak a kényszerhatárok. (Zúgó taps és éljenzés.) A kérdés most az, miképpen lehet a Kárpátok medencéjében olyan ren­det teremteni, amelyen belül újból a régi együttműködés, a régi összhang és a régi gazdasági jólét helyreállhat. A Kárpátok medencéje olyan terület, amelyet a Minden­ható szinte természeti törvényekkel kap­csolt egymáshoz, és amelyen belül egy egy­séges egész, önmagát kiegészíteni t\yió gazdasági és politikai élet kifejlődésének minden előfeltétele abban van. (Helyes és taps.) Viszont ilyen együttműködés csak akitor lehetséges, ha a medence közepén erős, egészséges magyarság lakik, amely a saját keretén belül olyan életet teremt, hogy oltalma alá szívesen jönnek a többi Kárpátalján élő népek és nemzetek. (Ügy van! Ügy van! helyeslés és taps.) A magyar A miniszter foglalkozott a szlovák re­pülőgépek támadásával is. .— A közelmúltban szlovák repülőgépek támadtak meg magyar városokat és jónak látták a mi. hadmozdulatainkat úgy meg­bosszulni, hogy békés lakosságot ijeszt­gettek bombákkal. A válasz a magyar hadsereg, részéről az volt, hogy’ megtaní­totta ezeket a vállalkozó szelleműeket arra, hogy elmúlt az az idő, amikor a ma­gyarságra csak úgy rá lehetett ütni. “A miniszter a továbbiakban hangoz­tatta, hogy szükség van arra is, hagy saját élet­keretünkön belül kitatarozzuk a ma­gunk állami épületét, hogy ebben az épületben becsületes hajlé­kot tudjunk adni minden dolgozni akaró magyar családnak. Hangoztatta, hogy a jó magyar nemcsak a jó katonát jelenti, ha­nem jelenti a munkáját becsületesen végző magyar embert is, bármi legyen is a fog­lalkozása. Az a fontos, hogy mindenki százszázalékig megállja a helyét azon a poszton, ahová állították. A miniszter végül a felvidéki magyarság problémaival foglalkozott. Kijelentette, hogy a munkát még nem végezte el, még sok tennivaló van hátra, de vállalja a fe­lelősséget, hogy ezt a munkát elvégzi. Fe­lelősséggel tartozunk a szegényembernek és. a vagyonosnak ugyanúgy, mint aho­hadsereg gyan a szegény ember munkája révén fe­lelősséggel tartozik nem a vagyonnak, ha­nem a vagyonon keresztül az államnak, a nemzetnek. A magyarság csak úgy tud megállani a maga helyén és tud magának ezen a földön biztos otthont teremteni, ha ezeket az eszméket megfogadja és meg­valósítja. Ezt a programot akarja, rend­szeres, fokozatos törvényalkotásokon ke­resztül megvalósítani a kormány. A Kár- pátok-medencéjében a Mindenható adott ugyan nekünk otthont, de hogy ebből a nemzetnek méltó hazája legyen, az rajtunk, a mi erőnkön mú­lik. A miniszter beszédét a hallgatóság lel­kes tapssal fogadta. Utána még Holota János képviselő szólalt fel. Jaross Andor miniszter az esti órákban visszautazott a fővárosba. Az SzMTSz Révay János grófot, a PTE Esterházy János grófot választotta elnökévé Pozsony, március 27, A Szlovákiai Magyar Testnevelési Szövetség mai tisztújító köz* gyűlésén Révay János gróf földbirtokost vá­lasztották meg a^jjj^vctsdg1 elnökévé. A Pozsofim^rorruh pgylet elnöke Esterházy János —

Next

/
Oldalképek
Tartalom