Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

4 TEEBlDrt! vAUgVaRHIRME 1939 MÁRCIUS L SZERDA' egy pedeig sem. (Élénk helyeslés és taps.) A mi szívünk és lelkünk együtt érzett, együtt dobogott C sonkama gyaror szag többi keresztény magyarjaiéval. És most bogy -visszajöttünk, most sem akarunk corpus separatum lenni. (Helyeslés.) Amint összeomlott a trianoni határ, a határon összeölelkeztünk, ö&szeesókolóz- tunk a húsz év 6ta elvált magyar testvé­reinkkel és őket keblünkre ölelve elhatá­roztuk, hogy a megerősödött Magyar- Ország boldog jövőjéért, együtt fogunk dolgozni. (Éljenzés.) Elhatároztuk, hogy a keresztény Magyarország terüle­tén magyar szellemben akarunk építeni. Mi a keresztény er­kölcsre akarjuk építeni a mi Magyaror­szágunk jövő boldogulását. Mi azt akar­juk, hogy a keresztény erkölcs szétrom- bolhatatlan sziklájára építsük fel a ke­resztény magyar hazát, amely - jövendő évezredeken át tudjon küzdeni az élet minden viharában. Ebben a szellemben üdvözlöm a javaslatot és azt elfogadom. (Élénk helyeslés és taps, a szónokot szá­mosán üdvözlik.) A nemzet tisztességes erőinek összefogása Ezután Eckhardt Tibor, a kisgazda- párt vezére szólalt fel. Egyetért az elő­adónak azzal a felhívásával, hogy szen- vedélymentesen kell a javaslatot tár­gyalni. A zsidókérdést tiszteségesen és végérvényesen meg kell oldani, mert a forradalom tönkreteszi a nemzet jövőjét. Felkiáltások a jobboldalon: Azért van itt a javaslat! Eckhardt Tibor elvileg kifogásolja, hogy a javaslat nem disztingvál zsidó és zsidó között, nem tesz különbséget érde­mesek és érdemtelenek között. A maga részéről azt tartaná helyesnek, ha a jö­vőre nézve eltiltanák a zsidók bevándor­lását. Erről a javaslat nem intézkedik. Általában az idegenek bevándorlását le­hetőleg alacsony kvótához kell kötni. Szerinte pontos zsidókatasztert kellett volna készíteni, mert ennek hiányában olyan igazolási kényezer szakadt úgyszólván minden­kire, amelynek megfelelni szinte lehetet­lenség. Olyan törvényre van szükség, amely végre is hajtható. Kifogásolja, hogy a javaslat össze-kavarja a faji és asszimiláció« problémát. A maga részéről hajlandó a zsidókat, mint egyenrangú jó magyar honpolgórtár*ait akceptálni, de valahol állítsuk be a cezúrát. Ne azok el­len a zsidók elleu történjék intézkedés, akiknek működése közérdekű. Ezután ar­ról beszélt, hogy kiket kell idegeneknek tekinteni, majd arról szól. hogy nem lehet helyeselni olyan intézkedéseket, amelyek ártanak a zsidó és keresztény társadalomnak is. A félvérekkel szemben az az állás­pontja, hogy amelyik félvér keresztény vallásé, az keresztény, amelyik zsidó vallású, az zsidó. Ez az egyszerű és ter­mészetes megoldás. A tájbiológiái állás­pont bomlasztó elemet visz bele a társa­dalomba. Tiltakozik a családfakutatás ma­gyartalan rendszere ellen. A féívérekot nem lehet kitaszítani, min­den túlzás megbosszulja magát. Nem le­het a családot, amelyen a nemzet fel­épül, megbontani. Nem szavazza meg a javaslatnak azt a részét sem, amely a fronton létrejött bajtársi szellemet rob­bantja szét. Arról szólott ezután, hogy a Felvidé­ket nem szabad különválasztani a zsidó­kérdés szempontjából. Ahol nincsenek vámhatárok, ilyen megkülönböztetést nem lehet csinálni. Egyszerűen annak az elvnek leszögezésére kellene szorítkozni, hogy a Felvidéken azok a zsidók, akik húsz esztendőn keresztül magyaroknak val­lották magukat, akkor, amikor magyar nak lenni csak áldozatot jelentett; egyen­jogú magyar állampolgárok, a többiek pedig a zsidótörvény alá tartoznak. Ki fogásolja, hogy a törvényjavaslat a hely­telen nemzeti, vagyoni elosztást nem kor­rigálja, nem nyúl hozzá a részvénytársa­ságokhoz. Ezután külföldi példákra hivatkozott és azt hangoztatta, hogy éppen azért állt a miniszterelnök mellé, mert tőle a nemzet tiszteséges erőinek összefogását, a zsidókérdésnek emberséges, európai és magyar megoldását reméli. (Helyeslés.) Végül hangoztatja, hogy a nemzeti nyu galom megrontóival le kell számolni. <&. ' Megbukott a mese, hogy a magyar nem ért a kereskedelemhez Rajniss Ferenc volt a vita utolsó szó­noka. Azzal kezdte beszédét, hogy a ma­gyar jövendő egyik legfontosabb kér­désében nyugodtan és tárgyilagosan kell a zsidókérdésről beszélni. Leheteb- lennek tartja a maga részéről, hogy amikor Eckhardt Tibor a zsidótörvény meghozatala után arra kéri a kormányt, hogy a nyugalom helyreállítása érde­kében cselekedjék, akkor ennek a küz­delemnek részesei börtönben és inter­nálótáborban üljenek, akik a legkeser­vesebb időkben álltak ennek a törvény­nek a szelleme mellé. Ha a javaslatot törvénybe iktatták, akkor legyen rend és béke az országban. Megállapította, hogy a javaslattal kap­csolatban egy magyar és egy világkérdéssel állunk szemben. Nekünk, mint magyar embereknek és mint európai embereknek kell a zsidó­kérdésben rendet teremteni. Behatóan foglalkozik azzal a nemzetközi statisz­tikával, amely a magyar állapotokat Összehasonlítja a külföldi helyzettel a zsidókérdés szempontjából, valamint Bu­dapestet a többi államok fővárosaival Magyarországon egy holnapi, vagy hol­napután! európai robbanás lehetősége miatt kell megteremteni az egész nép nek összetartását. A judaizmus és feudalizmus össze­kötött várfalai állítják meg itt a munkát. A nemzetet a zsidókérdés és a földreform megoldása nélkül nem lehet meggyógyítani. Ha a magyar élet átszervezése nélkül felfokozódik a termelés, akkor még na­gyobb lesz a szakadék a dolgozó és a fényesen eltartottak között, mert na­gyobb lesz a zsarolás lehetősége és na­gyobb lesz a kizsákmányolás az ország területén. Ezután zsidóforrások ismer­tetésével bizonyítja ennek a tételnek igazságát s közben kimutatja, hogy megbukott az a mese is, mintha a magyar nem értene a kereskedelem­hez, az iparhoz és a vállalkozáshoz. Kimu­tatta, hogy a becsületes asszimiláció az európai keresztény népek körében nem lehetséges. Ezután azt a történelmi tényt fejte­gette, hogy a nemzeti tervgazdálkodások Olcsó társasutazások Amerikába a newyorfri világkiállításra I. SZ ÜT JULIUS 6 III. SZ. UT JULIUS 14 ti. SZ. UT JULIUS 13 IV. SZ. UT SZEPT. 4 Oe8a-visszautazás és 6 napos ellátás Newyorkba: 1.084.- P Kirándulási lehetőségek Amerika nagyobb városaiba és Kanadába Részletes és kimerítő prospektusért forduljon: FELVIDÉKI HMVAR HÍRLAP Utazási iraűáia Vili JólseHM 5. T. 14-H-00 erősödnek egész Európában, szemben az autarchikus zsidó gazdálkodással. Hosz- szasm foglalkozik a zsidó asszimiláció kérdésével, megállapítja, hogy ezek a kísérletek az egész világon nem sikerül­tek. A nacionalizmus nem kedvez a zsidó­ságnak és azért ragaszkodik a demokrá­ciához. Idézi Kossuth Lajost, aki a zsidó ság tömeges asszimilációjának lehetet­lenségét kimutatta. Hosszasan foglalko­zik az asszimiláció kérdéssel. Külföldi és belföldi szerzőket idézett és végül arra mutatott rá, hogy a zsidó propaganda el akarta hitetni a laikus közvéleménnyel, hogy a zsidókérdés törvény megoldá­sára irányuló minden cselekedet az ezer­éves közjogi tradíció legbelsőbb szelle­mét sérti és a corpus juris logikai szer­kezetét támadja meg. Ezzel szemben ki­mutatta, hogy a zsidóság jogait és helyzetét ezer esztendőn át külön jogszabályok, ki­váltságlevelek és pátensek határoz^ ták meg. Kimutatta, hogy zsidókér­dés volt Magyarországon régtől fogva és leszögezte, hogy a recepció' törvény, császári és királyi törvény és nem a kossuthi hagyományok folytatása. Az emancipáció óta a zsidók megkaptak' mindent Magyarországon, amit elérhet-« tok és most abból a töméntelen mono­póliumból, amit élveztek, a nemzet vissza­követeli a maga részét és ez az egyszerit tétel a zsidótörvény legegyszerűbb indo­kolása. A javaslatot egyébkét elfogadja. Élénk helyeslés és taps.) Az elnök javaslatára ezután elhatároz­ták, hogy holnap, március 1-én tíz óra- kor folytatják a javaslat tárgyalá-dt, a bejegyzett 19 Interpelláció nagy számára való tekintettel tizenkét órakor áttérnél: esz interpellációk meghallgatására. Ezzel az ülés két órakor véget ért. Szerdán osztják szét a módosításokat a képviselők között A zsidótörvényjavaslat bizottsági vi­tája után még mindig nagy számmal ér keztek be a módosítások az egyes szaka­szokhoz. Nemcsupán az ellenzék részé­ről, hanem az előadó részéről is. A képviselőház elnöksége az összes benyújtott indítványokat összegyűjtötte, kinyomatta, ezeket a módosító indítványokat holnap, szerdán osztják ki a kópviselőházban, a képviselők között. A kormány által elfogadott módosí­tásokat Makkai János előadó ter­jeszti be, míg a többiek közül különös figyelmet érdemel Makray Lajos, Zsitvay Tibor, Megay Meissner Károly módosítása. A Frontharcos Szövetség üdvözli a miniszterelnököt Az Országos Frontharcos Szövetség kedden tartott országos intézőbizottsági értekezleten egyhangú határozattal kö­szöntötte Teleki Pál gróf miniszterelnö­köt hivatalba lépése alkalmából, Tokáeh- Tolvay József gróf országgyűlési képvi­selő, országos elnök az értekezletről a következő táviratot intézte Tehki Pál gróf miniszterelnökhöz; Az Országos Frontharcos Szövetség ma megtartott országos intézőbizott­sági értekezlete egyhangú határozat alapján mély tisztelettel és hazafias szeretettel köszönti Nagy,méltóságo­dat, mint Magyarország misusztercl- nökét és működésére Isten áldását kéri. Képviselői beszámoló Takách-Tólvay József gróf, a szent­gotthárdi kerület országgyűlési kép­viselője a szombatot és vasárnap kerü­letében töltötte. Szombat délután Saent- gotthárdon nagyválasztmányi gyűlés előtt beszélt, aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről. Megvilágította az egész poli­tikai helyzetet és az egybegyűltek nagy lelkesedéssel fogadták képviselőjü' sza­vait. Teleki Pál gróf miniszterelnöknek hűségükről és ragaszkodásukról egy­hangú elhatározással táviratilag is ki­fejezést adtak. Az egész kerület meleg ünneplésben részesítette szerétéiben, tisz­teletben álló képviselőjét. Ciano gróf o'asz és Beck lengyel külügyminiszter a bialowiezai erdőségben vadászott Magas lengyel kitüntetést kapott Ciano gróf Varsó, február 28. Ciano gróf és kí­sérete megérkezett Bialowiezába, ahol kedden megkezdődtek az olasz külügy­miniszter tiszteletére rendezett vadásza­tok. Ciano gróf bialowiezai látogatása al­kalmával a varsó—bialowiezai vasútvo­nal mentén az összes állomásokat olasz és lengyel zászlókkal díszítették fel. Az állomásokon diszküldöttségek és hatal­mas tömegek ünnepelték Ciano gróf külügyminisztert. Bialowiezában a gyö­nyörűen feldíszített és kivilágított pá­lyaudvaron diadalkapnt emeltek az elő­kelő vendég tiszteletére. A barátságos fogadtatás után Ciano gróf Beck kül­ügyminiszter, Cianóné pedig Beckné tár­saságában a bialowiezai elnöki palotába hajtatott A vendégek a vadászatok alatt itt laknak. Kedden reggel nyolc órakor kezdődött meg a bialowiezai erdőségekben a Ciano gróf olasz külügyminiszter tiszteletére rendezett vadászat A vadászaton részt- vett Beck lengyel külügyminiszter, Dlu- goszowski kvirináli lengyel nagykövet, Buli, a politikai osztály főnöke, Bona- relli gróf protokollfőnök, Natali parancs­nok, Potocki, a lengyel külügyminiszté­rium osztályfőnöke és Valentino varsói olasz nagykövet is. Délben egy órakor a vadászatot félbeszakították és a ■ven­dégek a vadásziakban villásreggelin vet­tek részt. Délután 15 órakor a vadásza­tot befejezték. Beck lengyel külügyminiszter Ciano grófnak átadta a Fehér sas Rend kitün­tetését. A protokollfőnök átnyújtotta Valentino olasz nagykövetnek a Polinia Restituta nagyszalagját, Buti nagykövei­nek az arany érdemkeresztet, Vitettil követnek a Polonia, Restituta nagy­szalagját, Bonarellinek ugyancsak a Polonia Restituta nagyszalagját, Növi osztályfőnöknek az arany érdemkeresz­tet, Natali parancsnoknak pedig a pa­rancsnoki keresztet á csillaggal. Házassági hirdetés. A következőkben megnevezett felek egymás­sal házasságot kötni szándékodnak és pedig: Vőlegény: Családi és utóneve, esetleg egyéb közelebbi megjelölése: C£ch József. Családi ál­lapota: nőtlen. Állási (foglalkozása); erdő­gondnok. Vallása: rónp kát. Életkora és szü­letési helye: 26 éves, líová Babai Lakóhelye: Dobsiná, Slovensko. Szüleinek csa&ádi és utó­neve: Cech Erna. , j Menyasszony: Családiés utónévé, esetleg egyéb közelebbi megjelölése: Vizöos Margit Erzsébet. Családi állapota; hajädoit. Állása (foglalko­zása)^ házt%rtásbe}i. Vállasa: róni. kát. Élg kora helye Szülei le Istvái Felt vo; születési helye: Sty éves, Kassa. S»p4 I (Máldva Magyarország. Jdi i és utónevei vizdos Jenő sZ t Eripébet. ludasokat, akiknek a nevezett házasiíanpók a vonatkozólag valamely törvé­nyes jpkadály óf viy szabad beleegyezést ki­záró Brüíaá íytőlftudomásuk van, hogy azt nálam fközyeSenäül/vagy a kifiiggesztési hely községi elöljirrósága (illetőleg anyakönyvveze- tője) útján jelentsék be. Ezt a hirdetést a következő belyekónAell fo­ganatosítani: 1. Anyakönyvi kerület és köz­ségi elöljáróság Dobslnán, Slovenskó; 2. Fel­vidéki Magyar Hírlapban, Magyarországon. Kelt Dobsiuán, 19?9 február hó 26-án. Ferdinand Cnnderlik s. k. anyakönyvvezető helyettes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom