Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-24 / 69. szám

\ 2 nappal felveheti a Nagynémet Biroda­lomba. A német haza nem felejtette el a. memel-vidéki németeket és a memel- németek nem felejtkeztek meg régi hazájukról. i Az egész nagynémet nép nevében kö­szönetét mondott a memel-vidékieknek bátor magatartásukért. Azt hiszi, hogy nem találhatna ennek a köszönetnek jobb kifejezést, minthogy a memel-vidéki né­metek vezetőjének adományozza azt a jelvényt, amelyet az új német birodalom legkipróbáltabb harcosai viselnek mellü­kön. A memel-vidéki németeket egykor Németország cserbenhagyta, de az a Né­metország, amely beletörődött a szé­gyenbe és gyalázatba. Most a memel-vi­déki németek visszatértek az új, hatalmas Német­országba, amely el van szánva arra, hogy maga irányítsa sorsát, még ha ea egyes országoknak nem is tetszik. Hitler ezután utalt arra, hogy a memel- vidéki németek most már beletorkollnak a német nemzeti élet, hit, remény és, — ha szükséges — az áldozat nagy folya­mába. Ezt -— mondotta —• ti jobban meg­értitek, mint azok, akik abban a szeren­csében részesültek, hogy a birodalom szí­vében lakhattak. Ti határország vagytok ■és érezni fogjátok, mit jelent az, ha nem vagytok elhagyatva, hanem TEOTIDEfcl •ÜagVarhiriiae 1939 MÁRCIUS 24. PÉNTEK mögöttetek áll egy hatalmas biro­dalom. A ti közösségiek szükségből és szenve­désből nőtt naggyá. Ezt a közösséget sohasem fogják többé szétszakítani, ez a mi akaratunk és elhatározásunk és egyet­len más hatalom sem fogja azt megtörni vagy meghajlítani; ez a mi esküvésünk. Az elmúlt évek nyomorúságai és szenve­dései szolgáljanak tanulságul a jövőre. Németország tudja, hogy mit várhat a világtól. A németeknek nem állt szándékukban, hogy a világnak szenvedést okozza­nak. egyedül azt a szenvedést kellett jóvátenniök, amelyet a világ a néme­teknek okozott. Hiszi, hogy most már lényegében eljutottak ennek a jóvá­tételnek a lezárásához. — Ebben a percben — mondotta Hit­ler — az egész hatalmas német biroda­lomban a következő harci kiáltásban akarjuk kifejezésre juttatni szeretetün- ket, áldozatkészségünket, hitünket, hűsé­günket és erényeinket: Éljen a mi német népünk és német birodalmunk! Amikor Hitler vezér és birodalmi kan­cellár a színház épületét elhagyta, még egyszer ellepett a színháztéren felállított díszalakulatok arcéle előtt, majd a váro­son át ismét a kikötőbe hajtatott. Hitler vezér és birodalmi kancellár a „Leopard" rombolóhajó fedélzetén négy órakor elhagyta a memeíi kikötőt. Londonba szállítják a belga jegybank aranykészletét Többmillió font érfékű arannyal megérke« zett az első repülőgép London, március 23. A belga jegybank aranytartalékát Londonba szállítják. A Daily Express értesülése szerint szerdán a belga Sabina légiforgalmi vállalat egyik repülőgépe nagymennyiségű aranyat hozott magával Croydonba. A lap munkatársának kérdésére a repülőtér parancsnoksága kö­zölte, hogy a repülőgép a belga jegybank aranytartalékának egy részét, több millió font értékű aranyat hozott magával. A Daily Express egyébként úgy tudja, hogy a legközelebbi időben Brüsszelből további aranyszállítmányok érkeznek Londonba. A felvidéki munkásság tömegesen csatlakozik azEgyesült Magyar Párthoz Az egyesítő német-litván államszerződés szövege ' Berlin, március 23. A Memel-vidéknek a Német Birodalommal való egyesítéséről szóló német-litván államszerződés a követ­kezőképpen hangzik: A német birodalmi kancellár és a litván köztársasági elnök elhatározták, hogy államszerződéssel rendezik a Memel-vidéh egyesülését a Német Birodalommal s ilyen módon tisztázzák a Németország és Lit­vánia közötti függő kérdéseket és szabaddá teszik az utat a két ország közötti kapcso­latok barátságos kialakítására. Ebből a célból meghatalmazottul kinevezték: a né­met birodalmi kancellár Ribbentrop Joachim birodalmi külügyminisztert, a lit­ván köztársasági elnök pedig Urbsys Juo- zas külügyminisztert és Skirpa Kaz'ys ber­lini követet, akik felhatalmazásaik kicseré­lése után a következő határozatokban egyeztek meg: 1. szakasz. A Versailles! szerződés által Németországtól elszakított Memel-vidéket a mai naptól kezdve újból egyesítik a Német Birodalommal. 2. szakasz: A litván katonai és rendé­szeti erők azonnal kiürítik a Memel-vidéket. A litván kormány gondoskodik arról, hogy a területet a kiürítéskor rendes állapotban hagyják. Mindkét fél — amennyiben szük­séges — biztosokat fog kinevezni, akiknek feladata, hogy végrehajtsák azoknak az igazgatási ágazatoknak az átadását, ame­lyek nincsenek a MemeZ-vidék autonóm ha­tóságainak kezén. Az államfennhatóság megváltozásából származó egyéb kérdések — elsősorban gazdasági és pénzügyi kér­déseket, a tisztviselők kérdését, valamint az állampolgárság kérdését — külön meg­egyezéssel rendezik. 3. szakasz: Memelben szabadkikötősávot létesítenek Litvánia számára, hogy eleget tegyenek Litvánia gazdasági szükségletei­Ofőméítósága mélynyomás» arcképe 63x95 cm méretben P 1.40 + portóköltségért. valamint a legújabban megjelent Ciakezakeretztünk O a mi vezérünk Ez a mi hazánk feliratú fenti nagyságú, de há­romszor nyomású képek P 1.50 + portóköltségért megrendelhetők: STÁDIUM SAJTÓ VALLA LAT KT-n&l Budapest, VI., Bózsa-utca 111. szám. nek. A részletkérdéseket a csatolt melléklet irányvonalai szerint külön rendezik. If. szakasz: Annak az elhatározásuknak megerősítésére, hogy biztosítani kívánják a német-litván kapcsolatok barátságos fej­lődését, mindkét fél kötelezi magát, hogy sem erőszakot nem alkalmaz a másikkal szemben, sem pedig nem támogat harmadik oldalról a másik féllel szemben alkalmazott erőszakot. 5. szakasz: Ez a szerződés aláírása nap­ján lép életbe. A két fél felhatalmazottai aláírták ezt a szerződést, amelyet két eredeti példányban készítettek el német és litván nyelven. Berlin, 1939. március 22. Joachim von Ribbentrop. Urbsys. Skirpa. * A szerződés harmadik szakaszához csa­tolt melléklet a következőket mondja ki: — A memeli német kikötőigazgatás, amely átveszi a memeli kikötőben a Memel- Vidéknek a Német Birodalommal való újra egyesítése következtében a Birodalom tu­lajdonába átmenő eddigi litván államtulaj­dont, a memeli kikötőberendezések átenge­déséről és használatáról magánjogi egyez­ményt fog kötni a memeli kikötőtársaság­gal. Ezt a társaságot a német és litván kormány hozzájárulásával és főleg litván tőkével létesítik Memelben. Ez az egyez­mény a következő megállapodásokat fogja magában foglalni. A memeli kikötőtársa­ságnak 99 évre bérbeadja a memeli kikötő berendezéseinek, földterületeinek és víz­felületeinek használatát. A kikötőtársaság köteles a kikötőberendezéseket az általános közlekedés minden szükséglete számára rendelkezésre bocsátani. A kikötő-illetéke­ket a társulat hajtja be. Az illetékek nagy­ságát a kikötőigazgatás állapítja meg a társaság javaslatai alapján. A memeli kikötőtársaság messzemenő adókedvezményeket élvez. Szabadkerülete­ket létesítenek, amelyek fekvését és hatá­rait ezután határozzák meg. A vámellenőr­zés a szabádkerületek határán történik. A miskolc-kassai műút építése Miskolc, március 23. A Miskolc és Kassa közötti műút előkészületei befejezésükhöz közelednek és rövidesen megtartják a helyszíni bejárást. A munkálatokat a mis­kolci és kassai államépítészeti hivatalok közösen irányítják. Az út nyolcmillió pen­gőbe kerül; elkészítésénél elsősorban kflssai és kassakörnyéki munkanélkülieket foglal­koztatnak. Az út elkészülte után Kassa vidéke szervesen belekapcsolódik kz ország idegenforgalmába, Komárom, márc. 23. A felvidéki munkás­ság, a kedvezőbb idő beköszöntésével egy­másután tartja mindenfelől szervezkedő gyűléseit. A gyűléseken a párt munkás­szakosztályának országos titkára, Varecha József tartott lelkesítő beszédeket, A gyű­lések alkalmával a munkásság tömegesen csatlakozott az Egyesült Magyar Párthoz. Nagymegyeren a községháza nagytermé­ben folyt le a gyűlés, amelyet a nagy­számban megjelent munkásság és gazdakö­zönség zsúfolásig megtöltött. A gyűlést Németh Rudolf helyi szervezeti elnök nyi­totta és zárta be lelkes szavak kíséretében. Búcs és Karva községekben a munkás­ság teljes számban jelent meg a gyűlésen. Bucs községben egyetlen nap alatt 185 munkás jelentette be csatlakozását az Egye­sült Párthoz. Karván hasonlóképpen nagy számban léptek be a pártba. Nádszeg községben a szövetkezet nagy­terme kicsinynek bizonyult a nagy szám­ban egybesereglett érdeklődők befogadá­sára. Itt Nagy Béla helyielnök vezetése mellett folyt le a gyűlés lelkes hangulatban. Nagyfödémes község rég nem látott lel­kes lefolyású gyűlés keretében hallgatta meg a szakosztály közp. titkárának fejtege­téseit. Ember, emberháton tolongott, ami­kor a gyűlést a helyi szervezet elnöke meg­nyitotta. A pártba belépő új tagok száma is jelentősen növelte az Egyesült Párt ere­jét. NagybOrsa, Királyfa 'és Egyhazfa köz­ségek lelkes lefolyású gyűlései is azt bizo­nyítják, hogy az Egyesült Párt maradék nélkül megtartotta eddigi pozícióját, sőt taglétszáma is jelentősen emelkedett. A Pozsonyvezekényben tartott gyűlés al­kalmával közel százra emelkedett a párt munkástagjainak száma. A gyűlés a leg­nagyobb siker mellett ért véget. Alsó- és Felsőszeliben a munkásság, Közel tizenkét esztendővel ezelőtt ko­moly formában kísértett az a terv, hogy kormányhatósági jóváhagyással az idegen- forgalom érdekében nemzetközi jellegű játékkaszinót létesítenek a Balaton part­ján. E terv nyomán most egy nagyösszegű per foglalkoztatta a budapesti királyi tör­vényszéket. A keresetet szegénységi bizonyítvánnyal Trom Aladár, volt autófuvarozó vállalkozó adta be Massáth József kereskedelmi ügy­nök, alperes ellen 192.500 pengő tőke és járulékai iránt. A kereseti tényállítás sze­rint az alperes a saját pénzével és másoktól kölcsön­kért pénz felhasználásával, kormány- hatósági engedéllyel akart a Balaton mentén játékkaszinót és ezzel kapcso­latos fürdőtelpet létesíteni. E terv megvalósítása érdekében a felpe­res is folyósított az alperesnek 183.500 pengő kölcsönt még 1927. év folyamán és ugyanezen időben az alperes több, mint 10.000 pengő értékű autófuvart is igénybe­vett a felperestől. A megállapodás az volt közöttük, hogy az alperes a kölcsöntarto­amely a felszabadulás előtt sajnálatos mó­don távoltartotta magát az Egyesült Párt­tól, most mintha pótolni akarná a múlt mu­lasztásait, nagy tömegekben özönlik a párt munkásszakosztályába és alakítja meg a párt munkásszakosztályát. Imelyen a gyűlés alkalmával közel 150 munkás jelentette be csatlakozását az Egyesült Párthoz és a beiratkozások az­óta is állandóan folynak. Itt is megalakult a párt munkásszakosztálya. Nagydiószegen hatalmas gyűlés keretében' nyilatkozott meg a munkásság és gazda­közönség az Egyesült Párt mellett és él­tette annak vezéreit. Közel ezer főnyi tö­meg előtt ismertette Varecha József köz­ponti munkástitkár az általános gazdasági helyzetet másfélórás beszédében. A gyűlés határozatot fogadott el, amelyben Nagy- diószeg magyarsága továbbra is tántoríthat tatlanul kitart Jaross vezér mellett és őt ragaszkodásáról biztosítja. Csallóköz csütörtök munkássága 'rendkí­vül jól sikerült gyűlés keretében jelen­tette be csatlakozását az Egyesült Párt­hoz. Közel 200 munkás csatlakozott az Egyesült Párthoz. Nagymagyaron Csapos Géza plébános el­nöki megnyitó beszédében lelkes szavakban ismertette a mai idők nagy jelentőségét. Varecha József lelkes szavai után a nagy- magyari munkások is megalakították a párt munkásszakosztályát. Ugyancsak lel­kes lefolyású gyűlések voltak Vök és Mag­háza községekben. Rendkívül jó benyomást tett a tatabá­nyai és felsögallai bányamunkások köré­ben. hogy Varecha József, az Egyesült Ma­gyar Part munkásszakosztályának titkára megjelent körűkben. A bányamunkások azon óhajuknak adtak kifejezést, hogy elő­adás keretében ismertessék meg a felvidéki munkásság küzdelmes életét. zását 1937, év végén tartozott volna visz- szafizetni. De mert egy fillért se törlesz­tett, a felperes ezért per útján szorgal­mazta követelését. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Többirányú védekezést terjesztett elő, töb­bek között azt is előadta, hogy a szóban- forgó kölcsönösszeget valójában nem is az alperes, hanem Száva Ernő cégvezető fo­lyósította. Dr Friedrich Péter budapesti királyi törvényszéki bíró széles keretekben folytatta le ebben az ügyben a bizonyítási eljárást, majd tényként állapította meg, hogy az alperesnek a játékkaszinó alapítá­sára vonatkozó terve a sok fáradtság és pénzáldozat ellenére sem sikerült, amelyek miatt jogerősen meg is büntették, A bizonyítékok alapján azt is megálla­pította a törvényszék, hogy a felperesnek kereseti igénye az alperessel szemben jo­gilag alapos, ezért a törvényszék helyt- adott a keresetnek és ítélettel kötelezte az alperest, hogy tizenöt nap alatt végrehajtás terhe mellett fizessen 192.500 pengő tőkét, Kétszázezerpengős marasztaló ítélet a Balatoni Játékkaszinó ügyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom