Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-23 / 68. szám

1939 MÁRCIUS 23. CSÜTÖRTÖK

TiBUPfla -MafifaltHIKIiM»

11

Kárpátalja visszacsatolásával biztosítani kell Kassa gazdasági szerepét

Kasga, március 22. (Szerkesztőségünktői.) Kárpátalja visszafoglalása a nagy Jiémzeti örömet és a gazdasági élet fellendülésének új erőforrásait jelenti az egész magyarságnak, de ezenkívül különleges lehetőségeket és problémákat vet fel Kassa, a keleti Felvidék legnagyobb városa számára. Legutóbb részletesen beszámolt a Felvidéki Magyar. Hírlap arról, hogy minő természeti kincsek és gazdasági értékek tértek vissza Magyarországhoz Kárpáta'ja felszabadításával, most pedig arról essék néhány szó, hogy a gazdasági és közlekedési központtá kifejlődött Kassa miként tarthat számot az újra meginduló természet gazdasági vérkeringés irányításában.

Jól tudjuk, hogy az elmúlt húsz esztendőt nem lehet kitörölni a magyarság történelméből, főleg nem a magyar gazdaság fejlődésének történetéből. Az elmúlt húsz évben Kassa volt Kárpátalja gazdasági forgalmának és közlekedésének kulcsa és — mondjuk meg rögtön — Kasa város eimek a körülménynek köszönhette, hogy gazdasági értelemben felemelkedett a vidéki városok nívójáról és erőteljes ipari és kereskedelmi gócponttá vált. A fő vasúti vonal Kassán át vezetett Cseh. és Morvaországból és Szlovákiából Kárpátaljára és a Mármarosig elnyúló volt országrész Kassán találta meg első természetes ipari és kereskedelmi központját. Kassán volt a kárpátaljai felsőbíróság székhelye is, ami szintén bizonyíték arra, hogy a csehszlovák rezsimben Kassa volt az egész keleti ország, rész gravitációs központja. Az elmúlt húsz év alatt a kereskedelmi kapcsolatok ezer* nyi szála fűződött Kárpátalja és Kassa között és Kassa felszabadulása után a beállóit átmeneti. gazdasági rrngást főleg éppen a Kárpátaljátoí való elszakadás okozta, Kz a szakadás a legújabb szerencsés események által megszűnt és mi sem természetesebb, mint az, hogy Kassa jelentkezik elsőnek a rövid pár hónappal ezelőtt megsza kait gazdasági kapcsolatok felvételére.

Az erre irányuló akciót a Kassai Kereskedelmi és Iparkamara kiváló, agilis főtitkára, Sipos Aladár dr. indította meg és már március 22-ére értekezletre hívta ösz- ezé az ipari és kereskedelmi érdekeltségek képviselőit. Az értekezleten az a kérdés merült fel először,, hogy milyen módon lehet a legsürgősebben helyreállítani az ed* digi üzleti kapcsolatokat, hogy a kassai gyárak és kereskedelmi cégek tovább szállíthassák áruikat a felszabadult-Kárpátaljának, másrészt ottani kintlévőségei biztosításáról, illetve behajtásáról miként •gondoskodjanak. E tekintetben felmerült, az a kívánság is, hogy a pengőátváltásból kifolyólag ne érje hátrány a kassai hitelezőket.

A legfontosabb kérdés természetesen az, hogy miként volna lehetséges Kassa számára minél nagyobb terjedelemben meg. menteni a régi kárpátaljai piacot. És ezzel jutunk el ahhoz a problémához, amelynek megoldása valósággal eldönti Kassa

Í

'övő gazdasági jelentőségét, de egyben el- atározó irányt jelent az egész ország közgazdaság! élete Számára is. Tudvalévő, hogy a régi N&gymagyarországon centrális vasúti hálózat mellett az ország központja felé irányult úgyszólván minden közieke dés. Ez a közlekedési politika határozta meg nemcsak a gazdasági, de a politikai és kulturális élet áramlását is. A központi áramlásnak megvoltak a maga nagy előnyei az ország integritásában, de súlyos hátrányt, végzetes elszakítottságot okozott eZ a helyzet az elcsatolt országrészeknek a trianoni tragédia után.

A csehszlovák köztársaságban az ottani centralizmus fejlesztette ki a Kelét-Nyugat. Északnyugat-irányú forgalmat, kialákí. tőtta á gazdasági élét új hálózatát.

Nem lehet vitás, hogy a húsz év alatt kiépült és Kárpátalja gyors visszacsatolásával oly könnyön helyreállítható gazdásági és forgalmi hálózatot a lehetőségek szerint fenn kell tartani. Nemcsak azért, mert^ ez ma valóságos adottság, hanem azért is, mert egy uj forgalmi irány létesülése, az egymás melletti vidékek szorosabb gazdasági kapcsolódása csak előnyt jelenthet as egész ország számára. Kassának, mint ipari és kereskedelmi centrumnak megtartása elsőrendű magyar érdek, de an egész keleti Felvidék, sőt az eljéss Felvidék termelésének, anyagi és kulturális életének gazdagodását jelenti ez, ha a visszaállított centrális forgalom

mellett a cseh megszállás alatt létesült Kelet-Nyugatirányú forgalom is megmarad.

Bizonyára ilyen elgondolás alapján fognak foglalkozni az országos illetékes tényezők is a kassai iparosok, gyárosok és kereskedők igényeivel. Az említett értekezleten már konkrét indítványok is hangzottak el, hogy miként lehetne a Kelet-Nyugat irányú forgalom élénkségét biztosítani. Az első igény természetesen az, hogy Kassán valóban felállítsák a vasúti üzlet- vezetőséget és úgy a vasúti, mint a posta- tarifák rendszere megerősítse a határral párhuzamos forgalmat. Minthogy Kassa és Ungvár között nincs közvetlen vasútvonal szükségesnek tartják a személy- és tcherautóforgalom megfelelő kiépítését a két város között és ez az autóforgalom az eddigi keretek- között tovább folytatódnék Rozsnyóig és azontúl Rimaszombat és

Losonc felé. Panaszok hangzottak el az értekezleten, amelyek szerint a régi centralista forgalmi politika hátrányai máris érezhetők Kassán, főleg az ármegállapításokban. Például a szudétanémet vidékről közvetlenül Kassára érkező áru itt drágább, mint Budapesten, mert hozzácsapják a Kassa—Budapest közötti fuvartételt is, tekintettel arra, hogy az árak ab Budapest értendők.

A kassai kamara volt kerületének mintegy harmadrészét kapta vissza Kárpátalja visszacsatolásával és csak így lesz igazán képes az eredményes működésre. A Felvidék visszacsatolása után megállapított kamarai kerület ugyanis olyan kicsi volt, hogy nem nyújtott biztosítékot sem a régihez hasonlítható működésre, sem a megfelelő költségvetési fedezetre. Ami pedig ma a kamara érdeke, az ugyanúgy érdeke a felszabadult Felvidéknek ég Kárpátaljá- nak is.

Nyilvánvaló, hogy a "égi centrális forgalom megindulása mohó akciókra fogja bírni a központi, különösen budapesti gazdasági érdekeltségeket, de Kassán éppen arra számítanak, hogy az országos mértékadó helyeken meg fogják védelmezni a Felvidék magasabb jelentőségű gazdasági érdekeit, azokat a forgalmi, gazdasági és az ezekből folyó egyéb, értékeket, amelyeket húszéves szenvedésben termelt ki az itteni magyarság és amelyek a jövő fejlődés helyes útját mutatják.

(r.)

■»«ál

A magyar

baromfitenyésztés fejlettségéről ad számot a Mezőgazdasági Kiállítás

Budapest, március 22. Az országos mezőgazdasági kiállítás baromfi-csoportja mindenkor hű kifejezője volt a magyar baromfitenyésztés fejlettségének és most, amikor úgy magán, mint közgazdasági szempontból fokozódott a jelentősége, még átte- kintőbb képet fog adni arról az erőteljes és határozott irányt követő munkáról, amelyet az arra hivatott szerviek a minőségi termelés javítása érdekében végeztek.

A tyúkfélék csoportjában a három szín- változatban tenyésztett parlagi baromfiak jelentős térfoglalásáról fog az érdeklődő közönség tájékoztatást nyerni, de emellett a többi, haszonnal tartható kultúrfajták is igen nagy számmal lesznek képviselve. A ládáknál a kisebb testű nemesített magyar ludak, a kacsáknál pedig a pekingiek tartották meg vezető szerepüket, bizonyítva azt, hogy ezek tenyésztése a legjövedelmezőbb. A pulykáknál a bronzpulyka szerepel legnagyobb számmal, ami legjobb bizonyítéka e színváitozat nagy gazdasági értékének.

A galamb-csoport ezidén még színesebb és változatosabb lesz, mint az elmúlt években volt és a haszonfajták mellett szép számmal állítanak ki díszgalambokat is a tenyésztők, amelyeknek mindig igen nagy közönség-sikerük van.

A házinyultenyésztésben még mindig az angora gyapjas- és a húsnyulak vezetnek,- mivel ezeknek a tenyésztése az értékesítés megszervezésével jövedelmezőbbé vált. A prémnyulatk is igen ífeép kollekcióval fognak szerepelni.

A baromfi-csoport idén kanári- és hullámpapagály-kiállítással bővül. Ezek a kis madarak színpompás toll ruhájukkal mindig nagy vonzóerőt gyakorolnak a közönségre.

A tanulságos kiállítást kiegészíti a gödöllői m. kir. baromfitenyésztő kísérleti tangazdaság kiállítási csoportja, amely szép baromfitörzsein kívül szemléltető módon mutatja be a célszerű és hasznos baromfi- tenyésztési eszközöket.

Láthatók lesznek még a kiállításon különféle magyar gyártmányú keltőgépek és baromfitenyésztési eszközök.

(—) Bevezették a német vámjogot az osztrák és szudétanémet területre. Berlinből jelentik: A birodalmi törvénytárban március 20-iki kelettel vámtörvény jelent meg, amelv a német vámjogot bevezeti a volt . Osztrák és szudétanémet területekre is. Az új törvény, amely április 1-én lép életbe, egységbe foglalja a különböző rész-törvényekbe és Vendeletekbe szét tagozod Ott vámjogot, amely részben még az 186Ö-iki északnémet-szövetség idejéből származik. A törvény lényeges újításokat nem tartalmaz és á jelenleg érvényben lévő Vámtételeiket nem emeli fel.

(—) A Jövő héten lengyel-magyar kereskedelmi tárgyalások kezdődnek. A MEK jelenti: A jövő héten gazdasági bizottság utazik Varsóba, hogy a lengyel hatóságokkal megbeszélésekét folytasson, elsősorban a left- gyei fa zavartalan behozatalának biztosítása céljából A lengyel termelők részéről a fizetési nehézségek ellenére is van szállítási kedv Magyarország felé ‘és a lengyel áru minőség tekintetében legjobban megfelel a «álunk egyébként elterjedt román árunak.

(—) A cseh Nemzeti Bank 466 millió korona értékű aranyat adott át a Birodalmi Banknak. A pozsonyi Uj Hírek írja: A prágai jegybanknak most megjelent és március második hetére vonatkozó állagkimutatása, amelybe még — utoljára — a szlovákiai fiókok állagát is felvették, különös figyelmet keltett és pedig azzal a tételével, hogy a jegybank aranykészete 466.12 millió koronával csökkent. Ennél az aranyléadásnál arról az aranymennyiségről van ugyanis szó, melyet a jegybank azon bankjegyek ellenében szolgáltatót ki a Birotdalfnl Banknak, amelyeket a Német birodalom a sZlidétaterület kc&a tolásakor átvett. Ezeknek as átvett bankjegyeknek összege 125 Ómillió koronát tett ki, úgyhogy a jegybank «róttuk 37.2 százalékos aranyfedezetet adott. Mivel az aranyleadás előtti utolsó jegybankkimutatés- ban az aranykészlet 2361.71 millió koron* értékkel volt kimutatva, a leadott arany- mennyiség az összes aranykészletnek 19.73 százalékát teszi ki.

Tőzsdék, piacok

BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: BIZAKODÓ

A budapesti értéktőzsde a külföldi tőzsdék hatása alatt ma bizakodó volt. Az üzleti forgalom szűk keretek között mozgott. A szilárdkamatozású értékek piaca tartott.

Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 153.5, Első M. Bizt. 375.—, Bauxit 163.—, Beocsini 10.25 Borsodi szén 7.8, Kohó 17.—, Kőszén 259.5, Nagybátonyi 41.—' Salgó 26.4, Urikányi 31.—, Fegyver 25.5 Ganz 12.3, Láng 26.—, Acél 20.5, Rima 60.—, Guttfmnn 6.-—, Ofa

12.2, Naséci 78.5, Nova 10.75, Tröszt 44.5, Délcukor 71.5, Magyar cukor 58.75, Georgia 17.75, Izzó 97.—, Gsohwdndt 675.—, Krausg- szesz 46.—, Gyapjúmosó 3.1, Pamutipar 19.—, Flóra 9.—, Gumi 44.—, Vasúti forg. 13.6, Telefon: 8.—.

Államadósság, kötvények, záloglevelek:

1939. évi ptjegy 100.—, 1914. évi főv. 4.5%

288.5, 1927. évi főv. 6% 78.5.

A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI

Valuták: Angol font 16.—16.20, Belga 57.40—58, cseh kor. 7.50—11.80, dán kor.

71.30—72.10, dinár 6—7.50 (500 és 6000 dináros címletek kivételével), USA dollár 340.80—344.80, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, holland forint 181.15 —183.15, lengyel zloty 60—61.40, leu 3—3.45, leva 3—3.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.70—77.60. svéd kor. 82.35—83.25.

Külföldi kifizetések: Amszterdam 181.55—

183.15, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.58—

58.02, Bukarest 3.41—3.44, Kópénbága 71.50 —72.10, London 16.Ö1—16.16, Madrid —, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.20— 344.80. Oszló 80.475—81.175, Párizs 9.0;s—

9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.55—83.25, Varsó 64.25—64.75, Zürich 76.90—77.60, Isztanbul 268—271

ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK

Zürich, március 22. (Záróárfolyamok.) Párizs 11.78, London 20.83%, Newyork 445, Brüsszel 74.87%, Milánó 23.40 Amszterdam 236, Berlin 178.10, Stockholm 107.35, Oszló 104.70, Kopenhága 93.-—, Szófia 5.40, Varsó 83.50-, Belgrád 10.—, Athén 3.90, Isztanbul 3.60, Bukarest S.37, Helsinki 018%, Buenos Ayres 1.02%, Yokohama 1.21%.

BUDAPESTI GABONATŐZSDE: EGYENETLEN

A gabonatőzsde készárupiacán a búza és á kukorica 5 fillérrel olcsóbbodott. A takarmányárpa kötés nélkül 20 fillérrel javult. A. zabforgalom 750 q-t tett ki 20—25 fillérrel javult áron. 750 q kukorica 5 fillérrel olcsóbb áron cserélt gazdát, A határidőspiacon jel tartott irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Rozs: májusra 14.80, 14.88, zárlat 14.84—14.85, Kukorica: májusra 16.55, 16.70, zárlat 16.69—16.70, júliusra 16.80, 16.85, zárlat 16.86—16.88.

Hivatalos jegyzések és kötések: Búza; tiszavidéki, fejérmegyei, dunántúli 77 kg-osj 20.60—20.85. 78 kg-os 20.80—21.05, 79 kg-os}

21—21.25, 80 kg-os 21.10—21.35, felsőtiszai, dunatászaközi 77 kg-os 20.60—20.80, 79 kg-c-J 20.80—21, 79 kg-os 21—21.20, 80 kg-os 21.10 —21.30. Rozs: pestvidéki 14.55—14.70, mát származású 14.70—14.90. Takarmányárba: elsőrendű 16.30—16.60. közcpminőségű 16.1(1 —16.30. Sörárpa: kiváló 18.75—19.25, príma

18—18 50. Zab: elsőrendű 21.50—21.70, közép- minőségű 21.25—21.50. Kukorica: tiszántúli 15.95—16.15. Őrlemények: korpa 13,60—13.75,

8-as liszt 16.40—16.7Ó. Rozs: 300 mm 14.3;* Csepel. Zab: 300 mm 20.— ab Pa.-harkáriy, 150 mm 21.50, 300 mm 21.40 budapesti paritásban. Kukorica: 150 mm 15.35, 300 mm

Szolnokon át 16.10. 150 mm 16.05, 150 mrrf tiszavidéki 16.15 budapesti paritásban. Lucerna: 3% mm minta minta szerint 150.—, 10 mm fehérbárcás 270.— Budapest, 5 mnv fehérbárcás 285.— állomás, 5 mm fehérbárcás 290.— Budapest, 1.8 mm fehérbáreát 295.— Nagykanizsa, 1.5 mm fehérbárcás 300.—. 2% mm fehérbárcás 290.— Budapest, Lóhere: 10 mm fehérbárcás 135.— Budapest, 2kí mm 137.— Nagykanizsa.

A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI

Kielégítő fölhozatal, közepes forgalom mellett ma a következő árakat (zárójelben a nagykereskedelmi árak) fizették: Marhahús: rostélyos és felsál 140—280, leveshús (fartó, tarja, szegye) 128—180. Borjúhús: comb 260t —320, vésés 180—210, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—150, eleje 100—150. Sertéshús: karaj 200—240, tarja, comb 160—190, oldalas 128—172, zsírszalnna 140—156, sertésháj 1501 —160, sertészsír, budapesti 160—164. Baromfi: Élő: tyűk 1 drb 200—350, 1 kg (130— 150), csirke, rántanivaló 1 kg (180—240), ruca, hízott 1 kg (180), lúd, hízott 1 kg (190), pujka, hízott 1 kg (130—140). Vágott: tyúk 1 kg (140—170), csirke, rántani- való 1 kg (175—310), ruca, hízott 1 kg. (115—170), lúd, hízott 1 kg (1S8—185), pujka 1 kg (120—180). Tojás: Teatojás válogatott drb 7—8, kg 140—150, ládaáru (1Í5 —130), főző- és aprótojás drb 6—7, kg 125 —140 (108—120). Halak: Ponty, élő 100*-- 150, szeletelt 95—140. Tejtermék: Tegföl.

(100), teavaj, tömbben (300—310), pasztőrözött (330), sovány tehéntúró (60). Száraz- főzelék: Bab, fehér, aprószemű (26—30), nagyszemű (30—40), szines (34—40), borsó, hántolt, feles (32), lencse, hazai (26—56)- Káposztafélék: Fejeskáposzta, hazai (16—30), kelkáposzta (14—24), fejessaláta, melegágy! (6—26). Burgonya: Gülbaba (9.5—110.5), nyári rózsa (10.8—11.6), őszi rózsa (9—0.6), kifli (16—22), Ella (8—8.6), fojtott burgonya (16—18). Főzelékfélék: Hónaposretek, melegágyi (4—40), csiperkegomba (200— 260), paraj, tisztított (20—40), gyökeres (18—28), sóska melegágyi 200—250 (160—< 220), közönséges (50—80). Gyümölcs: Alma, nemesfaj (80—140), közönséges válogatott (55—85), körte, nemesfaj (100—150). Déligyümölcs: Narancs, sárgabélű (55—66), vö- rösbélü (67—96), mandarin (86—110), citrom (4—7). Fűszer: Paprika, édesnenwfi, csemege (400—420), édesnemes (360—380), félédes, gulyás (320), mák, kék (130), méz, pergetett (170), brs (460), szegfűbors (680), köménymag (180), japán rizs (66—68), Karolta rizs (92—102).

+ MAGPIAC. Köles, fehér 18—22, vörös 17.50—19, egyéb 17—17.50, káposztarepce

26—26.50, tökmag nagyszemű 27—28, kis- szemű 23—24, olaj dohos 20—21, kék mák 120—125, borsó Viktória sterilizált 18—19, zöld (express) sterilizált 18—19.50, lencse nagyszemü sterilizált 36—43, középszernél sterilizált 22—27, kisszemű sterilizált 20—• 22, fehér szokványbab dunai 24.75—25.25, dunántúli 24.50—25, felsömagyarorSzáei 23.501 —24.50, lucemamag nyers arankás 175—216. ólomzárolt fehérbárcás 20 q-nál kevesebb 2801 —290, 20 q-nál több 270—280, lóheremag nyers arankás 80—100, ólomzárolt fehérbárcás 20 q-nál kevesebb 130—138, 20 q-nál több 128—132, bükköny tavaszi 17.50—19, szöszös 34—36, csillagfürt fehér lapos 11.50 —12, szárított répaszelet 9—10.50.

+ LISZTARAK. A budapesti lisztárjegyzö- bizottság árjegyzései (az 1938. évi- gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.25 —38.50, Ogg 36.25—37.50, Og 36.25—37.50, Of 36.25—37.50, 2gg 35.50—36.50, 2g 35.50—

36.50, 2 f 35.50—36.50, 4-es 33.75—35, 5-ös

32—33.25, 6-os 28.25—30.25 , 7-es 20—22; rozsüszt: 0-ás 28.50—20.25, 01-és 25.75—

26.50, 1-es 20—21, 2-es 18—19.50.

+ SERTÉSVÁSÁR. A mai sertésváfiár ősszfelhajtása 1599 darab, ebből angol hússertés 262 darab, süldő 7 darab. Az irányzat vontatott. Árak: uradalmi zsírsertés páron- ktat 340 kg-on felül 96—98, szedettsertés T, 91—93, ITT. 70—84, angol sonkasertés II. 77 —90, márkázott exportzsír 150 fillér kg-kint.

+ HUSVASÁR. Vásári készlet: nagymarha 23 (21), növendék 2 (0), borsú 457- (287), bárány 1452 (952), sertés lehúzott 10 (ló), sZalonnás 133 (113), süldő 72 (72), máíac 138 (138), marhazsiger 38 kg (38), sertés- Miger 162 kg (152). Az irányzat lanyha volt. Arak: marhahús II. r. egészben 100, cson- tznivaló 36—56, borjú bőrben II. r. 100—130, bárány bőrben 60—90, sertéshús lehúzott 110, szalonnás 108—116, süldő 110—126, malac 160, marliaZsiger 50, srtészsiger 70—80 fillér kilónként.

T