Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-22 / 67. szám
1939 MÁRCIUS 22. SZERDA Elénk vitában folytatták a zsidófavaslat részletes tárgyalását Szerdán tizenhét interpelláció A képviselőház kedden napirend szerint folytatta a zadójavaslat részletes vitáját, amelynek sorért az ötödik szakasz tárgyalásáig jutottak el. A vita nagyon élénk volt és mintegy az ellenzék szemmelláthatóan a vita annuitására törekedett, a kormánypárton indítványozták több ízben is a vita leírását egyes szakaszoknál, úgyhogy e?u- ’yán négy szónok beszélhetett például a javaslat második és harmadik szakaszánál. Holnap, szerdán interpellációa nap lesz, tizenhét interpellációt jegyeztek be, melyek ■meghallgatására délután négy órakor térnek át, tehát várhatóan a holnapi ülés az esti órákijj fog tartani. A mai ülésről itt számolunk be: Az ülés A képvieelőház kedden megkezdette a gsidó-törvényjavaslat részletes tárgyalását. Az első szakasznál, amely arról szól, hogy &it kell zsidónak tekinteni, Zsitvay Tibor szólalt fel éű azt javasolta, hogy nem lehet zsidónak tekinteni azt a magyar állampolgárt, akinek férfi-felmenője 1848 január 1-e előtt a Magyar Szent Korona országának területén született és az illető maga 1939 január 1. előtt valamely keresztény felekezetre tért át. Duün Jenő előterjesztette indítványát, amelyik egyezik Zsitvay indítványával, ő azonban az 1848-as dátum helyett az 1867-es dátumot ajánlja. Módosítást ajánlott a második bekezdéshez is. hogy a vegyes házasságból származó utódok hovátar- tozása tisztáztalak. Tasnádi Nagy András igazságügy- miniszter hozzájárul olyan módosításokhoz, amelyek ezt a szakaszt világosabbá teszik, anélkül azonban, hogy a szakasz eredeti célkitűzése változást szenvedne. 'Az igazoágügyminiozter nyomban felolvasta a vonatkozó új szöveget, amely a zsidók ivadékaival foglalkozik, Payr Hugó hangoztatta, hogy a fél vérek elbírálása sök visszásságot fog előidézni a gyakorlatban. Indítványozta, hogy'azokat, akik 30 esztendő előtt kikeresztelkedtek, tekintsék keresztényeknek. Vázsonyi János elvi kifogásokat hangoztatott és utalt arra, hogy Ruténjaid visszaszerzésénél is voltak zsidó hősi halottak. Rupert Rezső az első szakasz teljes tör lését ajánlotta, majd az egész törvényjavaslat elvetését inditványozta. Kéthly Anna ugyancsak a szakasz, törlését ajánlotta. Kertész Miklós sem fogadta el, a szakaszt. Fábián Béla pedig arra utalt, hogy a felekezetihez hűséges zsidót ugyanolyan elbírálás alá kell venni, mint a keresztényt, ha kötelességét hűséggel' teljesíti hazájával szemben. Rassay Károly hibáztatta, hogy ez a javaidat százezrektől megtagadja a teljes jogi egyenrangúságot. Tisztázni kívánja, hogy a vegyes házasságokból származók milyen hitfelekezethez számítódjanak, mert a szakasz értelmében szerinte zsidónak kell tekinteni az olyan egyént is, aki nem tartozik a zsidó hitfelekezethez-. Bródy Ernő azt kérdezte, hogy. melyik lesz az a hatóság, amelyik eldönti, hogy ki a zsidó és ki a keresztény? Meizler Károly azért utasítja el a szakaszt, mert a fajiság kritériumát kivették a törvényjavaslatból. Az ellenzéki szónokok majdnem mindannyian beszédidejük meghosszabbítását kérték, a Ház többsége azonban az engedélyt nem adta meg. Tasnádi Na^y András igazságügymíniszlers „Nem tehetünk arról, hogy a házasulandó felekné? másodrendű a vallási kérdés“ Nagy érdeklődés mellett szólalt fel most Tasnádi Nagy András igazságügy- miniszter. Hangoztatta, hogy az első szakasz módosítása során a javaslat összes szempontjai vita tárgyává tétettek. — Én azonban csak azokra a momentumokra fogok kitérni, amelyek szigorúan az első szakasszal vannak kapcsolatban. Igaza Van Meizler képviselő úrnak, aki nem érti aggodalmaskodó képviselőtársait. Igaza van, hogy nincs okuk a felháborodásra és én nem is hiszem, hogy ez a felháborodás őszinte volna. Az igazságügyminiszter ezután visszautasította Bródy Ernőnek azt az állítását, hogy ez a tárgyalás nem komoly, hiszen két hónap óta ezzel a javaslattal foglalkozik a bizottság és a Hás, a többségi oldalon pedig türelemmel hallgatják az ellenzék szónokait. Rassay Károly azt állította, hogy a javaslat mindinkább érthetetlenebbé vá- iik. Úgynevezett abszurd esetekre mutatott rá. Jól tudom, — folytatta az igazságügyminiszter —• hogy lesznek abszurd esetek, mert abszurdok a viszonyok, kuszának a családi viszonyok. Nem tehetünk arról, — mondotta a igazságügy- miniszter a jobboldal helyeslése közben — ha a házasulandó feleknél olyan másodrendű a vallási kérdés. Taps közben jelentette ki, hogy ő vállalja a felelősséget ezért a javaslatért. Hangsúlyozta, hogy a zsidók nagy általánosságban nem tudtak asszimilálódni, nem tudtak belehelyezkedni a nemzet együttesébe és nem tudták felszívni a magyar lelkiséget. — A kivételeknél abból indultunk ki, hogy akik vér szerint nem egészen zsidók," feltehető és következtethető, hogy mégis csak beolvadhatnak a magyar lelkiségbe. A törvényhozás természeteser.i nem arra való, hogy egyes esetekkel foglalkozzon. Nem fogadta el az igazságügyminiszter a benyújtott indítványokat, mert az ellenkezik a javaslat elvi alapjával. — Én azt mondom, — végezte felszólalását az igazságügyminiszter — hogy a magyar nemzetnek a maga nemzeti erejét, lelki békéjét, szellemi tisztaságát minded körülmények között meg kell őriznie. A Ház ezután, a szakaszt az igazság ügyminiszter szövegezésében elfogadta. A tűzharcos szakasz Ezután megkezdték a második szakasz tárgyalását, amely a tűzharcosokra, a hadirokkantakra és a hadiárvákra vonatkozik. Cseh - Szom bal hv László indokoltnak tartaná, hogy a tűzharcos zsidókat teljes jogú magyar állampolgároknak tekidtsék. Erre vonatkozólag határozati javaslatot nyújtott be, amelyet Darányi Kálmán elnök visszautasított azért, mert ilyen javaslatot csak az általános vita során lehet benyújtani. Vázsonyi János számos módosítást javasolt a szakaszhoz. Dulin Jenő hasonló értelemben szólalt fel. Apponyi György gróf pedig azt kívánta, hogy a hadiözvegyek, hadiárvák és a tűzharcosok leszármazottaira is kivételes elbírálást alkalmazzanak. Payr Hugó indítványozta, hogy a jövőben olimpiai bajnokságot nyerő zsidó sportolókat is mentesítsék a törvény korlátozásai alól. Rupert Rezső ugyancsak kivételt javasolt a tűzharcosok leszármazol számára. Szerinte a haidköl csőn jegyzőket és utódaikat is mentesíteni kellene & törvény korlátozásai alól. Meizler Károly visszautasítja Rupert- nek azt az állítását, hogy akik ezt a javaslatot megszavazták, azok nem voltak a harctéren. Ismerteti Kovács Gyula professzor statisztikáját, amely szerint a zsidók csak 1.8 százalékát teszik a harctéren elesetteknek, sajnálja, hogy az igazságügyminiszter enyhítő és nem szigorító módosításokat fogadott el. Árvátfajvy Nagy István a törvényt he•rrwiDEKl -ikG^ARHIMlAE ilyesnek tartja, de egyes rendelkezések módosításra szorulnak, mint például ez a szakasz, amelyet a zsidó frontharcosok és rokkantak szempontjából enyhíteni kellene. Azt indítványozzam, hogy minden hadirokkantat tegyenek be a kivételek közé. Vitéz Szalai László a házszabályok 151. szakasza értelmében kérte, hogy zárják le a vitát,, miután a szakaszhoz már négy szónok felszólalt. (Zaj a baloldalon.) A Ház az, indítványt megszavazta és ezután az igazságügyminiszter válaszolt a szónokoknak. Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter megállapította, hogy ebben a szakaszban nem a hadirokkantakról és a frontharcosokról Van szó, hanem a kivételekről. Visszautasítja azt a vádat, mintha a jobboldal nem törődne eléggé a frontharcosok és hadirokkantak kérdésével. A kormánypárt frontharcos tagjai, köztük a Frontharcos Szövetség elnöke, behatóan mérlegelték a frontharcosok javára az összes szempontokat. Számtalan javaslatot nyújtottak be ehhez a szakaszhoz és az elfogadhatókat mind honorálták. Arról van ebben a szakaszban sző, hogy a zsidó frontharcosok, hadirokkantok és árvák közül milyen kivételeket teszünk a keresztény kontingens terhére. Ami kedvezményt a zsidó frontharcosoknak megadunk, az a keresztény frontharcosok terhére történik. Kéri, hogy az előadó módosításával fogadják el a szakaszt. A Ház nagy többsége a szöveget az előadó módosításával fogadta el. Nagy viharaz ellenzék sértegetései miatt A harmadik, szakasznál, amely kimondja, hogy honosítás, házasságkötés, vagy tör- vényesítés álltai zsidó magyar állampolgárságot nem szerezhet, Payr Hugó azt kéri, hogy a törvény intézkedései ne visszamenőleg, hanem csak a jövőre nézve lépjenek életbe. Ha ezt nem fogadják el, akkor kéri a szakasz törlését. Apponyi György szerint a szakasz ellentétben áll a magyar hagyományokkal és a családvédelmi szempontokkal. A honosítás megszorítását kéri nemcsak a zsidókkal, hanem a nem zsidókkal szemben is. Shvoy Kálmán azt javasolja, hogy az 1914 július 1. utáni zsidók honosítását a belügyminiszter hatálytalanítsa. Rupert Rezső a szakasz törlését kéri és azt állítja, hogy ez a szakasz sorozatos kegyetlenkedésre ad alkalmat. , Vitéz Szalay László az ellenzék zajongása közben ismét javasolja, hogy zárják le á vitát, amit a Ház többsége el is fogadott. Tasnádi Nagy András igazságügymik|rik a híshíjtmá* egyszer ÖarmoÜrkaptakA Oarmol jte kitűnő ás Jájdaloro nélkül hat Darált adjot/ön , - ■ w. . , is ^yermekánek VJ ■ '»** niszter megállapítja, hog\Rupert beszéde, nyomán a külföldön azt hinhínék, hogy itt nálunk emberüldözés folyik. Ikszel semmiesetre sem tett jó szolgálaíor-a magyarságnak. Meg kell akadályozni, hogy a zsidó nők házasság útján állampolgárságot szerezzenek. Külföldön hasonló intézkedéseket már tettek, nekünk a saját viszonyainkra kell az intézkedéseket megtenni. Kéri a szakasz változatlan elfogadását. A Ház- a harmadik Szakaszt eredeti szövegében elfogadta. Éles vita a közjogi szakasznál A négy..lik szakasz a zsidók országgyűlési tagságáról intézkedik. Payr Hugó szerint annak az igazolása, hogy a felmenő szülők 1867 előtt Magyar- országon laktak, sok nehézségbe ütközik. Zsitay Tibor több módosító indítványt terjesztett be. Hangoztatta, hogy nem lehet jugfosztó ok, ha valaki négy éven át orosz fogságban volt. Dulin Jenő a szakasz megfelelő átsző- vegezését ajánlotta. Tahy László aggályait fejezte ki azért * mert a javaslat elfogadása esetén ötféle választójog lesz az országban. Külön -alap- elvek szerint választ a Felvidék, valószi nűleg a most visszacsatolt Ruténföld, Csonkamagyarország területén pedig külön szavaznak a keresztények és külön ? zsidók. RaSsay Károly szerint a közjogi vonatkozásoknak nincsen összefüggésük a zsidók gazdásági tárfogialásának korlátozásával Vitéz Szalay László az ellenzék állandó zajongása közben kérte a szakasz fölötti vita berekesztését. A Ház így határozott Alig állott fel szólásra Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter, amikor óriást vihar tört ki. Raisingerl Ferenc, Rajfii** Ferenc és Rupert Rezső között. RaisingCr és Rupert Ritjnissra célozva súlyosan sértő kifejezéseket használtak. A jobboldal felháborodva fogadta a durva sértegetéseket és állandóan, kiáltottak az ellenzék felé. Csak hosszas várakozás után szűnt meg a lárma, amikor végre az igazságügyminiszter reflektálhatott az ellenzék kifogásaira. Az igazságiigymíniszter a zsidók választói og ár ól Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter kifejtette, hogy a iftlakás igazolása négy hónapon belül nem ütközik nehézségekbe. A magyar közjog nem is alaptörvényeket és ezért nem lehet kifogásolni, hegy az itlaká# bizonyítására úgy az apának, mint az anyának külön-külön bizonyítékokat kell produkálni. Nincsen igaza Rassay Károly- nak, hogy a közjogi vonatkozások nem függenek öesze a zsidók gazdasági térfoglalásával, sőt éppen ez az, amit nem lehet mellőzni. ’ • ■■■••• Ha teljesítené Rassay kívánságát, akkor a zsidók közjogi helyzete csak öt év múlva változna meg, ami ellentétben áll a törvény szellemével A Ház a szakaszt eredeti szövegezésben fo- irndta pl Meizler Károly nem helyesli, hogy a ko. vetkező négy évben még zsidó tanerők tanítsanak, különösen a fővárosi iskolákban. Payr Hugó elmondja, hogy az elmúlt húsz évben a fővárosban csak akkor neveztek ki zsidó tanerőt, ha keresztény pályázó nem jelentkezett. Kertész Miklós beszédének szerdára való halasztására kért engedélyt, Buchin- ger Manó pedig megkövette a Házat egy délelőtti közbeszólást miatt. A képviselő- ház szerdán délelőtt folytatja a zsidója- vaslat részletes vitáját. Kémkedett Vila a zsidók közszolgálati alkalmazásáról Ezután rátértek az ötödik szakasz tárgyalására, amely a közszolgálati alkalmazásban való tiltó rendelkezéseket tartalmazta. Vázsonyi János sajnálatosnak tartja, hogy ez a szakasz nyíltan a numerus clau- sust valósítja meg. Rupert Rezső indítványozta a szakasz törlését Az elnöklő Bobory György alelnök most bejelentette, bőgj' a-gyorsírói feljegyzésekből megállapította ReAsinger Ferenc, Rupert Rezső és Rajniss Ferenc durva közheszólásait, amelyek miatt javasolja, hogy a Ház mindhárom képviselőt utasítsa a mentelmi bizottsághoz. a saníraneiskói Intourist vezetője Sanfrancishó, március 21. A szovjetorosz Intourist utazási iroda volt vezetőjét, Korin Mihályt, kémkedés miatt ötévi fegyházbüntetésre és tízezer dollár pénzbüntetésre ítélték. Korín Szovjet-Oroszország javára folytatott kémkedést. Együtt dolgozott vele az orosz származású Hafis Salich amerikai állampolgár, aki az amerikai kémeHiáríté hivatal alkalmazásában állott. Salich ezálii- totta az anyagot Korinnak. Salichot négyévi fegyházbüntetésre és tízezer dollár pénz- büntetésre ítélték. Értékes, szakszerííen telepített fiatal f^gynmoWo* és íajszőlő lakóépülettel együtt, Komárom közelében 23.0ŐÜ pengőért sürgősen eladó. Aa égés* terület 17 hold. melyből 15 hold a gyümölcsös és 2 hold a szőlő. A telep magas drótháló kerítéssel van be-* kerítve. Alkalmi vétel. Cím: Szénássy István, ,,Adria’6 ^idohíló To t.* Komárom* !
