Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-22 / 67. szám
tewipEKi •J^ofeSRHIRIAE 3 19S9 MAftCTÜS 22. SZERDA Magyar honvédek a Kárpátokban feszítéseiben feltétel nélkül támogatjuk és I selőház ülésén a miniszterelnök kijelen- együttműködünk vele. I tette, hegy ha Angliát támadás érné, KaOtíawa, március 21. Az ottawai képvi-! nada köteíességszerűen segítségére sietne. Francia katonai intézkedések Korzika szigetén Mese az „ukrán hadsereg66 harcairól Pánzs, március 21. Ajacioi jelentések szerint a Koutounia hajón nyolcszáz főnyi marokkói katonaság van útban Korzika szigete felé az ottani helyőrség megerősítésére. A francia katonai hatóságok jelentékenyen megerősítették Korzika szigetének kaLondon, március 21. (Német Távirati Iroda.) Azok a német oldalról történt célzások. hogy Anglia elvileg ellenséges állásfoglalása a német élet jogokkal szemben arra vezethetne, hogy megváltoztatják az eddigi barátságos német magatartást Angliával szemben, úgylátszik Londonban nem maradt hatás nélkül. Róma, március 21. A Corriera della Sera keddi száma közli Teleki Pál gróf miniszterelnök nyilatkozatát, — Az a küzdelem, — kezdette nyilatkozatát a miniszterelnök . — amelyet Magyar- ország a trianoni szerződés igazságtalanságainak megszüntetésére nyomban az ország feldarabolása után kezdett és amelyet a Duce óriási tekintélyév .1 minden kínálkozó alkalommal támogatott a napokban újabb állomáshoz érkezet^. Á Kárpát-medence közepén ezer év óta államot alkotó magyarság újból kitűzte lobogó-- ját a magyar síkságot övezte ' hegyek ormára. — E vidék az Erdős-Kárpátok vidéke sohasem volt Magyarország valamely külön része, lakói sohasem óhajtottak az.országtól elszakadni e attól erőszakkal etezakíttatván, szakadatlanul kifejezésre juttatták visszatérési szándékukat a magyar államhoz, annak politikai, kulturális és gazdasági közösségéhez, mely hosszú évszázadokon át .. biztosította tonai helyőrségét. A tuniszi rendkívüli katonai intézkedések után most Franciaország legnagyobb földközi-tengeri szigetén is hasonló intézkedéseket hajt végre. A sziget katonai erődítményeit már hetek óta javítják és most a helyőrség létszámának felemelésére kerül sor. ?' ”, 'T. Tájékozott, helyről ma kijelentik, hogy az 1935-iki német-angol tengerészeti egyezmény nem. tartalmaz semmiféle felmondási záradékot és végérvényes s időhöz nem kötött egyezményt jelent. Az egyezményt csak kölcsönös hozzájárulás alapján lehet felmondani. I fennállásukat és fejlődésüket, amelynek jó _ vagy balsorsában egyenlően osztoztak. Maga Valósin, az utoleó kinevezett-Volt miniszter- elnök is kifejezte ezt a magyar sajtóban nemrég publikált levelében. • ■— Az Erdő*-((árpát-okát lakó kisotosz nép szociális jólétének az állam részéről Való ápolása, amelyet a század elején a magyar kormány nagy áldozatokkal, de nagy eredményekkel iő folytatott, 1918 óta teljesén szünetelt. A hazatérés után a magyar kormány nemcsak a szociális ezínvonal húsz éven át elhanyagolt- emeléséről, hanem a kulturális igények kielégítéséről is kíván gondoskodni az önkormányzat «elleniében. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Több külföldi lap oly teljesen légböikapott híreket közöl, mintha Kárpátalja megszállása még nem fejezeödött volna be és mintha ott még harcok folynának a magyar csapatok és holmi, a valóságban ■ nem létező „ukránh/id-sorcg” maradványai között. Ügy látszik; vannak m% bizonyos körök, melyek nein tudják magukat beleélni abba a le néni tagadható és immár történelminek nevezhető ténybe,' hogy a magyar honvédség csapatod az egész Kárpátalját a legnehezebb időjárási viszonyok mellett és az oda betelepített idegen ukrán terrorista bandák kétség beesett, ellenállása, dacára nem több mint három nap alatt teljesen birtokba vették. Ez az egészen ritka katonai teljeéítméijy azonban csak azért volt ily rövid idő alatt és ily alaposan végrehajtható, mekt honvédeinket az egé?z őslakosság a legnagyobb szeretettel és lelkesedéssel fogadta. A magyar honvédség azt hozta a kárpátaljai őslakosságnak. aminek az utóbbi időben leginkább híján volt: rendet, békességet, élet- és vagyonbiztonságot, egyszóval európai viszonyokat. Ügylátszik, ez fájv azoknak a külföldi sajtóorgánumoknak és hírügynökségeknek, amelyek a népek megelégedése és a nyugodt, békés fejlődési lehetőségek helyett jobban szeretnék Közép-Európa e eokat ozsnvedett részében a zavart, felfordulást üldöztetést és elnyomatást állandósítva látni. Beszél egy hetvenéves ruszin paraszt . • . Munkács, március 21. A budapesti napilapok katonai munkatársai már negyedik napja'járják a RuszinföldtcriHetét. A sok benyomás egymást érte. Nem lehet tudni, melyik a maradandóbb, melyik a mélyebb. Az-e, amikor egy ház padlásán húsz év óta takargatott magyar zászlói láttak fent a Kárpátokban egy isten hátam"-"éti kis faluban, a lengyel határtól néhány kilométerre, vagy az, hogy az egyik ház falán hirtelen egyik napról a másikra masyarnyelvű ügyvédi névtábla jelent meg. A gazdája húsz évig rejtegette, húsz évig várt erre a pillanatra. Talán a legérdekesebbMn^gis az a beszélgetés volt,. amit egy rozzant faház egyetlen szobájában folytattak az újságírók egy hetvenéves ruszinnal. Reszkető hangon, de hibátlan' magyarsággal f Ölelgetett kérdésükre a barázdásarcú, hajiotbhátú öreg. Egyre kínálgatta a vendégeket a háznál lévő egyetlen ennivalóval, a csemegének számító kuk» ricnmálévai. Az újságírók kérdéseire az öreg ruszin szinte kísérteties pontossággal mondotta el ugyanazokat az igazságokat, • amelyeket húsz év óta hirdet Magyar- -" - ország világszerte, - t Amikor elmondotta, hogy mennyire örülnek a ruszinok a magyarok bejövetelének, az egyik újságíró megkérdezte tőlük, hogy tulajdonképpen miért örülnek annyira:-1- Azért, mert most már le*z kenyerünk. Nekünk van fánk, a magyrokndk van búzájuk, ha Incseréljiiic, mind a ketten jól járunk — felelte mosolygó arámi. . /j — A folyóink is mind lefelé folynak az Alföldre. A vizen, levisszük fánkat, nyáron lemegyünk, aratni, felhozzuk ide a jó alföldi búzát — folytatja és az újságírók egymásra néznek, amikor ezt a sokat hangoztatott igazságot ennek az újságot sohasem olvasott, írástudatlan, rádiót soha nem hallott öregnek a szájából hallják. Ez a beszélgetés talán a legjobb bizonyítéka annak, hogy milyen soraközöeség fűzi egymáshoz a magyar és a ruozin népet. Ezért fogadja a ruszinság kivétel nélkül mindenütt örömmel és lelkesedéssel a magyarokat. A szioa-gárdisták kezdeti ellenállása ma már a múlté és a lakosság felszabadultan ünnepli a magyar honvédséget. Honvédek menetelnek a szovjetnek épített műúton Róma, március 21. A Massaggero buszt! különtudósítja foglalkozva a magyar csapatok huezti bevonulásával szinte gúnyos hangon jegyzi meg, hogy a magyar csapa# tok azon a pompás műúton haladtak előre, amelyet annakidején francia pénzből építettek abból a célból, hogy a szovjet azon keresztül törtessen be Európába, A Giornale d’ Italia parecsényi különtu- dósítója szerint Ruszinföld megszállása után már csak két kérdés vár megoldásra: az egyik a Szlovákiával közös határ kérdése, a másik a Ruszinföld önkormányzata. A tudósító megállapítása szerint as önkormányzatot Kárpátalján senki sem óhajtja, mert ez csak újabb zavart kelAz angol-német flottaegyezményt csak kölcsönös hozzájárulás alapján lehet felmondani Teleki Pál gróf nyilatkozata Kárpátalja visszacsatolásáról tene.
