Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-21 / 66. szám

1S3* MÁRCIUS 21, KEDD telvideKi -.MaöVaRHIRIjAE Holota János válasza a Képviselőházban a szociáldemokratáknak Formális ülés keretében bizottsági tagsági helyeket töltöttek be — Kedden nyolcórás ülésben folytatják a zsidójavaslat részletes vitáját A képviselőház hétfőn rövid, formális ülés keretében a megüresedett bizottsági tagsági helyeket töltötte be, majd elhatá­rozták, hogy holnap, kedden folytatják a asidójavaslat tárgyalását. Az ülés végén Holota János felvidéki képviselő válaszolt a szociáldemokrata képviselőknek és visz- sza utasította azt a beállítást, amellyel felvidéki szereplését igyekeztek feltün­tetni. A Ház folyosóin az elmúlt napok világ* politikai eseményeit nagy élénkséggel tár­gyalták. Az ülés Darányi Kálmán házelnök tizenegy óra­kor nyitotta meg az ülést. A Ház jegy­zője felolvasta azokat a kormányzói kéz­iratokat, melyekkel a kormányzó egyes nemzetközi egyezmények becikkelyezései­ről szóló törvényjavaslatokat újabb meg­fontolás végett visszaküld az országgyű­lésnek, minthogy ezeknek életbeléptetése különféle okokból nem történhetik meg. Darányi Kálmán házelnök bejelen­tette ezután, hogy a Ruténföldnek az ezeréves hazához történt visszacsatolása és a közös magyar—lengyel határ meg­valósítása alkalmából táviratot intézett a német birodalmi gyűlés elnökéhez, az »lasz kamara elnökéhez és a lengyel szejm marsalljához. Jelentette az elnök, hogy Angelo Rótta apostoli nuncius levélben közölte p. pápa köszönetét a magyar kép- viselőházn^ a hozzáintézett jókívánsá­gokért. Végül jelentette, hogy Urbán Gás­pár mezőtúri képviselő lemondott mandá­tumáról, a képviselőválasztás iránti intéz­kedésekről gondoskodni fog. Makkai János előadó beterjesztette ez­után az együttes bizottság jelentését a zsidó javaslat módosításairól, melyek tár­gyalására a Ház a sürgősséget kimondta. Ezután az egyes bizottságokban megüre­sedett tagsági helyeket választás útján be­töltötték, majd pedig az elnök indítványára elhatározták, hogy a legközelebbi ülés hol­nap, kedden délelőtt tíz órakor lesz és ezen f oly tatj". a zsidójavaslat vitáját. Személyes kérdésben Holota János fel­vidéki képviselő jelentkezett ezután szó­lásra. Holota János személyes kérdésben Holota János: Március 10-én Buehinger képviselőt.' -sam távollétében aposztrofált engem és az új Érsekújvár és Vidéke című lap egyes cikkeiből szemelvényeket ol­vasott fel. Ezekben mint városbírót aposz­trofált, aki az akkori köztársasági elnök­nek Benesnek a fogadásánál szerepeltem. Azokat a következtetéseket, amelyet ebből levont, nem tartom súlyosaknak, mert hi­szen csak annyit állapított meg, hogy mi nem verekedtünk mindig véresen a cseh köztársasági elnökkel, illetve kormánnyal. Rajniss Ferenc: Buehinger verekedett a csehekkel. (Zaj.) Holota János; A beállítást azonban nem hagyhatom szó nélkül, mert ha képviselőtársam fáradtságot vett magának arra, hogy az én húszéves műkö­désemről környezettanulmányt vegyen fel, akor nem lett volna szabad kihagynia a környezettanu'mány teljessége kedvéért azokat a momentumokat eem, amelyeket a javamra lehet írni, ha már a többit a terhemre írta. Fel kellett volna olvasnia azt is, hogy a Fenes.kormány nemcsak fényképeket küldött nekem, ami egészen közönséges udvariassági aktus volt, mert hiszen Kassá tál egészes Pozsonyig, ahol megfordult, mindenütt az összes hivatalos szereplőknek kü.dótt ilyen fényképeket, te hát nemcsak nekem. Ezt a környezettanul­mányt magam fogom kiegészíteni. Ne mél- tóztassanak rossz néven venni, hogy mivel alkalmam van ennek a beállításnak ellen- súlyozására, egészen röviden előadjam megj egyzéseimet. — Hozzátartozik ehhez a környezetta­nulmányhoz az, hogy Benes nemcsak fény­képeket küldözgetett az ottani magyar ve­zetőknek, hanem például nekem küldött egy század katonát 1920-ban azzal, hogy ahol megtalálnak Érsekújvár határá­ban, azonnal lőjjenek agyon. (Füssy Kálmán: Ezt miért nem lovasta fel?) Ezenkívül kétszer, egyszsr.egyszer Érsek, újváron megtiszteltek azzal, hogy megen­gedték, hogy megtekinthessem a börtönök belsejét. Emellett 20 napig vendége vol­tam, az egyik börtönben a Benes-féle cseh­szlovák rezsimnek. (Zaj a jobboldalon.) Azonkívül Érsekújvár város polgármester választását kétszer semmisítették meg. Andikor Érsekújvár polgármesterévé vá-* lasztottak, ezt a választásomat a Benes- féle rezsim kétszer semmisítette meg és a képviselőtestületi választást szintén két­szer semmisítette meg. (Füssy Kálmán: Miért nem vette ezt tudomásul? ) Szóval az én környezettanulmányomhoz ez is hozzátartozik. (Zaj.) — Most méltóztassék megengedni, hogy tekintettel arra. hogy az én csekélységem 1920-tól, a kisgazdapárt megalakításától kezdve, résztvett a mi nemzeti küzdel­münkbe, szakadatlanul, úgy is, mint vá­rosbíró, úgy is, mint a prágai parlament­nek háromszor egymásután beküldött nemzetgyűlési képviselője, kiterjeszkedjem az én képviselőtársam beszédének egy másik részére is. Nevezetesen ő felhozta azt is, hogy Schultz Ignác szociáldemo­krata képviselő Érsekújvár piacán felszó­lalt és a magyar kisebbségi sérelmek or­voslását kérte. (Vay Miklós báró: Hahal) Schultz Ignác tényleg felszólalt az utolsó években, de 5 úgy gondolta, hogy csak azoknak a magyaroknak a sérelmeit kell orvo­solni, akik a cseh szociáldemokrata párt tagjai. Ez az egyik. A másik pedig az: Aján­lom, hogy Schultz Ignác környezettanul­mányával, ne méltóztassék fáradni, mert na. gyón csúnya, nagyon szennyes dolgok fognak abból kijönni. Schultz Ignác volt annak a kormánysajtónak a feje, amely 20 éven keresztül azt a jelszót hirdette, hogy nyelvében magyar legyen a felvidéki ma­gyar és lelkében csehszlovák. Én azt hi­szem, hogy ez a nemzetárulás. (ügy van! ügy van! a jobboldalon.) Ez a sajtó írta azt is még 1926-ban, hogy rosszak a ha­tárok, mert Vácnál kellett volna megvonni a magyar határokat. (Zaj a jobboldalon.) — Ez a két momentum elegendő arra, hogy ezzel az úrral, volt képviselőtársam­mal ne foglalkozzunk, mert azt hiszem, ez a két ténykedés kimeríti — jogi nyel­ven szólva — a nemzetárulás összes is­mérveit. Emelt fővel — Mélóztassanak még megengedni, hogy arra is reflektáljak, hogy a mi küzdel­münket, a felvidéki nemzeti küzdelmeket természetesen innen sokan rossz beállítás­ban látják. A mi ottani nemzeti küzdelmünket ' csak az ottani lehetőségekkel mérhet­jük, 1920-ban, amikor megalakultunk, alkal­mazkodnunk kellett ezekhez a lehetőségek­hez. Méltóztassék megengedni, mi ott a háromszor szigorított cseh rendtörvény nyo­mása alatt voltunk kénytelenek nemzeti munkát kifejteni, irredenta, vagyis reví­ziós munkát kifejteni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Az bizonyos, hogy tiszta lelkiismerettel vonultunk mi be ebbe a parlamentbe, mert tény, hogy az első naptól kezdve a gazdakörtől a cigánynegyeden, az ország- gyűlésen, a tartománygyűlésen, a város­házán, az egyesületeken keresztül egyetlen egy célt szolgáltunk, ez pedig • a revízió célja volt. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Természetesen voltak a mi életünknek fá­zisai, mint Érsekújvár polgármestere, mint a magyar párt és klub vezetője, amikor megjelent a köztársasági# elnök, én mint házigazda a köteles úri tisztességnek meg­felelő tiszteletadást megadtam. Hangsúlyo­zom azonban, hogy mint elnöknek adtam meg. Hogy külügyminiszteri minőségében mi történt, az megint más lapra tartozik. Amikor mint külügyminiszter jelent meg, Benes Eduard a mi városunkban és kiren- déltetett a városi tanács, az volt a meg­állapodás, hogy. az egész elöljáróság testü­letileg az egyik szálloda termében fogja fogadni. Amikor pedig Be-,lesnek a ezer- tartásmestere, vagy titkára, nem tudom minek hívták, bejelentete, hogy most kö­vetkezik Érsekújvár városi tanácsa és kinyílt az ajtó, akkor sem a polgár­mester, sem a tanácsnokok, sem én nem jelentünk meg a fogadáson, azt hiszem, hogy ehhez is kellett egy kis bátorság. Hogy pedig megvolt a kellő res­pektálunk, ezt bizonyítja az, hogy még sem kergettek bennünket szét, ezért a nagyszerű fogadtatásért, ezt lenyelték és minket meghagytak állásunkban. — Ezt csak annak dokumentálására hoz­tam fel, hogy a különböző helyzetekben milyen különböző eszközökkel kellett küz­delmünket megvívnunk. Hangsúlyozom azonban, hogy minden lépésünk a revíziót szolgálta és nemzeti erőink konzerválását arra az Felvidéki Mapynr Hitlsp­—— ■1 ' • "• —■ M. N. B. 1163, 65. sz. e. a. i. hijsvét kómában Velence, Firenze, Nápoly megtekin- P 217.-1 II. HUSVÉT TAORMINABAN. Nápoly, Siracusa, Róma megtekin- P 364.-101 51. HUSVÉT AZ OLASZ RIVIÉRÁN, San Remóban. ÍV. HUSVÉT A LIGURI TENGER- _ PARTON, Rapallóban vagy Santa P gfeSfe -f f)l Margarétában M _ _ _ “ V. HUSVÉT ABBÁZIÁBAN |* |19i"lQI JELENTKEZÉS, FELVILÁGOSÍTÁS, PROSPEKTUS P 291.-I0I I is IBUSZ-Máv. Mi. uem'iemb 'i\ VUI., JÓZSEF-KÖRÚT 5. T.: 14—44—00. VIGADÓT ÉRI FŐIRODA. időre, hogy ha majd eljön ^ az óra, ^ mondhassák, hogy rosszul sáfárkodtatok a * nyájjal, mert felszabadítottunk bennete­ket, de a nyájat nem találtuk. A mi céiunü az volt. hogy a nyájat megőrizzük nem­zeti mivoltában és nemzeti öntudatában. Hogy ez így volt, erre vonatkozólag uta­lok arra, hogy Pozsonyban októberben, amikor a magyar klub kimondotta, ki­kiáltotta, hogy elszakad Cseh-Szlövákiátol, — s ezt még a cseh impérium alatt kiál­tottuk ki, — valamennyiünknek be volt csomagolva a ruhája, abban a_tudatban, hogy nem fogunk hazatérni. Mégis meg­tettük ezt. Ezzel nem kérkedni akartam, csak azt akartam szeretetteljesen és sze­rényen megvilágítani, hogy ha valaki ilveu környezettanulmányokkal kapcsolatban egyes eseményeket ragad ki, mint amilyen, volt például a Benes-féle fényképküldes, akkor elvárhatjuk képviselő kollégánktól azt, hogy az egyes eseményekkel kapcso­latos egész történelmi hátteret is mutassa be. Az az egy bizonyos, hogy mi ebbe a parlamentbe emelt fővel jöttünk be, mint olyanok, akik jól végeztük munkánkat és akiknek nincs,, semmiféle korrigálni valónk. (Élénk helyeslés és taps a jobb­oldalon és középen.) Ezztíl a rövid ütés véget ért. — —a»,------------­Megjelenik a „Felvidéki Útmutató* A visszatért Felvidéknek az anyaország-4 gal való egyesítése a bonyolult kérdések oly tömegét dobta felszínre, amiket tárgyilago­san, a jog és társadalmi egység megóvásával sérelem nélkül megoldani, csak a Femdek sajátos helyzeti ismeretével lehet. Az anyaországnak ismernie kell a Felvi­dék, a Felvidéknek az anyaország fö.draj;:i, történelmi, társadafcni, gazdasági életet. Er. 3 a kölcsönös -megismprést kívánja szolgába a Felvidéki Egyesületek Szövetsége, mikor '*« leghivatottabb szakembereik tollából: Thur I György dr. és Horváth, Béla, a 1 ESz főtitká ­rának szerkesztésében kiadja a Felvidéki L t-t mutatót, a Felvidék összes jelentős kérdései­nek gyakorlati gyűjteményét. A könyv a legmodernebb nyomdatechniká­val, gazdagon., illusztrálva, térképekkel fel­szerelve, a legújabb lexikális és statisztikai adatok felhasználásával készül, megvilágítja, a Felvidék földrajzi, történelmi, gazdaság:, társadalmi és idegenforgalmi kérdéseit. Az Útmutató, mely a felvidéki miniszté­rium hivatalos elismerésével és erkölcsi tá­mogatásával jelenik meg, nélkülözhetett-1 nőm csal; közhatóságok számára, hanem mind­azoknak is, akik a Felvidékkel bármilye i kapcsolatban állanak. Különös értéket ad a műnek a magyar él a szlovák jogviszonyok érintkezéseiből foly i kérdések megvilágítása, mely közjogi, k©?- igazgatási, magánjogi, kereskedelmi és ipar­jogi stb. térem a legizü ve vény esőbb helyze­tekben jelentkezik. A Felvidéki Útmutató részletesen tár­gyalja Kárpátalja kérdésiéit is. Felsorako? - tatja legújabb történeti, politikai, gazdasági és statisztikai adatait. Az Útmutató elsőnek adja közre a Fetvi-* áéki hivatali sematizmusát. Minden kereskedő, iparos és vállalkozó számára nélkülözhetet­len lösz az Útmutató címtára, mely a Felvi­dék minden jelentékeny vállalatának cím­jegyzékét adja. A Felvidéki Útmutató hézagpótló jelent­kezése mintegy betetőzi azt a fáradhatatlan: közérdekű munkát, amit a FESz hús-* éven át folytatott a Felvidékért. Temesváry Imre képviselő balesete Miskolc, március 20. Tcmesváry Imre országgyűlési képviselőt Miskolcon baleket érte. Temesváry Imre Jaross Andor mi­niszterrel együtt gépkocsin Miskolcra érke­zett, Amikor a miskolci vármegyeháza előtt kiozállt autójából, a havas utcán megcsú­szott, elesett, s olyan szerenestélenül csu­kódott be utána a kocsi ajtaja, hogy jobb kezeféjét mintegy hat helyen eltörte. A miskolci mentok részesítették első segély­ben, majd a vasgyári kórházban tüzete­sebben megvizsgálják és miután megálla­pították, hogy a kéz középcsontjai több he­lyen eltörtek, és az egyes ujjo-ontjai sok darabra törtek ke:fét gipszbe tették. Jgrnss Andor miniszter beszédén és RonJ-gy Fe­renc képviselő beszámolóján már felkötött karral jelent meg Temesváry Imre. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom