Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-19 / 65. szám
tfhjidíki -^MxVätih mm í i MÁRCIUS 13, VASÁRNAP 33 5 Daladier diktatúrajavaslatát megszavazta a (randa kamara Világszerte ruygy érdeklődéssel várják azt a reakciót., amit Hitler legújabb középeurópai előretörése a* nyugati nagyhatalmakon, elsősorban Angliában, Franciaországban és Amerikában okozott. Az első pillanatban dermedt csönd fogadta a prágí# bevonulás híreit és Chamberlain a b'^vonulás napján az angol alsóházban tóéig látszólag szenvedélytelen és kitérő hangú beszédet mondott. Időközben azonban a nyugati demokráciák közvéleménye kristályosodni kezdett és a közönyt felháborodás váltotta föl. A sajtó mindenütt a legélesebben a müncheni politika ellen fordult és hibáztatta Chamberlaint, ennek a politikának a vezérét, hogy engedékeny magatartásával lehetővé tette a németek akcióit. Angliában a lapok kivétel nélkül kifejezték türelmetlenségüket és legtöbbnyire azt követelték, hogy Chamberlain változtassa politikáját és vegye be a kormányba Churchillt és Edent. Franciaországban Daladier páratlan simasággal elérte célját és megszerezte azt a teljhatalmat, amellyel a szét- .züllött francia közállapotokat ismét felvirágoztathatja és a hadsereget újjászervezheti. Amerikában Roosevelt bejelentette, hogy revízió alá kell vennie az unió semlegesség! politikáját és felkészülni minden eshetőségre. A legfontosabb azonban Chamberlain péntekesti nagy érdeklődéssel várt birminghami beszéde volt, amelyben élesen támadta Cseh- és Morvaországnak a Német Birodalomba való bekebelezését. Az angol államférfiú még sohasem nyilatkozott ily élesen Hitler ellen. Beszédének' elején vázolta a müncheni politika szándékait és kijelentette, hogy Anglia a világháború elhárítása érdekében nagy áldozatokat hozott, de célja nem sikerült. Hitler Berchtesgadenben azt mondotta, hogy a szudétanémet terület leszakítása az utolsó területi törekvése Európában és Chamberlain elhitte ezt. Most bebizonyosodott, hogy Hitler tovább halad a területi hódítások útján. Szerencsére Anglia München után meggyorsította fegyverkezését és most még jobban gyorsítani fogja. Helyte- ’enítette a miniszterelnök azt is, hogy Hitler tervezett csehországi lépései előtt nem lépett érintkezésbe a müncheni egyezményt aláíró hatalmakkal. Az önrendelkezési joggal nem törődött a német vezér — mondotta Chamberlain —, amikor Prágába bevonult. Anglia nem maradhat tovább érdektelen aziránt, ami Délkelet-Európában történik. Az események megrendítették a sarjadzó bizalmat és noha alig van olyan áldozat, amit Anglia meg ne hozna a békéért, a szabadságról nem mond le és nem válik olyan gerinctelenné, hogy nem szállna szembe ereje végső megfeszítésével az ilyen kihívásoknak. A beszéd egész Angliában általános tetszést keltett. Megállapítható, hogy a nyugati nagyhatalmak elsősorban úgy válaszolnak Csehország német bekebelezésére, hogy hatványozott mértékben folytatják fegyverkezéseiket, szakítanak eddigi minden áron való békepolitikájukkal és erélyesen felkészülve várják az újabb európai eseményeket, a melyekben az eddigieknél határozottabban kívánnak majd állást foglalni. Franciaország és Anglia tiltakozó lépést tett Berlinben Párizs, március 18. Bonnet külügymiijjszter Utasította Coulondre berlini francia nagykövetet, tegyen lépést a német hirodabni külügyminiszternél s tiltakozzék a Cseh-Szlová- kiában a müncheni egyezmény megsértésével teremtett helyzet ellen, amelyet a francia kormány nem ismer el jogszerűnek. A berlini angol nagykövet szintén utasítást kapott kormányától, hogy tegyen hasonló lépést. Berlinből jelentik a Havas-Irodának: Cou- londre berlini francia nagykövet kormánya utasítására délelőtt a külgyminisztériumba ment. ahol Weizsäcker államtitkár fogadta. Az államtitkár délután fogadta Henderson angol nagykövetet. Coulondre berlini francia nagykövet — minden valószínűség szerint — hétfőn Párizsba érkezik, hogy beszámoljon kormányának a helyzetről. London, március 18. Hivatalosan jelentik: Az angol kormány közölte a német kormánnyal, hogy az utóbbi események a müncheni egyezmény és a békés együltmű ö- désre vonatkozó kölcsönös kötelezettségek teljes felmondását jelentik. Közölte továbbá az angol kormány, hogy az angol kormány azokat a változásokat, amelyek a német hadsereg igénybevételével Cseh-Szlovákiában létrejöttek, teljesen jogalapnélkülieknek tekinti. Mindezt utasítás formájában közölték Sír Neville Henderson berlini angol nagykövettel. Elfogadta a francia kamara a „diktatúrajavaslatot" 334:258 arányban bizalmat szavaztak a Daladier-kormánynak Párizs, március 18. A kormány a kamarában kérte, hogy vegyék haladéktalanul tárgyalás alá azt a törvényjavaslatot, amely különleges felhatalmazással ruházza fel a kormányt. Az előadó kifejtette, hogy a kormány által tervbevett intézkedések között legnagyobb helyet a katonai intézkedések foglalják el. Ezek elsősorban arra vonatkoznak, hogy meggyorsítsák a hadianyag gyártását és készleteket halmozzanak fel a nyersanyagokból. Kerilis szólalt fel elsőnek, aki éles bírálatban részesítette a Daladier-kormány politikáját. Csehország romlásának az a politika volt az oka, — mondotta — amelyet a kormány München óta követett. Súlyos órákat él most az ország és ebben a helyzetben a maga részéről nem szolgáltathatja ki Franciaország sorsát korlátlan felhatalmazás biztosításával a Daladier-kormány- nak. Bergery helyeselte Daladier miniszter- elnöknek azt a kijelentését, hogy Franciaországnak fel kell készülnie és mindent meg kell tennie a legnagyobb sürgősséggel, ami a nemzetvédelem kiépítéséhez szükséges. Németország — mondotta — világuralomra törekszik és ennek a törekvésének gátat kell vetni. Kijelentette, hogy tárgyalásba kell bocsátkozni azokkal az országokkal, amelyeket a német törekvések fenyegetnek és velük együtt kell megállapítani, milyen feltételek mellett lehetne e törekvéseknek ellen- állani. Az európai kibékülés politikájának szükségét hirdette. Kerilis most azt javasolta, hogy a javaslatot ne vegyék tárgyalás alá: Daladier ezzel az indítvánnyal szemben felvetette a bizalmi kérdést. Louis Marin kijelentette, hogy a maga részéről megszavazza a javaslatot. Escartefigue demokrata balpárti, képviselő az Olaszványát és bizalmat szavazott a nak. országhoz való közeledés szükségét fejtegette. A kamara ezután S3If szavazattal 258 szavazat elleniben elvetette Kerilis indítAz ülést ekkor délután 3 óráig gesztették. Daladier jogot kap arra, hogy elrendelhesse a részleges mozgósítást és támadás esetén hadüzenet felől is dönthessen Párist március 18. Daladier miniszter- elnök a pénzügyi bizottság éjszakai ülésén közölte, hogy javaslatának semminő módosításához sem járulna hozzá. A miniszter- elnök kijelentette, hogy a javaslattal élve, meg fogja növelni a heti munkaórák számát, összhangot fog teremteni a hadiipar és a magánipar munkája között, amellett pedig a felhatalmazást a hadsereg kereteinek átszervezésére, valamint a határmenti védelmi művek tökéletes kiépítésére fogja felhasználni. Az Epoque értesülése szerint a rendkívüli felhatalmazás módot nyújt a miniszterelnöknek arra, hogy igen messzemenő katonai intézkedéseket tehessen a parlament véleményének kikérése nélkül. Szükség esetén Daladier elrendelheti a részleges mozgósítást, sőt Franciaország területe dien irányuló támadás esetén hadüzenet felől is dönthet. Politikai téren a javaslat módot ad a miniszterelnöknek arra, hogy a sajtó szabadságát bizonyos mértékig korlátozza. A miniszterelnök a bizottság ülésén a szó'sőbaloldal aggodalmainak lecsillapítására kijelentett^, hogy nem szándékszik megsérteni a. köztársasági’rendszer alapját alkotó közszabadságot. Kijelentette, hogy mindaddig, amíg a kommunisták szembe nem kerülnek, a köztársaság törvényeivel, nincs szándékában feloszlatni a kommunista pártot. A szélsőbaloldali ellenzék Daladier megnyugtató kijelentései dacára a bizottságban a javaslat elCen szavazott. A rendkívüli felhatalmazási törvényt a pénzügyi bizottság a következő szövegezésben fogadta el: ■— A kormány felhatalmazást kap arra, hogy a minisztertanács által elfogadott rendeletekkel végrehajtsa azokat az intézkedéseket, amelyek Franciaország katonai erejének fenntartása és fokozása érdekében szükségesek. A kamarának ezeket a rendeleteket 1939 december 31-ikéig ratifikálnia kell. Politikai körökben úgy látják, hogy azok az intézkedések, amelyekről Daladier miniszterelnök a kamarában beszélt és amelyeknek célja Franciaország katonai teljesítőképességének fokozása, három irányúak lesznek. A francia kormány a fran* cia néptől. több munkát., pénzt és belső békét kíván. Gazdasági körökben tisztában vannak azzal, hogy a jelenlegi negyvenórás munkahét mellett, még akkor is, ha az erre vonatkozó törvényes rendelkezéseket rugalmasan hajtják végre, nem lehet lényegesen fokozni a francia fegyverkezési ipart. A negyvenórás munkahét eltörlése azonban ismét a baloldali agitációt élénkítené s ennek lármás kihatásai éreztetnék következményeiket a gazdasági életben is. A kamara folyosóin, főleg azonban a szenátorok körében, mindinkább erősebben követelik, hogy a kormány törje le a kommunisták tevékenységét. A legfonosabb, amit Daladier miniszterelnök most a francia néptől kér, hogy a szükséges pénzösszegeket bocsássa a kormány rendelkezésére. Szombaton reggel a lapok abban foglalják össze véleményüket, hogy Daladier, miniszterelnök számára minden tánwga- tást meg kell adni. Kivételt csupán a kommunista és a szocialista lapok tesznek és a szélsőjobboldal lapjaiban hangzik nemi ellenvetés. A jobboldali Matin, a francia közvé:** meny túlnyomó többségének alaphangú* latát tükrözi vissza vezércikkében, amikor annak ezt a felírást adja: ,Prág<z után felkészültebbnek, erősebbnek es egységesebbnek kell lennünk”. A lap így ír: — Legyünk jó franciák, száz százalékos franciák és ne engedjünk külföldi befolyásolásoknak, akár Moszkva, akár másfelől jönnek azok. De la Rocque ezredes lapja, a Petit Journal, azt írja, hogy minden a hatalom kérdése. A francia nemzet most azt kéri Dala- diertől, hogy alakítsa át kormányát, mert Franciaországnak igazi vezetőkre van szüksége. A lap főleg azt a kérdést vizsgálja, hogy a francia és az angol kormány most a középeurópai új események után milyen politikát akar követni. — Bármiképpen is döntsön a francia és az angol kormány, francia részről egy dologban biztosak, nevezetesen, hogy a két kormány döntéseit a legszorosabb egyetértésben határozzák el. Olaszország és Németország támogatja egymást az igazságtalanságok jóvátételében Róma, március 17. Ansaldo a Ciano grófhoz közelálló Teiegrafo című lap vezércikkében „Az olasz álláspont” cím alatt a következőket írja: Olaszország és Németország már régebben belátta, hogy két egészen különálló területen kell helyrehoznia azokat az igazságtalanságokat, amelyeket a békeszerződésekben velük szemben elkövettek: Németországnak Délkelet-Európában, ahol befolyása már évszázadok óta leginkább érvényesült, Olaszországnak pedig a Földközi-tengeren és a gyarmati téren. E felismerésnél fogva Olaszország és Németország vezetői megegyeztek abban, hogy a kölcsönös szükségletek tiszteletben tartásával támogatják egymást az elkövetett igazságtalanságok jóvátételében. Természetesen Németországnak könnyebb feladata volt, mert két gyenge állammal állott szemben: Ausztriával, arnélyet a német faji szellem már előzőleg áthatott és Csehországgal, amely súlyos belső válságba jutott. Olaszországnak ezzel szemben olyan területen kellett fellépnie, amelyet két nagy
