Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-18 / 64. szám
mwmm MAttCTDS 18* SZOWBSÍSt fi»* á ' ■ ■. •'•■ A pozsonyi kommnnista csőcselék, szétrombolta a német Üzleteket Tiso sorsdöntő tanácskozása Hitlerrel Szlovákia sorsáról A kilencszázéves magyar Bori község hazatért az anyaországhoz Hazajött a kárpáti harangvirág, az ökörhegyi ap olló lepke, a cifra kölönte Léva, märe. 17. Hont vármegye egyik legrégibb magyar községe visszatért az anyaországhoz. Már 1263-ban emlegeti nevét a krónika és több évszázados a bori-i magyarok cseh-gyülölet is. A közs.ég földesura azért kapta meg a bori határt IV. Lászlótól 1275-ben, ipert vitézül harcolt a cseh Ottokár ellen. Minden időben sok hőst adtak a magyar hazának. Libárdy Szondy drégelyi két apródjának egyike szintén* Bori-ból származott. Bocskay, Thököly, Rákóczi, Kossuth mind hü harcosokat talált a bori nemesekben. Mert Bori egész lakossága ne- díttííi származású, kik a múlt században megváltották az egész bori határt. 1919-ben puskatüzzel fogadták a cseh legionárokat. Hűen kitartottak magyarságuk mellett a húszéves elnyomás alatt. Bori mindig egyhangú magyar listát választott. A szlovák iskolát a csehek kénytelenek voltak tanuló hiány miatt beszüntetni, mert a bori-i magyarokat nem lehetett megvesztegetni. Ezer éve őrt álltak a magyar végeken. Tőlük északra, délre, keletre és nyugatra fogytak a magyar falvak szlávság tengerében, de Bori mindig magyar volt és magyar lesz. Talán sehol sem várták jobban a bécsi dörtést, mint Boriban. Készen állót- tak a. zászlók. November 2-án éjjel magyar zászlódíszbe öltözött az egész falu. Várták a magyarokat. De hiába! A belvederi ceruza furcsán rajzolta itt a határokat. Bori Csehszlovákiában maradt. Nem is akarták hinni. Egyre várták a magyar honvédeket. Az egész környék Kiskér, Varsány, Csánk, Léva már a magyar honvédek dalától volt hangos, de Bori cseh kezekben maradt. Magyar zászlókkal vonultak be ekkor Lévára a bori-ak kérni a magyar katonai parancsnokot, hogy szabadítsa fel őket. Ez kitartásra bíztatta a küldöttséget. Megbízottaik, a Ma- gyari-tivérek, Horváth Zoltán és Kovács Károly, dr. Kérsik János vezérletével sorba járták az összes fórumokat és igazukat keresték. Kaptak is bíztatást és bizalommal voltak vezérük Jaross Andor iránt, aki megígérte nekik, hogy Bori visszatér. December 5-én már úgy volt, hogy teljesül reményük. A cseh katonaság egy óra alatt kiürítette a falut. Bori magyar zászlódíszbe öltözött. Másnap azután cseh fináncok jelentek meg a faluban. Le akarták tépni a magyar trikolort, de a bori-i gazdák és asszonyaik szőlőkaróval szorították be a fináncokat az iskolába. Azután jött a esendőn erősítés és terror. Crjra padlásra kerültek a magyar lobogók. De a bori-akaratot nem lehetett elnyomni. Hiába hurcolták el a községi pénztárt, hiába sarcolták ki az utolsó napokban az adókat, hiába rémitget- tók, hogy Magyarországon drágább lesz a kenyér, a bori-ak azt mondták: igazuk van, drágább lesz, mert az édes anyánk adja. Végre elérkezett március 14-e. Bori visszatért. örömmel száguldottam autón barátaimmal a felszabaduló Bori-ba. A határban Horváth Zoltán fogadott, Bori-nak öreg fia. 22 holdas bérletet hagyott ott, hogy falubeliéit magyar földről bíztathassa. Minden áldott éjjel magyar lobogót tűzött ai határba. Éjjelenként rozsdás kardjával az oldalán belopódzott a faluba bíztatni a cSüggedöket. Rendületlenül bízott Bori felszabadulásában. Váltig fogadja most is, hogy addig nem nyugszik, míg a magyar lobogó vissza nem kerül a Kárpátok bérceire. 12 órakor jelent meg Bisovszkft szlovák törzskapitány Borit átadni Sodró alezredesnek, a magyar csapatok parancsnokának. Magyarul szólt: — Alezredes úr, alássan jelentem, parancsol) bevonulni, — és a ma- gyár honvédek megindultak Bori-ba. Követték őket a hatóságok képviseled, Sáska Dezső alispán, Majiáth László, főszolgabíró, majd pedig többen a lévai vezetők közül: báró Majthényi László, az Egyesült Magyar Párt megyei elnöke, dr. Nagy Béla vármegyei főügyész, dr. Kmoskó Béla kir. közjegyző és a ,,Magyar a Magyarért” vezetősége. Felvonultak a csanki elemi iskolások és a kiskéri leventék minta kerékpáros csapatai. Követték őket a szomszédos falvak magyar és szlovák lakosságának százai. Az egész falu a községháza előtt várt. Az egyik házból egy öreg ember futott ki, nem akart hinni a szemeinek, hogy ismét magyar katonákat lát. A községháza előtt leírhatatlan lelkesedés fogadta a magyar honvédőket. Szem nem maradt szárazon s pillanatok alatt tört fel az ég felé a magyar imádság. A bevonuló magyar csapatokat először Katz Márta üdvözölte verssel, majd pedig Katz László tanító beszélt a frontharcosok nevében. Beszédében kifejtette, hogy csak a magyarok Istenében vetett törhetetlen hit tartotta bennük a lelket. Remélték, hitték és tudták, hogy bánat után öröm, rabság után szabadság következik. Ezután Kovács Károly ref. lelkész kösEöntötte a bevonulókat — Hiába küldtek minket Illavára, Lipót- várra, hiába akartak lakatot tenni a szánkra, mindég bíztunk és hirdettük a ma gyár igazságot. Ezer éve állunk itt a vártán, de így fogunk állani a következő ezerben is. Adjon a magyar haza hetente akár csak egy darab penészes kenyeret, akkor is kitartunk mellette. Ugyanúgy a szomszéd falvak, Szántó és Magyarad is. Bori, Szántó, Magyarad magyar volt és az marad. Ezután a Kormányzó Urunkat, Jaross Andort és Teleki/ Pál grófot köszöntötte, hogy visszaszerezték Borit, a kis Benjámint a magyar édes anyának. Utánna dr. Magyary Jenő, a Budapestre származott bori-beli éltette faluja virtusát, amely diadalmaskodott a cseh ármányon. Felhívta falubeliit, hogy tartsanak ki vezérük, Jaross Andor mellett, akiben most sem csalatkoztak, mert beváltotta szavát: Bori felszabadult. Dálnoky Emil községi bíró köszöntötte ezután Sodró alezredest és a magyar honvédséget. Ezután Oszv.ald Ernő az Egyesült Magyar Párt nevében köszöntötte a csapatokat és báró Majthényi Lászlót, ki mindent elkövetett, hogy Bori ismét visszakerüljön. Sodró alezredes a honvédek nevében megköszönte a szives fogadtatást. Beszéde során a szlovákmagyar testvériséget éltette. A magyar Himnusz éneklésével ért véget a lélekemelő ünnepség. Utánna magyaros vendégszeretettel látták vendégül a honvédeket, az Osz- vald-kúria pedig a hadsereg és a megye vezetőségét. Magyar nótától volt hangos az egész falu, húszéves éjszaka után elérkezett részükre a feltámadás hajnala. I FÉJA TIBOR 4 Cigányzene, ökörsűíés . .. Rozsnyó, március 17. Rekenyeújfalu 4b Andrási község visszacsatolása az előre megállapított terv szerint teljes rendben ment végbe. Mindkét községben fellbbogó- zott házak, cigányzene és üdvözlő beszédek fogadták a bevonuló magyar csapatot. Mindjárt megkezdte működését a „Magyar a magyarért” mozgalom is, amelynek vezetője élelmiszert és ruhaneműt osztott szét a községek szegényei között. Rekenyeújfalu község a felszabadulás ölömére ősi magyar szokás szerint ökörsütéet rendezett és a falu minden lakosát megvendégelte. Tudományos életünk kiemelkedő eseménye minden évben a Királyi Magyar Természettudományi Társulat közgyűlése, melyet az ÁlMdémia tanácstermében tartott meg a társulat. A közgyűlésen teljes számban megjelentek a terméezettudömány reprezentánsai, egyetemi professzorok közül számosán. A belső ügyek tárgyalása során Gombocz Endre, a Nemzeti Múzeum igazgatója, a társaság első titkára olvadta fel jelentését, amelyben részletesen beszámolt az elmúlt év eseményeiről. — Húsz év elszaldtottság után hazatért a Felvidéknek véreink lakta része — mondotta többi között — ív' velük együtt visszatért a magyar flóra és magyar fauna szülötteinek egy része is; újra birtokunkba került a kárpáti medencének sok érdekes ásványa és a természet több csodálatos alkotása. A szádelöi völgy kárpáti harangvirágja, a tornai hegység vértöve, a Szer- nys-mocsár ritka gyápjúsása, az Ökörhegyen repkedő nagy apolló lepke, a hegyi patakokban élő pénzes pér és cifra kölönte, régi ismerőseink. A rozsnyói vaspát, a csu- o?omi antinomit, a jolsvai magnezit, a beregszászi timsókő, a somoskői csodálatos bazaltoszlopok a csonkaország ásványkincseit gyarapították. De talán az hozta meg a természetbúvár számára a legnagyobb örömet, hogy hazánk és Európa egyik legnagyobb ritkaságát, az Aggteleki barlangot immár nem szeli ketté a föld alatt egy természetellenes határ, a maga egészében a magyar földre került, éppúgy mint az ősrégészeti szempontból is olyan jelentős Szííicei-jegesbarlang. Örömünknél adunk kifejezést és köszönetét mondunk azoknak, akiknek bölcsessége és izzó hazaszeretete lehetővé teszi, hogy a magyar természetkutató újra folytathatja kutatói munkáját azon a földön, amelyet soha sem szűnt meg a magyar tudományosság jogos kutatóterületének tekinteni. Győrffy István indítványára a Társaság választmánya elhatározta, hogy szakosztá" lyaival résztvesz a visszatért területek rendszeres természetrajzi kutatásában is. A belső ügyek letárgyalja után a részleges tisztújítás következett. Londoni vénkisasszonyok béieesernyöt ajándékoznak Chamberlain születésnap ára London, március 17. (Inf.) Szombaton érdekes küldöttség keresi fel Chamberlain mi > niszterelnököt a Downing-street 10. száwi alatt levő lakásán. Március 18-án vart ugyanis a népszerű angol miniszterelnök születésnapja és ebből az alkalomból a csupa vén-kisasszonyokból álló, küldöttség egy eső- srnyőt ad át neki születésnapi ajándékul. Az ernyő annak a történelmi nevezetességű esőernyőnek mása, amelyet Chamberlain Miin-t chenbe és Godesbergbe vitt magával. A ,' ' v ernyőt” átnyújtó küldöttség arra alcarj3 kérni a miniszterelnököt, hogy vegye az angol vénkisasrszonyokat is „védő ernyője” alá is legyen segítségükre egy menhely létesítésben, ahol öreg napjaikat nyugodtan élhessék le. M. N. B. 1163, 65. sz. e. a. Felvidéki Magvar Hltlap-iBUSg MlilMiii l husvét kómában Velence, Firenze, Nápoly megtekin- P 217.-1ÜI n. HUSVÉT TAORMINABAN. Nápoly, Siracusa, Kóma megtekin- P 364.-19! in. HUSVÉT AZ OLASZ RIVIÉRÁN, m aAd r«i San Roméban, I 5V. HUSVÉT A LIGURI TENGERPARTON, Rapallóban vagy Santa j* 2sß9»"’SOl Margarétában m dsiA «Sí I V. HUSVÉT ABBÁZIÁBAN |* 1 JELENTKEZÉS, FELVILÁGOSÍTÁS, PROSPEKTUS Feitiafti Magyar Hírlap öfazási líGÉ ésIBUSz-Mál.».MMüenki» VIII., JÓZSEF-KÖRUT 5. T.: 11—11—00. VIGADÓTÉRI FŐIRODA.
