Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-17 / 63. szám

tekhdeKi J^ötARHIRbAE 9 1939 MARCrUS 17, PÉNTEK A felvidéki ifjúság Jaross Andor mögött A Peíőii-szofóor ünnepélyes megkoszorúzásával és a testvéri találkozóval ünnepelte meg a fel­vidéki ifjúság az első szabad márciust Budapest, március 16. A Budapesten ta-, n<iíí6 felvidéki egyetemi és főiskolai ifjú- s4g ünnepélyes keretek közt ünnepelte irieg az első. szabad Március idusát. Dél­előtt résztvett a Magyar Nemzeti Diák- szövetség által rendezett felvonuláson. A felvidéki ifjúság nemzetiszínű szalagos koszorúját Zombory György, a FeMASz elnöke helyezte Petőfi Sándor szobra ta­lapzatára. Utána a Vigadóban megtartott nagygyűlésen vette]* részt a felvidékiek. Déflután a Köponti Kávéház különter­mében közel, százötven felvidéki ifjú gyűlt össze testvéri találkozóra. A talál­kozót Zombory György nyitotta meg. Rá­mutatott arra, hogy a visszacsatolás után mily alaptalan, gáncsoskodó támadások érték a fel- - vidéki szellemet, annak puritán, be­csületes képviselőit, elsősorban Jaross István grófot, a Felvidéki Egyesült Ma­gyar Párt ügyvezető elnökét. Jaross Andor miniszterhez 120 aláírás­sal a következő szövegű levelet intézte a felvidéki ifjúság, melyet személyesen nyújtott át neki: A felvidék! diákság levele Jaross Andorhoz A Budapesten tanuló felvidéki magyar egyetemi és főiskolai ifjúság március idu­sának délutánján testvéri összejövetelt tartott a Központi kávéház különtermében. A testvéri találkozó résztvevői egy aka­rattal szögezték le a következőket, amit Miniszter Urunk tudomására kívánunk hozni: 1. Mi, a felvidéki magyar egyetemi és főiskolai ifjúság — épúgy, mint a múlt­ban, ma is — zárt sorokban, egy ember­kééit áll a Felvidéki Egyesült Párt elnöke, Jaross Andor magyar királyi tárcanélküli miniszter mögött. Egyetértünk minden cse­lekedetével, mert tudatában vagyunk an­nak, hogy az a harc, amelyet a magyar jövőért vív, a magyar nép érdekében tör­ténik.- ■ • 2. Elítéljük azokat a gánesoskodásokat, — akár a Felvidékről, akár a Csonkaor­szágból származók is — akik a> felvidéki szellemet, annak képviselőjét, Jaross An­dort támadták és támadják és ezáltal aka­dályozzák a magyar élet - korszerű népies szociális átalakulását, a halaszthatatlanul szükséges reformok gyors és megalkuvás- nélküli. keresztülvitelét. 3. Biztosítjuk Jaross Andor pártelnököt arról, hogy a Felvidéki Egyesült Párt programjával teljesen egyetértünk, azt sa­játunknak tekintjük. Az Egyesült Párt politikai magatartását mindén vonatkozás­ban helyeseljük és a pártot — mint ki­sebbségi sorsunk utolsó napjaiban meg­mutattuk — mindenkor támogatni kí­vánjuk. Budapest, a Ruténföld felszabadulásá­nak napján. Andort. Az egybegyűltek szűnni nem akaró lelkes tapssal tüntettek Jaross Andor mellett. Zombory György szavai után Ölvedi János, a felvidéki minisztérium sajtórefe­rense emelkedett szólásra. Hosszabban is­mertette a felvidékiek előtt a magyar élet fejlődését, rövid keresztmetszetben mu­tatta meg azt az utat, amelyen a magyar belpolitika Trianon után haladt. Rámuta­tott arra, hogy éppen a felvidéki szellemi­ség: a népi-nemzeti gondolat az, amely a magyar jövő, a magyar élet útja. Fog­lalkozott Jaross Andor minisztert ért tá­madásokkal, amellyel szem', n az ifjúság­nak állást kell foglalnia. — Annak az ifjú­ságnak, — mondotta — amelynek vezéré volt Jaross és ma is az! — A „vezér” szót azonban felvidéki értelemben kell venni: vezér azért, mert benne látja mindenki a felvidéki szellem .kiemelkedő képviselőjét, vezér, azért, mert mindén "felvidékinek, aki a „felvidéki szellemet” vallja, testvére, vezér, mert közülünk nőtt ki, helyettünk beszél. Ezután az aktuális főiskolás kérdéseket beszélték meg. Czvank László tanár hosz- szabban szólalt fel és rámutatott a felvidéki szellem jelentőségére. Felhívta az egybe­gyűltek figyelmét arra, hogy az ifjúság­nak súlyánál fogva át kell vinnie a kcztu­datba, hogy a Felvidéken maradjon meg a régi titkos szavazási rendszer. Nem lehet és nem szabad elvenni azoktól a sza­vazati jogot — mondotta az egybe­gyűltek nagy lelkesedése mellett —, akik minden cseh terror, kommunista propaganda ellenére a kisebbségi sors­ban a Magyar Pártra szavaztak. Sem műveltség, sem kor nem jelenthet itt gátat! A testvéri találkozó elhatározta, hogy együttmaradva küzd a felvidéki szellemi­ségért és mindenkor, mindenben kész Ja­ross Andort támogatni. A felvidéki ifjúság ünnepi összejövete­léről táviratban üdvözölte Horthy Mik­lós kormányzó őfőméltóságát és Révay Á Kormányzó Űr Ófőméltósága mélynyomást! arcképe 63 y 95 cm. méretben P 1.40 + portóköltségért, valamint a legújabban megjelent Csak ez a feeresttiinh Ö a ml «ezérttak Ez a ml hazánk feliratú fenti nagyságú, de húromszfn nyomású képek P 1.50 + portóköltségért megrendelhetők STÁDlUfi SAJTÖVÁLLALAT RT-näi Budapest, VI., Rózsa-utca 111. is. Pereskedés n kántortanitó fejsérüléséből keletkezeit gyógyíthatatlan elmebetsége mialt Simon Benedek boldogkőujfaüusi kántor- tanító a Magyar-Hollandi Biztosítónál 193.7 október 18-án balesetbiztosítást kö­tött, amely szerint állandó rokkantság esetére húszezer pengő biztosítási össze­get kap. A biztosítási kötvény beküldése után néhány hét múlva Simon Benedeketobal- eset érte. Amikor kijött az iskolai tan­teremből, az udvarra vezető lépcsőn meg­csúszott, hanyatt vágódott és a fejét a lépcsőfokba oly erősen ütötte be, hogy attól koponyaalapi törést szenvedett. Be­tegsége tovább komplikálódott, mert a tanító fejsérülése miatt elmebeteggé vált. A felesége, mint kirendelt gondnok, a biztosítási kötvény alapján követelte a húszezer pengőt, de mert a biztosító’.nem fizetett, a budapesti királyi törvényszék előtt húszezer pengő tőke és járulékai iránt pert indított. Boga gálint dr. királyi törvényszéki bíró előtt az alperes beismerte a baleset megtör­téntét, de azzal védekezett, hogy a biztosí­tott tanító állítólagos rokkantsága nincs okozati összefüggésben az elszenvedett bal­esettel. A bírósíg orvosszakértőket hallga­tó tt'Tneg, "akik olyan véleményt-terjesztet-^ tett a törvényszék elé, hogy a tanító agysé- rüléses eredetű elmegyöngeségben szenved. Az elme és ideggyógyászati szakértők is úgy nyilatkoztak, hogy a tanító állapota belát­ható időn belül nem változik e gyógyítha­tatlan elmebetegnek tekintendő. A törvényszék ez alapon hozott ítéletet, amely arra kötelezi az alperest, hogy Si­mon Benedeknének, mint gondnoknak ke­zeihez fizessen a biztosító 20.000 pengő tő­két, 750 pengő perköltséget és 150 pengő orvosszakértői dijat. A háború, ha jönnie kell, könyörtelen lesz és végzetes Gayda cikke az európai helyzetről Róma, március 16. Virginio Gayda, a Giornále d’Italia önrendelkezés című ve­zércikkében a következőket írja: A csehszlovákiai események a világos megoldás felé haladnak. Megtörténtek az előkészületek Csehországnak és Morva­országnak a Harmadik Birodalomba való bekebelezésére, megvalósult Szlovákia po­litikai önállósága. Az úgynevezett Ruszinszkót, vagy Kárpátalját nagy részben Magyaror­szág annektálja és így határa érintkezésbe lép Lengyel- ország határával, amivel beteljesül az a folyamat, amely már nagy részben bekö­vetkezett a bécsi döntéssel, amikör Ciano gróf külügyminiszter a magyar határvona­lat jó mélyen a Ruszinföld belsejében húzta meg. Európa térképen tehát nagy revíziós folyamat megy végbe, am'ly vég­eredményben megfelel a népek önrendel­kezési jogának és gazdasági szükségletei-., nek. Gayda ezután részletesen ismerteti a legutóbbi napok eseményeit és rámutat arra, hogy Csehország és Morvaország vérontás nélkül nemzeti érdekeinek enge­delmeskedve. csatlakozik a Harmadik Bi­rodalom politikai egységéhez. Európa térképe tehát ma átalakul. Az erőviszonyokban azonban nem következik be változás, minthogy a cseh-morva terü­let politikailag és gazdaságilag már Mün­chen után is egységet alkotott Németor­szággal. . Ugyanez mondható el a Ruszinföldről is. Ez* a terület azzal, hogy visszatér Magyarország­hoz, ismét belép a nagyobb gazdaságú egységbe és visszanyeri természetes piacait, ame­lyektől a békeszerződések elvágták és ame­lyektől a bécsi döntés folytán egy Ideig még jobban eltávolodott. A ruszin lakos­ság a nagyobb és tevékeny Magyarország­ban megtalálja polgári haladásának lét­alapjait; Magyarország pedig a Lengyel- országgal való közös határ folytán új té­nyezőkhöz jut nemzetközi pozíciójának egyensúlya tekintetében és tovább fejleszt­heti a dunai nemzetek közötti közeledés politikáját, amely megfelel az olasz poli­tika és a tengely politika elgondolásának és amely Ciano gróf varsói utjának is egyik legfőbb tárgya volt. Gayda ezután hangoztatja, hogy Olasz­ország azonnal felismerte a dunai politiká­nak ezt az alakulásit, amelynek következ­tében Németország és vele együtt a tengely pozíciója is megerősödött. az a tengely, amelyen Olaszország külpoli­tikája változatlanul alapszik. Gayda ezután Olaszország magatartását szembeállítja Franciaország és Anglia ma-, gatartásával és utal Cazalet angol konzer-. vativ képviselő beszédére, aki azt állítottam hogy néhány hónap múlva Anglia oly erős lesz, hogy órák leforgása alatt megsemmi­sítheti az olasz flottát. Cazalet — írja Gayda — nyilvánvalóan tréfált. Itália nem adja olyan olcsón a bőrét. . . A háború, ha jönnie kel), könyörtelen- lesz és végzetes a szembenálló birodalmak sorsára. Az an­gol képviselő szavai azonban mindenesetre felhívják Olaszország figyelmét arra az állandó szellemre,. amely Olaszország bé­kés munkájával szembe kezd helyezkedni* i im—■ -n--------------­Az egyiptomi király köszönőtávirata a kormányzóhoz A kormányzó úr Őföméltósága "abból aa alkalomból, hogy I. Faruk Egyiptom kirá­lya őfelsége nővére, Fawzia királyi her­cegnő nőül ment az iráni trónörököshöz^ üdvözlctáviratot intézett I. Faruk király őfelségéhez. Erre az üdvözlőtáviratra az egyiptomi uralkodó a következő válasz-, táviratot intézte Horthy Miklós kormány zóhoz: „Mélyen meghatva szívélyes üdvözletei­től és szerencsekivánataitól, amelyeket Fo- méltóságod nővérem, Fawzia hercegnő házassága alkalmával hozzám intézni szí­ves volt, meleg köszönetemet és legszíyé- lyesebb jókívánataimat küldöm”. A megnagyobbodott Zemplén-megye újjáalakuló közgyűlése Sátoraljaújhely, március 16. A kibővült Zemplén vármegyének a felszabadult terir» letekről, 30- képviselő „ ,taggal kiegég^y^t törvényhatósági bizottsága ma délben tar­totta ünnepélyes újjáalakuló közgyűlését Fáy István dr. főispán elnöklésével. A főispán nagyhatású megnyitó beszéd­ben üdvözölte a zempléni Felvidék Jüp vise­lő it és hangsúlyozta, hogy úgy az ezeréves magyar haza, mint 'a szülővármegye egy­forma szeretettel öleli keblére a Zcmplcu- vármegyével visszatért magyar és szlovák testvéreket. Az új törvényhatósági bizott­ság nagy lelkesedéssel fogadta a főispán bejelentését, mely szerint honvédeink dia­dalmasan nyomulnak előre az Erdőskárpá­tokban. ’ ' • A vármegye felszabadult részének új bizottsági tagjai nevében Dienes Adorján nagykövesdi plébános szólalt fel. Hangsú­lyozta, hogy az ő lelkűk kettős tavaszt űr., nepel. A régi hazába való 'visszatérés után egy pillanatig sem kívánok corpus separa­tum lenni és ki akarják venni részüket alj­ból a munkából, amely magyar és kérész, tény. Mosolygó József tokaji görögkatolikun plébános javaslatára a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel hozott határozata alapján a bizottság bizalmáról biztosította, a mi­niszterelnököt, a vármegye szeretett kép­viselőjét, hangoztatva, hogy egy ember­ként áll mögötte a boldog magyar jövőt kialakító nehéz munkájában, A közgyűlés végül négy új taggal kiegészítette a kis* gyűlést. A képviselőház bizottsága pénteken kezdi tárgyalni a zsidójavaslat módosításait 1: ' ' F j. \I •*; • - \ a; A képviselőház közjogi, ■ közigazgatási és közlekedésügyi, közoktatási, • igazság­ügyi, valamint földmívelésügyi bizottsága március 17-én, pénteken délelőtt tíz óra­kor a képviselőház miniszterelnöki szobi, jának tanácstermében üllést tart, ...Tárgyj: A zsidók közéleti, közgazdasági térfogla­lásának korlátozásáról szóló törvényjavas­lat egyes szakaszaihoz az előadó részéről javasolt két törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása sósán a bizottsághoz yjaszf* utasított módosítások

Next

/
Oldalképek
Tartalom