Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-14 / 60. szám
8 tECTman JWarfejMEMfTTlKlß 1939 MÁRCIUS 14, KEDD A pápai trón két odalán a nemesi test- őrség állott sorfalat. Amikor a Szentatya megjelent az erkélyen, fölvonták a pápai zászlót «s a csapatok fegyverrel tisztelegtek. Az erkélyen megjelenő Szentutyát az «gybegyült tömeg leírhatatlan lelkesedéssel üdvözölte. A lelkes ujjongás hirtelen elhallgatott s a Szentatya mélységes csendben foglalt helyet a trónuson. A &%t«a-kápolna énekkara az ősi himnuszt intonálta: Corona aurea super caput eius... Arany korona van a homlokán... — majd Granito di Belmonte, a bíborostestület dékánja és a Szentatya felváltva mondták a könyörgéseket és a feleleteket. Ima után a pápa mellett álló második diakónus: Canali bíboros, levette a Szentatya fejéről a mitrát és Caccia Dominion! szolgálattevő bíboros — 13 óra 05 percker — XII. Pius pápa fejére helyezte a hármas pápai koronát, a tiarát, ezekkel a szavakkal: — Vedd a hármas koronát s tudd meg, hogy a fejedelmek és királyok atyja vagy, a világ irányítója a földön, a megváltó Jézus Krisztus helyettese, kinek dicsőség és tisztelet adassák mindörökké. Amen. A koronázás után a beláthatatlan embertömeg leírhatatlan lelkesedéssel és ujjongással ünnepelte a Szentatyát. A pápa a tömeg felé fordulva urbi et orbi áldást adott. Ezzel az áldással teljes búcsú jár. Á tömeg térdrehullva, néma áhítattal fogadta az áldást. A Szentatya háromszor vetett keresztet a tömeg felett, miközben a napfényben feíszikráztak a tiara drágaköved és megcsillant a halászgyűrű ékköve a Szentatya kezén. Az áldás után előbb Caccia Dominioni, majd Canali bíbirnok hirdette ki a teljes búcsú tényét. A tömeg most újból tomboló lelkesedéssel ünnepelte az immár megkoronázott XII. Pius pápát. A Szentatya mosolyogva meghajlással viszonozta a tömeg ünneplését, majd visszavonult az erkélyről. Ezzel a koronázás felséges ünnepsége véget ért. ,s -Miközben a pápa a tömeg lelkes és .iszjinni nem akaró ünneplése közben vissza- vcnult, a zenekar a pápai himnuszt játszotta. A beláthatatlan embersokaság még hosszú ideig maradt együtt és állandóan felharsant a kiáltás: A tömeg ezután lassan oszladozni kezdett. — Éljen a pápa! Éljen XII. Pius! Kihallgatáson fogadta a pápa Serédi hercegprímást Vatikánváros, március 13. A pápa hétfőn délelőtt a következő bíborosokat fogadta kihallgatáson: Serédi Jusztinián magyarországi hercegprímást, Van Roey malinesi érseket, Copello buenos-airesi érseket, Fossati turini érseket. Fogadta azután Luxemburg, Anglia, az Egyesült Államok, Kína, Peru, Jugoszlávia és Bulgária küldöttségeit. Dr. Serédi Jusztinián bíbornok-hereeg- primás hétfőn délelőtt 10 órakor Szent Gergely ünnepe alkalmából ünnepélyes főpapi szentmisét pontifikáit a- Coelius- hegyi, Szent Andrásról és Szent Gergelyről elnevezett tituláris templomban. Bíborossá történt kreálása alkalmával ugyanis az elhúnyt XI. Pius pápa ezt a templomot jelölte ki a magyar hercegprímás tituláris templomaként. A bíboros egyházfejedelem hétfőn este megjelent azon az ebéden, amelyet báró Apor Gábor vatikáni követünk adott, kedden reggel 8 órakor pedig kísérőivel elhagyja Rómát és visszaindul hazájába. Vasárnap délelőtt tíz órakor, amikor Rómában a pápakoronázás szertartásai megkezdődtek, a budavári koronázófőtemplomban Rótta Angelo címzetes érsek, pápai nur.cius ünnepélyes szentmisét pontifikáit. A templom bejáratával szemben már kora reggel katonai díszszázad állott fel zászlóval és zenekarral s az egész Szent Háromság-tér körül díszruhás rendőrök vontak kordont. Benn a fényárban úszó templomban, a bejárattól a szentélyig koronaőrök, testőrök, rendőrök és díszsapkás emericanások díszsorfala állott. Megjelentek a szentmisén Teleki Pál gróf vezetésével a kormány összes tagjai, a beteg Csáky István külügyminisztert V'érnie János meghatalmazott miniszter képviselte. A felsőház részéről Széchenyi Bertalan gróf, a képviselőház részéről Szinyei-Merse Jenő alelnök jelentek meg. A felsőház, a képviselőház tagjai, a honvédvezérkar, a fővárosi és megyei élet vezetői, a magyar társadalmi és politikai élet kiválóságai sorra elhelyezkedtek a padokban, míg a szentélyben a díszhelyen József királyi herceg foglalt helyet., az Budapest» március 13. A volt felvidéki politikai foglyok, akik gerinces magyarságaikért a cseh uralom alatt börtönbüntetést szenvedtek, hetekkel ezelőtt szervezkedni kezdtek. Első budapesti összejövetelük alkalmával, amint annak idején a sajtó is beszámolt róla, szenvedélyes, türelmetlen hangú és sokszor felelőtlen felszólalások hangzottak el. Azóta az előkészítő bizottságnak sikerült a mozgalomból eltávolítania az illetéktelen, odanem- való elemeket, akik különböző hamis ürügyek alatt saját egyéni céljaikat akarták kielégíteni a mozgalom erkölcsi jellegének rovására. Az' újonnan kidolgozott alapszabályok egyszersmindenkorra biztosítani fogják az egyesület eredményes működését és ebben a szellemben ült össze tegnap az előkészítőbizottság Budapesten, a Faluszövetség székhazában, hogy megalakítsa hosszas vajúdás után a volt felvidéki politikai foglyok Érdekvédelmi Budapestre a hercegprímást hozó szalon- kocsi a trieszti gyorsvonat szerelvényével szerdán reggel 9 óra 45 perckor érkezik meg a Déli-pályaudvarra, ahol a bíboros főpásztort ünnepélyesen fogják fogadni. oratóriumban Horthy Miklósné, a kormányzó hitvese, Auguszta, Magdolna, Gab- rieüa királyi hercegnők hallgatták a szertartást. Pontban 11 órakor kürtszó jelezte vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzójának érkezését. A Főméltóságú kormányzó a Himnusz hangjai és a díszszázad tisztelgése mellett szállptt le gépkocsijáról és szárnysegédei kíséretében vonult be a templomba. Megkezdődött a szertartás, majd az evangélium után Tóth Tihamér dr. veszprémi megyéspüspök mondott szentbeszédet. A szentmise végén ünnepélyes Te Deum volt, majd az egybegyűltek a pápai és a magyar Himnuszt énekelték el. A kalocsai fószékesegyházban Zichy Gyula gróf érsek, a szegedi Fogadalmi templomban Glattfelder Gyula Csanádi püspök, a győri székesegyházban Breyer István dr. ir.egyéspüspök, Pécsett Virág Ferenc megyéspüspök, Szombathelyen Grősz József püspök apostoli kormányzó pontifikáit ünnepélyesen Te Deumot XII. Pius pápa megkoronázása .alkalmából és ezeken a szentmiséken mindenütt résztvet- tek a hatóságok képviselői. Antal vezette, beszámolt a szervezés eddigi munkájáról, ismertette azokat a minisztériumi rendeleteket, amelyek minden téren előnyben kívánják részesílfni a magyarságukért börtönt és üldöztetéseket szenvedett felvidékieket. így a felvidéki minisztérium felhívására az előkészítő- bizottság máris mintegy harminc embert ajánlott 200—300 pengős állások betöltésére. Ebben az irányban további eredmények várhatók. Ezután az előkészítőbizottság részletesen megvitatta az Érdek- védelmi Központ alapszabályait. A szövetség célja az alapszabályok szerint: tömöríteni nemzetiségre, vallásra való tekintet nélkül mindazokat, akiket a világháborút követő évek folyamán az utódállamok hatóságai magyarságuk, illetve politikai' magatartásuk miatt üldözlek, vagy bebörtönöztek. A szövetség további célja: tagjai között ápolni és továbbfejleszteni a hazafias alapon nyugvó bajtársi szellemet és kölcsönös áldozatkészséget védáni a tagok erkölcsi, szociális és kulturális érdekeit, valamint szellemi és anyagi életlehetőségeit; a tagok részére ingyenes jogi tanácsot adni. A bizottság tanácskozása után a közben szép számmal egybegyült vidéki kiküldöttek részvételével megkezdődött az Érdek- védelmi Központ alakuló közgyűlése, amely idősb Kovács Pál gömörpanyiti földbirtokos elnökletével az Ötös jelölő bizottság javaslatára egyhangúan megválasztotta a? országos vezetőséget. A jelenlévők az Érdekvédelmi Központ fővédnökéül nagy lelkesedéssel Jaross Andor minisztert választották meg. Diszelnökök: Ollé-Kunos Jcrö vezérkari alezredes, Barna Béla ezredes, Tóth Kálmán ezredes. Elnök: Kégl Elemér, Nagyszalánc; ügyvezető-elnök: Kadlccz Antal, Léva; alelnökök: Tomesz András dr., Losonc, Kovács János, Budapest, Payer Ferenc Losonc. Főtitkár: Schuller József Budapest, titkár: Györgyik Sándor Komárom, a keleti körzet titkára: Vajda Géza Itassa, sajtóreferensek: Marczal János Komárom és Vass László Budapest. Az országos intézőbizottság tagjai közé választották: Vajda Géza Kassa, Éles Béla Kassa, Plachy Imre Perbenyik. Lehotzky Károly dr. Vámosmikola, Györgyik Sá.ndor Komárom, Tonhauser Ferenc Budapest, Simon Menyhért Munkács, Tóth István Párkány, Levenda Lajos Budapest, Schuller József Budapest és Süteő István Ipolyság tagokat és azonkívül öt nóttagot. Megválasztottak egy hattagú igazoló-bizottságot is, amelynek feladata ’esz az Érdekvédelmi Központba fölveendő tagok előéletének, politikai üldöztetésének » és börtönbüntetésének hiteles megáUap’ ■ tása: Bothai Sándor dr., Tomesz Andrási dr., Levenda Lajos, Zemplényi Gyula, Vajda, Géza, Györgyik Sándor. Választottak ezen kivü] egy fegyelmi és egy számvizsgáló bizottságot, majd egy szélesebbkor!! országos választmányt, amely magában foglalja a volt politikai foglyok minden vidéki csoportját. A vezetőség ügyészi, pénztárosi és ellenőri tisztségét későbbi időben töltik be. A választásokat követő indítványok során Marczal János arra kérte a vezetőséget, hasson, oda, hogy mindazokat a volt felvidéki politikai foglyokat, akik teljesen önzetlenül, minden anyagi érdek nélkül szolgálták a magyar haza magasztos ügyét a cseh-szlovák köztársasággal szemben és ezért súlyos börtönbüntetést szenvedtek, emeljék vitézi rangra. Zemplényi Gyula szóvátette a Felvidék egyes helyein történő álíáshalmozásokat és követelte, hogy az ipari vállalatok és bankok kormánybiztosi kinevezésénél a volt politikai foglyokat is vegyék figyelembe az illetékes minisztériumok. Az alakuló közgyűlés újból hangsúlyozta, hogy az Érdekvédelmi Központ teljesen politikamentes szervezet, amely nem tűri, hogy tagjai szélsőséges pártoknak legyenek tagjai, mert mindenkor tiszteli, ragaszkodásáról biztosítja és mindenben követni fogja fővédnökét, Jaross Andor minisztert. A jelenlévők egyhangú helyeS- ’éssel üdvözlő táviratot küldtek ŐfÖméltósága Horthy Miklós kormányzó úrnak. Jaross Andor miniszternek, Ollé-Kunos Jenő vezérkari alezredesnek és Kégl Elemérnek, mint az Érdekvédelmi Központ elnökének. Végezetül a közgyűlés kimondta, hogy az Érdekvédelmi Központ mindenkori székhelye Budapest lesz. A vezetőség legközelebbi teendőjéül elhatározta, hogy az egész visszacsatolt Felvidéken megszervezi a volt politikai foglyok: vidéki csoportjait, állandó érintkezést tart fenn minden egyes tagjával, hogy adott esetben meg tudja védeni a rászorultak érdekeit Csehszlovákia kultúrpolitikája és a magyar kisebbség Erről a tárgyról tartott előadást a Magyar Pedagógiai Társaság felkérésére a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében Fleisch- mann Gyula dr., a cseh-szlovákiai kulturális élet alapos ismerője. — Nagy erőpróbája volt ez a húsz év e. Cseh-Szloválriához került magyarságnak, — mondotta az előadó. — Idegen áldani keretében kellett zsenge erőit összefogni, kisebbségvédelmi szervezeteit kiépíteni, s védekezni mindennemű elnemzetlenítési kísérlet 'ellen. Azután ismertette a békeszerződésben és & cseh-szlovák állam alkotmányába becikkelye- zett kisebbségvédelmi pontokat, főleg a kulturális vonatkozásuakat, amelyek megvalósítása érdekében az összes nemzeti kisebbségek a húsz év alatt szívós küzdelmet folytattak, fitatiszlikai összehasonlításokat tett a szlovák és magyar iskolaügy között. A magyar elemi iskolák száma az _ 1937/38-iki iskolai tanévben 754 volt, 1879 osztállyal Szlovákiában., A magyar növendékeké 85.507, a magyar tanítóké 1860. A szlovák tannyelvű népiskolák száma 3277. Szlovén-szkon az 1937/38. tanév végén összesen 232 polgári iskola működött, ebből 21 magyar, 12 német és 197 szlovák. Ezekben az iskolákban 60 000 cseh és szlovák, 6216 magyar, 2853 német és 1500 zsidó nemzetiségű gyermek tanult. Elmondotta az előadó, hogy Cseh-Szlová* kia az államháztartás keretében évente átlag 1 milliárd koronát, azaz • 170 millió pengőt áldozott iskolai és kul túrcél okra, amiből pl. a középiskolákra évente 42 millió pengőt adott ki. Ezután kitért a csehszlováknyclvű kisebbségi iskolák kérdésére, amelyeket főkép társadalmi szervezetek állítottak fel a nemzetiségek által lakott területeken. Az előadás második részében a csehszlovákiai nemzetiségeik népművelő intézményeivel ismertette meg az előadó a hallgatóságot. Részletesen foglalkozott a cseh és német iskola és kultúrvédelmi munkával, a Slovenska Liga nevű szlovák népművelő egyesület tevékenységével és a Szlovenszkói Magyar Kul- túregyesülettel. Ezzel kapcsolatban tájékoztató képet adott a magyar kisebbség kultúrpolitikai céljairól és népvédelmi munkájáról. Előadásának befejező részében a kisebbségi magyarság idegenben kialakult szellemiségét ismertette. Megemlékezett a csehszlovákiai magyar tanári és tanítói kar értékes munkájáról. Az értékes előadásért Pintér Jenő tankerületi főigazgató, a Pedagógiai Társaság elnöke mondott köszönetét az előadónakKözpontját. A bizottság tanácskozásait Kadlecz i. h usvét kómában Velence, Firenze, Nápoly megtekin- |3 , téséveh * ® fi® ■« s D. HUSVÉT TAORMESÁBAN. Nápoly, Siracnsa, Róma megtekin- KS , lésével. ■ P 291 tésével III HUSVÉT AZ OLASZ RIVIÉRÁN, San Remőban. IV, HUSVÉT A LIGURI TENGERPARTON, Rapallóban vagy Santa g* 2fi*3« Margarétában V. HUSVÉT ABBÁZIÁBAN W I |S« JELENTKEZÉS, FELVILÁGOSÍTÁS, PROSPEKTUS-ISI-Üt! fit!-191 191 Felvidéki Magyar HMap utazási Iroda ÉS IBüSz-Mav .liiv.nieneijegyiio^ Vili., JÓZSEF-KÖRUT 5. T.: 14—44—00. VÍG A DÓTÉRI FŐIRODA. Ünnepélyes szentmise a budavári koronázó főtemplomban Megalakult o volt felvidéki politikai foglyok Érdekvédelmi Központja A politikamentes mozgalom Jaross Andor minisztert fővédnöknek választotta
