Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-14 / 60. szám

1539 MÁRCIUS 14, KEDD fEBVIDEtt •J'kcfeR-HIRKU» Jaross Andor: Gondoskodni kell arról, hogy minden magyar ember gazdaságilag és szel­lemileg független legyen Ui erőket kell számbavenni — A felvidéki minisztérium tovább működik — Megvizsgálták a Felvidéken kiadott összes engedélyeket - Az átmázolt magyarok —• Rajta tartjuk szemünket a Szlovákiában és Kárpátalján ma­radt magyarok sorsán Az Egyesült Magyar Párt megy tovább a maga útlán TELEFONSZÁM: 144-400 ség.) Ezek a jó urak nem gondoltak arra, hogy a miniszterelnök néhány héttel ez­előtt elmondott programjában részletesen, indokolta, hogy miért van szükség erre az intézményre. 9 vágy azonban, hogy eltűn­jek a miniszteri székből olyan nagy, hogy a derék zsidó liberális sajtó úgy tálalta a, nagyközönség elé ezt a megbeszélést, mintha a felvidéki minisztérium már meg is szűnt volna. — Először is felvidéki minisztérium tulajdonképpen nincs, hanem van egy tárcanélküli felvidéki miniszter (Hosszan>. tartó éljenzés.), aki a lemondott kormány­ban és a mostani kormányban azt a fel­adatot kapta, hogy Léva, március IS. Az Egyesült Magyar Párt bars- és hontvármegyei szervezete vasárnap tartotta az új vármegyei párt- beosztás óta első gyűlését s ezen meg­választotta a vármegyei szervezet új veze­tőségét. A gyűlésen megjelent Jaross Andor tárcanélküli miniszter feleségével együtt, továbbá Koczor Gyula főispán, Révay István gróf, az Egyesült Magyar Párt országos ügyvezető elnöke és a me­gyei pártszervezet igen sok tagja. A gyűlést a lévai tanítóképző intézet tomate/rmében tartották meg. Klain Ödön helyi pártszervezeti elnök megnyitója után Révay István gróf országos ügy­vezető elnök mondott beszédet és java­solta, hogy a vármegyei pártszervezet tiszteletbeli elnökévé Kmoskó Béla dr.-t, megyei pártelnökké Majthényi László bárót, ügyvezető-elnökké Kégl Elemért válasszák meg. A megyei szervezet a javaslat értelmében határozott. A meg­választottak nevében Majthényi László báró mondott köszönetét. Utána Ocsiák Györgyné, a felszabadúlt felvidéki poli­tikai foglyok nevében köszöntötte Jaross minisztert. Köszönetét mondott neki és arra kérte, segítse őket továbbra is. A magyarság uiiáteremtése Jaross Andor tárcanélküli miniszter mondott azután nagyszabású beszédet. Beszéde elején üdvözölte azokat a fel­vidéki magyarokat, akik magyarságukért szenvedtek, mert a felszabadulás nem következhetett volna be nélkülük. Han­goztatta, hogy nincs szüksége a pártnak arra, hogy a régi időben elviharzott in­dulatokat újból feltámassza s ezeknek az indulatoknak tüzénél süsse meg a maga pecsenyéjét. A párt megy tovább a maga útján. A megyei szervezeti gyűlés új sorakozó, de nem jelent új szervezkedést. Ö, mint a felvidéki magyar párt elnöke, kijelenti, hogy as a törekvésük, hogy minél rövi- debb időn belül egyesíthessék a Felvidék intézményeit, lelkiségét, szervezeteit a csonka haza lelkiségével, intézményeivel és szervezeteivel. Mi ezért dolgoztunk, hogy ezt megtehessük — mondta a jelen­levők helyeslésétől kísérve. — Tévednek azok a politikusok — foly­tatta —, akik olyan gyakran és olyan szí­vesen mondanak kritikát a visszacsatolt Felvidék szellemével kapcsolatban. A meg- nemértés sokszor a tájékozatlanságból származik. Én egyszerűen naiv tájékozat­lanságnak minősítem azokat a politikai nyilatkozatokat, amelyek a Felvidék húsz­éves múltját néha egy-egy Budapestre át­tévedt hetilap, néha egy-egy odautazott egyén elbeszélése alapján akarják maguk­nak rekonstruálni. Ahhoz, hogy valaki megítélhesse a mi munkánkat, az kell, hogy velünk együtt élte légyen át azt a húsz esztendőt, amelyet itt töltöttünk. A szónok azután belső pártszervezési kérdésekkel foglalkozott. Kijelentette, hogy a pártnak minél nagyobb súlyának kell lennie az országban, ez pedig attól függ, hogy hányán vannak a pártban. (Felkiáltások: Egy millió ma­gyar l) Szükség van arra, hogy a magyar pwt zászlaja mögött cselekvő, beszerve­zett magyarok álljanak. — A szabad, független, erős magyar egyéniségek pártjának élén akarok állni — jelentette ki azután —, ez a függetlenség azonban ne csak lelki legyen, hanem legyen gazdasági és anyagi is. Gondoskodni kell arról, hogy minden magyar ember gazdaságilag és szellemileg is függetlenné legyen. (Hosszantartó taps és éljenzés.) A magyarság, újjáteremtéséhez új erő­ket kell számbavenni és nem eléged­hetünk meg a régi felfogás szerinti magyar erők Összefogásával. — Hol keressük ezeket? Keressük a magyar mágnástársadalomban is, mert abban is vannak értékes, harcolni, áldozni tudó emberek, keressük a magyar történelmi osztály széles rétegeiben, de tovább kell mennünk, keressük ezeket az értékeket húsz év tapasztalatai alapján a magyar falvakban, ahol a magyar erő szunnyad: a magyar parasztság között. Keressük a városok polgársága között és keressük a nincstelen magyar munkások között, mert ezek lelkét is megtanultuk megbecsülni. (Helyeslés és taps.) Együtt a miniszterelnökkel — Tudom azt — mondotta a továbbiak során —, hogy vannak olyan kísérletek, amelyek a visszacsatolt Felvidéken új pártcsoportokat akarnak szervezni és van­nak olyanok, akik azt hiszik, hogy az eset­leges jövendő választásokban még babér nyílhat ismeretlen ‘pártvezéreknek, akik majd jönnek, látnak és győznek. Nálunk nem lehet jönni, látni és győzni, mert ná­lunk a múltban kellett győzni tudni. (Úgy van! ügy van! Helyeslés és taps.) Aki itt a múltban nem tudott győzni, nyugodjék meg, kár minden kísérletért. Jaross Andor miniszter ezután megemlékezett a Magyar Élet Moz­galomról és kijelentette, hogy a moz­galom célkitűzéseiben és programjá­ban azonos az Egyesült Magyar Párt célkitűzéseivel és programjával. Teleki Pál gróf miniszterelnök személyé­ről szólva rámutatott azokra az érde­mekre, amelyeket a miniszterelnök a Fel­vidék visszaszerzése körül szerzett. — A magam részéről megtiszteltetés­nek vettem — mondotta — és örömmel vállaltam a munkát az ő kabinetjében. A miniszter ezután visszautasította azokat a kísérleteket, amelyek arra irányulnak, hogy Teleki Pál gróf és az ő személye közé éket verjenek, majd foglalkozott azokkal a támadások­kal, amelyek a felvidéki minisztériumot az utóbbi időben érfék. felvidéki min — Vannak bizonyos politikai törekvé­sed — mondotta ezzel kapcsolatban —, amelyek azért, mert mi felvidékiek — és én magam is — lerántottam a leplet a felvidéki zsidóság (Le velüknagy több­ségének szerepléséről, szeretnének a poli­tikai arénából eltávolítani. (Ellentmondá­sok. A közönség hosszasan ünnepli Jaross Andor minisztert.) A magyar politikai életben nem egyszer fordult elő, hogy ily módon sikerült politikusokat elkedvetlení­teni és az élről eltávolítani. Azok a táma­dások azonban, amelyek a legutóbbi idő­ben is'személyem ellen irányultak, a fel­vidéki magyarság zárótüzében összeom­lottak. Most a személyemmel kapcsolatos intézmény megszüntetése révén akarnak engem valamilyen formában süllyesztőbe juttatni. Jellemző erre, hogy az elmúlt napokban, amikor a miniszterelnök úrral egy általános kérdésben folytattam meg­beszélést, azt a hírt terjesztették el, hogy a miniszterelnökkel a felvidéki miniszté­rium felszámolásáról beszéltem. (Derült­tanácsaival és a felvidéki párt kíván­ságainak tolmácsolásával szolgálja e csonka hazában beillesztendő vissza­csatolt felvidéki magyarság problé­máit, ezt a munkát én mint ennek a munkának szolgája, még nem végeztem el, ezt egyéb­ként Ti magatok is láthatjátok. Felülvizsgálták az összes engedélyeket A miniszter ezután részletesen ismer­tette a már megoldott és még megoldásra váró felvidéki problémákat, majd bejelen­tette, hogy a jövőben meg fogják vizsgálni a Fel­vidéken kiadott összes engedélyeket, ipari koncessziókat, az ügyvédi cs or­vosi kamarák bekapcsolásával pedig megvizsgálják azt, hogy kik alkalma­sak arra, hogy ilyen jellegű gyakorla­tot folytassanak. — A jövőben meg akarjuk tisztítani — mondotta — a magyar életét olyanoktól, akik csak úgy hirtelenében mázolták át magukat piros-fehér-zöldre. (Nagy tetszés.) — A frontharcosság maga még nem | érdem. Aki a világháborúban négy évig harcolt, annak még húsz évig velünk is I harcolnia kellett. Lehet valakinek a mel- lén akármilyen nagy medália, ha húsz éven át nem érdemelte ki a mi külön me­dáliánkat, akkor ma csak a harmadik: sorba álljon. Hangoztatta, ezután, hogy a megoldásra váró kérdéseket alaposan meg kell gon­dolni és az összlakosság érdekének szem előtt tartásával a különböző foglalkozási ágak érdekeinek összhangba hozásá­val kell megoldani. Ezért van szükség állami vezetésre, a. különböző szakérdekeket egybekapcsoló állami vezetésre, hogy ne kicsinyes szem­pontok, hanem mindig az egész nemzet szempontja győzzön és ez legyen a vezér-* eszme. Pozsonyi, nyitra és szőliősi testvéreink... Foglalkozott ezután a miniszter a közép­európai helyzettel. — A szomszédságunkban tapasztaljuk azt — mondotta —, hogy a Cseh-Szlovák köztársaságnak még mindig lázas a teste. Látjuk, hogy újabb és újabb lázrohamok szaladnak végig ezen a testen, amelyek strukturális jellegűek és nem felszínes tünetek. Mi a Kárpátok medencéjében úgy látjuk a helyzetet, hogy mi, magyarok igenis igényt tartunk arra, hogy ennek a területnek vala­mennyi magyarja egyesülhessen, de ugyanakkor teljes mértékben megad­juk szabadon a jogot a Kárpátok me­dencéjében lakó minden nemzetnek, hogy saját maga dönthessen sorsáról. — Amikor a szlovákság a maga önállósági törekvéseit kívánja szolgálni jelenlegi te­rületén, ezt nem kívánjuk vizsgálni. Min­denki nemcsak ember, nemcsak közüiet, hanem egy nemzet is, a saját sorsának kovácsa. A szlovákoknak is meg kell, hogy adassék ez a jog. De mi ugyanakkor, amikor élénk figyelemmel kísérjük a szomszédunkban lezajló fejleményeket, erő mérlegén kersztül akarná az ott lakó nemzetek sorsát méretezni. . — Mi követeljük azt, hogy a magyarságnak is adassanak meg odaát ugyanazok a jo­gok, amelyeket a németeknek olyan köny- nyű szívvel adnak meg. (Hosszantartó helyeslés és taps.) Legyenek megnyu­godva pozsonyi, nyitrai, eperjesi és szol- lősi testvéreink: soha nem szűnünk meg rájuk gondolni, érdekükben beszélni és ha kell, érdekükben cselekedni. (Tomboló taps és éljenzés.) Beszéde végén a miniszter mégegyszej; köszönetét mondott a felvidéki magyar­ságnak és köszöntötte a megválasztott új pártvezetőség tagjait. A miniszter beszédéért vitéz Majthényi László báró mondott köszönetét, majd Révay István gróf ügyvezető-elnök szólalt fel újból és ezzel a gyűlés a Himnusszal véget ért. Jaross Andor Léva díszpolgára rajta tartjuk a szemünket a Szlová­kiában és a Kárpátaljában maradt magyarok sorsán, (Ügy van! Ügy van! Éljenzés és taps.) súlyos hibá­nak tekinteném azt, ha az odaáti kor­mányzat nem az erkölcsi igazság, ha­nem a nemzetek mögött álló politikai ■, műi uius íj. uvva varosanaa a iei- szabadulás utáni első munkaközgyűlése Jaross Andor felvidéki minisztert báró Majthényi László felsőházi tag indítvá­nyára nagy hjUrfsedéásel egyhangúan a város díszpolgárává választotta. aplaszuras(hüve’y átá ÉtanWnU

Next

/
Oldalképek
Tartalom