Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-12 / 59. szám

remim jfaéfa&mmiXb 1999 M1RCIOS 12. TASJMíAF A Szent Péter-templom készül a vasárnapi pápai koronázásra Franciaország láthatatlan kivitelének kulisszatitkai Megreformált finánc— Utazás szardinia-rugón Páris> március. Vannak kívánatos és nemkívánatos idegenek mindenütt. A min- denttudó statisztikusok tíz évvel ezelőtt Franciaország „láthatatlan kivitelét”, azt a pénzt, amit az utazó idegenek hagynak az országban, egy év alatt H milliárd, akkori frankra, vagyis közel 5 milliárd magyár ■pengőre becsülték. Ez volt az az időszak, mikor a franciák „megunták” a turistái­kat, tüntettek az amerikai autokárok ellen és gőgösen leintettek minden idegenfor­galmi propagandát, úgy vélekedvén, hogy érezze magát megtisztelve az idegen, ha nagyhegyesen megengedik neki, hogy jó pénzét a dicső Franciaországiban szórja el. Le is csökkent az idegenforgalom szé­dítő bevétele 14 milliárdról 3 milliárd- ra rövid pár év leforgása alatt. Az állandóan deficites francia külkeres­kedelem súlyosan érezte meg ezt az elmaradt hasznot. A franciák — mint rendesen — jó későn ébredtek rá a maguk súlyos tévedésére, de akkor aztán lázasan nekifogtak s. „révire- ment”-nak, mint itt mondani szokás.(Mi az ilyet „átirányozódás’’-nak nevezzük, ha mi magunk követjük el a hibát.) Sikerült is a haldokló idegenforgalmukat 2—3 esztendő alatt bámulatosan feljavítaniuk. Az utolsó idényben a sztrájkok, belső zavarok, pénz- hanyatlás, politikai bizonytalanság, hábo­rús veszedelmek, amerikai krízis, az euró­pai forgalmi akadályok, zárt pénzgazdaság és' útlevélnehézségeknek ellenére is Fran­ciaországnak megint kerek egymillió ide­gen látogatója volt. Arra vonatkozólag, hogy milyen mér­tékben emelkedik például a legfontosabb, a tengerentúli’ idegenforgalom, amióta a hatóságok törődnek a propagandával, idé­zünk néhány adatot a francia hajóstársasá­gok statisztikáiból: a Compagnie Générale Transatlantique, a közismert „French-Line” 341.000 utast hozott 1935-ben, 387.000 utast 1936-ban, 529.443 utast 1937-ben (a világkiállítás évében) és félmillió­utasra becsülik már most az 1938-as idegenforgalmat is. A világháború óta egyre jelentékenyebb idegenforgalmi középpont a magyar „fény- várce” Budapest, a magyar „Riviéra”, a Balaton, a magyar „Provence”, a Horto­bágy is, — habár egyelőre szerényebb mé­retek között. Bennünket is érdekelnie kell tehát annak a „csodának” amely által az idegenforgalom kétszeresére dagasztható. Ezért ismertetjük a francia idegenforgalmi propaganda egynémely fogását... A megreformált finánc Kezdjük a vámvizsgálatnál. Egyike ama közigazgatási ténykedéseknek, amelytől minden nemzetközi utazó egyként és szív­ből undorodik. A pénzügyőr legjobb álmá­ból veri. fel a hálókocsi utast és feltúr min­den málhát. A finánc-ügyiben azt csinálták a fran­ciák, hogy a nagy államközi express-vona- tok utasait, aminek a London—Gibraltar, a Páris—Róma, az Arlberg—Budapest— Konstantinápoly—Orient-Express, a Simp­lon-Orient, a Paris—Középtenger, úgyszól­ván teljesen felmentették a vám- és útlevél- vizsgálat alól. Az utas beszálláskor egy nyomtatott blankettát kap a vonatkísérő személyzettől, melyen előre kitöltheti ne­vét, foglalkozását, útlevélszámát, címét, vámköteles holmijának felsorolását s azzal, mint aki dolgát végezte, aludni tér. Az útlevélvizsgálat és a vámközeg pedig nem járja végig az egyes vasúti fülkéket, hanem gondosan átnézi a bejelentőlapokat és tekintettel arra, hogy a nagy gyakorlat kiélesítette szi­matát, csak 3—4 „kémpróbát” végez. Az a csekély kár, amit a lazább ellen­őrzés előidéz, sokszorosan megtérül azáltal, hogy az utasok egyre szívesebben használ­ják az ily ..koncilián-san kezelt vonalakat” A másik idevonatkozó francia idegen- forgalmi parancsolat: a finánc legyen „kez- tyűekezű”, : Ecélból Rólfimd Mároel propa­gandaminiszter úr Montbéliard-ban (Douibs- megye) külön fináncakadémiát nyitott, ahol a pénzügyi szemlészeket kioktatják, ho­gyan kell kezelni eréllyel és mégis udvariasan a gyanús idegent, aki lehet belopózó emigráns vagy hivatásos csempész, de nem lehetetlen, hogy tényleg nemzetköze hírlapíró vagy rángrejtve utazó államtitkár. Amelyik növendék ebben az „utas-szemináriumiban” a ’ legmagasabb tapintat-furfangot tanúsítja, külön pénz­jutalomban részesül... A francia vasút „ötletpostája“ A nagy francia vasúttársulatok 950 nem­zetiszínű szekrénykét erősítettek meg az ország különböző vasúti gócpontjainak per- ronján .és nagy plakátokon kérik az igen tisztelt idegent, adja tudtára e levélszek- réríykék útján, ami esetleges vágya vagy kifogása van a vasút tekintetében. Naponta 80—100 megjegyzés érkezik ezen az úton „a közönség köréből”. Ezeket a központi vasútigazga lóságnak egy külön osztálya vizsgálja meg egyenként. Kiderült, hogy aránylag kisszámú henye panasz mellett igen sok érdekes iniciatiyát gondolnak ki az utasok. Ezek között akár­hány nagyon talpraesett és teljesen kivi­hető ötlet, amelyeket azután meg is valósí­tanak. A vasútigazgatőság maga is szakadatla­nul azon töri a fejét, hogyan tegye kényel­mesebbé a közlekedést. Példa erre a szardiniaszáliítás esete. A kényesgyomrú francia közönség egyik ked­velt eledele a szardínia. De ezt nem balta­fokával felbontandó olajosszardinia bádog­dobozból fogyasztja. A francia a fries szardíniát szereti, azt, amit Brest-ben meg Douarnenez-ben halásznak. Nap-nap után száz meg száz vasúti kocsi hozza Párisba a breton partról a friss szardíniát, amit azon tengerillatosan kel! elfogyasz­tani. A fries szardíniának azonban megárt, hogy összerázza a vasút. A nagy szardínia- vállalatok ezért különleges repülőgépeket építettek szardíniák számára és a légen át kezdték szállítani a napi milliónyi szardí­niát, mintmegannyi repülő-halat. Nem tet­szett ez a dolog azonban Dautry úrnak, az államvasút vezérigazgatójának, aki napi sok-sok vagon szállítmánytól esett el. Meg­hívta tehát a szardiniamágnásokat hivata­lába és megkérdezte tőlük, miért választ­ják halaik ezámára a drágább légiutat? Ki­derült, . hogy nem a . gyorsaság fokozása, hanem a rázás elkerülése miatt szállítóik repülőgépen a szardíniát. Monsieur Dautry, miután erről érte­sült, pályázatot hirdetett olyan rugó- szerkezetre, amelynek segítségével ráz. kódtatás nélkül szállíthatják a szardí­niát. A versenypályázat eredményes volt. A hab szálltító repülőjáratok rövidesen megszűn­tek és ismét jogaiba lépett a vonat. — De — mondta Monsieur LF'utry —• az idegennél finnyásabb a szardínia sens lehet! És máris elkezdte rászereltetni a nagy nemzetközi gyorsvonatok személyszállító kocsijaira a szardiniaszáMtásnál bevált kü­lönleges rugószerkezetet... Benedek Károly Rulett-razziák Budapesten Tegnap este 7 órakor a főkapitányság rulett-razziát tartott a Teréz-körút 26. II. em. 7. szám alatti lakásban, ahol 8-an, vagy 10-én játszottak rulettet. A rendőr­ség itt lefoglalt 590 pengő készpénzt, 2267 zsetont és az összes játékszereket. Egyidőben hasonló razziát hajtottak végre a Rákóczi-út 26. I. em. 6. szám alatti he­lyiségekben, ahol 30-an játszottak. Ebben a lakásban 1840 pengő készpénztt és 2993 zsetont foglalt le a rendőrség, valamint a dohányutcai ablakhoz, menekülés céljából fölszerelt kötélhágcsót. A játékvezetők ellen megindult a közigazgatási eljárás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom