Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-12 / 59. szám
mmna ■Ä'*(rkmnmbl& 1939 MÁRCIUS 12. VASÁRNAP 4 RévayIstván gróf megkezdte csallóközi körútját Viharos lelkesedéssel fogadják az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnökét Dunaszerdohely, március 11. A komáromi országos pártkongresszuson voltunk tanúi annak, mennyire népszerű volt már akkor Révay István gróf, az Egyesült Magyar Párt ott megválasztott országos ügyvezető elnöke, aki pedig a politikában akkor még új volt, de nem volt ismeretlen; Addi^' a magyar kultúrfrontot tartotta Révay István az egész Szlovenszkón, s. innét ismerték őt a magyar nép tömegei. A bizalomnak és ragaszkodásnak újabb tanujeleiről győződtünk meg újból, amikor Révay István gróf országos ügyvezető elnök megjelent a Csallóközben, hogy megkezdje bemutatkozó körútját. Vas árúton a szövetkezet hatalmas udvara megtelt az ottani és környékbeli párthívekkel, s amikor Matus László vásárúti helyi elnök bemutatta az országos elnököt, Matus Irénke pedig hatalmas virágcsokrot nyújtott át neki üdvözlő szavak kiséretében, a közönség szűnni nem akaró éljenzéssel üdvözölte őt. Révay István ezután mintegy félórás beszédben ismertette az Egyesült Magyar Párt törekvéseit. Kitért a legégetőbb felvidéki kérdésekre, a földbirtokreform sürgős megoldására, a zsidókérdésre, a munkások helyzetének javítására, a rzo- ciális törekvésekre és egyéb aktuális kérdésekre. Nagyhatású beszédében megemlékezett az elnök a határon túlrekedt magyarokról is. Kántor Lajos, a helybeli munkásszervezet elnöke üdvözölte ezután keresetlen szavakkal, az országos elnököt, s meg., köszönte beszédét, különösen azon ígéretét, mely Szerint a munkásoknak a helyi nagybirtokkal kapcsolatos kérdéseit any- nyira a magáévá tette. Füssy Kálmán országgyűlési képviselő, a csallóköziek régi kedves ismerőse tartotta meg ezután beszámolóját. Ismertette a belpolitikai helyzetet, s különösen pártunknak a belpolitikában való munkásságát, majd áttért a külpolitikára is. Idehaza csakis a Gömbös által megkezdett és Imrédy által folytatott reformpolitikának híve, míg kifelé az olasz—német orientáció az, amely a magyarság jövőjét biztosíthatja Európában. Rozsinszky László dr. országos párt- igazgató lépett ezután g pódiumra és a A Visszacsatol! Felvidék Közséíl ElSIjdrósóínlnas figyelmét felhívjuk a m. Hr. belügy miniszter úr 280/1938. B. M. sz. rendele tővel beszerzésre ajánlott Novák Jeofi dr. Összeállításában megjelent Községi polgári bíráskodás címfi jogi könyvre. Régi hiányokat pótló munka a községi bíráskodásra vonatkozó jogszabályokat tárgyalja, egységes szerkezetbe foglalva. A könyv használhatóságának előnyére szolgálnak a szakaszokhoz csatolt jegyzetek, melyek az egyes szakaszok összefüggésére mutatnak ré és a rendes bírósági gyakorlat mellett ismertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgári bíráskodás hatáskörébe utalt kérdésekben követett gyakorlatát is. A mfi használhatóságát az abban közölt 24 iratminta, valamint betüsoros mutató is előmozdítják. A könyv terjedelme 173 oldal. ARA 7— PENGŐ. Megrendelhető az összeg előzetes beküldése mellett: STÁDIUM Könyvkiadó- vállalatnál. Budapest. VI, Rózsa-u. lit helyi ügyek megoldásáról beszélt. Vásár- útón is meg kell oldani a földkérdést részben kisbérietek alakjában, részben magántulajdon útján. Markwarth Gábor dr. országos pártvezetőségi tag hűségre és kitartásra buzdította a hallgatóságot, a legteljesebb mértékben helyesli Jaross politikáját. Szeiff Géza dr., az Egyesült Magyar Párt járási elnöke intézett a hallgatósághoz lelkes buzdító beszédet, utána Méhes Rudolf titkár köszöntötte a jelenlevőket. Matus László helyi elnök zárószavai után a gyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy Horthy Miklós kormányzót és Jaross Andor minisztert táviratilag üdvözli. ) Danaszerdahelyen a népgyűlés szónokait, Révay István, grófot, Füssy Kálmánt és Rozsinszky László dr.-t a hatalmas tömeg ugyanolyan lelkesedéssel hallgatta, mint Vásárúton. A gyűlés a járási elnök indítványára Jaross Andor minisztert szeretetéről és törhetetlen ragaszkodásáról táviratilag üdvözölte. A népgyűlés után a párt járási szervezete választmányi ülést tartott, melyben a választmány a járás belügyeit tárgyalta meg. Mindkét gyűlés fényesen beigazolta, hogy a magyarság tömegei lelkesen kitartanak az Egyesült Párt lobogója alatt. A zsetizi járás magyarsága Jaross Andor mögött Zseliz, március 10. Az Egyesült Magyar Párt zselizi járási elnöksége 38 magyar '-ö-ség bevonásával választmányi gyűlést tartott. Majthényi László báró megnyitóbeszédében megállapította, hogy a történelem kereke alálendült azokkal, akik egy véres múlt viszontagságaiban küzdő nemzetet meg akartak fojtani, el akartak temetni csak azért, hogy alattomos elgondolásaikat érvény rejuttassák. — Jaross Andor miniszter úr — folytatta Majthényi László — ott áll az őrhelyén és minden gondolata, minden tekintete a Felvidék felé irányul. Nem fogjuk tűrni nem. jtiszír.ű selyempapírba csomagolt kétes eszmei palántáknak a Felvidékre való beültetését. Anyaországunkhoz való becsatlakozásunkkal lerakjuk nemzeti oltárunk c’é gyermeki hűségűnket és sze- retetünket, de ebből a hűségből és szere- tetből senki nem kovácsolhat se szélsőjobb, se szélsőbaloldalra érdekeket magi. nak, mert mi felvidékiek csak az egyenes úton kívánunk haladni, amely kizárólag nagy nemzeti ideáljaink felé vezet bennünket. Ezt nemcsak valljuk, de hisszük is és fogjuk a jövőben is hinni. Majthényi László báró ezután felolvasta azt a határozati javaslatot, mely pontokba szövegezi a járás összmagyarsá- gának politikai állásfoglalását és egyöntetűen kifejezi azt, hogy tántoríthatatlan hűséggel kitart eddigi politikája melleit s egy emberként áll Jaross miniszter s az egész pártvezetőség között. Az elnök szavai után Tanhauser esperesplébános, országos pártvezetőségi tag szólalt fel, aki meleg szavakkal üdvözölte Majthényi László bárót abból az alkalomból, hogy őt a kormányzó a magyar főrendiház tagjai sorába kinevezte. Komzsik József keresetlen szavakkal körvonalazta az iparosság és kereskedő társadalom mai életviszonyait és felkérte a választmány előtt Majthényi László bárót, hogy illetékes helyen tudassa, hogy a zselizi járás megszüntetésével, a járás- biróság és járási főszolgabiróság elvitelével jelentős gazdasági bénulás állt be. Arita /apán külügyminiszter Anglia és az USA magatartásáról *5 Tokió, márciuus 11. Arita japán külügyminiszter szombaton nyilatkozott Japán magatartásáról Anglia és az Egyesült Államok irányában. — Anglia ellenállása Japán távolkeleti politikájával szemben — jelentette ki a miniszter — Anglia gazdasági érdekein alapul, Amerika magatartása Kínában azonban csak (rr Imi politikát jeleni. Eddig Anglia a kí- ai viszályban nem tanúsított előzékenységet Japán irányában. Amíg Anglia nem érti meg a Japán politikát, addig nem lehet szó a lcét ország közötti tárgyalásokról. Amerika tekintetében viszont, úgy látszik, félreértések forognak fenn a kommunistaellenes egyezmény miatt. Amerika talán más szándékokat sejt az egyezmény mögött, mint amilyenek abban tényleg foglaltatnak. Japán magatartását Amerika iránt — állapította meg beszéde végén Arita — nem befolyásolja a komunista- ellenes egyezmény. Borzalmas harcok Madridban a kormánycsapatok és a kommunisták között Franco válaszoItMadrldfegyversziineti ajánlatára Madrid, március 11. Madridban a helyist továbbra is teljesen zűrzavaros. A Miaja-kormány csapatai és a kommunisták között változatlan erővel folyik a harc. A kommunisták nagymennyiségű ágyúval és modern hadianyaggal rendelkeznek, s pénteken este több helyütt már tankokkal indultak támadásra a kormánycsapatok kezén levő madridi városrészek ellen. Úgy látszik, hogy a kommunisták mindenekelőtt a minisztériumok épületeit szeretnék kezükbe kaparintani, mert ezek a hatalmas épületek nagyon jó védelmet nyújtanak az utcai harcok során. A kommunisták repülőgépei röpcédulákat dobnak le, amelyeken az óllítiák, hogy Negrin volt miniszterelnök és Lister ezredes, a nemzetközi vörös dandár parancsnoka, visszajött Franciaországból és el fogják kergetni a Mmja-kormányt. Szombaton délután már légiütközet is volt Madrid felett a kormánycsapatok és a kommunisták repülőgépei között. A kormánycsapatok részéről azt állítják, hogy egy kommunista gépet lelőttek a harcban, ellenőrizni azonban nem lehet ezt az állítást, mert a gépeknek egyforma jelzésük van. Magában Madridban ugyan továbbra is a kormányesapatok vannak túlsúlyban, az elővárosok azonban egymásután csatlakoznak a kommunistákhoz Atocha, Vallcarco, Carabanchel és Baraja elővárosok teljesen a kommunisták kezén vannak. A barajai repülőtéren 19 kommunista csapatok kezében van a hatalom. A repülőtér valamennyi gépe fölött ők rendelkeznek. Éjféltájban a kommun Írták, a jelek szerint, űjahlb o?apaflmegerő5ítéseket kaptak kívülről s több városrészben újabb támadást kezdtek a kormánycsapatok barrikád- jai ellen. Olyan hírek is vannak, hogy a kormányesapatok egyrésze átpártolt a kommunistákhoz, bár ezt a híresztelést a Miaja-kormány erélyesen cáfolja. Madridból a hajnali órákban olyan hírek érikeztek. hogy a kommunisták lassanként felülkerekednek. Délelőtt ugylátszik megint megváltozott a helyzet, mert a déli jelen-* tések már ismét úgy szólnak, hogy a helyzet kedvezőbben alakul a Miaja-csapatolc számára. Miaja tábornok a reggeli órákban jelentős győzelmet aratott a kommunisták felett ás sikerült ismét szabaddá tennie az utat Valencia felé, úgyhogy Madrid ellátása is-t mét biztosítva van. Cusado ezredes és Miaja tábornok között — hir szerint — ellentétek merültek fel. Casödo átvette a hadsereg főparancsnokságát, Miaja tábornok viszont mint hadügyminiszter tovább működik. A madridi védelmi tanács egyébként ,.hivatalos” közleményt adott ki, amelyben megállapítják, hogy a harcok mindenütt Miaja csapatainak győzehnével végződtek. Most már csak néhány helyen állnak még ellen a kommunisták Madridban és a vidéken. Alicante városi tanácsa elhatározta, hogy a kommunista tanácsosokat elmozdítja és csatlakozik a nemzetvédelmi tanácshoz. Madridban megadták magukat a kommunisták Bilbao, március 11. A madridi nemzetvédelmi tanács hivatalos jelentése szerint Miaja csapatai elfoglalták a kommunisták központi és többi helyi hivatalát. A kommunisták feltétel nélkül megadták magukat. Franco Miaia fiával küldte el válaszát Madrid fegyverszüneti ajánlatára Párizs, március 11. A Newyork Herald párizsi kiadásának jelentése szerint, Miaja tábornok fia, Jósé Miaja, fontos üzenetet visz Franco tábornoktól édesatyjának. Jósé Miaja már régóta a spanyol nemzetiek foglya volt, pénteken azonban szoba* dón bocsátották és hazaengedték Madridba. Ugyanakkor a spanyol köztársasági kormány szabadlábra helyezte az egykori spanyol diktátor, Primo de Rivera fiát*: Miguelt, aki a spanyol phalanx-mozgalom vezére és szintén már régebben hadifogságba került. Ugyanakkor, amikor Miguel de Rivera egy angol hadihajó fedélzetén elhagyta Valenciát, Jósé Miaja Hendaye mellett átlépte a francia határt és Marseillebe utazott, ahonnan most útban van Valencián keresztül Madrid felé. A Newyork Herald úgy tudja, hogy Franco tábornok a szabadon bocsátott Jósé Miaja útján küldte el válaszát Miaja tábornoknak a madridi kormány fegyverszüneti ajánlatára. Hogy mi ez a válasz, azt egyelőre még nem lehet tudni, amint hogy Miaja tábornok fegyverszüneti feltételeit sem ismerik. Bródy András nyilatkozata egy újságcikkről Bródy András volt ruszin miniszterelnök az alábbi nyilatkozat közlését kéri; A Pesti Újság március 11-i számának első oldalán „Bródy András elmondja, mi történt a prágai minisztertanácson, amely után letartóztatták” cím alatt fényképemmel ellátott nagy cikk jelent meg, amelynek tartalma az egyes általam elmondott s a tetobi lapokban is közölt dolgokon kivül elejétől végig valótlanság, miért is felkérem önöket, szíveskedjenek azt nevemben helyreigazitani, annál is inkább, mert nem szeretném, hogy a magyar közvélemény a letartóztatásom körüli eseményeket hívatlan elképzelések szerint lássa. Nem lehet :gaz, hogy a nevezetes minisztertanácson én autonómiát vagy népszavazást követeltem volna, ahogyan azt a Pesti Újság beállítja, már csak azért is, mert a prágai kormány autonóm követeléseink maximumát kormányunk kinevezése által már elismerte. így természetes, hogy a lapnak az sgesz minisztertanácsra vonatkozó közleménye egyszerű elképzelés akárcsak a többi állítás is, mint például az, hogy én emlékirataim közlését átengedem a Pesti Újságnak. Ilyen Ígéretet én nem tettem. Legjellemzőbb a cikkíró fantáziájára az a nekeni tulajdonított kijelenés, hogy nem is nagyon bánom, hogy bezártak. A cikket szignáló szerkesztő úrnak, még ha ellenségem is lenne, nem kívánnám, hogy végigélje azt, amit én Pankrácon végigéltem. Ezt nem panaszképpen mondom, csak éppen nem szeretnem, ha valaki a Pesti Újság cikke nyomán azt hinné rólam, hogy én direkt vágytam a miniszterelnöki székből a pankráci börtönbe. BróJy *'»drás
