Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-10 / 57. szám

■mwrafci _Ma<&ARHIRIiäB Érsekújvár után Kassán tart ankétet a Felvidéki Gyáriparosok Szövetsége 1939 MÁRCIUS 10, PÉNTEK MiKÖZGAZDASÁG £ Jelentősen olcsóbbitotta az árkormánybiztos a mezőgazdasági vasárukat ' Budapest, március 9. Ismeretes, hogy ft köMdmultban Laky Dezső árkormány- bűstos megállapította a mezőgazdaságban hwanált termelőeszközök, különösen vas­árak árát. Ez az ármegállapítás az egész vonalon jelentős mérséklést jelentett. Különösem a szekér-tengelyek, mezőgaz­dasági villák, gerebiyék, lapátok, balták, fájBgék, kalapácsok és egyéb szerszámok ára olcsóbbodott. Leszállította az árkor­mány biztos a lópatkók és mezőgazdasági iáncáruk, továbbá az ekék és boronák árát is. Olcsóbbak lettek a permetező- gépek. A legnagyobbarányú árleszállítás, mintegy 20 százalék, a szántóvasak, eke­talpak, kormánylemezek csoportjában kö­vetkezett be. Kiszámították, hogy a me­zőgazdasági használati cikkek aráinak mérséklése egymillió pengővel tette ol­csóbbá a mezőgazdaság számára ezeknek a cikkeknek beszerzését. Tíz év alatt felénél kevesebbre csökkent Cseh-Szlovákia nemzeti jövedelme Budapest, március 9. Cseh-Szlováikia számára aligha vigasztaló az a kép, amely la Cseh-Szlovák Nemzeti Bank legutóbbi havi kimutatásában foglalt s az ország nemzeti jövedelmének alakulására vonat­kozó adatokból felrajzolódik. Az említett adatokból ugyanis kiderül, hogy Cseh-Szlovákia nemzeti jövedelme az 1929. évi 90 milliárd cseh koronával szemben 1937-ben csak 66.7 milliár- dot tett ki. A caah-sslovák nemzeti jövedelmet először Hotowetz dr. kísérelte meg fölbecsülni s azt szerinte 1926—27-ben — nem számítva be a közhivatalnokok és szabadfoglalko­zásúak jövedelmét, valamint a személyes és házi szolgálatból eredő jövedelmet — 76—83 milliárdra értékelte. Az ilyen ala­pon kiszámított nemzeti jövedelem 1926— 1927 óta emelkedett s csúcspontját 1929- ben, a válság előtti utolsó konjunktura- évben érte el 90 milliárddal. Attól kezdve 3933-ig csökkent, majd 1937-ig ismét emelkedett, amikor is 66.7 milliárdot tett ki. 1937 óta a nemzeti jövedelem csökkenni kezdett. Hogy 1938-ban mennyit tett ki, arra vonatkozóan a cseh Nemzeti Bank nem tud pontos felvilágosítást adni, de az erre vonatkozó jelentés utal az 1938-ban beállott területi és gazdasági változásokra B azt írja, hogy számítani kell azzal, hogy az ország nemzeti jövedelme mintegy 35 száza­lékkal csökkent, tehát az 1937. évi 66.7 milliárdot véve ala­pul, körülbelül 43.4 milliárd koronát tesz ki, azaz az 1929. évinek nem egészen felét. (“) Március 26-án rendezik meg az or­szágos iparosnagygyűlést. Ismeretes, hogy az Ipartestületek Országos Szövetsége a múlt hó 17-ére országos nagygyűlésre hívta egybe az ország iparosságát. Ez a nagygyűlés elmaradt, s így .most ifj. Tóth Pál, az IPOSz elnöke március 26-ra hívta újból egybe Budapestre az ország iparosvezéreit. A nagygyűlés napirendjé­nek legfontosabb pontja a kézművesipar munkanélküliségének kérdése lesz, s külö­nösen az építőipari szakmák terjesztenek elő határozati javaslatokat a gyakorlati megoldáa érdekében. A nagygyűlést a Vigadó nagytermében tartják meg, amelyre meghívták a kormány, a tör­vényhatóság és a többi hatóságok képvi­selőit is. (•—) Az irreális közszállítási ajánlatok megsemmisítését kéri az asztalos Ipartes­teiét. Az utóbbi időben egyre gyakoribb az a jelenség, hogy a kiírt versenytárgya­lások során olyan ajánlatok is szerepel­nek, ahol nyilvánvaló, hogy a vállalt ára­kon a közszállítást lebonyolítani nem le­het A Budapesti Asztalosmesterek Ipar- testülete minden alkalommal felhívta a kiíró hatóság figyelmét erre a jelenségre és árelemzési számításai alapján kérte az irreális ajánlatok figyelmen kívül hagyá­sát. Az ipartestület egyúttal Kunder An­tal iparügyi miniszterhez is beadvánnyal fordult, amelyben olyan rendelet kiadá­sát kérte, hogy az irreális árajánlatokat ft kiiró intézmények a jövőben ne vegyék fcekintetbe. Budapest, március 9. A napokban röviden jelentettük, hogy a Felvidéki Gyáriparosok Szövetsége vasárnap Éreekujvárott anké­tet tart. Erre a visszacsatolt terület nyu­gati részéből 70 gyáriparost hívtak meg. Az ankéton g felvidéki minisztériumot Hölota János dr. országgyűlési képviselő, a GYOSZ-t Chorin Ferenc elnök és Knob Sándor országgyűlési képviselő, a GYOSZ igazgatója képviseli. Az ankéton megvitat­ják a nijugati rész gyáriparának időszerű kérdéseit. Hir szerint az ankét résztvevőit Kassa, március 8. (Szerkesztőségünktől.) Az Egyesült Magyar Párt iparos- és ke­reskedőszakosztályának ülésén Gyárfás Lajos dr. pénzügyi főtisztviselő nagyfon­tosságú előadást tartott. Az előadó a leg­fontosabb adónemekről tájékoztatta a kas­sai iparos- és kereskedőtársadalmat. A gyűlésen, amelyet Várkoly Miklós alelnök nyitott meg, résztvett Tost Barna prelá- tus pártelnök, Pajor Miklós dr. ország- gyűlési képviselő, Wirth Gyula kerületi pártigazgató is, akik a párt nevében kö­szönetét mondtak Dányi József dr. kassai pénzügyigazgatónak és a kiküldött főtiszt­viselőnek az értékes tájékoztatásért. Gyárfás Lajos dr. előadása bevezető ré­szében közölte, hogy a magyar adórendszer egyszerűbb, mint a cseh volt. Először a házadót ismertette, amely sze­rinte a legsúlyosabb adónem, mert a ház­bérjövedelemnek mintegy 50 százalékát emészti fel. Az adókivetés ellen természetesen-fel­lebbezésnek van helye és az ilyirányú kérvényre bélyeg nem kell. Az iparosokat és kereskedőket elsősor­ban az általános kereseti adó érdekli, az ezekre vonatkozó vallomásokat április vé­géig kell beadni. A kivetés alapját a tiszta­jövedelem képezi és ezt az üzleti könyvek, valamint becslés alapján állapítják meg. A magyal’ adóigazgatás mindig védte az iparosokat, kereskedőkét, általában a kisembereket. Ha jövedelemben változás történik, úgy azt mindig be kell jelenteni, hogy a rögzített adót csökkent­sék, vagy fölemeljék. A vagyonadót a megelőző évben meg­lévő vagyon forgalmi értéke alapján álla­pítják meg. A társulati adót a részvény- társaságok fizetik. Nagyon fontos volt a főtisztviselő ama bejelentése, hogy a csehek által nyújtott házadómentes­meghívták a nagysurányi cukorgyár meg­tekintésére. Az érsekujvári ankét után a közeljövő­ben Kassán tart a Felvidéki Gyáriparo­sok Szövetsége ankétot, amelyen a keleti rész gyáriparának kiküldöttei jönnek össze. Ezekből is megállapítható, hogy a Felvidéki Gyáriparosok Szövetsége nem szűnt meg, amint azt több lap írta. Csupán arról van szó, hogy bekapcsolódott a GYOSZ-ba s a megszűnésre csak akkor kerül sor, ha megszűnnek a felvidéki gyár­ipar sajátos problémái. séget a magyar adóigazgatóság teljes érvényében elfogadta és így az adómentesség az eredetileg meg­állapított lejáratig érvényben marad. Adókedvezményben részesülnek a vi- tézségi érmek tulajdonosai, a hadirokkan­tok, stb., amit minden esetben okmánnyal kell igazolni. A cseh igazgatás alatt be­nyújtott adófelebbezéseket, amelyek ed­dig nem nyertek elintézést, méltányosan fogják elbírálni a külön kiküldött döntő- bíróság és mindenki nyugodt lehet, hogy anyagi hátrány nem éri a fellebbezések eJis­tézésében. A döntőbíróság által meghatározott adó­összeg részleges vagy egész törlését lehet kérni az esetben, ha az adóalany nem ké­pes a kirótt összeget megfizetni. Ez eset­ben 2 pengős bélyeggel ellátott kérvény nyújtandó be a pénzügyigazgatósághoz. Az előadás befejeztével Gyárfás Lajos dr. még külön felvilágosításokat adott az egyes kérdésekre, majd Várkoly Miklós alelnök meleg szavakban, a hallgatóság pedig leik», tapssal köszönte meg az érté­kes ismertetést. Az adóelőadás után a tárgysorozat egyéb pontjait tárgyalták le. Várkoly Miklós újból felhívta a tagokat, hogy mindazok, akik közszállításokban akar­nak résztvenni, töltsék ki a párt által elkészített űrlapokat és azokat legké­sőbb március 14-ig nyújtsák be. Az alelnök közölte, hogy a március 15-iki ünnepségen a szakosztály teljes létszám­mal vesz részt és babérkoszorút helyez a honvédszobor talapzatára. Külön kihang­súlyozta, hogy a múlt évben az iparos és kereskedő szakosztály követelte a cseh ha­tóságoktól a honvédszobor újból való fel­állítását. Felhívta az alelnök a tagokat arra is, hogy nyomban tegyenek feljelen­tést az illetékes hatóságoknál, ha tudo­mást szereznek arról, hogy iparigazolvány nélkül üzletek nyílnak. 11 mányárpa: elsőrendű 16.10—16.40, közép- minőségű 15.90—16.10. Sörárpa: kiváló 18.75 •-Í19.25, príma 18—18.50. Zab: elsőrendű 19.90—20.10, középminőségű 19.80—19.90. Ku­korica : tiszántúli 14.80—14.90. Őrlemények} korpa 13.30—13-45, 8-as liszt 16—16.30. Ku­korica: 150 mm Szolnokon át III. 14.90, 150 mm Szolnokon át 14.85, 300 mm Szolnokon át 14.80 budapesti paritásban. Árpa: 4ú0 mm 18.10, 300 mm 18 budapesti paritásban. Zab: 100 mm 20.05 budapesti paritásban. Lu* oertia: 2.4 mm fehérbárcás 284.— Budapes', 23 mm fehérbárcás 290.— Hódmezővásárhely, 10 mm fehérbárcás 288.—, 4 mm fehérbárcás 295.-- Budapest, 3 mm minta szerint 173,.—, 9 m fehérbárcás 292.50 állomás, 10 nun fe­hérbárcás 288.— Csepel. Lóhere: 36 mi minta szerint 103.— Budapest, 10 mm fehér­bárcás 137.— Berettyóújfalu, 2 82 mm fe­hérbárcás 128.—, 3 mm fehérbárcsá 130.—, 4 mm fehérbárcás 133.—, 400 mm alj 6.—, 10 mm fehérbárcás 134.—3 mm fehérbárcás 136.— Budapest, 60 mm minta szerint 76.-- Szatmár, 25 mm minta szerint 90.—, 21 j mm fehérbárcás 130.—, 70 mm minta szerint 98.-=-, 26 mm minta szerint 97.— Budapest, 12 mm fehérbárcás 130.— Csepel. Csillag- fiótt: 150 mm hibás 13.50 Nagyatád. Mák4 40 mm 120.— Budapest. A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI Kielégítő fölhozatal, közepes forgalom mel­lett ma a következő árakat (zárjelben^ a nagykereskedelmi árak) fizették: Marhahús» rostélyos és felsál 140—280, leveshús (fartő, tarja, szegye) 128—160. Borjúhús: comb 26(1 —320, vésés 180—210, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—160, eleje 100—150. Sertéshús: Karaj 200—240, tarja, comb 160—190, olda­las 128—172, zsírszalonna 150—152, sertés­háj 150—160, sertészsír, budapesti 160—-165. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz U kg 40—500, fácán 1 drh 200—250, fenyves­madár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 drb 200—360, 1 kg (120—135), csirke, rán- tanivaló 1 kg (160—220), csirke, idei 1 kg (140—250), ruca, hízott 1 kg (130—140), lúd, hízott 1 kg (160), pujka, hízott 1 kg (136—210). Vágott: tyúk 1 kg (140—160), csirke, rántanivaló 1 kg (185—270), ruca, hízott 1 kg (150—180), lúd, hízott 1 kg (130—170), pujka, 1 kg (1Ő0—170). Tojás; Teatojás, válogatott drb 7—8, kg 140—150, ládaáru (108—120), kosáráru (115—120), főző- és aprótojás drb 6—7, kg 125—140 (96—116). Halak: Ponty, élő 100—150, sze­letelt 95—140. Tejtermék: Tejföl (90—100), teavaj, tömbben (300—320), pasztőrözött: (330), sovány tehéntúró (60). Szárazfőzelék: Bab, fehér, aprószemű (26-r30), nagy szemű (30—40), színes (34—40), borsó, hántolt, fe­les (26-=38), lencse, hazai (24—66). Zöld­ségfélék: Petrezselyem (§—12), sárgarépa (4—8), vegyes zöldség, zöldjével (8—10), kai arabé kg 8—24- (4—10), karfiol, külföldi, tisztított kg (70—80), vöröshagyma, érett, makói 20—24 (14—-16), fokhagyma (8—20). Káposztafélék: Fejeskáposzta, hazai (6—18), kelkáposzta (4—10), fejessaláta, melegágy:. (4—24). Burgonya: Gülbaba (9—10), nyári rózsa (10—11), őszi rózsa (8—9.2), kifli (20—22), Ella (7.6—8.2), fojtott burgonya (16—18). Főzelékfélék: Sütőtök (10—12), hónaposretek, melegágy! (8—45), csiperke­gomba (120—220), paraj, tisztított (26— 45), gyökeres (20—35), sóska, melegágy! (150—220), közönséges (70—90). Gyümölcs: Alma, nemesfaj (60—140), közönséges válo­gatott (40—105, körte, nemesfaj (100—140). Déligyümölcs: Gesztenye, külföldi 100—140 (88—100), narancs, sárgabélü 60—88 ( 56— 64), vörosbélü (68—96), mandarin 78—120 (76—95), citrom la (5—7), Ila (4—5). Fű­szer: Paprika, édesnemes, csemege (400— 420), édesnemes (360—380), félédes, gulyás (320), mák, kék (126—130), méz, pergetett (170), bors (440—460), szegfühors (680), köménymag (180), japán rizs (66—68), Ka- rolin rizs (9i2—102). + MAGPIAC. Köles fehér 18-22, vörös 17—18, egyéb 16.50—17, káposztarepce 25.50 —26, tökmag nagyszemű 27—28, kisszemfi 23—24, olaj doho3 21—21, kék mák 113—118, borsó Viktória sterilizált 18—19, zöld (ex­press) , sterilizált 18—19, lencse nagyszemű sterilizált 36—43, középszemű sterilizált 22— 27, kisszeimü sterilizált 20—22, fehér szok­ványhab dunai 24.76—25, dunántúli 24.25— 24.75, felsőmagyarországi 213—24, lucernamag nyers arankás 175—215, ólomzárolt fehérbár­cás 20 q-nál kevesebb 285—300, 20 q-nál több 280—295, lóheremag nyers arankás 80— 100, ólomzárolt fehérbárcás 20 q-nál keve­sebb 130—138, 20 q-nál több 128—182, bük­köny tavaszi 17—18.50, szöszös 34—36, csil­lagfürt fehér lapos 11—11.50, szárított répa­szelet 8.50—10.-f LISZTÁRAK. A budapesti lisztárjegyző- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37—• 38.25, Ogg 36—37.26. Og 36—37.25, Of 36— 37.25, 2gg 36.25—36.25. 2g 35.25—36.26 . 21 35.25—36.25, 4-es 33.50—34.75. 5-ös 31.75— 33, 6-os 28—30. 7-es 19.75—21.75; rozsliszt: 0-ás 28.50—29.25, 01-es 25.75—26.50, 1-es 20—21, 2-es 18—19.50. 4- SERTÉSVÁSÁR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 3894 darab. Az állományból angol hússertés 1285 darab. Az irányzat közepes. Árak: I. szedett 90—93, silány 76—84, angol sonkasertés I. 92—95. TI. 80—90, exportzsír márkázott 150 fillér kg-kent. + HUSVÁSÁR. Vásári készlet: nagy­marha 25 (elkelt 20), borjú 558 (498), bá­rány 1518 (1238). 'ehúzott sertés 28: (28)', szalonnás sertés 43p '368), süldő 560 (545), malac 86 ( 86), marhazsiger 120 kg (120), sertészsiger 69 ( 69) kg. A vásár közepes volt. Árak: marhahús II. r. egészben 90, caontoznivaló 24—36, borjú bőrben I. r. 136 —144, II. r. 116—134, bárány bőfbeu 6(5— 90, sertés lehúzott 116, szalonnás sertés 1Ó4 —116, süldő 104—136, malac 120—185, marhazsiger 50, sertészsiger 70—80. Tőzsdék, piacok BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: JÓL TARTOTT Az értéktőzsde csütörtöki forgalma szűk keretek között mozgott s az irányzat jól tartott. Kőszén 3, Gumi 1.5, Nasici, Cukor 1.25, Rima 0.35 pengővel javult, Polgári ser 2, Dreher 1.5, Bauxit 0.5, Salgó 0.2 pen­gővel javult. A szilárd kamatozású értékek piaca csendes. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 156.—, Első M. Bizt. 385, Első Bp. malom 6.5, Hungária- malom 18.75, Bauxit 186.5, Kőszén 291.=-, Nagybátonyi 43.5, Salgó 28.9, Fegyver 29.—, Ganz 14.5, Láng 26.—, Rima 66.6, Guttmann 6.—, Nasici 73.75, Duna-Száva 5.75, Levante 0.3, Nova 10.75, Tröszt 49.—, ÁUamvasút 5.5, Délcukor 74.—, Magyar qukor 71.15, Georgia 18.75, Dreher-Haggenm. 116.5, Gschwindt 698.5, Polgári sör 85.-—, Krausz- szesz 49.—, Gyapjúmosó 3.7, Pamutipar. 19.—, Szegedi kender 37.5, Diana 51.—, Flóra 5.75, Brassói 24.5, Gumi 47.5, Vasúti forg. 15.75, Teefon 8.75, Pálfalvi 17 .—•. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy 100.—, 1914. évi főv. 4.5% 298.—, 1027. évi főv. 6% 79.875. A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI Valuták: Angol font 16.—16.20, Belga 57.35 —57-95, cseh kor. 7.50—11.80, dán kor. 71.35 —72.15, dinár 6—7.50 (500 és 1000 dináros címletek kivételével), USA dollár 340.50— 344.50, kanadai dollár 332—3,37, francia frank 9—9.20, holland forint 181.15—183,15, lengyel zloty 60—61.40, Jeu 2.40=-3.45, leva 3—3.60, lira 16.90—17.90 (500 és IOÖO lírás bankjegyek kivételével), német marka *—rí—, norvég kor. 80.30—81.20, svájci frank 77.45 —78.35, svéd kor. 82.30—83.20. Külföldi kifizetések: Amszterdam 181.55— 183.15, Athén 3.025—3.055, Belgrad 7.82— 7.88,-Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.51— 57.95, Bukarest 8.41—8.44, Kopenhága 71.55 —72.15, London 16.02—16.17, Madrid —,.—, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 341.90— 344.50, Oszló 80.325—81.225, Párizs 9.05— 9.15, Prága 11.79—11.93, Szófia 4,11—4.15, Stockholm 82.525—83.225, Varsó 64.25— 64.75, Zürich 77.65—78.35, Isztanbul 268 —271. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, március 9. (Záróárfolyamok). Pá­rizs 11.6654, London 20.63ií, Newyork 439.87, Brüsszel 74.—, Milánó 23.14, Amszterdam 233.65, Berlin 176.50, Szófia 5.40, Prága 15.04, Varsó 83.—, Belgrad 10.—, Athén 3.90, Bukarest 3.37, BUDAPESTI GABONATŐZSDE A gabonatőzsde készárupiacán a búza és a rozs jegyzése nem vátozott, 750 q sörárpa vátozállan árakon cserélt gazdát, 100 q zab 5—10 fillérrel gyengébb áron kelt el. A ku­koricaforgalom 600 q volt, az ára 15—2Q fil­lérrel gyengült. — A határidőspiacon lanyha irányzat mellett a májusi kukorica 18, a jú­liusi 26, a májusi rozs 8 fillérrel olcsóbbo­dott.. Rozs májusra: 14.16, 14.05, zárlat 14.08 —14.10. Kukorica .máiugra-: 15.96, 15.82, zár­lat 15.85-—15 87, júliusra: 15.96, zárlat 15.96—16, Hivatajos jegyzések és kötések: Búza: tiszavidéki, fej ér megyei 77 kg-os 20.25— 20.40, 78 kg-os 20.45—20.60, 79 kg-os 20.65-- 20.80, 80 kg-os 20.75—20.90, felsőtiszai, duna- tiszaközi 77 kg-os 20.20—20 35, 78 kg-os 20.40 —20 55, 79 kg-os 20.60—20 75, 80 kgos 20.70 —20.85. dunántúli 77 kg-os 20.25-=20.4Q, 78 kg-os 20 45—20.60, 79 kg-os 20.65—20.80, 80 kg-os 20.75—20.90. Rozs: pestvidéki 13.00— 14.10, más származású 14—14.25. Takar­Az Egyesült Párt kebelében tájékoz­tatták Kassa iparosságát a magyar adórendszerről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom