Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. március (2. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-09 / 56. szám
1939 MÁRCIUS 9, CSÜTÖRTÖK THsVIPEKI Ai abaui-tornal új határok pontos leírása Kassa, március 8. A határmegáMapító bizottság megállapodásai alapján Abauj- Torna vármegyében Kassa északnyugati hegyvidékén Jászó, Rudnok, Aranyiája, Réka ,Ajfálucska, 1/ijosmenház és a környező hegyek kerültek vissza, A magyar többségű Já-Szó községben a falun kérész túlfolyó patakocska alkotta eddig a határt és a falu kisebb része tartozott Magyarországhoz, Jászó község most teljes egészében visszakerült. Magyarország új határa Északabaujban a következő: Ajfalucska felett, a Szarvashegy 949 méter magas csúcsán halad a határvonal a 897es magassági pont alá, majd jobbra- fordul és keleti irányiban fut tovább a gerincen. Ezután Mecenzéftől délre keresztezi a 407-es magassági pontot, innen tovább halad a határ keleti irányban és szinte nyíl egyenesen vág keresztül több mellékgerin- cet és felszalad a Löfflerehübb-nek nevezett vonulat 642-ea magassági pontjára. Itt hirtelen éles szögben visszakanyarodik, majd észak felé fordul és Sugévölgy keléti részén északkeleti ívben íe^zalad egészen Ferenc telepig, amely magyar területen marad. A Ferenc-telépi állomás közelében a határvonal ismét megtörik és egyenesen északnak tart Luciábánya irányában. Közvetlenül Luciabanya nyugati szélén fut tovább északra, úgy, hogy a bányatelepet a vasúttal együtt Magyarországnak hagyja. Luciabányától tovább halad a határ észak felé és fel szalad Trohanka gerincére. A Három-forrásnak nevezett pont közelében éri el a határ az ezer méter magas hegygerincet. Innen északkeleti irányban jobbra fordul és pontosan a gerincvonalat követi; áthalad az 1129 és 11,57-es magassági pontokon, tejiá,t.. a f’ehérkő.n.ek nevezett csúcs is magyar marad. .. || Érikától a határ keleti irányban keresztül fut az Aranyidai havas és a Köjsoi havas közötti nyereg 1117 méteres pontján, majd délkeleti irányban kanyaroidk és végighalad a főgerincen. Keresztül megy az 101Ö-es magassági ponton, amely Arany- ida község felett van. Átvágja az ugyancsak Aranyidá felett lévő 957-es magassági pontot, tovább halad a gerincen és eléri a kassai havas csúcsát. A Lajos menedékháznál a határ északra kanyarodik a Vashegy felé vezető gerinchez és keresztülhalad a Vashegy 822-es magassági pontján is, majd tovább fut északkeleti irányban és egyenesen levág egy mellékgerincen ä Kassabélai völgybe. Keresztülvágja a völgyet és az országútat, tovább halad keleti irányba és a 647-es magassági ponttól délre az erdőszélen éles szögben északra kanyarodik, szinte ívalakban megkerüli Kassabélát és felvág a 7705-ös magassági pontra, majd innen a gerincen tovább halad északkeleti irányban. Keresztezi a 680-as magassági pontót, felmegy a Pokrivi gerincre, a Vysoky Vreh-hak nevezett magaslatra, úgy, hogy a 853-as magassági ponttól kissé nyugatra több mellékgerinc találkozási pontján éri el a főgeríncet. Itt keléti irányt vesz fel, átvágja a Vysoky Vrch 853-aé magassági pontját, majd délkeletre fordul és a fŐ- gerincen fut tovább Kassa felé. Végighalad a Bielaskalán, elhalad a Királykát mellett, de úgy, hogy a gerincről nem tér le és a kirándulóhely Szlovákiában marad. A Csecsatova alatt fut tovább a határ az 586-os magassági pont félé, fezt azonban északról megkerüli, nehány kisebb ívet ír le és átvágja a Kavecsánytól északra, kissé északkeletre fekvő 405-ös magassági pontot, majd leszalad a Hernád völgyébe a Hernád-folyó alagút feletti nagy kanyarulatához. Az alagút magyar területen marad. Ennél a pontnál a határ ismét éles szögben megtörik és nyílegyenesén észak felé fordul, követve a Hernád folyását, egészen a 223-as magassági pontig, illetve a Hernádszentistván előtti hídig, ahol ismét éles ívben keletre fordul, de úgy, hogy a híd szlovák területen marad. Innen a határ keleti irányban halad tovább . a W''rnárt1" nv "p'et.ti : —’-’i át és a Vinicsnai domb 410-es magassági pontjától kissé délre fut. Ezután tovább halad délkeleti irányba és eléri a 364-9S magassági pontot és közvetlenül Rás köz ség mellett fut tovább a Kassauifalu melletti Bükköshegy alján úgyhogy Rás község Szlovákiában marad. sági pontnál vágja át az olcsvári országutat. Innen tovább halad déli irányba a határ és Izdoba felett körülbelül egy kilométer távolságban átvágja a Tárcát. Ezután keletre fordul és Okavart megkerülve a Mogyoróshegy 359-es magassági pontján áthalad csaknem párhuzamosan az olcsvári országúitól egészen az Osva-pata- kig. Alsó- és Felsőolcevár, Györgyi és Magyarbőd Szlovákiában marad. Az Osva-utaknál déli irányba fordul a határ, azután a 216-os magassági pont közelében hirtelen keletre fordul és átvágja a Győrke és Magyar-bőd közötti országutat. A Petősziriye felé vezető völgyben a határ megkerüli a Szárhegyet, majd ismét délkeleti irányba vág, áthalad a 276-Os magassági ponton, megkerüli a Bogotának nevezett hegy meilékgerinceit, a hegyre punban nem szalad fel, elleni n elhalad a 494-es magassági pont közelében és innen már déli irányba haladva levág a kisszalánci völgybe, úgyhogy Regétét és Regeteruszkát Magyarországhoz csatolja. Innen a Sztrahalkának nevezett magaslaton halad át a határ, félszalad a Nagy- várhégy 230-as magassági pontjára, tó- vább halad a gerincen Abauj rákostól keleti irányba, majd keresztülvágja a Nágy- száiánc és Abaujrákos közti országutat és tovább halad a Kőszálhegy irányába. Itt a 634-es magassági ponttól kissé délre éles szögben ismét kelet felé fordul és Ujszállás felié halad. Az Ujszállás feletti hegyen derékszögben megtörik, déli irányba fut tovább. Nagyszalánc, Ujszállás és Szalánchuta Szlovákiában marad. Szalánchutától délkeleti irányt vesz fel a határvonal és felszalad a Kismilic 771-es magassági pontjára, majd megkerüli az Izra tavat. Innen a határ iránya továbbra is keleti-délkeleti, Magyarországon maradt Pusztafalu, Biste, Nagykázmér, Alsómihályi, Gercsej és Bodzásujlak, Szlovákiában marad Kol- bása, Kozma, Lasztóc, Velejte, Zemplén- kelecsény és Hardicsa. Két festőművész különös esete a villanyórával, amely a fogyasztott áramnak csak tizedrészét jelezte Budapest Székesfőváros Elektromos Művei érdekes kártérítési pert indított a budapesti királyi törvényszéken Hglápij János és Fenyő György festőművészek elkeli. -V '-•••->». ;; . y ■ ;■.. Az alperesek a btagyboldQgaSSZonyútja ■'69. szám alatt lévő villában Iáknak és .>2 Elektromos Művek keresete szerint ebbén a lakásban 1927 október havától tíz esztendőn keresztül egy olyan árammérő volt, amely az alperesek által fogyasztott áramot hektöwatt órákban számolta él, holott az árammérő kilowatt órákban jelezte a fogyasztást, amint ezt az utólagos vizsgálat megállapította. így a festőművészek U800 pengőből kevesebb összeget fizettek az áramfogyasztásért, mint amennyi valójában járt volna, úgyhogy ezt az összeget az Elektromos Művek per útján követelik. Az alperes festőművésze. védekezése alapján Miklós Kálmán dr. budapesti királyi törvényszéki bíró bizonyító eljárást folytatott le, amelynek során az alperesek jóhiszeműsége derült ki. Beigazolást nyert, hogy a festőművészek az árammérőt az idők folyamán többször megvizsgáltatták, azonban az Elektromos Müvek emberei a villanyórát teljesen rendbelévőnek találták. A bíróság ennek ellenére mégis marasztaló ítéletet hozott, mert általános magánjogunk értelmében az, aki másnak rovására jogalap nélkül vagyoni előnyhöz jutott, köteles ezt az előnyt a másiknak visz- szatéríteni. A. perbeli adatok szerint az alperesek lakásában és műtermeiben a fel szereit villanyóra csakugyan a fagyasztott áraiknak'ősük fízedrészét mutatta, ennel- fogva a felperesnek kártérítéssel tartoznak. De megállapította a törvényszék, hogy a perbeli tényállás szerint a felperes is nagymértékben gondatlan volt, mert hiszen a festőművészek felhívták az Elektromos Művek figyelmét arra, hogy az áramfogyasztás mérése aggályos és ennek ellenére á villanyórát rendben IávőneK tálalta. Ha a festőművészek Valóságos árámfogyasz tást feltüntető számlákat kaptak volna kézhez, akkor nyilván jobban takarékos kodtak volna az áramfogyasztással és ezért a felperes gondatlanságára való tekintettel, a törvényszék úgy találta, hogy kármegosztásnak van helye, tehát az alpereseket a kereseíileg érvényesített kárösz- szegnek csupán egyharinadrészében marasztalta. Az ítélet rendelkező része kimondja azt is, hogy az alperesek a marasztalási összeget a szokásos tizenöt nap helyett hat hónap alatt. tartoznak megfizetni, mert a villanyszámla annakidején havonta lett volna fizetendő. Hatmillióid frankba kerül a szaharai vasút Francia katonai és kereskedelmi körök nagyon sürgetik a vasútépítést-— de nincs még fedezet Párizs, március 8. A szaharai vasút megépítésének terve egyre komolyabb alakot ölt. Egyes angol lapok már arról adtak hírt, hogy a sivatagi vasút építkezése meg is kezdődött, ez a hír azonban korainak bizonyult. Reynwud pénzügyminiszter kijelentette, hogy a hatmilliárd franknyi építkezési költségre egyelőre még nines fedezel. Tény ózonban, hőgy dó Monzie munkaügyi- és Mandel gyarmatügyi miniszter a terv megvalósítása mellett szállt síkra, fölei7 stratégiai szempontból. Franciaországot már hatvan éve foglalkoztatja a szaharai vasút terve, de sohasem tartották azt politikai körökben any- nyira fontosnak, mint ma, holott régebben fele annyi költséggel megépíthették volna akkor azonban a háronrnüliárdot. Is sokal- ták. 1923-ban a terv tanulmányozására külön bizottságot állítottak fel, ez azonban 1929-ben . eredni ény tel épül feloszlott,. Most A Bükkös alatt a határ a 227.es magas- I azonban beavatott politikai körűikben azt hiszik, hogy a terv megvalósuláshoz közeledik. Rámutatnak ezekben a körökben arra, logy a jelenlegi autóbusz-összeköttetés nem elegendő az északafrikái francia gyarmatok és az egyenlítői gyarmatok között. Különösen katonai szállítások szempontjából van szükség — szerintük — a vasútvonal megépítésére. Hangsúlyozzák a szaharai vasút hívei azt is, hogy a mozdonyokat a bőven rendelkezésre álló növényi olajokkal fűtenék és így az üzemköltség sem volna nagy. A terv szérűit a vasüt fővonala 5Jf00 kilométer hosszúságban kötné össze Észak- afrikát a Niger vidékével és két szárnyvonallal csatlakozna az égész Afrikát Fokvárostól Kairóig átszelő nagy angol vasúthoz. Belgium, a hírek szerint, már hozzájárult, hogj a déli csatlakozó vonalat Belga-Kongon át vezessek.“ Perz békésszél nv a&yarperzí bb ál*bar DON Budapest, szőn y$ g ü z 1 e t. zetéssej íeréle* másfajta ...... Meghivái ra Kossuth LajosHogyan történnek a hadi any agszáHítá- sok Kínának? Tokió, március 8. Itagaki hadügyminisat t kijelentette, hogy a kommunistaellenés egyezmény megerősítése kérdésében azonosítja magát a japán külgyminiszter véleményével. Nyilatkozott a Csiangkaisek részére történő hadianyagszállításokról is és megállapította, hogy ezeket fakép vasúton — és pédiig Fraiu cíarlndokinán keresztül — továbbítják. Búr* mán keresztül a hadinyagok tehergépkocsin érkeznek Kínába. Szovjetoroszország fő* képpén repülőgépeket szállít. Fővezér: tanácskozás a Turulvárban A Turul Szövetség vezettői Ambrus József országos fővezér elnökilésével fővezért tanácskozást tartottak a budapesti Turul• várban. Az országos vezérek beszámolói után az egyetemi ifjúság gazdasági hely* zetét vitatták meg. A kérdésnek Szekeres János országos gazdasági vezér volt az előadója, aki hangoztatta, hogy az egyetemi ifjúság jelé:»» légi helyzete rendkívül súlyos, a tanuk 3 annyi pénzbe kerül, hogy még a .legkiválóbb egyetemi hallgatók sem szerezhetik meg diplomájukat, hä történetesen szegénysoré i családból valók, vagy nem sikerül valamilyen uton-módon állást szerezniük. Indítványozta, hogy a fővezérség hasson oda, hogy a beiratási, Valamint a vizsgálati és szigorlati dijakat az illetékesek megfelelően! mérsékeljél?. A „gazdasági numerus claususnak” nr.eg keli szűnnie, mert különben sok fiatal magyar érték kallódik el a nincstelenné» miatt s ennek a nemzet látja kárát. A tanácskozáson résztvevők végül elhatározták, hogy Hárman Bálint vallás, és közoktatásügyi miniszterhez memorandum mot intéznek s ebben arra kérik meg <% magyar fiatalság nagy barátját, hogy nyújtson segítségét ennek a fontos prób, lámának az élirltézéséhez. Másrészről határozatba merit, hogy szorgalmazni fogják a régóta tervbevett diákház mielőbbi felállítását. ..........———— Magyar tagozatokat állítanak fel a magyar többségű erdélyi községek állami iskoláiban Kolozsvár, március 8. Dragomir Silvia kisebbségi miniszter átiratot intézett a, nemzeti újjászületés arcvonalának magyar tagozatához. Az átirat szövege a következő: jßdnffy Miklós úrnak, a nemzeti újjászületés arcvonala magyar tagozata képviselőjének, Kolozsvár. Van szerencsém tudomására hozni, hogy a nemzetnevelésügyi minisztérium 28.427—1939 számú, folyó évi február 14-ről kelt határozatával közbenjárásunkra elrendelte az elemi oktatásról szóló törvény hetedik cikkelye értelmében, hogy a jelentékeny magyar lakossággal rendelkező helységekben és ott, ahol a tanköteles gyermekek elérik a törvényes számot, az állami elemi iskolákban magyar tagozatokat, vagy magyar nyelvű állami elérni iskolákat állítsanak fél. Ezeknek az iskoláknak tanszemélyzetét az elemi oktatásról szóló törvény 113-ik, 115-ik és 126-ik cikkelyei alapján fogjál* összeállítani. Mindaddig, amíg ez iskolák céljaira szükséges tanítóságot külön állami tanítóképző intézetekben kiképzik, a meglévő tanítói kar fog tanítani ezekben az iskolákban a különbözeti vizsga letételo után. A kisebbségi gyermekek szülői gyermekeik tanítása végett azt^<*áko!át választják, amelyeket aka#d#T a törvényes előírások és a gyermekek faji eredetének megállapításán^vonatkozq^flvek, tiszteletben tartása MeHeii EGEKíOBfir-lERöT ADÓ LÁLÉKA AZ OVOMALTINE!
