Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-22 / 43. szám

10 •mamik! 1939 FEBRUÁR 22. SIERRA Fénnyel, boldogsággal ünnepelte a felszabadult Kassa első Magyar Bálját Vidámsággal, tánccal: a magyar diákokéit, a magyar jövő biztosításáéit Kassa, február 21. (Szerkesztőségünk­től.) A cseh megszállás alatt kétszer ren­dezték meg Kassán a Magyar Bált a kas­sai magyar középiskolás diákok menza­alapja javára és ennek a báliak kezdődő akciónak volt köszönhető, hogy a magyar középiskolákban nem apadt, de növeke­dett a növendékek száma és — minden túlzás nélkül állíthatjuk — az egyik ma­gyar középiskola, a felső ipariskola ma­gyar tagozata ennek az akciónak köszön tette fennmaradását. A két Magyar Bál anyagi sikere oly tekintélyes volt, hogy tavaly már formálisan is megalakulhatott a kas­sai magyar középiskolások menza­egyesülete. Pillanatig sem volt kétséges, hogy ezt az elnyomás ideje alatt létesült egyesületet tovább is fenn kell tartani, mert így válik a szociális szükségességből nemes tradíció. A Magyar Bál is, amely a cseh megszállás alatt ennek a szociális és kul­turális mozgalomnak kiindulása volt. immár történelmi tradíciójává vált Kassa ősi városának. 1939-ben, a felszabadulás első évében már Felvidéki Bál a neve ennek a leg­nagyobb társadalmi eseménynek. Az el­múlt két évben is a Magyar Bál volt Kassán a .téli szezon legjelentősebb, leg­előkelőbb és legjobban látogatott társa­dalmi összejövetele, csak természetes, hogy a történelmi tradíciójú bál az idén minden eddigit felülmúl úgy látogatott­ságban. mint anyagi jövedelemben. A történelmi bál Minden nagyítás, minden újságírói túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ilyen bal "mén nem vált Kassán. Legalább is ember- emlékezet óta. Nem volt nagystílűim pro­paganda — 'még a dátum se kedvezett, 'fiiért a pápa halála miatti gyász követ­keztében szombatról hétfő estére kellett halasztani a táncmulatságot mégis, a hívó szó ott zengett minden magyar szív­ben: a magyar diákokért, a magyar jövő, a magyar feltámadás szellemében kell ma ünnepelni vidámsággal, tánccal, cigányzenével. Fő­leg pedig: belépődíjjal és felülfizetéssel, ami étellé és életté válik az Ínséges ma­gvar diák számára. Kilenc órára, hirdették a bál kezdetet es ebben az időben már mozdulni sem lehetett a Schalk-ház tágas helyiségei­ben. Valamennyi. bejáraton át özönlött a közönség: magyarruhás hölgyek százai, magyar díszruhás Bocskay-ruhás, frak- kos, szmokingos táncosok, főleg pedig az oly régóta nélkülözött díszattilás katona­tisztek tömegei. Pontosan érkeztek az előkelőségek: Révay István gróf, az Egyesült Párt országos ügyvezető elnöke, vitéz Szombathelyi Ferenc altábornagy, hadtestparancsnok. Halász János tábor­nok, városparancsnok, Béldy Alajos dan­dárparancsnok, Báji Patay Samu főispán, krasznikvajdai Szent-Imrcy Pál alispán, Schell Péter báró kormánybiztos, Tost Barna prelátus, plébános, felsőházi tag. Téylássy Ferenc felsőházi tag. Pajor Miklós dr. országgyűlési képviselő. Bár- czay János országgyűlési képviselő, Münszter Tivadar, Tost László polgár­mester, Sdhwimmel tűbornokné. Pausz Béláné, Forgách Tivadar, a törvényszék elnöke, Gazdi/ Béla főügyész, tassi Fiilöp Dezső, az ügyészség elnöke, Kaira Kál- ’ mán dr. főszolgabíró, Pallavicini János őrgróf, Sennyey Lajos gróf. Koch Vil­mos, a Menza Egyesület elnöke. Gombos József cs. és kir. kamarás, a Keresztény Társadalmi Kör elnöke. Greguss Gyula, az evangélikus egyház, Gönczy Gábor, a ' református egyház lelkésze, Heszlényi 'ezredes vezérkari főnök, Gunfau német konzul stb.. sth. A.kassai rádió rendkívül színes tudósítást adott a bálról, Münsz­ter Irma és Jaschhó Béla ügyes közro- működésvel. Sem az előkelőségek, sem a .megjelent hölgyek névsorát nem lehet összeállítani megközelítő pontossággal sem abban á hatalmas emberáradatban, amilyenhez hasonlót alig láttak a Schalk-ház ódon falai. Rákóczi-palotással kezdődik... Féltíz órakor végre megkezdődik a magyarruhás hölgyek és a táncospárok bevonulása a nagyterembe Percek alatt zsúfolásig megtelik a bálterem, alig lehet fenntartani a he­lyet a bemutató táncok résztvevői­nek. Először Kardosné Jurecska Lili és Pe- hár László mutatnak be magyar páros táncot, majd Rákóczi-palotas következik, amelyet 24 pár táncol. A táncospárok névsora: Sedivy Jtózsika — Belányi László^ Mózer Éva — Gönert László, Bé­res Ilonka — Panda Gyula, Csajka Pötyj — Forgáeh Csaba mérnök, Makó Duci — Szeley László, Riff Szöszi — Henzély László dr., Czigler Valika — Gönczy Tibor, Kriszt Éva — Schröder Tibor, Ferenczy Ica — Balogh István, Helyei Olga — Heincz György, Nemes- sányi Magdolna — Reitzner Jenő, Da- nielisz Baba — Körtvélyesy László, Kiss Irma — ifi. Menyhért Lajos építész, Re- menár Erzsébet — Lenkey Zoltán, Orbán Illy — Motsidlovszky Antal, Váczy Lóra — Szarvassy László dr., Berecz Gizi — Regitkó Tibor, Farkas Andrea — ifj. Os­te rman Ernő mérnök, Ökrös Iea— Gal­lus András dr., Dobosffy Klári — Ger­hard Kálmán mérnök, Vandracsek Adri — ifj. Szabó Gusztáv, Kieselbach Irma — Halmy Károly dr.. Mikler Duci — Tátrai Ernő, Szilágyi Kató — Bemáth Andor. A palotás befejeztével csárdást húz a cigánybanda és megkezdődik a tulajdon­képpeni bál. Már amennyire táncolpi le­het a hatalmas tolongásban. Mint a zajló tenger áramlata, úgy hullámzik a pazar tömeg egyik helyiségből a másikba, hogy valahol helyet találjon. Tizenegy órakor még mindig tömege­sen érkeznek a vendégek. A nagy tu­multus ellenére minden are ragyogó, mindenki nagyszerűen érzi magát. Idővel elhelyezkedik mindenki a bálte­remben, -a nagy étteremben., a kis étter­mekben, a kávéházban, a borpincében, a büf főben ... A bálteremben két zenekar, cigány- és szalonzenekar működik, de még legalább négy cigánybandá húzza a talpalávalót a különböző helyiségekben. Éjfél után már egészen magas a hangulat, az em­bernek az a benyomása, hogy olyan bál ez, aminek sohasem lesz vége... A megjelent hölgyek névsorát, ameny- nyire sikerült feljegyeznünk, holnapi számunkban közöljük. (r.) S A legnagyobb felvidéki magyar sportegyesület válsága Izgalom Érsekújvárod az ÉSE jövője miatt (Saját tudósítónktól.) A 32 eszten­deje fennálló nagy magyar egyesület a 20 éves csehszlovák uralom alatt felleg­vára volt a magyar sportéletnek s az érsekújvári magyar társadalmi életnek. A csehszlovák sportfórumok egyetlen magyar egyesületet sem üldöztek olyan kegyetlen szigorral, mint az ÉSE-t, amelynek önérzetes magyaros magatar­tása miatt ismételten felfüggesztettek s állandóan feloszlással fenyegettek. Az ÉSE állandóan vezető szerepet töl­tött be a felvidéki football-sportban. Most kiváló játékosainak nagyrésze haza­érkezett s Érsekújváron meg voltak győ­ződve arról, hogy olyan csapatot sikerül kiállítani, amely számottevő szerepet tölthet be a magyar football-sportban. Annál kínosabb benyomást keltett az a hír, hogy Érsekújvárott egyszerre két új sportegyesület létesítésén is fáradoznak egyesek. Vasutas Sport-Clubot, azon kívül a CIKTA (Bata)-gyár keretén be­lül egy külön cégcsapatot kívánnak szer­vezni. Miután a tapasztalatok szerint Érsekújvárott két egyesület nem lehet életképes, a városban a magyar sport­körök aggodalommal látják a szükségte­len széthúzást. Az ÉSE választmánya fíolota János dr. országgyűlési képviselő elnökletével ülést tartott, amely megbízta Szabó Kálmán vezérigazgatót, a gyár társelnökét, hogy az alakuló klubokkal a tárgyalásokat felvegye. SPOR1 JSzroHÁz-KönW-KaMURA, Jávor Pál nagysikerű vendégjátékai Kassán A „Farkaskaland1“ kassai bemutatóján melegen ünnepelték a jelenlévő- szerzőt Kassa. (Szerkesztőségünktől.) A' ma­gyar színpad egyik legvonzóbb egyéni­sége, Jávor Pál, a budapesti Nerpzeti Színház művésze vendégszerepeit Kassán két esti és egy délutáni előadáson. * * A kassai közönség, amely egyelőre csak kivételes alkalmakkor „melegszik be“, mindhárom előadáson megtöltötte az ösz- szes helyeket és. az összes lehetséges pót­székeket Mondani sem kell, hogy tom­boló lelkesedés kísérte a remek kiállású vendégművész minden szavát és mozdu­lását, attól a pillanattól kezdve, hogy a filmről oly jól ismert kedvenc megjelent a színpadon. Mindenképpen üdvös ' dolog, hogy egy-egy ilyen magyar sztár vendég- szereplése becsábítja a közönséget a szín­házba, mert így a kitűnő kassai társu latnak is módja van megmutatni, hogy milyen kifogástalan előadásokat produ­kál és tökéletes keretet tud nyújtani, a legnagyobb magyar művészeknek is. Jávor Pál ellenálhatatlan volt úgy Zilahy Lajos immár klasszikusa vált „Süt a nap“ című életképében, mint Asz­talos Miklós „Far ka skálán d“ című törté­nelmi drámájában, amelyben Báthory Gábor fejedelmet alakította. Az utóbbi darab, amelyet a budapesti Nemzeti Színház mutatott be nemrégiben, először került a ka,ssai .közönség elé és itt is osz­tatlan sikert aratott. Remek korkép ele­venedett meg előttünk abból a világból, amelyet Móricz Zsigmond „Erdély“ című regény trilógiája hozott köze! a mai kö­zönséghez és amely drámai korszak any- nyira kívánja a színpadot Az író a leg­nehezebb feladatra vállalkozott, mikor a legőszintébb és legforróbb emberi mo­mentumokat sűrítette Báthory Gábor1 tragédiája köré; bármennyire igaz mű­vészi feladat, kockázatos dolog ennyire valóságos embernek ábrázolni a héroszt A leggondosabb korfestés és a legtisz­tább drámai feszültség főerényei az érté­kes színműnek. Jávor Pál nagyszerű kalandor, és el­ragadó szerelmes a darabban, de kitűnők voltak kassai partnerei is, különösen a hölgyek, S. Jánossy Terka és Moónj Lucy. Némethy Zoltán és Turóczy Gyula legjobb formájukat mutatták, de kifo­gástalan volt minden szereplő Sereghy Andor tökéletes rendezésében. Bercsényi Tibor remek díszleteit megint külön meg kell dicsérni. A jelenlevő szerzőt a szereplőkkel együtt. igen sokszor hívták a lámpák elé* (r) „Bálok bálja" Komáromban Tudósítónk jelenti: A Komáromi Kát. Legényegylet vasárnap este rendezte meg hagyományos bálját, a „Bálok bál­ja“-!. Első nagyobbszabású mulatsága volt ez Komárom magyarságának a. fel- szabadulás után s Komárom magyar­sága társadalmi különbség nélkül vett részt a bálon. A Legényegylet mulat­ságai mindig ügyesen küszöbölték ki a társadalmi különbségeket: a húsz el­múlt esztendő. alatt sokat tapasztalt ma­gyarság minden rétege összebárátkozott egymással és a .Legényegyesület mulat­sága a „kasztnélküli“ felvidéki szellem igazi kiteljesülése volt, azé a szellemé, amely Dem ismer magyar és magyar között vagyoni, társadalmi, felekezeti különbséget s amely szellem a magyar sorokat megbontani nem is engedi. A Legényegylet az elmúlt öt, nagy bál dí­szítésével, három zenekarral, hatalmas rendezői gárdával vonult, föl, a mulatsá­gon rekordközönség vett részt. (*) Händel-oratórium. A Budapesti Ének- és Zenekaregyesület Lichtenberg Emil vezénylésével bemutatta Händel második nagy oratóriumát: Deborát. Az 1733-ban hetek alatt' megkomponált mü felépítésének monumentalitásában, érde­kes ellenpontjaival és hatásos kromati­kájával, amely színekben és harmóniák­ban korlátlan képzeletből táplálkozik, elsőtől utolsó ütemig a drámai erők bi­lincseibe zárja a hallgatót. Magával sodró lendületben talán még több a könnyed teatrélis elem, mint Händel ké­sőbbi oratóriumaiban a bensőség és' val­lásos misztikum, de a , kórusok már itt is átkarolják az emberi rejtett indula­tok komplexusát; a basszus szólamok ellenáll hatatlan dübörgéssel idézik a túlvilág szellemét. A művel való meg­ismerkedés mindenesetre, értékes gazda­godását jelenti a hangvérsenyévadnak és Lichtenberg ’Emil karnagyot elisme­rés illeti a gondos betanításért. A szó­listák: Báthy Anna, Búrigo Ilona, Bas­ier Endre, Koréh Endre, továbbá Za- lánfy Aladár, Káldi László, Sipos Jenő dr. és a Budapesti Hangversenyzenekar a nagyszabású kórusművet átérezve an­nak költői: szépségeit, stílusosan szólal­tatták még. V. M. (*) „Te csak pipálj, Ladányi“ Oroszkán. Tudósítónk jelenti: Az oroszkai jeles mií- kédvelőgárda nagy sikerrel mutatta be Csathó Kálmán Te Csak pipálj Ladányi című szín­müvét .a cúkorgyári kaszinó, színháztermében. A női szereplők: Brurlner Aranka. Rozsnyó Marika, Brellos-Vall, Brellos Anna,.Víg Bözsi, Lőrincz Bözsi, Bittér Mária, Molnár Rózsi és Lindner Kózsi, mind kitűnően megállották helyüket szerepeikben. A darab férfiszerepei­ben kiválót adtak: Gágyor Antal, Privrgl Nándor, Vajda Ernő, Brellos Jóska, Galgóezy Laci, Finitzer István, Csicsman Károly és Danis B. A rendezés nehéz munkáját Gágyor Antal végezte nagy hozzáértéssel. (*) A Petőfi Társaság tisztújító és ren­des közgyűlése. Március 2-án, csütörtö­kön délután öt órakor tartja a Tudomá­nyos Akadémián tisztújító és évi rendes közgyűlését a Petőfi Társaság. A köz­gyűlésen választják meg az új tisztikart régebbi jelölés alapján. Elnökké Csá­szár " Elemért, alelnökké Havas Istvánt és Kállay Miklóst, főtitkárrá és a Petőfi Ház igazgatójává Gáspár Jenőt, titkárrá vitéz Bodor Aladárt és Agyagfalvi Hegyi Istvánt, pénztárossá Bán Ala­dárt, ellenőrré Falu Tamást jelölték. Ugyanez a közgyűlés választja meg az új tagokat is. Tiszteleti tagokká Kiss Ferencet és Kovács Sándort, rendes ta­gokká Mécs Lászlót és vitéz Somogy- vári Gyulát, kültagokká Land gráf Lő- rincet és Murgács Kálmánt jelölték. A’ tagválasztá6 után a nagydíj bizottság teszi meg jelentését, s az egyes tisztvi­selők számolnak be a hatáskörükbe tar­tozó ügyekről. (*) Rimaszombati cserltészfiúk estélye. Tu­dósítónk. jelenti: Zsúfolt ház előtt tartották mog a derék rimaszombati Ferenezy-iparos- cserkészcsapat tagjai évente szokásos színielő­adásukat a Rimaszombati Polgári Kör nagy­termében, teljes erkölcsi és anyagi siker mrA lett, a cserkészcsapat balatoni táborozási költ­ségeinek előteremtése céljából. A műsort a Hiszekegy-gyei kezdték meg, majd Gyonday László: A szabadkai diák című háromfclvoná- sos ifjúsági színművét adták elő nagy hatás közben. A derék iparoseserkészfiúkat nyílt színen számtalanszor tapsolta meg a közönség. A cserkészestély sikeréért Makovits Jenő festőművész, parancsnokot és lelkes rendező­gárdáját illeti elismerés és köszönet. (•) A Rimaszombati Jótékony Nőegylet es­télye. Tudósítónk jelenti: Szépszámú közön­ség előtt pergett le a rimaszombati Hungária- szálió 1 dísztermében a Rimaszombati Jótékony Nőegyletnek a szlovákiai Magyar Ház akció javára rendezett estélye. A nívós színpadi mű ­sort Szigcthy Ferenc: Uj Simeon-javai Faál Emmi vezette be, majd Kéthclyiné TVakotts Margit operaénékesnő Koudela-, Erkel-, No- seda- és Vaszy-száffiokból összeállított ragyogó műsorát énekelte e] tomboló sikert aratva, Laekner László zenetanár művészi zongora­kísérete mellett. Istók Endre Händel: Lar go­ját és Beethoven: Menuetto-ját adta elő he­gedűn, azután pedig Kosko Sári táncolt ma­gyar szólót cigánykísérettel. A műsor kiemel­kedő száma volt még fíajncr Lászlónak, a Rimaszombati Magyar Dalegylet kitűnő éne­kesének fellépése, továbbá Plentzner Frigyes erdőmérnök szavalata, aki saját költeményei­ből adott elő nagy sikert aratva. Kéthclyiné Wnkots Margit művésznőt perceken át tap­solták temperamentumos magyar nótáiért.’ A programot Baksay Éva, Dobránszky Ili, Ko­vács Manyi és takács Klári magyar tánc­száma fejezte be, amelyet, Dobránszky János betanításában cigányzenekar kísérettel ját­szottak el. A kitűnően sikerült estélyt, amely­nek megrendezéséért Satnarjay Jánosnó el böknöyel az élén a nőegylet lelkes gárdáját illeti teljes elismerés, reggclegi tartó, hamisí­tatlanul farsangi hangulatú táncmulatság követte. (*) Olasz hangverseny. A Főváros Nép­művelési Bizottságit rendezésében március 2-án, csütörtökön este nyolc órakor a Zene- művészeti, Főiskola nagytermében Viduíso- Abbado-Crepax trió kamara együttese bemu­tatkozó hangversenyt tart a magyar—olasz mfivóe3e«ere akció keretében,

Next

/
Oldalképek
Tartalom