Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-07 / 30. szám

w*» FEBRUAR T. TvEDT)

TIHHDElil .Maü^ARHIRMB

S KDZGAIIJASAG £

Románia szigorítja, Jugoszlávia enyhíti a devizakorlátozásokat

A Magyar Nemzeti Bank pénz- és hitelpolitikájának alapelve

az egészséges pénz

Budapest, február 6. A Magyar Nemzeti Bank ma este megtartott közgyűlésén Baranyai. Lipót eh*., a Nemzeti Bank elnöke a Főtanács újjáalakítása után tartotta beszédét, amelyben többek kozott a következőket mondotta:

— A*r imént megejtett választási aktus sál megtörtént a Főtanácsnak az új statútumok által megkívánt újjáalakítása.

A megválasztott főtanácsos urak voltak szívsjeek velem közölni, hogy a közgyűlés által reájuk ruházott mandátumot elfogadják; felhatalmaztak, hogy köszö- kietüket nyilvánítsam azért a bizalomért, amellyel őket a Jegybank legfőbb intéző- "‘kestiiletébe delegálni méltóztattak. Az a tény, hogy az ügyek vitelét új Főtanács veszi át,

pénz- és hitelpolitikánk alapelveit nem érinti; programmunk lényege marad, ami volt: továbbra is az egészsége« pénz politikáját fogjak követni.

— A hitelpolitika terén arra törekszünk, hogy a rendelkezésünkre álló eszközöket és erőket mindig kellő időben és kellő mértékben állítsuk a termelés növelésének szolgálatába.

— A devizapolitika terén továbbra is gondunk lesz arra, hogy tartalékainkat megőrizzük, ha lehet gyarapítsák és az orsyág fizetési mérlegét egyensúlyban tartsuk.

— Mi az aranynak nem szolgái, hanem 'birtokosai akarunk lenni.

összegyűjtött készleteinket olyan tartaléknak tekintjük, amelynek válságos időkben honvédelmünk szempontjából is sorsdöntő jelentősége lehet,

bevételeinkből viszont termelésünk olyan ágazatait látjuk el nyersanyaggal, amelyeknek ma már a nemzeti jövedelem ■szempontjából is akkora jelentőségük van, hogy fenntartásuk és -kiépítésük nélkül eredményes szociálpolitikát folytatni nem lehet.

— Tudatában vagyunk annak, hogy rendkívül időket élilnk, amelyekben a magyar gazdaság és szociálpolitikának rendkívüli feladatokkal kell megküz- «fepie. ^ ;

Ütn -in—Mü

politikája marad

A gazdasági élet terén a megoldás útját a producfionis separatus fejlesztésében és a termelés növelésében kell keresni;

ea az út vezet, el a nemzeti jövedelem gyarapodásához és ez teszi lehetővé azt is, hogy a társadalom minden tagja olyan mértékben részesedjék a gazdálkodás eredményében, amint azt korunk szociális igazságérzete helyesnek tartja.

A mólt év folyamán megszerveztük és megindítottuk az ötéves beruházási program hitelellátását, amely azóta is folyik és gyakorlati bizonysága annak, hogy a feladatok ránkeső részét vállaljuk és végrehajtjuk.

— Ezt fogjuk ezentúl is tenni és azon leszünk, hogy erőink latbavetósével mindig az’effektus optimumát érjük el. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy a gazdasági életben fejlődést és haladást csak produkció útján lehet elérni. Amikor végső célként, nagyon helyesen a jólét emelésére törekszünk, tisztában kell lennünk azzal, hogy

többet és jobbat fogyasztani csak akkor lehet, ha többet és jobbat termelünk;

áll ez a közgazdaságra éppenúgy, mint az egyes emberre.

— Amikor a ma megválasztott Főtanácsot funkcióiba beiktatjuk, annak a szilárd elhatározásunknak adunk kifejezést, hogy a jegybank politikáját ezeknek a szempontoknak a szellemében fogjuk irányítani. Ismétlem,

sohasem leszünk szűkkeblűek, de nem fogunk szembehelyezkedni a gazdasági élet olyan törvényeivel sem, amelyek minden időkben mejj-1; m ás i tb ata ti an oknak bizonyultak. i

— Befejezésül csak azt szeretném még kidomborítani, hogy jó és helyes jegy- baukpolitikát csak akkor lehel folytatni, ha ennek szükségessége küzludattá válik, ha a pénzt nemzeti kincsünknek vallva, abban gazdaságunk emblémáját látjuk, amelyet éppúgy megbecsülünk, mint a> lobogónkat.

Miért nem alakulhattak meg az Országos Mezőgazdasági Kamara testületéi

Budapest, február ff. A mezőgazdasági kamarák alakulásának kérdésével kapcsolatban a múltban több névtelen levélen, alapuló tendenciózus cikk látott napvilágot. Ezekkel szemben tájékoztatásul közölhetjük, hogy a mező- gazdasági- kamarák megalakulásának irányításánál az érdekképviseletek részéről az egyes kerületi mezőgazdasági kamaráknak van a jogszobátyokban is biztosított ható szerepük. Az Országos Mezőgazdasági kamarának az alsóbb tagozatok megalakulására semmi befolyása nincs. Mégy kerületi kamara mindeddig nem alakult meg és nem választotta meg az OSíK tagjait. Ez az akadálya az Országos Mezőgazdasági Kamara testületéi megalakulásának. Hogy az egyes kerületi kamarák megalakulása az OMK sürgetése ellenére miért késik, arra éppen a megjelent cikkek névtelen sugalmazó! tudnának talán felvilágosítást adni.

A visszacsatolt felvidéki területek gazda- közönségének a törvényes érdekképviseleti szervezetbe való bekapcsolódása sem hátráltatja ma már a kamarai testületek megalakulását.

teljesér lék üen és fokozott ütőmben folyt, erről az arra hivatott tényezőknek módjában ál! személyesen is meggyőződni, hiszen a kamarai hivatal mindenkinek rendelkezésére áll. Ezt joggal várhatjuk el mindenkitől, aki közérdekű kérdéseket a nyilvánosság előtt kíván tárgyalni, hogy módjában legyen a névtelen sugalmazok közérdekellenes céljait éa egyéni okait idejében megismerni.

Rendelet az alkalmi kiárusításról

A kereskedelem- í» közlekedésügyi miniszter

rendeletét adott ki az üzleti hirdetések korlátozása é# a tisztességtelen versenyről szóló 1923:V. törvénycikk módosítása tárgyában alkotott 1933 :N VII. törvénycikk életbeléptetéséről és végrehajtásáról szóló 1933. évi 135.000. K. M. számú rendelet 14. $-a (5) bekezdésének módosítása tárgyában. - A módosítás értelmében a törvény 9. -é-ában szabályozott alkalmi kiárusítást az érdekelt kereskedőknek csak az illetékes kereskedelmi és iparamara által az alkalmi kiárusítás céljaira megállapított idő első napjától utolsó napjáig szabad hirdetniök. Az említett kiárusítás céljaira megállapított idő utolsó napjának élteiével az erro vonatkozó összes hirdetéseket el kell távolítani, illetőleg azok közzétételét meg kell szüntetni.

Bukarest, február 6. A minisztertanács január 31-én hozott naplója a devizaforgalmi re- zsimjét részben megváltoztatja, mert egyes követelések fejében megkívánja a Banea Natio- nala előzetes átutalási engedélyét. Ezek a követelések a következők: 1. Bankári és más kereskedelmi jutalékok, költségek, amelyek az áruforgalommal vagy hitellel kapcsolatban felmerülnek. 2. Szállítási költségek. 3. Az 1932. évi május 18-ika után importált áruk utáni követelések. 4. A belföldön befektetett külföldi tőke törlesztések 5. Rövid lejáratú, romániai vállalatoknak adott hitelek visszafizetése. Ezekben az esetekben a 30 százalékos szabadforgalmi deviza felhasználásánál is előzetesen ki kell kérni a Banea Nationala engedélyét.

Beavatott belgrádi körökben hamarosan rendelet jelenik meg, amely megengedi az állandóan Jugoszláviában tartózkodó idegen állampolgároknak, hogy külföldi utazásaik alkalmával a vizűm ellenében éppen annyi devizát kaphatnak, mint a jugoszláv állampolgárok. Ezenfelül teljesen egyenlő elbánásban fognak részesülni a külföldi áru fizetéséhez szükséges devizák kiszolgáltatásánál. Megengedik a külföldi cégeknek, hogy a behozott árut devizával fizethessék, ezenkívül engedélyt kapnak arra is, hogy a jövőben behozandó árut is devizával fizessék. A Karodná Banka ezzel lényegesen enyhíti a négy hónap előtt megszigorított devizaelőírásokat.

(—) Lanyhák a gabonatőzsdék. A gabonavilágtőzsdéken az ausztráliai, de különösen az argentínai exportőrök kínálata az elmúlt héten tovább fokozódott. Ennek hatása alatt az árak továbh lanyhultak. Rotterdamban és Liverpoolban nagytételű vevő alig mutatkozik, a németek és az olaszok az elmúlt héten már nem vásároltak oly intenzíven, az angolok és az északi államok vásárlásai minimálisak voltak. A romániai tőzsdéken az elmúlt héten csökkent a vásárlási tevékenység és különösen búzában, tengeriben mutatkozott nagymértékben az üzleti forgalom visszaesése.

TŐZSDÉK, PIACOK

A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI

Valuták: Angol font 15.95—16.15, Belga 57.50 —58.10, Cseh korona 7.50—10.—, Dán korona 71.15—71.95, Dinár 6.—7.50 (500 és 1000 din. címletek kivételével), USA dollár 310.10—344.10, tCanáűái iföllár 332—337, Francia fr. 8.95—9.15, HolTaírd forint 183.85—185.®, 'Lengj-ol zl. 60.— 6d;40: Leu 2.40—3.45, Leva 3.—3.60. Líra 16.90— 17.90 (500 és 100© lírás bankjegyek kivételével), Német márka —.—, Norvég korona 80.10—84.—, Sivájci frank 76.90—77.80, Svéd kor. 82.15—83.05.

Külföldi kifizetések: Amszterdam 184.25— 385.85, Athén 3.025—3.055. Belgrad 7.82-7.88, Berlin 135.70—1:16.70, Brüsszel 57.68—58.12, Bukarest 3.41—3.44, Kopouhága 71.35—71,95, London 15.975—16.125, Madrid —.—, Milánó 17.66- 17.8864, Newyork 341.50-344.10, Oslo 80.30-81.—, Paris 9.02-9.12, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11- 4.15. Stockholm 82.55— 83.65, Varsó 64.10—64.60, Zürich 77.10-77.80, Isztanbul 268-271.

BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: Barátságos

Az értéktőzsde irányzata ma barátságos volt. Nyitáskor az értékek árfolyama a szombatinál lényegesen magasabb volt. Zárlatig nem minden érték tartotta meg elért árfolyamnyereségét, de így is a legtöbb érték nyereséggel hagyta el a tőzsdét. Kőszén 5, Fegyver 2.1, Bauxit 2, Rima 1.25, Goldberger, Polgári sör 1, Ganz 0.95 pengővel javult, Első Magyar Biztosító, Stummer 3, Nemzeti Bank, Szegedi kender 1 pengővel olcsóbbodott. ^

Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 165.—, Első Magyar Biztosító 350.—, Coneordia-malom 2.9, Első Bp. malom 7.6, Bauxit 184.—, Beocsini 11.1, Cementia 104.—, Kohó 18.5, Dräsche 15.—, Kőszén 279.5, Nagybátonyi 44.—, Salgó 28.—, Űri- kányi 38.—, Fegyver 33.—, Ganz 15.4, Győri vágón 28,—, Rima 67.75, Guttmann 6.—, Ofa 14.—, Nasici 75.75, Levante 0.3, Nova 11.—, Tröszt 49.4, Államvasút 7.5, Dólcukor 75.5, Magyar cukor 69.6. Stummer 55.—, Izzó 100.—, Gschwindt 675.—, Polgári sör 87.—, Lnkácefiirdő 36.5, Gyapjúmosó 3.6, Goldberger 40.—, Magyar kender 9.75, Pamutipar 21.—, Szegedi kender 35.—, Danica 1.8, Műtrágya 37.5, Gumi 46.5, Vasúti forg. 36.25, Telefon 9.—.

Államadósság, kötvények, záloglevelek:

1938. évi ptjegy 100.—, 1914. évi főv, 4.5% 289.—, 1927. évi főv. 6% 78.—.

BUDAPESTI GABONATŐZSDE: ÜZLETTELEN

mert a kormány idevágó rendelkezése folytán eeek megalakulása késedelem nélkül történik meg.

Arra nézve, hogy a kamarai szervezet testület®! a fontos gazdaságpolitikai kérdések tárgyalásának idejére működhessenek, az Országos Mezőgazdasági Kamara az egyes kamarait figyelmét felhívta, amikor a kamarák megalakulását sürgette. Minthogy azonban sürgető eljárása eredménytelen marad, átmeneti testűié* megalakításával törekedett a meg nem alakúié országos testületek tanácskozásait pótolni. Az egyes kamarák által delegált, tagokból álló országos elnöki tanács veszi tárgyalás alá a fontosabb javaslatokat mindaddig, amíg a rendes testületek megalakulhatnak. Az Országos Mezőgazdasági Kamara a testületek megalakulásának elhúzódása dacára, teljesértékű és megfeszített munkát végzett. Ennek — az egyik cikk állítása szerint van ilyen kamara is — egy ér az érdekképviseleti munkából kiesett, a jelenlegi vezetőség a gazdaközön- ságftek súlyos felelősséggel tartozik. Hogy az Országos Mezőgazdasági Kamara munkája

(—J Bankjegyekkel kapcsolatos intézkedések az egyes államokban. Bulgária az 1922. évi kibocsátású 500 és 1000 lévás bankjegyeket, Németország az osztrák sehilling-pénae- ket és az 1935. évi kibocsátású 1 es 5 márkás érméket, Görögország a köztársaság alatt kibocsátott drahma-baukjegyeket, Olaszország pedig a 10 és 30 lírás ezüstöket kivonta a forgalomból. Jugoszláviába tilos külföldről bevinni az 500 és 1000 dináros bankjegyeket. Cseh Szlovákiába 10 és 30 koronás címleteken kívül csak 30Ó korona vihető be. A nagyobb címletű bankjegyek bevitele tilos.

(—1 Románia 1*38. évi termény-exportja 166 ezer vagont tett ki. A legtöbb terményt Németországba, Angliába és Cséh-Szlovák-iába szállították.

(—) Francia—cseh kereskedelmi tárgyalások.

Prágából jelentik: Február 6-án cseh bizottság érkezik Parish», aho! fontos kereskedelempolitikai kérdéseket fog illetékes francia körökkel megvitatni. A bizottság körülbelül három hétig fog Párisban időzni.

Üzlettelenség jellemezte a mai budapesti ■gabonatőzsdét. Búzában néhány üzletet kötöttek változatlan áron, rozsban és árpában kötés nem jött létre. Kukoricából 600 q cserélt gazdát 5 fillérrel magasabb áron. Zabból 150 q keit el í fillérrel olcsóbb áron, A határidöspiacon a márciusi kukorica 9. a reá jusi 10 fillérrel gyöngült, a májusi kukorica 8 fillérrel drágult. Ross: márciusra: 14.02, 13.98, 14.07, zárlát 14.02-14.03, májusra: 14.43. 14.38, 14.48, zárlat 14.44—14.46. Kukorica: má jusra: 15.38. 14.46, zárlat Iá46—15.47.

Hivatalos Jegyzések és kötések: Búza: tisza- vidéki 77 kg-os 20.35-20.35, 78 kg os 20.45 - 20:55. 79 kg-os 20.65-20.7». 80 kg-os 20.7520.85, felsőtjszai. dnna-tiszaközi, dunántúli 77 kg-os 20.15-20.25, 78 kg-os 20.35—26.45, 79 kg-os 20.55—20.6$, 80 kg-os 2065—20.75, fejérmegyei 77 kg-os 20.25—20.35, 78 kg-os 20.45—20.55, 79 kg-os 30.65—20.7.x 80 kg-os 20.75—30.85. Rozs. pestvidéki 13.90—14.0*1. más származású 14.00 .—14.15. Takarmányárpa: elsőrendű 16.00—16^0. ! köaópmiaöségü 1575—16.00. Sörárpa: kiváló 1 19.00—19.50, príma 18.50- 13 00. Zab; elsőrendű

11

19.15—19.35, küzépniinőségű 19.00—19.10. Knlo* rica: tiszántúli 13.85—13.95. Őrlemények: korpa

12.70— 12.80, 8-as liszt 15.60-16-00. Zab: 150 rom

19.00 budapesti paritásban. - Kukorica:. 1.41 ipm szatmári 14.00, 150 mm Szolnokon át 13.85, 150 nun Szolnokon át mai diszpozíció 13.85, 150 ram Szolnokon át Nagyecscd 14.10 budapesti paritásban. Lucerna: 5 mm febérbárda 280.—, 39 mm fehérbárcás 265— Budapest. Lő. here: 2 mm fehérbárcás 132.—, 2 mm fehér- bárcás 135.—, 1 mm fehérbárcás 145.— Buda. pest, 15 mm fehérbárcás 336.— Pécs. Mohári 7 ram vető 23.50, 5 mm vető 22.50 Budapest.

ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK

Zürich, február 6. (Záróárfolyavnok.) Páriá

11.71*4, London 20.72*4, New-York 442T/«» Brüsszel 74.80, Milánó 23.30, Jkniszterdara 238.75, Berlin 177.75, Stockholm 106J5, Oslo 104.12, Kopcnhága 92.52(s. Szófia 5.40. Prága 15.15, Varsó 83.65, Belgrád 10.00, Athén 3:90, Isztanbul 3.60, Bukarest 3.37, Helsinki 9.13?í® Buenos Aires 101 Jí, Jokohama 120r/s.

A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ARAI

Kielégítő fölhozatal, lanyha forgalom mel* lett a következő árakat (z-árjelben a nagy. kereskedelmi árak) jegyezték:

Marhahús: rostélyos és felsál 128- -180, leves- hús 128—160. Borjúhús: comb 240—320. veséi 180—210, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140—160, eleje 100—150. Sertéshús: karaj 120 140. tarja, eoipb 160—196, oldalas 128 172, zsirsznlnnna 136—152, Bcrtésháj 150—168, sertészsír, budapesti 160—168. Vád és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz l kg 40—500, nyúl, nagy, bőrben 1 drb (3001, fácán 1 drb 2OOv-250, fenyves- inadár 1 drb 40—50. Baromfi: Élő: tyúk 1 drbi 200—350, 1 kg (128—135), csirke, rántani való

1 drb 100-260, 1 kg (150—190). kacsa, bízptfi 1 kg (140—150), lúd, hízott 1 kg (140—145), nulyka, hízott 1 kg (130—150). Vágott: tyúk1 1 kg (130—150), csirke, rántnnivaló 1 kg (120 —220), kacsa, hízott 1 kg 150—180 (150), lúd, hízott 1 kg (110—150), pulyka 1 kg (130-145). Tojás: Teatojás válogatott drb 9—11, ládaám (125—145), kosáráru (130—145), főző- és apró. tojás drb 7—8.5, kg 160—170. Halak: Ponty* élő 120—150, szeletelt 90—140. Tejtermék: Tej. föl (90). teavaj, tömbben (280—300), pásztó, rüzött (320), sovány tehéntúró (44—56). Száraz* főzelék: Bab, fehér, aprószemű (28—34), nagy. szemű (36—40), színes (32—40), lengyel (60), borsó,.hántolt, feles (28—40), lencse, hazat (36 —00). Zöldségfélék: Petrezselyem (9—12), zöldja (14—18), sárgarépa, karotta (4—25), sárgarépa (4—8), vegyes zöldség, zöldjével (8—10), zeller (14—18), cékla I-a (10—18), Il-a (4-12), kala- rábé kg 10—20 (5—10), karfiol, külföldi, levél* lel, “rekeszben (1300—1500), tisztított kg 110—; 120 (90—100), vöröshagyma, érett, makói 14 — 18 (13), fokhigyma (14—261, feketegyökér *90 —50). Káposztafélék: Fejeskáposzta, hazy»i (3—7), kelkáposzta <6—3U), kelbimbó (60—íi)0). .vöröskáposzta (8—20), Jejessaláta, uiolegác'ví (10—35). Burgonya: tiülbabá (9.5—10). nyári rózsa (10—11), őszi rózsa (8.5—9.5), kifli (21 — 24), Ella (7.5—8.2). Főzelékfélék: Sütőtök (5— 15), feketeretek (5—8), csipe.rkegomba (189—i 260), paraj, tisztított 34 --96 (54—05), gyökeres (28—36), sóska, melegágy! 260—300 (160—200), közönséges (160—180). Gyümölcs: Alma, külföldi (66—901, nemesfaj (40—130), közönségest válogatott (34—90), körte, nemesfaj (120—140). közönséges válogatott (40—70). dió, kemény, héjú (110—130), dióbél (380—446), mogyoróból (360—400), mandulabél, külföldi 360-480). Déli- gyümölcs: Gesztenye, külföldi 80-190 <74— 85), narancs, sárgabélű 66—88 (51—68). vörös* bélü (64—100), narancs, Jaffa (54—82). man* darin 68—120 (62—85), citrom I-h (5—7), Il-af (4.2—5), füge, zsákos (72—135). Fűszer: Pap. rika, édesnemes, csemege (400—420), édes* nemes (360—380), félédes, gulyás (320), mák’, kék (136—140). méz, pergetett (170), bors (440 —460), szegfnbors (6401, köménymag (130), japán rizs (66—68), Karol in rizs (92—102).

+ MAGPIAC. Köles fehér 18—22, yörös Í7-.

17.50, egyéb 16.50—17, káposztarepce 24.50—25, tökmag, nagyszemű 27 — 28, kisszemü 23—24, olaj, dohos 20—21, kék mák 112—117, borsó, Viktória, sterilizált 18—19, zöld (express), ste* rilizált 18—19, lencse, nagyszemű, sterilizált 36 —43, középszemű, sterilizált 22—27, kisszemü, sterilizált 20—22, fehér szokványbab, dunai 25.30—26, dunántúli 25.25 —25.73, felsőmagyarországi 23—24. gömbölyű fürjbab 27—28, hosszú fürjbab 26—27, barnabab 27—27.50, lucerna mag, nyers, arankás 180—220, ólomzárolt, fehérbárcás 20 q-nál kevesebb 280—285, 20 q-nát több 265—» 275, lóheremag, nyers, arankás 80—90, ólom zárolt, fehérbárcás 20 q-tiál kevesebb 130—140, 20 q-nál több 125—130, bükköny, tavaszi 36.50—

17.50, szöszös 34—36, csillagfürt, fehér, lapos

10.70— 11.20, szárított répaszelet 8.50—10.

j + LISZTARAK. A budapesti llsztárjegyzű- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából

készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.25- 38-50, Ogg 36.25—37.50, Og 36.25-37.50, Of 36.25 37.50, 2gg 35.50—36.50, 2g 35.50—36.30, 2f 35-50-36.50, 4-es 33.75- 35, 5-ös 32.25—33.50, 6-os 28.73- -30.30, 7-es 20.75-22.50; rozsliszt; 0-ás 28.30-29.25. 01 os 25.75—28.50, 1-es 21—21.75, 3-66 18.75-30.».

+ SERTÉSVÁSÁR. Készlet: nagymarba 17 (12), borjú 415 (415), juh 19 (19), bárány 791 (494), sertés lehúzott 38 (88), szalonnái 344 (304), süldő 34 (34), malac 13 (7), marhazáijjer 50 kg (50 kg) sertészsigar 238 kg (238 kg). (Zárójelben az eladottak száma.) Arak: esoti- toznivaló 28—60, borjú, bőrben L 140—150, IT, 130—138, juh. lekörözött II. 50—66. bárány, bőrben 60—105, sertés, lehúzott 116—136, szalonnái 112—124, süldő 104—130, malac 200. marhazsiger 50, sertészsiger 90—100 fillér kg-kint. A vásár közepes.

4- HÜSVÁSÁR. A ferencvárosi sertésvásá*

hétfői összf elhajlása 8862 darab volt. Vásári állományból angol hűssertésfclhajtás 7.500 Őrb. A vásár irányzata közepes volt. Árak: ura* cialmi zsírsertés páronkint 340 kg «u felül 97—. 103, I. szedett sertés 88—91, III. 74 -78, f. an* goi soukaaertés 93—96. II. 80— 90, márkázott exports?«“ 150 fillér kg-kint.