Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-07 / 30. szám

1939 FEBRUÁR 7. KEDD TEtólDEta ■j'faöíaR-HIMlAB 3 Imrédy Béla miniszterelnök nagy beszédet mondott Székesfehérvárott az ű| magyar életről, a népi egységről, a szociális igazságról, a földkérdésről, a gazdasági problémákról és a katonai szellemről Székesfehérvár, február 5. Székesfehér­vár városa vasárnap nagy lelkesedéssel fogadta vitéz Imrédy Béla • miniszter­elnököt. A városház közgyűlési termében folyt le a díszközgyűlés. Széchenyi Vik­tor gróf főispán nyitotta meg a díszköz­gyűlést. Ezután \Cs\táry- G. Emil. polgár­mester mondott köszöntő szavakat. A polgármester adta .át a miniszterelnök­nek a díszpolgári oklevelet. Ezután Im­rédy Béla miniszterelnök mondott nagy beszédet. Köszönetét mondott díszpol­gárrá választásáért és megemlékezett Székesfehérvár történelmi múltjáról. A miniszterelnök rósztvett ezután a Magyar Siet Mozgalom zászlóbontó gyűlésén. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök a Magyar Élet Mozgalom zászlóbontó gyű­lésén a többi között a következőket mon­dotta: ' — Magyar földön magyar életet aká­rmik élni! Ősi magyar földön új magyar életet! Ez az az alapvető célkitűzés, amely- -lyel a Magyar Élet Mozgalom útjára in­dult. Ősi magyar földön új magyar életet. Ősi föld —■ jelenti azt, hogy ami a múlt­ban szép, nemes, igazán magyar volt, azt tiszteletben tartjuk, ápoljuk s át akarjuk adni utódainknak. Ősi föld — nem jelent ma rád i súgót, hanem jelenti azt, hogy az emeletét a : földszintre épitéin, föl, • jelenti azt, hogy ha fejlődni akarok, a történelem tanulságaiból meríte­nem kell, jelenti azt, hogy van ma gyár lélek, amely időt álló, hogy van magyar nemzeti géniusz, ame­lyet nem ma fognak kitalálni, hanem amely régóta elevenen él. Ezt a magyar géniuszt kell helyesen megérte­nünk, az új fejlődési irányzatokkal össze­egyeztetnünk. Vannak visszaesések, szo­morú éjszakák a magyar történelemben is épp úgy, mint bármely más nemzetében, de-ezek csak arra jók, hogy próbatételei legyenek a magyar léleknek. Ősi földön — jelenti azt is, hogy. ezen a földön akarjuk felépíteni az új magyar életet. Ősi földön — jelenti azt is, hogy a földóa magyar talaj a mi igazi alapunk. Ezt á földet ennek az ősi magyar rétég­nek kell birtokolnia. Ez a föld a magyar földmívelő; népé, ide számítva a régi, tör­ténelmi birtokososztályt is, mert ez a két réteg: a magyar paraszt és a magyar bir­tokos tartotta fenn örök idők óta a nem-, zet épületét -és lesz a legszilárdabb hor­dozója és építője a jövőben is. Imrédy Béla miniszterelnök a földbirtokpolitikárél — Né értsen senki félre — folytatta a miniszterelnök. — A magyar földbirtok megoszlása heb - - leien. Abba bele kell nyúlnia a kor­mányzati politikának is, okosan, a nemzet érdekeit szem előtt tartva, nem elhamarkodva és úgy, hogy ne romboljunk érdekeket, úgy hogy azok az egzisztenciák, amelyek­nek kezére földet juttatunk, életképesek legyenek, — ne csak saját szempontjuké ból, hogy maguknak és családjuknak megélhetést és biztos boldogulást tudja­nak találni, hanem abból a szempontból is, hogy tudják teljesíteni a nemzet iránti kötelességüket is. A magyar földet birtoi kölni nemcsak jog, hanem nagy köteles­ség is. — A. kormány most benyújtott a tör­vényhozásban egy javaslatot, amely a földbirtokpolitikát új utakra helyezi, amely igén messzemenő rendelkezéseket tartalmaz abban az irányban, hogy a föld népe hogyan juthasson földhöz és hogyan gazdálkodhassék azon a maga számlájára. Egy- és félmillió holdra te­hető az a földmennyiség, amely ily- módon felszabadul és amelyet fokozato­san át kell juttatnunk a föld népének kezére. Hangsúlyozom: fokozatosan, mért nehéz munka ez a földhözjuttatás. — Tehát tisztán és világosan kell lát­nunk ebben a kérdésben. Ez röviden az: a magyar földbirtokeloszlás hely telén volt, meg keli tehát változtatnunk, ami­lyen gyorsan csak lehet és amilyen ütemben össze lehet egyeztetni a ma­gyar nemzet termelési érdekeivel, s a földet azoknak a kisegzisztenciáknak a kezébe kell juttatnunk, akik a földre vágynak, de a földet helyesen meg is tudják művelni. Ez a magyar földbir­tokpolitikának rövid összefoglalása. (Lelkes, taps és éljenzés.) De hozzátarto­zik a magyar földön való éléshez az is, hogy a magyar föld népének megélhe­tésén könn y í ts ii nk. — Aki figyeli a jó néhány esztendeje folyó értékesítési politikát, láthatja, hogy minden törekvésünk arra irányul, hogy a gazda illő árat kapjon terményeiért. Visszatérés az őnéllé gazdálkodáshoz — Néhány szót kell szólnom a kereske­delemről. Ne álltassuk magunkat: a ke­reskedelem nem volt nagyon népszerű a magyar berkekben. A régi, polgári város- ttk most már én is polgára vagyok ­családi hagyományok révén a kereskede­lemhez is vannak kapcsolataim, tehát löeár kívülrőljöáfő ^kritika, hanem belül­ről jövő önbírálat az, amit mondok: a magyar középosztálynak vissza kelt térnie a pulthoz. Addig nem fesz rendes, kiegyensúlyo­zott magyar társadalom, amíg a külön­féle foglalkozási ágak harmóniája a ma­gyar társadalomban helyre népi áll, amíg nem fogunk visszariadni attól, hogy be­áll junk a boltba és ott jól és előzékenyen bánjunk a vevővel. Amíg csak .arra san­dítunk, hogy meg legyen a nyugdíjjogo­sultság s hogy elsején kijárjon nekünk ez vugy az a fizetés —- lehetőleg; minél több; minél kevesebb munkával—, addig igazi, boldog, polgári élet nem lesz Ma­gyarországon. (telkes taps és éljenzés.) A napokban mondottam hogy a zsidó­kérdésen kívül kereszténykérdés is van Magyarországon. Ez a keresztény kérdés­nek igazi gyökere. A keresztény' társadalomnak vissza kell térnie az önálló gazdálkodás gondolatához és annak ápolásához. Legyen ismét kereskedő, legyen iparos, legyen önálló gazda, vagy bérlő, álljon a magú lábára s ne várja mindig azt, hogy más találja, ki helyette, mit kell cselekednie. Ebben: a városban van még egy társa­dalmi réteg, amelynek nagy - és jó híre van: a kisiparosság. A magyar kézmű- iparosnál derekabb, megbízhatóbb,, becsü­letesebb embertípust alig lehet elkép zelni. Meg lehet találni azokat az iparága­kat, amelyeknek ma is megvan a • lét jogosultságuk. Itt van a szerelőipar, az autóipar számos tartozéka. Itt vannak a luxusiparok. A kereskedők, iparosok, tiszt­viselők, ne hígyjék azt, hogy mostoha el­bánásban részésülnek, ha a • főid népével törődünk elsősorban. Gondoljanak inkább arra, hogy a fold népe a legszélesebb réteg Magyarországon, amelynek boldo­gulása megteremti a kereskedők és ipa­rosok számára a vásárlókat, s meg­teremti az adózó-közönséget. Új életet a kar unk élni! Sokan félnek éttől a szótól. Sokan azt hiszik, hogy ez az új élét valami ismeretlen próbálko­zást jelent. Sokan azt mondják: lejtőre visszük az országot. Hát a lejtőből és csak annyit látok, hogy a szekér halad. A szekér azonban nemcsak akkor halad, ha- lejtőre állítják. Természetes, hogy vannak új gondolatok, hogy kikristályo- • sodu.ak új elképzelések, új fórmák. «mé­lyek felé halad az élet. Ezektől az új nagy ' gondolatoktól nem kell félni, — nein kell félniük a parlamentarizmus hí­veinek sein. A parlamentarizmus szintén fejlődött. Népi egység és szociális igazság Sokan szememre vetik, hogy más­ként beszélek, mint akkor, amikor átvet­tem a kormányt. Azt mondottam akkor, hogy két gondolat van, amely most az egész világon diadalútját. járja: a népi egység és a szociális igazság gondolata. Azóta minden beszédemben visszatértem erre s a Magyar Élet Mozgalmának egyik jellegzetessége az, hogy ezen a két gondolaton épül fel. Nekünk itt tör­ténelmi küldetésünk van, hogy ez a faj. amely keletről hozta a maga nagy tör téuel mi távlatokba való nézését, állam­alkotó képességét, az isteni kitervezés nagy rendjében hivatva van arra, hogy jegecesedóSi pont, őrbástya legyen itt a Kárpátok medencéjében. . .-Jelenti iazt is, hogy a magyar nemzet­nek van egy- nagy' szellemi-hivatása is: fönn tartani azokat a magyar tulajdon­ságokat, amelyek révén " minket mindig lovagias nemzetnek tartottak és tisztel­tek. — Még egy nagy feladata volt a ma­gyarságnak ' történelmi téren, az, hogy a -nyugat-keresztény -kultúráját -védel­mezte, minden betöréssel, a, keresztény­ség ellen irányuló támadással szemben. Lelki reformot is hirdetünk, ami ab­ban áll, hogy a keresztény sóg nem jel­szó nálunk hanem belső átélés, hogy a keresztény erkölcs követelményeit megtartjuk és a közéletben is érvé­nyesítjük, s hogy megtartjuk a ke­resztény szolidaritás parancsát. Ezekben a nehéz , időkben, amikor " egy válóban komoly operációt hajtunk végre a nemzet szelídüli és gazdasági életének megtisztítása terén, amikor felismerve u bajt, szembenézünk a letagadhatatlan ténnyel, hogy az ország utolsó évtizedei ben idegen szellem hatalmasodott el a magyar művelődés különböző területein, amikör széníbenézünk azzal a ténnyel hogy' a gazdasági' élet számos teréről — a saját hibáink következtében is — ki szorultunk, amikor pozíciónkat vissza akarjuk szerezni, amikor egészséges ma gyár gazdasági életet és egészséges ma gyár szellemiséget akarunk teremteni es megerősíteni, akkor a szolidaritás, a ke resztény összetartás parancsáról nem szabad megfelédkeznüpk,. hanem minden nap ismételnünk kell azt magunkban VÁSÁROLJON KÖZVETLEN A a sliMílÁEB»SS^ MAGVAS ORSZÁG ŐSKERESZTÉNY KÉZBEN LÉVŐ EGYETLEN POSZTÓGYÁRA. ÜZEM­BEN* 1S2Z. ÓTA. SZÖVETBOLTJAI: IV., PRO- HASZKA-UTCA 81,, VI., TERÉZ-KÖRUT 8., Il„ MARGIT-KÖRUT 50., VII., BAROSS-TÉR15., V., BERLINI-TÉR 8. Egyszerű élelet kell élni, mert szegények vagyunk s nem telik nagy pompára. A katonai szellem és az egység A nemzet lelkét akarjuk megfogni eze­ken a lelki reformokon keresztül, hogy valóban nemzeti, magyar, keresztény társadalommá alakuljunk át. Ehhez kell még valami: kell katonai szellem. Ezt a katonai szellemet két tényező determi­nálja, két fő jellemvonás ékesíti. Aa egyik, amelynek népszerűvé • kell válnia Magyarországon: a fegyelem szelleme, A .fegyelem szellemének együtt kell jár­nia — különösen nálúnk, magyaroknál — az áldozat szellemével. A siker titka az egység, az egy cél felé haladás, az egy akarás, az egy cselekedet. (Szűnni nem akaró lelkes taps és éljenzés.) — üj eszmék kopogtatnak. A népi egy­ségről az imént, beszéltem, s a másik nagy eszme a szociális igazság eszméje. Talpraállítani, nemcsak alamizsnát osz­togatni: ez a szociális igazság első pa­rancsszava. Amikor a Magyar Élet Moz­galmát megindítottuk, szemem előtt lebc- get egy nagy szeretet-hálózat kiépítése, amelyben főleg a magyar asszonyokra számítok, a magyar nőkre, akik eljár­nak az utolsó faluvégi kunyhóba éppúgy, mint a főváros zsúfolt bérkaszáruyáiba, megkeresik ott a rászorulókat, segítő szó­val, irányítással, pénzzel vagy egyéb támogatással talpraállítják őket, s hasz­nos tagjaivá teszik a társadalomnak. Ha ez a mozgalom meg tudja teremteni az egymásbakapesolódó szociális tevékeny­ségek láncolatát, akkor olyan társadalmi nyugalmat és bé­két teremtünk, amelyet nem kell fél tenünk semmiféle agitációtól és de magógiától, mert mindenki tudni fogja azt, hogy van gazdája bája nak, van kihez fordulnia s (udja. hogy a segítség el fog hozzá érkezni. Ehhez azonban nagy áldozatkész­ség kell s az áldozat szelleme azok ré­széről, akik e szeretethálózatha be akar­nak állatit munkájukkal. Hiszen annyi szép példájif van e munkának, látjuk <t Főméltóságú Asszony nagyarányú, ne­mes akcióját (Hosszan tartó lelkes taps és éljenzés), látjuk a szociális testvére­ket, gondozónőket, iskolanővéreket, zöld­keresztes nővéreket. Látjuk, hogy van­nak remek magyar asszonyok, akik nem­csak a családban, hanem kint az cici­ben'is! Imrédy miniszterelnök mit akarunk? Kicsi nép vagyunk, amelynek minden értékét ki kell magából bányásznia, amelynek mindenkit, arra a' helyre kell állítania, ahol a legjobban tudja kifej­teni tehetségét. Ezért hirdetjük: szabad pályát minden magyarnak. A gazdasági életben is az erkölcs pa­rancsának kell uralkodnia, Ezért a magyar életben olyan reformokat is fogunk bevezetni, amelyek a gazda­sági visszaéléseknek szigorúbb bün­tetését;- teszik " lehetővé, amelyek a közéleti tisztaság nagyobb biztosítékait nyújtják s amelyek kiirtják a gazdasági életből az egyik modern rák fenét, azt a profit-éhséget, amely a gazda -sági tevékenység egyetlen értelmét, a minél nagyobb haszon minél .rövidebb idő alatt való összeharácsolásában látja (Tomboló taps). Idegen szellem hatalma sődoB; el ráttvihV, de ez az' idegen szel lem, sajnos, behatolt a magyar leikekbo is. Nálunk is, sajnos, sokan úgy fogták fel a gazdasági tevékenységet, hogy-az nem egyéb, mint harc a minél nagyo.bb profitért. Ezt a gondolkodásmódot ves­sük el. — Az „új magyar élet“ utolsó szava, az „élet“. Élet — tehát ellentéte a h; Élet. amely azonban csak úgy ttff! kifej lődni, ha nagy akarás. feszülédHfiiti. AJ Enyhe, biztos hoshoiló •Htfilü AJbísw 54fi8., 20«Mmíófll. AD

Next

/
Oldalképek
Tartalom