Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-01 / 26. szám
1889 FEBRUAR 1. SZERDA ttwipinu •J^<steüfrHnoÄB A zsidójavaslat vitája a Ház bizottságában Á gyakorlati politika azt diktálja, hogy radikálisan és világos megoldással menjünk előre A képviselőház együttes bizottságai kedden délelőtt Péchy László elnöklésével folytatták a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A kormány részéről Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter és Antal István államtitkár vettek részt az ülésen. Knob Sándor szerint már az első zsidó- javaslat is messzemenő elkanyarodást jelentett a katolikus felfogástó1 és bizonyos gazdasági alapelvektől is. A javaslat új fogalmat teremt: zsidóvállalat fogalmát. Ezek a vállalatok az adott politikai légkörben nem folytathatják majd működésüket s természetszerűleg piacra kerülnek és olyan érdekeltségek is kinyújthatják feléjük kezüket, amelyeknek térfoglalása a magyar gazdasági életben nem kívánatos. „Minden lépés újabb honfoglalást és térhódítást jelent11 Haám Artur természetesnek tartja, hogy Knob Sándor a javaslat ellen beszél, mert ő o liberális világ egyik expo ne/nse. Elfogadja a javaslatot, még akkor is elfogadná, ha csak egy hajszállal menne tovább az első törvénynél, mert minden lépés újabb honfoglalást és térhódítást jelent ezen a téren. Természetes, hogy a liberális front min den eszközt felsorakoztat a javaslat mérséklésére, kéri azonban a miniszterelnököt, ne engedjen a javaslatból. Egyedül az ország tömegeinek érdekét kell szem efőtt tartani, -a tömegek pedig cselekvési várnak. A zsidóság térfoglalása talán legjobban éppen a földbirtok terén jutott érvényre s ha tökéletes földbirtokrendezést akarunk, természetes, hogy először azt a másfélmillió holdat vegyük igénybe, amely mint tulajdon és bérlet a zsidóság és a részvénytársaságok kezében van. A javaslatnak szépséghibája, hogy kivételt tesz a félzsidókkal és letér a faji alapról. Csak úgy tudja elképzelni a jövőt a zsidósággal, ha egyenlőség lesz a gazdasági életben. Helyezkedjék el a zsidóság is szolgai munkában, a mezőgazdaságban ne csak dolgoztassanak, hanem dolgozza nak is. Kifogásolja, hogy zsidó orvos keresztényt gyógyíthasson, hogy zsidó ügyvédnek keresztény védence legyen. Csak akkor tudja elképzelni a zsidóság jövő A Uisszmtol* Felnidén Községi ElölJóréséSainaK figyelmét felhívjuk a m. ktr, belügy miniszter úr 290/1938- B. M. sz. rendeletével beszerzésre ajánlott Növik 4eoö dr. összeállításában megjelent Községi polgári bíráskodás című jogi könyvre. Régi hiányokat pótló munka a községi bíráskodásra vonatkozó jogszabályokat tárgyalja, egységes szerkezetbe foglalva. A könyv használhatóságának előnyére szolgálnak a szakaszokhoz csatolt jegy cetek, melyek az egyes szakaszok összefüggésére mutatnak rá és a rendes bírósági gyakorlat mellett Ismertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgári bíráskodás hatáskörébe utalt kérdésekben követett gyakorlatát is. A mfl használhatóságát az abban közölt 24 Iratminta, valamint betűsoros mutató is előmozdítják. A könyv terjedelme 173 oldal. ARA 7— PENGŐ. Megrendelhető az összeg előzetes bekül1 dése mellett: STADH'M Könyvkiadó- vállalatnál, Budapest, VI . Rózsa-u. III. elhelyezkedését., ha ezen a vonalon is vendet tudunk teremteni. Gratz Gusztáv nem ért egyet a javas- lettel. Szerinte százezrekre megy azoknak a zsidóknak a száma, akiket minden elfogulatlan ember ma Ls teljeson asszimi- láltaknak tekint s százezrekre megy azoké, akik már rajta vannak az asszi- milálódás útján. Kérte a kormányt, vegye revízió alá álláspontját. Á zsidó szellemiség Rajniss Ferenc kijelenti, hogy azokat a katolikusokat és keresztényeket, akik e javaslatot elfogadják, ugyanolyan jó katolikusoknak és keresztényeknek tartja, mint azokat, akik a javaslat ellen beszélnek. A túlzó antiszemiták egy pillanatig sem állítják, hogy a zsidó széllé miség a mai politikai helyzetben vészé delmes. Mindig azt állították, hogy akkor — és pontosan akkor — vészé delmes végtelenül a zsidó szellemiség, amikor a nemzet történelme kerül válságba és ez az, aminek idejében elejét kell venni. Nem tagadják meg a zsidó erkőlcsiséget, csak azt állítják, hogy az más, mint a nemzet erkölcsisége, nem tartják értékte lennek a zsidó közgazdálkodást, csak azt állítják — a zsidóság beismerése alapján — hogy minden nemzet közgazdálkodásá- ban külön gazdasági életet építettek fel maguknak. A nemzeteknek az életért való egyipás- közötti viaskodásában hálátlanságról beszólni nem lehet. A zsidókérdésben annak a gyakorlati politikai álláspontnak alapján, amelyet Bethlen István gróf irány nak szabott meg, csak kettőt tehetünk: vagy semmit sem csinálunk vagy valóban mélyreható tényleges változtatásokkal támadjuk meg egyszerre és egy időben azt az állapotot, amelyben ma élünk, amelyet helytelennek, végzetesnek és következményeiben nemzetpusztitónak tartunk. Mindkét állapot logikus, csak az a harmadik nem, amely a tényleges végre hajtást veszélyeztető bonyolult kompro mlsszumokkal örök gyújtó anyagot hagy az országban, utat és széles kaput nyit a korrupciónak, a törvény végrenemhajtá sónak. A gyakorlati politika, felfogása szerint, azt diktálja, hogy radikálisan és világos megoldással menjünk előre. Mindent el kell követni a törvény civilizált végrehajtása érdekében. Junktimot kell teremteni a gazdag és a szegény zsi dák kivándorlása között. Ez az egyetlen lehetőség. Pillanatig sem szabad elfelej teni, hogy a hon védelmi törvény, a zsidótörvény, a mezőgazdasági reformokra vonatkozó földbirtok-reformtörvény, sőt a még le nem bonyolított egymilliárdos beruházási törvény is, egy egész, egy szervezett tervgazdálkodási és pénzügyi feladatkomplexus, amelynek helyes vagy helytelen megoldásától függ tulajdonképen a nemzetre áldásos hatása ezeknek a törvényeknek. Gátat kell vetni a további keveredésnek Áttérve a legfőbb részletkérdésekre, kijelentette, hogy házassági tilalom esetén, ha továbbra nem tesszük lehetővé a keveredést zsidÓK és nemzsidók között, igen messzemenően hajlandó megszavazni kevertvérűek teljes egyenjogúságát é» velük szemben minden ellenszenv fel adását. Az első feladat, hogy gátat vés sünk a további keveredésnek. Hozzájárul a zsidók alkalmaztatásához, amikor minisztertanács teljes felelősséggel állapítaná meg, hogy zsidó szakember egyelőre csak külföldi honos szakemberrel volna helyettesíthető. Külföldi szakemberek nagyszámban való behozatalát egyáltalán nem tartja az ország érdekében valónak, az említett külön szakemberi alkalmazás azonban semmi körülmények között sem jelentheti a zsidóságnak a régi hatalmat, a régi befolyást és diktatórikus vezetést, ami ma is megvan az ipari életben. A javaslatot elfogadja, mert n> magyar nép boldogulása szempontjából feltétlenül szükségesnek tartja. Dulin Jenő deklarációt olvasott fel, amely a független kisgazdapárt álláspontját szögezi le. A független kisgazda- párt megütközéssel állapítja meg, hogy a kormány napokon keresztül tárgyaltatja a javaslatot, anélkül, hogy ismertetné tervezett módosításait. Ezt a tárgyalási módszert a párt elfogadhatatlan- nak tartja; a párt szerint ez átlátszó taktikai célokat szolgál és ezért a párt mindaddig nem vesz részt a javaslat megvitatásában, amíg a kormány a maga módosításait elő nem terjeszti. Az együttes bizottság a vitát szerdán délelőtt 11 órakor folytatja.' Meghalt Tamásy Árpád táborszernagy, Przemysl Egy vitéz magyar katona élete és karrierje a vezérkartól Ferencz József katonai irodáján, Bosznián át a világháborúig Fogarasi Tamásy Árpád ny. á. táborszernagy, valóságos belső titkos tanácsos, a keddre virradó éjszaka egy óra kor Budapesten meghalt. Az elhunyt erdélyi régi nemesi család sarja, 1861-ben született. Édesapja nagy- tekintélyű táblabíró volt. Katonai kiképzését a bécsi műszaki akadémiában kapta, ahol 1881-ben avatták hadnaggyá. Mint fiatal tiszt részt- vett a boszniai okkupáeió utóhatásaként jelentkező felkelő harcokban és megsebesült. A es. és kir. hadiiskola elvégzése után a vezérkarban teljesített szolgálatot, de magyar szíve a honvédséghez von zotta s később oda kérte beosztását. Mint törzstiszt 4 évig a Ferencz József császár és király katonai irodájában kapott beosztást, ami csak kivételeseknek jutott osztályrészül. A honvédségnél a háború előtt több éven át mint a honvédelmi minisztérium anyagi csoportfőnöke teljesített szolgálatot, amely egyike volt a legnehezebb és legnagyobb felelősséggel járó megbízásnak. Az ő vezetése alatt álltak az összes béke- és hadianyag-ellátási ügyek, az élelmezésügyi és a költségvetési osztály, továbbá a hadbiztosi és gazdászat köz- igazgatási tisztikar irányítása. Ebből a beosztásból indult 1914 szeptember havában a háborúba s a leghevesebb harcok idejében vette át a 23. honvéd gyaloghadosztály parancsnokságát. Rendkívül erős egyénisége, akadályt nem ismerő akaratereje és kitűnő vezetése révén rövidesen ismert lett neve az egész 3. hadseregben. Midőn a 2. lembergi csata után a galíciai harctér nagyrészét ki kellett üríteni, Tamásy hadosztályára hárult az a nehéz feladat, hogy a 3. hadseregnek a San hidakon és Przemyslcn át biztosítsa utóvéd állásban a visszavonulást. így került Tamásy a 23. honvéd gyaloghadosztállyal ennek a visszavonulásnak befejezése után Przemysl várába. Tamásy rendkívül erős egyénisége azonnal ráütötte bélyegét az egész várra, amely benne látta a vár támadó szellemét. Rajongó magyar lelke rögtön felismerte azt a nagy felelősséget, amely reáhárult abból, hogy a vár harcoló csapatainak 69^-a magyar volt. Rögtön úgy érezte mindenki, hogy ő a magyar védőrség vezére- Csapatai 18 nagyobb kitörést hajtottak végre, melyekből nyolcat maga vezetett. Az októberi erőszakos támadás visszaverése mellett, — amelyben szintén jelentékeny része volt a Tamásy-hadosz- tály csapatainak, — ezeknek a kitöréseknek köszönheti Przemysl vára legendás hírnevet. ____7 mii ... »1 MOST JELENT MEGI Kerecsényi Antal elvidélci iró I A BASÁT, NEC A KOMÉDIÁS c. könyve Rendelje meg ózonnal kiadóhivatalunknál. Ara diszkötéiben 6.- pengő. __;__„1íl1inr—mm,...in »in—ii »mii ■■ 111 Tamásy mindenütt ott volt a csapataival, akár északon, akár délen, keleten vagy nyugaton volt reá szűk ség A legnagyobb kitörése, amely a várak történetében példanélküli, 1914 december közepén volt, amikor a kárpáti hadsereggel kellett volna egyesülni. A várostromló sereget áttörve a vár- övvonaltól 49 km-re jutottak Tamásy vitéz csapatai, de a kárpáti hadsereg előrejutását a nagy hó megakadályozta s így a várva- vért egyesülés kivihetetlen volt. A március 19-i utolsó kitörésnél egyedüli Tamásy hadosztálya tudta az ellenséget áttörni s már annak negyedik vonalát rohamozta, amikor a szomszéd idegen csapatok lemaradása miatt a várparancsnokság a kitörést kénytelen volt beszüntetni. Rendkívüli tekintélye volt a várban és az ellenség előtt is. Ű jelképezte a várban a sürített energiát, akinek figyelmét semmi sem kerülte el, aki sohasem csüggedt, mert mérhetetlenül bízott csapataiban. A róluk való gondoskodása pedig sohasem szűnt meg. A vár anyagi ügyei is nagyon foglalkoztatták és hogy a vár hónapokkal to- vábh tartotta magát az eredeti számvetésnél, annak volt köszönhető, hogy a vár hadbiztosságának és az élelmezésnek vezetését Tamásy javaslatára az ő honvéd hadosztályának hadbiztosai vették át. A kitöréseket is mindig felhasználta arra, hogy a vár előtt elfoglalt területről a felhajtható terményeket behozassa. Amidőn az utolsó kitörés meghiúsult, Kusmanek várparancsnok összehívta a tábornokokat és feltette a kérdést, hogy mi történjékf Van-e még lehetőség a kitörés megismétlésére, vagy elérkezett a vár feladásának szomorú órájal Egyedül Tamásy volt, aki nem tudott beletörődni a reménytelenségbe i mindenkivel ellentétben kijelentette, hogy az ő honvédhadosztálya továbbra is hareképes és kész a kitörés megismétlésére. Az övé volt az utolsó magyar szó, a magyar fölény történelmi bizonyítéka. Amikor mindennek vége volt s az oroszok bevonultak a várba, azoknak parancsnoka, Artamanov tábornok hadtestparancsnok úgy üdvözölte Tamásyt, mint Przemysl hősét. — „Az ön csapatai — mondta — úgy harcoltak, mint az oroszlánok és Excellenciád az oroszlánok oroszlánja.“ Amidőn 1917 végén Tamásy a hadifogságból hazakerült, azonnal jelentkezett a harctérre s a 20. honvéd gyaloghadosztály átmeneti vezetése után a IV. hadtest parancsnokává nevezték ki s ebben a minőségében érte őt a háború befejezése. Egyéniségében a rendkívüli erélyesség- gel és akaraterővel csodálatosan egyesült az alárendeltek és bajtársak végtelen szeretető. Értük bármikor síkraszállt s nem volt száméra nagyobb öröm, mintha az ő érdemeiket megjutalmazhatta. A háború után teljes visszavonult- ságban élt, minden idejét családjának és a bajtársaknak szentelte. Midőn 1936-ban 75. születése napját ülte, przemysli bajtársai ezüst babérkoszorúval adtak kifejezést ragaszkodásuknak; a babérkoszorú leveleibe a bajtársak nevét vésték bele. Tamásyt legfelsőbb helyről bőven halmozták el az elismerés külső jeleivel is. Már békéb-m megkapta a Lipót Rend lovagkeresztjét és a 3. osztályú Vaskorona Rendet, amelyhez háborúban még több magas kitüntetés járult, 1918-ban megkapta a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot. Fogarasi Tamásy Árpád ny. táborszernagy temetése február 3-án, pénteken délután 8 óra 80 perckor lesz a Farkasréti temető balottasházából. A przemysli emlékbizottság kéri a przemysli bajtársakat, hogy a temetésen minél számosabban jelenjenek meg.
