Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-05 / 29. szám

Újra felállítják a kassai honvédszobroí Cseh katonák vandál szentségrombolása 1919 márciusában — A hősies kassai magyarság legszomorubb napjai 34 TEIsPTDEKI -^M^(jfe\RHrRM6 , «. ; :) 'Z ' . ■ Kassa. (Szerkesztőségünktől.) A felszabadult magyar élet egyre lük­tetőbb tempójában egymásután kerül sor a késerű cseh emlékek likvidálására. Kassa magyar közvéleményében a leg­izzóbb érdeklődést ma is a honvédszobor ledöntése tartja ébren, amit a cseh ka­tonák 1919 március 17-én hajnalban kö­vettek el. Ez a tett volt Kassán a leg­vadabb cseh atrocitás, mert a Szabad­ság-szobor rombadöntése két magyar élet pusztulásával pecsételődött . meg. Nemrégen számoltunk be a cseh gyilkos­ságokról szóló tudósításunkban arról, lfogy a honvédszobor ledöntése után né­hány órával, alig néhány lépésnyire a becstelen tett helyszínétől, agyonlőttek egy 13 éves ujságárusleányt és egy 37 éyes háztartási alkalmazottat. A szobor pusztulásának emléke most afért is különösen aktuális, mert már konkrét tervek merültek fel az' em­lékmű méltó pótlásáról, az egyik legszomorubb történelmi tény kegye- létes reparáeiójáról. A legszíveseb­ben fogadott terv az, hogy a honvéd­szobrot eredeti formájában újra fel kell állítani és a régi talapzaton, ol- ■ helyezendő emléktáblán kell megörö­kíteni az emlékmű pusztulásának és helyreállításának törtéuetét. Riasztó előjáték ■■ -/ ■ ■■■ ' ■ ... Maga a történet nemcsak a legkegyet­lenebb érőszák dokumentuma, dé a leg­első éft egyben legsértőbb arculcsapása kuruc .Kassa magyar nemzeti érzésének. A felszabadulást, demokráciát, nemzeti egyenjoguságot hirdető csehek barbariz­musának és nyers hódításvágyának mezítelen leleplezése. A cseh megszállás alatt március 15-iké- nek első megünneplése izgalmas és vak­merő vállalkozás volt. A szabadság em­lékünnepének megölését már jóelőre még akarták akadályozni a cseh hatósá­gok. Március 5-én dr. Székács zsupán már két Tendeletet adott ki, amelyek kö­zül az egyik a politikai gyűlések és egyéb mozgalmak megtartását tiltja, a másik pedig egészen nyiltan, sűlyós büntetés terhe rpellett megtiltja, hogy március 15-én bárminő népgyűlést, felvonulást, tün­tetést rendezzenek és nemzetiszínű kokárdát vagy egyéb nemzeti jel­vényt viseljenek. A rendelet nemcsak büntetéssel, hanem karhatalommal is fenyegetőzött. Hogy még nagyobb hatása legyen a tilalom- nak, három nappal későbben a rendes sorkatonaság emberei kegyetlen farsangi tréfát követtek el. A Széehenyi-liget kioszkjá­ban állomásozó őrség émbéhei elfogtak három fiatalembert, bevitték őket az ál- másparancsnokság épületébe, majd on­nan a kioszkban levő őrségre. A fiatal­embereket egy hadnagy vette át azzal, hogy cseb-szlovákellenes propaganda miatt rögtönítélő bíróság elé állítják őket. Mindjárt meg is alakult a bíróság még két tiszt és néhány ka­tona bevonásával. Az ártatlanul elfogott emberek egyenként kerültek a „bíróság“ elé. A hadnagy az emelvényen foglalt he­lyet, a vádlottat egy szőnyegre álli- tották. nyitott könyvből ráolvastak a feljelenést, néhány kérdést intéztek hozzá, majd közölték vele, hogy a rögtönítélő bíróság golyó általi ha­lálra ítélte. Négy katona máris fegyvert fogott, célzott és a levegőbe lőtt, miközben vil­lámgyorsan kirántották a vádlott alól a szőnyeget. A szerncsétleii hanyatvágó- dott'és igazán nem tudta, él-e vagy meg­halt. A „kivégzés“ után elbocsátották a delikvenseket. A harmadik ember, akivel ezt az embertelen tréfát elkövették, el­ájult és csak kétóra múlva birt elván­szorogni ' az őrség épületéből. 1919 március 15... Ilyen előzmények után virradt fel március 15-ének napja 1919 veszedelmes esztendejében. Még sötét hajnalban koszorút helyez­tek el ismeretlen kezek a szobor talapzatára, majd reggel három diák njahb koszorúval díszítette fel a szob­rot és egyikük elszavalta a „Talpra magyar“-t . .. Pillanatok alatt hatalmas embercso­port vette körül a szobrot, mire megje­lent a beígért karhatalom és szétkergette a tömeget. Röviddel későbben, reggel 9 órakor a rendőrök eltávolították a két koszorút és a rendőrségre vitték. Széles fenyőgalyból font, hóvirággal díszített koszorúk voltak — látszott, hogy a diá­kok maguk fonták — nemzetiszínű roj­tokból készült rózsa díszítette őket. A délelőtt folyamán tüntető sétát tar­tott a tömeg a honvédszobor előtt. Min­denki gomblyukában nemzetiszínű szalag díszlett. Hamarosan megjelentek a meg­erősített katonai őrjáratok és a katonák durván leszakították minden járókelőről A cseh hatóság és katonaság erőszakos fellépésének tudható be, bogy a tünteté­sek a következő napon, március 16-án is folytatódtak. Kisebb-nagyobb csoportok jelentek .meg a honvédszobornál, az em­berek feltűzték a nemzetiszínű kokárdát, elénekelték a Himnuszt, majd csendben távoztak. De ez csak kezdetben ment ilyen zavartalanul. Később megint ka­tonaság vonult ki, szétoszlatta a csapor- tokat, majd teljesen lezárta a honvéd- szobor körüli teret. A második nap ko­molyabb incidens nélkül telt el, de nem ügy az éjszaka. A katonai őrség egész éjjel őrt állt a Honvédszobor körül, annak ellenére, bogy a környék teljesen kihalt volt. Másnap reggel tudta meg Kassa kö­zönsége, hogy mit leplezett az egész éjjel őriálló katonaság: a kora reggeli órákban döbbenettel látták a járó­kelők, hogy a honvédszobrot, a kassai veressipkások szép művészi emlékét szentségtörő kezek ledöntötték és meg- csonkították. Az egykorú lap jelentésből megtudjuk, hogy Horvay és Szamovolsaky remek alkotását, — amelynek egyik alakja csa­tába induló 48-as honvéd, a másik alakja pedig öt megáldó kuruc harcoá, — már régóta gyűlölettel nézték az új hatalom cseh fegyveresei. A február 14-től 18-ig tartó általános sztrájk idején egy csapat katona már rávetette ma­gát a szoborra, hogy ledöntse, de meg sem bírták mozdítani az érctömeget. a ' nemzetiszínű kokárdákat. A tömeg azonban nem tágított. Deltáiban már raj vonalban fejlődött fel a kirendelt nagyszámú katonaság és feltűzött szuronyú fegyverrel maga­dott hajtva az embereket, kiürítette az egész Fő-utcát. Délután már nem mertek az emberek nemzetiszínű kokárdával járni, hanem hóvirágot tűztek ki a gomblyukakba. Mindenki jói tudta, mit jelent a tavasz fehér-zöld vi­rága. Tudták a cseh katonák is és egy­másután tépték le a virágot az emberek ruhájáról. A felizgatott tömeg úgy ve­zette le érzelmeit, hogy az olasz tiszteket,, akik nem egyszer védelmére keltek a katonák által molesztált hölgyeknek, megéljenezte. Késő délután is megéljeneztek a Fő­utcán az Andrásy-kávéház előtt néhány arra haladó olasz tisztet. Az éljenzők között volt Banduray 15 éves diák. Mi­kor a tisztek eltávoztak, odalépett a fiú­hoz egy cseh katona és arculütötte, A fiú teljes erőből vissza­ütött, mire a katona lekapta fegyve­rét és fejbesujtotta a szerencsétlen diákot. Az eszméletlenül rogyott össze. A kö­zelben lakó orvoshoz vitték, majd onnan autón a közkórházba. A merénylet után valaki szlováknyelvü óvó figyelmeztetést helyezett el a szob­ron: „Pomnik slobody“ (Szabadság-emlék) , De hasztalan volt a figyelmeztetés. A szabadé ág »emléke 1919. március 17-én reg­gel megcsonkítva hevert a sárban. Ä hon­véd feje teljesen hiányzott. Ott feküdt meggyalázva a dicső veressipkás a sár­ban, ahová a cseh martalócok lökték. Pontosan idézzük az egykori lapjelen­tést: A barbár gonosztettet valóságos össze­esküvés készítette elő. Ma hajnalban a Dóm környékén mint­egy 70—80 katona gyülekezett össze, akik a park különböző részein s a Mihály ká­polna körül rejtőzködtek el. Adott jelre azután valamennyien nekiestek a szobor­nak, többen felkapaszkodtak a talapzatra s előbb a honvéd fejét fűrészelték le, amire azért volt szükség, mert a szobrot a talapzattal összekötő vasrúd ott ér vé­get és onnan felülről akarták meglazítani. A barbár tett összes körülményei külön­ben amellett szólnak, hogy úgy az elő­készítésében, mint a végrehajtásában mű­szaki ember is résztvett. Mikor a vasrudat sikerült meglazítani, a többi már könnyen ment. Acélrudakat feszítettek neki a tizenöt tonna súlyú ére- szobornak, egy nehéz zuhanás s négy óra 25 perckor a talapzat már üresen állott. 1939 FEBRUÁR 5. VASÁRNAP' A vandál munkát semmi sem zavart« meg. Az utcán alig jártak még emberek 8 néhány tehetetlen magyar rendőr s a zajra felébredt környékbeli lakó voltosak a dicsőséges, bátor cselekedet néma ta~ núja... A csapat azután a szokolistá in­duló hangjai mellett távozott. Gyilkos sortűz így történt. A hír úgyszólván pillanat tok alatt szétfutbtt a városban és reg­gel nyolc óra tájban már valóságos búcsújáró tömegek lepték el a parkot, hogy a maguk szemével ■ lássák a becste­len gaztett eredményét, mert különben nem akarta elhinni senki. A tömegben sokan hangosan sírtak, mások átkozod- tak, majd valaki ajkán felhangzott a Himnusz és az egész tömeg vele énekelt. Utána a Kossuth- nótát énekelték el. Az érzelmek e legtermészetesebb, leg­békésebb megnyilvánulására a katona­ság sem maradt tétlen. Egyszerre csak fegyverropogás hallatszott a színház kornyékéről; a kivezényelt katonaság már ott ádta le az első sortüzet, holott ezen a helyén egyáltalán nem volt eso- pórtosulás. Ennek tulajdonítható, hogy a golyók itt nem találtak senkit. Annál végzetesebb volt a második sor­tűz, amely már a szobor közelében, a plébánia előtt dördült el. A katonaság közeledtének hírére, az első sörtűz hallatára már menekülni kezdtek az emberek, oszladozóban volt a tömeg. A szétfutó emberekre adták le a sortüzet a cseh katonák és az említett két halá­los áldozat vére festette pirosra a kövé- zetet. Mindkét lövés fejlövés volt, ez mu­tatja, hogy céloztak, meg pedig közel­ről céloztak a katonák. Cseh ígéretek,.. A lakosság elkeseredése, leírhatatlan volt. A cseh hatóságok is rádöbbentek a gálád erőszak szörnyű következményeire és igyekeztek mosakodni, ki-ki a maga hatáskörében. Elsőnek dr. - Székács zsu­pán tett közzé hirdetményt, amelyben elítéli a honvédszobor ellepi merényle­tet és ígér.i,, hogy a tettesek hadbíróság elé fognak kerülni. Másodiknak a kato­naság feje, Schöbl tábornok nyilatko­zott az újságírók előtt, ö is elítélte a gaztettet, a legszigorúbb vizsgálatot és büntetést helyezte kilátásba és meg­ígérte, hogy a kassai magyarság teljes elégtételt fog kapni. A két gyilkosság­ról még egyik sem tudott. Délelőtt ülést tartott a városi tanács és annak hatá­rozataképpen jelent meg a polgármester­helyettes .falragasza-, amely most már nemcsak a szobor ledöntése miatt, de a két gyilkosság miatt is ígéri a szi­gorú vizsgálatot és az elégtételt. Végül a főkapitány is hirdetménnyel fordult a közönséghez, Székács zsupán pedig röpcédulákat osztatott szét a maga aláírásával. Röpcédulát adott ki a mun­kástanács is, amely kiildöttségileg ke­reste fel Rossi tábornok városparancs­nokot, de a röpcédulát elkobozták. Mondani .sem kell, hogy a beígért vizsgálat és elégtétel elma­radt. Ehelyett újabb megaláztatás érte Kassa magyarságát. A merényletben résztvevő katonák nyílt levelet tettek köázé a kassai szlovák napilapban," amelyben megnevezik ezíed- számukat és beismerik, hogy ők követ­ték el a merényletet és közük azt is, hogy a szobor fejét magukkal vitték bi- zóhyítékképpen. Tettüket azzal indokol­ják, hogy „nemzeti öntudatukat sértette“ a magyarság spontán tüntetése a hon­védszobor előtt. E nyílt vallomás ellenére soha sem ta­lálták meg és sohasem büntették meg a tetteseket. Sem azokat, akik a honvédszobrot ledön­tötték, sem azokat, akik a két szeren­csétlen nőt agyonlőtték. Ehelyett a honvédszobrot, amelyet, a múzeum előcsarnokában állítottak fel, néhány évvel ezelőtt darabokra törték, elszálították és anyagából a kassai Dórh előtt felállított Vencel-szobrot öntötték kj. Ez volt a csehek elégtételadása. De ez már külön fejezek S'sleiös szerkesztős POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ AZ IGAZI VAD ASZ ÖRÖME! AZ IGAZI VADASZ ÖRÖMEI Kézdivásárhelyl mm _ _ ^^_ a című gyakorlati BENKO PAL: M mm Cfi «8 Cs S Z CB w vadászati szakkönyve Felöleli a Magyarországon előforduló fontosabb vadfajok ismertetését, azok telepí­tését, gondozását és vadászatát. Tartalmazza a vadászati fegyvertant, bemutatja az összes modern fegyvereket, a különböző államok fegyvertípusait. Leírja a ható­sági fegyvervizsgálat, belövés, puskavásárlás, célzó-távcső stb. stb. nélkülözhetetlen Ismertetését. A lőszerekről szóló fejezetben a lőporok, golyók, sörét, fojtás és töl- ténykészités részletes leírását nyújtja, majd a fegyverrel való lövés elméletét adja a belső és külső ballisztika kimerítő ismertetésével együtt. Végül a lövés művé­szete, a vadász felszerelése, a hajtó, a vadászkutyák, a solymászat, falkavadászat, uhuzás, vadászatrendezés, vadásztársaságok, vadorzók stb. stb. ismertetése után tartalmazza a vadásztörvényt és az idevonatkozó rendeleteket is. Ara díszkötésben 10 pengS Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, úgy 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvétele« küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet Pfeifer Ferdinánd (Zeidler Testvéreit) nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV., Kossuth Lafos-uíca 5. Telefon: 18-57-30,18-74-00. STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT, BUDAPEST, VIII« KÖKÉ SZILÁRD-UTCA A -* FELELŐS: STORY ALADÁR IGAZGATÓ) A gálád merénylet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom