Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-05 / 29. szám

1939 FEBRUAR 5. VASÁRNAP TEWHDEta -ÄUÄäR-K I RI>ÄE 11 Magyar Kassa körül < Itta: Váj lók Sándor vezetést, kultúrájának, népiségének je gyeit benyomja a falu arcába, Kihalnak a magyar szokások, kivesz a magyar ruha, a magyar életmód és bennük a magyar szellem és szó. A magyarok át­veszik a szlovákok szokásait, még a ru­háit is. Az* alföldi magyarokból hegy? ember lesz szlovák külsővel, ruhával, szokásokkal. Magyar kultúrestet .tartottunk Felső csajon. Jött a nép, de magyar viselet kevesen volt. Sokan a szlovák beszédet is —■' az öregebbek — éppen csak a ma gyár iskola előtt hagyták abba és tértek rá a magyarra. Jöttek a fiatalok is- Ezek még benn is szlovákul beszéltek Nem tudnak magyarul, vagy ha igen, gyatrán. Inkább szlovákul társalognak- Az egészen apró, iskolás gyerekek kö­zött meg már sok olyan akadt, akivel csak a szlovák nyelven keresztül tpd tunk boldogulni. Á kétnyelvűségnek és a népnemzeti kimerültségnek az ered ményé ez. Otthon Is két' nyelven beszél­nek, amiből a gyerek csak a szlovákot tanulta meg, mert ezt használja.» játék­ban és az iskolában. A magyarok így maguk mondanak le arról, hogy a nem zeti folytonosság utódaikban is meg maradjon. •"> * * Nemzetiségi béke Semmi sem jellemzi jobban a két népi- ség küzdelmének, birkózásának teljes szellemi és népmozgalmi jellegét, mint a tökéletes nemzetiségi béke. A közép­kori nemzeti békesség' él itt, az emberek rendi alapon (gazdák, munkások) vitat­koznak, vagy fognak pssze és nem nem­zetiségi csoportosulás szerint. Az utolsó húsz év alatt ugyan .megpróbálkoztak nemzetiségi szikradobással a városi szlo­vákok, de a szlovák néptalaj nem fogott tüzet. Kölcsönös megbecsülésben, ideális barátságban élnek. Megbecsülik egymás emberségét és — vallását. A bíró, aki egyben az MKE elnöke is, a gyűlés előtt azzal a kéréssel fogadott, hogy „azután he, legyen olyan, ami a Betegék to is szein^dni vigyázni ke Influenzánál szükséges a székrekedésben Ilyenkor gondosan ztésre. szlovákokat sértené". Egyáltalán otem volt ilyen szándéka az esetnek, mégiV ér­dekesen hatott ez a józan hang, Íredig nem voltak ott szlovákok. A magyarság azonban megszokta ezt a hangot/ ezért szívesen veszi, ha gyakran hallA szent - istváni nemzetiségi eszméről ói a hun- gáriai hazáról, amoly egyformán boldo­gított magyart, szlovákot, rutént. • A levegőbe is beszélek... Az ilyen cikk végén nemzeti konvenció lett az orvoslások felsorolása. Csupán ez késztet arra, hogy a szórványok felsegí­téséről felsoroljak valamit. Minden kon­vención túl azonban feltétlen szükség van arra, hogy ezeken a szórványokon, ahol alig-alig volt magyar művelődés és sehol sem volt magyar iskola, roppant iramú kultúrmunka induljon meg. Nin­csen olyan nagymennyiségű kultúrköz- vetítés; amit ez az éhes talaj be nem tudna szívni. A bő kultúra képes csak arra, hogy kiépítse azt a tudatot, amely jnegakasztja a magyar nép süllyedését, pusztulását. Bizonyos korosztályokban, még csak az öntudatot és népi biztonsá­got kell kiépíteni, de a magyar ifjúságot formálisan vissza kell nyerni a magyar­ság számára. Csak ilyen kultúrmunká- val akadályozható meg az, hogy Magyar- országban js ne pusztuljon a diaspórák magyarsága, hogy visszanyerje magyar izét, szívósságát és nemzeti jellegét.. Ter­mészetesen nag^ munka ez, de meg kell tenni, mért több-tízezer magyarról van szó. .És nagyon fontos magyar nép- és élettérül. országos intézőbizottsága visszautasította a frontharcos zsidókérdéssel kapcsolatos iHe?éktefen beavatkozást A m.agyar tudományos világ és köz­vélemény kévés nemzeti területet hanya goi el annyira, mint Kassa környékét a várostól minden irányban bujkáló ma­gyar szórványokat. Pedig kevés olyan hedy van a magyar élettérben, ahol any- nyira rászorulnának a figyelemre és a nemzet építő akaratára, mint itt. Kevés hely-tud ennyi kutatni valót adni a nép­rajzi stának, történésznek, nyelvésznek és a nemzetpojitikusnak. Ismeretlen a mult, a mélyben kibontakozott nópiségi harc, amely észrevétlenül mégy végbe és ismeretien a jelen is, sok értéhével és hibájával. A magyar, közvéleménytől el­vágva küzd itt a magyar népiség és pró bál lábat vetni a csusszauó talajon. Kassa magyarsága önzőén él a város­ban és saját élete után futkos; mulat, ha van pénze; vagy esettségón panasz kodik, a határban azonban nemzeti har­cot vív a magyar nép elhagyatottan és eredmény nélkül. A sok apró helyből, csendes csatatérből bármelyiket ki lehet ragadni, mert mindegyik alkalmas ajra, hogy helyzetével a többi helyzetét is megmutassa. Felsőcsáj, amiről most írunk, szintén ilyen példának született; dicsóretremóltónak mondanánk, ha ez a folyamat néni lenne olyan szomorú, hogy. bűn lenné-ilyen díszítő jelzővel ellátni. Kassától autóval % órányira fekszik. Kassa határából kiérve rossz utakon ver­gődik a kocsi. Apró, vagy modernül ki­épített szlovák faluk maradnak el az út mellett cifra házakkal. Tipikusan ketté­repedt szlovák falvak, amelyek házaik^ kai megmutatják lakóiknak gazdasági színvonalát. Hatalmas és higiénikusan felépített kőházak állnak az útnál, nagy ablakokkal, pompás kapuval, cseréppel. .Mellettük rozoga zsellér-kunyhók, ala­csonyak, piszkosak, szálnyi te te jüek. Se az egészség, se a gazdagság nincs ben­nük otthon. Az Utcákon villanylámpák égnek és tétlen szlovák emberek bá- mészkodtmk:—Az ^utú gyorsan megy, nem kell lassítani sehol sem. Minél job­ban közeledünk Felsőcsaj felé, annal inkább romlik az út és annál jobban esik a civilizáció hódító erője. A kassai dombok lankái alázatosan emelkednek és Fzétfekiritést adnak a se hegy, se alföldi tájra. Csupa ősmagyar, falvak esnek az útba. Régi statisztikával, népisegtörté .nettel követve sorsukat, teljes bizonyos­sággal megállapítható magyar jelle jgűek. Persze csak a múltban. A jelenben csak azt lehet számolni, hogy az utolsó évtizedben hány magyar süllyedt el ben niik, -mennyire szorult vissza a magyar elem-a volt magyar élettérben. A. cégtáb­lákon sok a magyar név, mái viselőjük azonban már szlovák. Apja is az volt Adatokat, magyarokat keresünk, ezek azonban elvesztek a szláv nép bősége­sen buzgó erejében és a — temetőben ta­láljuk meg őket a magyar feliratú fej . fák alatt. Elsüllyedtek. Kihaltak. Süllyedő talajon Felsőcsájt vicinális út köti össze a kassai forgalommal. Amint ^ rátérünk erre az litra, besüppedt az autó. A dűlő- út keskeny és mély. Elsüllyed rajta ember és állat egyaránt. Csak a szívós utas jut át rajta. Sohasem tudtak volna jobb szimbolu mot feltalálni a község, helyesen mondva; a község magyarságának a bemutatá­sára. Kettőt-hármat lépsz, már megál­lapíthatod, hogy a község magyarsága is mély. A magyar népiség mélyen van és süllyed. Nincs meg benne az a szívós­ság, lendület, ami az itteni magyar úton tovább tudná vinni. Nem az elmúlt húsz év munkája látszik meg rajta, bár ez is közbejátszott és siettette a magyarság széthullását. A nemzeti elaléltság _már jóval korábban megkezdődött, még a múlt szazadban. 4—5 évtizede óta élnek é& kihunynak lassan és zaj nélkül, mint a homokban hagyott parázs. A község­ben nem szlovákosított és nem magyaro­sított senki. Ez a folyamat magától in dúlt meg. A háború után a városi szlo­vákság igyekezett a harcot a maga ja­jára kihasználni. Eltűnt a magyar is­kola, nem sajnálta senki. Nem kiabáltak utána, nem csináltak problémát abból, hogy keltöszáz magyar lélek iskola és magyar művelődés nélkül marad. A vá­rosi magyarságnak nem volt fontos ez, mint a városi szlovákságnak. 15 év óta nem volt magyar iskola Fel- söesájon. Ez azt jelenti, hogy azok, akik 1923. óv óta iskolakötelesek voltak, nem tanultak meg magyarul írni, olvasni és még annyit sem ismertek meg a ma­gyarságból, mint a felvidéki magyar is­kolák tanulói. Szlovák betűt tanultak, szláv szellemben nevelkedtek és hozzá- hasonnltak ehhez a környezethez. 21 év­től lefelé kiestek a magyar nemzet folya­mából, leikéből, gondolatmódjából. Az iskola szellemét nem tudta semmi sem semlegesíteni. Az itteni magyarságnak nincs már annyi erője, hogy önvédelmi harcot tudott volna kezdeni. Beszédje ízetlen, magyarsága színtelen és vissza­húzódó, a kimúlás előjeleit érzi magán, 1913-ban még abszolút többsége volt a magyarságnak.. Ma a szlovákság és a magyarság száma kb. egyforma. Nem a csehszlovák, vagy más népszámlálási adatokat vesszük itt alapul, mert az ilyen helyen nem lehet irányadó a népi fejlődés megállapítására. 1930-ban pl. a 335 lakosból 315-öt szlováknak mond ä csehszlovák statisztika. A magyarok szá­ma e szerint csupán 31 volt, a 9 külföldi honossal 40. A' nópiségi állomány meg­állapítására pontosabb mérték itt a val­lás. Kassa csaknem minden szórványán az a helyzet, hogy a katolikusok szlová­kok, a reformátusok magyarok. *A val­láshoz tartozó lélekállomány adja meg a nemzetiség hű számát. E szerint a sta­tisztika szerint 1930-ban 182 volt a ma­gyar és 166 a szlovák. A vallások aránya most közel 1:1, egy-két évtizeddel a há­ború előtt ez az arány-még 1:2 volt. A két népiség küzdelme Még egyszer hangsúlyozzuk, az arány eltolódása nem erőszakos nemzeti be avatkozás eredménye. Ezt a nép dönti el maga. A magyar nép. Tétlenül nézi a szlovákság népi hódítását és. nem hajtja őt semmi belső erő, hogy rá hasonló módon feleljen. A szlovákság családou- kipt szivárgott és szivárog be. Egy-két családnak volt olyan mozgalmi ereje hogy az évtizedek során le tudta szorí­tani a magyarságot. A soktagú szlovák családokkal szemben egykóző magyar családok állnak, amelyekkel fokozatosan apad a magyarság száma. A magyar gyermektelenség szembetűnd Most pl. két iskola van a faluban: magyar ős szlovák. Mindkettő tanulóinak száma 53—53. A kisebb számú szlovákságnak így annyi, gyermeke van, mint a ma­gyarságnak. A szám azonban az iskolák tükrében nem hűséges. A í magyar, is kola 53 gyermekéből ugyanis-kb. 20 nem tud magyarul, és csak azért került oda mert szülője mindenáron magyar isko lába akarja taníttatni. Ezzel a számmal azután szomorúan billen le az egyen­súly. Szomorú, ez, mert bebizonyosodott, hogy itt és minden szórványon a gyér niekekkel történik a hódítás. A népi erő­vel. A nagy családi nemzet lendülete foglalja el a teret és az uralmat, a sok szór igazságos ..Veteres migrate colom" elv alapján. Hódít fizikailag, de hódit szellemileg is. , Szlovák beszéd magyar kultúresten A szellemi hódítás épp oly fontos, mint a fizikai. A szlovák elem átveszi a Ä Frontharcos Szövetség országos in­tézőbizottsága vitéz.Takách-Tolvay József gróf ny. altábornagy' elnöklete alatt a budapesti és pestkörnyéki szervezetek ve­zetőinek és a vidéki ö sszekötőtiszteknek bevonásával szombaton értekezletet tar tolt, amelynek egyik legfontosabb tárgya a Frontharcos Szövetségnek a második z§idptörvényjavaslattal kapcsolatosan el­foglalt álláspontja volt. Takách-Tolvay József gróf elnöki meg­nyitójában rövid visszapillantást vetett az elmúlt esztendő nagyobbszabású front­harcos megmozdulásaira, majd az intézőbizottság bajtársi köszönetét fejezte ki a Felvidék visszacsatolásá­val kapcsolatban végzett frontharcos szolgálatokért mindazoknak, akik eb­ben resztvettek. Vitéz Martsekétvyi Imre országgyűlési képviselő ismertette a szövetség vezető­ségében helyet foglaló országgyűlési kép­viselőknek a második zsidótörvényjavas­lattal kapcsolatban végzett bajtársi mun­káját, amelyet az egybegyűltek zajos és lelkes helyesléssel vettek tudomásul. Kertész Elemér országos ügyvezető al- elnök ismertette azokat a hatóságokhoz, képviselőkhöz és egyéb fórumokhoz, va­lamint a frontharcosok egy részéhez megküldött, a második zsidótörvénnyel kapcsolatos körleveleket, amelyeket fe­lelőtlen személyek és kevésbé tájékozott helyi szervezetek készítettek. Számos hozzászólás után az országos intézőbizottság egyhangú határozattal kimondotta, hogy az egyes kevésbé tájékozott helyi alaku­latoknak önálló állásfoglalását, to­vábbá az egyes lapok hasábjain Is közreadott „frontharcos nyilatkoza­tokat“ a leghatározottabban elítéli és felkéri az országos elnökséget hogy ezekkel szemben a szövetség keretei kö­zött a megtorló intézkedéseket haladék­talanul tegye meg. Az országos intézőbizottság az orszá­gos elnökségnek és a második zsidótör- vényjavaslat tárgyalására kiküldött bi­zottságnak köszönetét mondott és meg­állapította, hogy a második zsidótörvény­javaslattal az egyes napilapokban is ki­vonatosan megjelent határozat minden­ben fedi az országos intézőbizottság, valamint a szövetségbe tömörült tagok általános véleményét. A leghatározottabban visszautasította az illetéktelenek által közreadott hír­lapi nyilatkozatokban és körlevelek­ben foglalt burkolt gyanusítgatáso- kat. Kimondotta, hogy az ilyen ma­gatartást a szövetség bajtársi fegyel­mével és érdekeivel összeegyeztethe­tnek nem tartja, ellenük a szövet­ség fegyelmi eljárás megindítását,, rendeli el. A továbbiakban az országos intézőbi­zottság örömmel vette tudomásul, hogy a székesfőváros egy megépítendő fronthar­cos székház céljaira mintegy százezer pengő értékben a kis Róáífs-telektömbből telket adományozott. A telekadományo­zásért a szövetség vezetősége jegyző- könyvi köszönetét mondott Szcndy Ká­roly polgármesternek és Kempclen Ágos­ton tanácsnoknak, továbbá Kertész Ele­mér fővárosi bizottsági tagnak a/, ügyben végzett kezdeményező és fáradtságot nem ismerő munkásságáért. Több kisebbjelentőségu kérdés letárgya- lása után az értekezlet vitéz gróf Takách- Tolvay József zárószavaival ért véget. Olcsó társasutazások ri* Amerikába a newyorki világkiállításra I. SZ. UT JULIUS 6 III. SZ. UT JULIUS 14 II SZ. UT JULIUS 13 IV. SZ. UT SZEPT. 4 Oda-visszautazás és 6 napos ellátás Newyorkba: 1.084.- P , Kirándulási lehetőségek: Amerika nagyobb városaiba és Kanadába, *. Részletes és kimerítő prospektusért forduljon: FELVIDÉKI MAGyAR HÍRLAP utazási irodája Vili., József-körut 5. T. 14-44-00 T

Next

/
Oldalképek
Tartalom