Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-05 / 29. szám
1939 FEBRUAR 5. VASÁRNAP TEWHDEta -ÄUÄäR-K I RI>ÄE 11 Magyar Kassa körül < Itta: Váj lók Sándor vezetést, kultúrájának, népiségének je gyeit benyomja a falu arcába, Kihalnak a magyar szokások, kivesz a magyar ruha, a magyar életmód és bennük a magyar szellem és szó. A magyarok átveszik a szlovákok szokásait, még a ruháit is. Az* alföldi magyarokból hegy? ember lesz szlovák külsővel, ruhával, szokásokkal. Magyar kultúrestet .tartottunk Felső csajon. Jött a nép, de magyar viselet kevesen volt. Sokan a szlovák beszédet is —■' az öregebbek — éppen csak a ma gyár iskola előtt hagyták abba és tértek rá a magyarra. Jöttek a fiatalok is- Ezek még benn is szlovákul beszéltek Nem tudnak magyarul, vagy ha igen, gyatrán. Inkább szlovákul társalognak- Az egészen apró, iskolás gyerekek között meg már sok olyan akadt, akivel csak a szlovák nyelven keresztül tpd tunk boldogulni. Á kétnyelvűségnek és a népnemzeti kimerültségnek az ered ményé ez. Otthon Is két' nyelven beszélnek, amiből a gyerek csak a szlovákot tanulta meg, mert ezt használja.» játékban és az iskolában. A magyarok így maguk mondanak le arról, hogy a nem zeti folytonosság utódaikban is meg maradjon. •"> * * Nemzetiségi béke Semmi sem jellemzi jobban a két népi- ség küzdelmének, birkózásának teljes szellemi és népmozgalmi jellegét, mint a tökéletes nemzetiségi béke. A középkori nemzeti békesség' él itt, az emberek rendi alapon (gazdák, munkások) vitatkoznak, vagy fognak pssze és nem nemzetiségi csoportosulás szerint. Az utolsó húsz év alatt ugyan .megpróbálkoztak nemzetiségi szikradobással a városi szlovákok, de a szlovák néptalaj nem fogott tüzet. Kölcsönös megbecsülésben, ideális barátságban élnek. Megbecsülik egymás emberségét és — vallását. A bíró, aki egyben az MKE elnöke is, a gyűlés előtt azzal a kéréssel fogadott, hogy „azután he, legyen olyan, ami a Betegék to is szein^dni vigyázni ke Influenzánál szükséges a székrekedésben Ilyenkor gondosan ztésre. szlovákokat sértené". Egyáltalán otem volt ilyen szándéka az esetnek, mégiV érdekesen hatott ez a józan hang, Íredig nem voltak ott szlovákok. A magyarság azonban megszokta ezt a hangot/ ezért szívesen veszi, ha gyakran hallA szent - istváni nemzetiségi eszméről ói a hun- gáriai hazáról, amoly egyformán boldogított magyart, szlovákot, rutént. • A levegőbe is beszélek... Az ilyen cikk végén nemzeti konvenció lett az orvoslások felsorolása. Csupán ez késztet arra, hogy a szórványok felsegítéséről felsoroljak valamit. Minden konvención túl azonban feltétlen szükség van arra, hogy ezeken a szórványokon, ahol alig-alig volt magyar művelődés és sehol sem volt magyar iskola, roppant iramú kultúrmunka induljon meg. Nincsen olyan nagymennyiségű kultúrköz- vetítés; amit ez az éhes talaj be nem tudna szívni. A bő kultúra képes csak arra, hogy kiépítse azt a tudatot, amely jnegakasztja a magyar nép süllyedését, pusztulását. Bizonyos korosztályokban, még csak az öntudatot és népi biztonságot kell kiépíteni, de a magyar ifjúságot formálisan vissza kell nyerni a magyarság számára. Csak ilyen kultúrmunká- val akadályozható meg az, hogy Magyar- országban js ne pusztuljon a diaspórák magyarsága, hogy visszanyerje magyar izét, szívósságát és nemzeti jellegét.. Természetesen nag^ munka ez, de meg kell tenni, mért több-tízezer magyarról van szó. .És nagyon fontos magyar nép- és élettérül. országos intézőbizottsága visszautasította a frontharcos zsidókérdéssel kapcsolatos iHe?éktefen beavatkozást A m.agyar tudományos világ és közvélemény kévés nemzeti területet hanya goi el annyira, mint Kassa környékét a várostól minden irányban bujkáló magyar szórványokat. Pedig kevés olyan hedy van a magyar élettérben, ahol any- nyira rászorulnának a figyelemre és a nemzet építő akaratára, mint itt. Kevés hely-tud ennyi kutatni valót adni a néprajzi stának, történésznek, nyelvésznek és a nemzetpojitikusnak. Ismeretlen a mult, a mélyben kibontakozott nópiségi harc, amely észrevétlenül mégy végbe és ismeretien a jelen is, sok értéhével és hibájával. A magyar, közvéleménytől elvágva küzd itt a magyar népiség és pró bál lábat vetni a csusszauó talajon. Kassa magyarsága önzőén él a városban és saját élete után futkos; mulat, ha van pénze; vagy esettségón panasz kodik, a határban azonban nemzeti harcot vív a magyar nép elhagyatottan és eredmény nélkül. A sok apró helyből, csendes csatatérből bármelyiket ki lehet ragadni, mert mindegyik alkalmas ajra, hogy helyzetével a többi helyzetét is megmutassa. Felsőcsáj, amiről most írunk, szintén ilyen példának született; dicsóretremóltónak mondanánk, ha ez a folyamat néni lenne olyan szomorú, hogy. bűn lenné-ilyen díszítő jelzővel ellátni. Kassától autóval % órányira fekszik. Kassa határából kiérve rossz utakon vergődik a kocsi. Apró, vagy modernül kiépített szlovák faluk maradnak el az út mellett cifra házakkal. Tipikusan kettérepedt szlovák falvak, amelyek házaik^ kai megmutatják lakóiknak gazdasági színvonalát. Hatalmas és higiénikusan felépített kőházak állnak az útnál, nagy ablakokkal, pompás kapuval, cseréppel. .Mellettük rozoga zsellér-kunyhók, alacsonyak, piszkosak, szálnyi te te jüek. Se az egészség, se a gazdagság nincs bennük otthon. Az Utcákon villanylámpák égnek és tétlen szlovák emberek bá- mészkodtmk:—Az ^utú gyorsan megy, nem kell lassítani sehol sem. Minél jobban közeledünk Felsőcsaj felé, annal inkább romlik az út és annál jobban esik a civilizáció hódító erője. A kassai dombok lankái alázatosan emelkednek és Fzétfekiritést adnak a se hegy, se alföldi tájra. Csupa ősmagyar, falvak esnek az útba. Régi statisztikával, népisegtörté .nettel követve sorsukat, teljes bizonyossággal megállapítható magyar jelle jgűek. Persze csak a múltban. A jelenben csak azt lehet számolni, hogy az utolsó évtizedben hány magyar süllyedt el ben niik, -mennyire szorult vissza a magyar elem-a volt magyar élettérben. A. cégtáblákon sok a magyar név, mái viselőjük azonban már szlovák. Apja is az volt Adatokat, magyarokat keresünk, ezek azonban elvesztek a szláv nép bőségesen buzgó erejében és a — temetőben találjuk meg őket a magyar feliratú fej . fák alatt. Elsüllyedtek. Kihaltak. Süllyedő talajon Felsőcsájt vicinális út köti össze a kassai forgalommal. Amint ^ rátérünk erre az litra, besüppedt az autó. A dűlő- út keskeny és mély. Elsüllyed rajta ember és állat egyaránt. Csak a szívós utas jut át rajta. Sohasem tudtak volna jobb szimbolu mot feltalálni a község, helyesen mondva; a község magyarságának a bemutatására. Kettőt-hármat lépsz, már megállapíthatod, hogy a község magyarsága is mély. A magyar népiség mélyen van és süllyed. Nincs meg benne az a szívósság, lendület, ami az itteni magyar úton tovább tudná vinni. Nem az elmúlt húsz év munkája látszik meg rajta, bár ez is közbejátszott és siettette a magyarság széthullását. A nemzeti elaléltság _már jóval korábban megkezdődött, még a múlt szazadban. 4—5 évtizede óta élnek é& kihunynak lassan és zaj nélkül, mint a homokban hagyott parázs. A községben nem szlovákosított és nem magyarosított senki. Ez a folyamat magától in dúlt meg. A háború után a városi szlovákság igyekezett a harcot a maga jajára kihasználni. Eltűnt a magyar iskola, nem sajnálta senki. Nem kiabáltak utána, nem csináltak problémát abból, hogy keltöszáz magyar lélek iskola és magyar művelődés nélkül marad. A városi magyarságnak nem volt fontos ez, mint a városi szlovákságnak. 15 év óta nem volt magyar iskola Fel- söesájon. Ez azt jelenti, hogy azok, akik 1923. óv óta iskolakötelesek voltak, nem tanultak meg magyarul írni, olvasni és még annyit sem ismertek meg a magyarságból, mint a felvidéki magyar iskolák tanulói. Szlovák betűt tanultak, szláv szellemben nevelkedtek és hozzá- hasonnltak ehhez a környezethez. 21 évtől lefelé kiestek a magyar nemzet folyamából, leikéből, gondolatmódjából. Az iskola szellemét nem tudta semmi sem semlegesíteni. Az itteni magyarságnak nincs már annyi erője, hogy önvédelmi harcot tudott volna kezdeni. Beszédje ízetlen, magyarsága színtelen és visszahúzódó, a kimúlás előjeleit érzi magán, 1913-ban még abszolút többsége volt a magyarságnak.. Ma a szlovákság és a magyarság száma kb. egyforma. Nem a csehszlovák, vagy más népszámlálási adatokat vesszük itt alapul, mert az ilyen helyen nem lehet irányadó a népi fejlődés megállapítására. 1930-ban pl. a 335 lakosból 315-öt szlováknak mond ä csehszlovák statisztika. A magyarok száma e szerint csupán 31 volt, a 9 külföldi honossal 40. A' nópiségi állomány megállapítására pontosabb mérték itt a vallás. Kassa csaknem minden szórványán az a helyzet, hogy a katolikusok szlovákok, a reformátusok magyarok. *A valláshoz tartozó lélekállomány adja meg a nemzetiség hű számát. E szerint a statisztika szerint 1930-ban 182 volt a magyar és 166 a szlovák. A vallások aránya most közel 1:1, egy-két évtizeddel a háború előtt ez az arány-még 1:2 volt. A két népiség küzdelme Még egyszer hangsúlyozzuk, az arány eltolódása nem erőszakos nemzeti be avatkozás eredménye. Ezt a nép dönti el maga. A magyar nép. Tétlenül nézi a szlovákság népi hódítását és. nem hajtja őt semmi belső erő, hogy rá hasonló módon feleljen. A szlovákság családou- kipt szivárgott és szivárog be. Egy-két családnak volt olyan mozgalmi ereje hogy az évtizedek során le tudta szorítani a magyarságot. A soktagú szlovák családokkal szemben egykóző magyar családok állnak, amelyekkel fokozatosan apad a magyarság száma. A magyar gyermektelenség szembetűnd Most pl. két iskola van a faluban: magyar ős szlovák. Mindkettő tanulóinak száma 53—53. A kisebb számú szlovákságnak így annyi, gyermeke van, mint a magyarságnak. A szám azonban az iskolák tükrében nem hűséges. A í magyar, is kola 53 gyermekéből ugyanis-kb. 20 nem tud magyarul, és csak azért került oda mert szülője mindenáron magyar isko lába akarja taníttatni. Ezzel a számmal azután szomorúan billen le az egyensúly. Szomorú, ez, mert bebizonyosodott, hogy itt és minden szórványon a gyér niekekkel történik a hódítás. A népi erővel. A nagy családi nemzet lendülete foglalja el a teret és az uralmat, a sok szór igazságos ..Veteres migrate colom" elv alapján. Hódít fizikailag, de hódit szellemileg is. , Szlovák beszéd magyar kultúresten A szellemi hódítás épp oly fontos, mint a fizikai. A szlovák elem átveszi a Ä Frontharcos Szövetség országos intézőbizottsága vitéz.Takách-Tolvay József gróf ny. altábornagy' elnöklete alatt a budapesti és pestkörnyéki szervezetek vezetőinek és a vidéki ö sszekötőtiszteknek bevonásával szombaton értekezletet tar tolt, amelynek egyik legfontosabb tárgya a Frontharcos Szövetségnek a második z§idptörvényjavaslattal kapcsolatosan elfoglalt álláspontja volt. Takách-Tolvay József gróf elnöki megnyitójában rövid visszapillantást vetett az elmúlt esztendő nagyobbszabású frontharcos megmozdulásaira, majd az intézőbizottság bajtársi köszönetét fejezte ki a Felvidék visszacsatolásával kapcsolatban végzett frontharcos szolgálatokért mindazoknak, akik ebben resztvettek. Vitéz Martsekétvyi Imre országgyűlési képviselő ismertette a szövetség vezetőségében helyet foglaló országgyűlési képviselőknek a második zsidótörvényjavaslattal kapcsolatban végzett bajtársi munkáját, amelyet az egybegyűltek zajos és lelkes helyesléssel vettek tudomásul. Kertész Elemér országos ügyvezető al- elnök ismertette azokat a hatóságokhoz, képviselőkhöz és egyéb fórumokhoz, valamint a frontharcosok egy részéhez megküldött, a második zsidótörvénnyel kapcsolatos körleveleket, amelyeket felelőtlen személyek és kevésbé tájékozott helyi szervezetek készítettek. Számos hozzászólás után az országos intézőbizottság egyhangú határozattal kimondotta, hogy az egyes kevésbé tájékozott helyi alakulatoknak önálló állásfoglalását, továbbá az egyes lapok hasábjain Is közreadott „frontharcos nyilatkozatokat“ a leghatározottabban elítéli és felkéri az országos elnökséget hogy ezekkel szemben a szövetség keretei között a megtorló intézkedéseket haladéktalanul tegye meg. Az országos intézőbizottság az országos elnökségnek és a második zsidótör- vényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottságnak köszönetét mondott és megállapította, hogy a második zsidótörvényjavaslattal az egyes napilapokban is kivonatosan megjelent határozat mindenben fedi az országos intézőbizottság, valamint a szövetségbe tömörült tagok általános véleményét. A leghatározottabban visszautasította az illetéktelenek által közreadott hírlapi nyilatkozatokban és körlevelekben foglalt burkolt gyanusítgatáso- kat. Kimondotta, hogy az ilyen magatartást a szövetség bajtársi fegyelmével és érdekeivel összeegyeztethetnek nem tartja, ellenük a szövetség fegyelmi eljárás megindítását,, rendeli el. A továbbiakban az országos intézőbizottság örömmel vette tudomásul, hogy a székesfőváros egy megépítendő frontharcos székház céljaira mintegy százezer pengő értékben a kis Róáífs-telektömbből telket adományozott. A telekadományozásért a szövetség vezetősége jegyző- könyvi köszönetét mondott Szcndy Károly polgármesternek és Kempclen Ágoston tanácsnoknak, továbbá Kertész Elemér fővárosi bizottsági tagnak a/, ügyben végzett kezdeményező és fáradtságot nem ismerő munkásságáért. Több kisebbjelentőségu kérdés letárgya- lása után az értekezlet vitéz gróf Takách- Tolvay József zárószavaival ért véget. Olcsó társasutazások ri* Amerikába a newyorki világkiállításra I. SZ. UT JULIUS 6 III. SZ. UT JULIUS 14 II SZ. UT JULIUS 13 IV. SZ. UT SZEPT. 4 Oda-visszautazás és 6 napos ellátás Newyorkba: 1.084.- P , Kirándulási lehetőségek: Amerika nagyobb városaiba és Kanadába, *. Részletes és kimerítő prospektusért forduljon: FELVIDÉKI MAGyAR HÍRLAP utazási irodája Vili., József-körut 5. T. 14-44-00 T
