Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-05 / 29. szám
f 2 TMiwM •J'facfauiHnnflfi 1939 FEBRUÁR 5. VASÁRNAP Ivar végezze az oktatást. A javaslatot elfogadta. Harsány! Pál örömmel fogadta el a javaslatot, bár a nőkre vonatkozó intézkedésekkel szemben aggályai vannak. Kívánja, hogy a magyar honvédség mielőbb az ezeréves határok között mutassa inog élniakarását. Józan Miklós is örömmel üdvözölte a javaslatot és üdvösnek tartja, hogy az ifjúság kellően kiképzett vezetőivel híven teljesíti a leventeszolgálatot és örömmel érzi már zsenge korában magát Horthy Miklós katonájának. válaszolt a felszólalásokra. A miniszter bevezetőben a háborúutáni eltelt időszak poltikai és katonai jellegű eseményeiről beszélt. — Ä békediktátumok guzsbakötötték a legyőzötteket és a győztesek minden eszközt felhasználtak arra, hogy a vesztesek talpra- állítását lehetetlenné tegyék. Elsőnok a német nép tépte le bilincseit és bejelentette, hogy mint egyenrangú nemzet kíván élni. Ebből nem lett háború, mint ahogy az Anschluss után sem lett, — így érkeztünk el 1938 szeptemberéig — folytatta a miniszter, — Mindannyian a végső feszültség nyomasztó hatása alatt álltunk és általános megkönnyebbülés lett úrrá az egész világon a felmerült viták békés elintézésének láttán. Csodás korban élünk, e kor történelmének megírása érdekes, de nagyon nehéz feladat elé állítja a történetírót. Az a kötelességünk, ami annakidején fennállott Kassával szemben, fennáll Kolozsvárral szemben is, Shvoy Lajos a magyar ifjúság katonai és valláserkölcsi nevelésének fontosságát hangoztatta. Véleménye szerint a leventeoktató személyzetnek elsősorban pedagógusokból kell kikerülnie. Tiltakozott az ellen, hogy az ifjúságot elvonják az istentisztelettől. Kérte a minisztert, hogy óvja meg a magyar ifjúságot attól, hogy bármilyen irányban eltérjen az ősi magyar tradícióktól, a hazaszeretet, a becsület, az istenfélelem ösvényéről. — A magam részéről a katonai tanulságokat kívánom levonni. Két tanulságot állapíthatok meg. Az első, hogy a fegyverkezés korlátozása éppúgy, mini a pacifizmus ma még utópia. A második tanulság az, hogy a fegyverkezés ma nem. vonja feltétlenül maga után a felmerült viták fegyveres elintézését. A jól felfegyverzett hatalom határozottan léphet fel a maga igazának békés úton való elérése érdekeljen. Emi a törvénnyel beteljesült az egész magyar nemzet évszázados álma, megvalósul az egyedül nemzeti célok szolgálatában álló önálló magyar hadsereg. (Helyeslés.) A honvédelmi miniszter ezután hangoztatta, hogy neon ásabad az áldozatok meghozatalától visszariadni, mert azok busás kárpótlást találnak az erős hadsereg kiépítésében és így a nemzet számára adott biztonság érzetében. Bármennyire béke* politikát követünk is és békés úton kívánjuk jogos nemzeti igényeinket kielégíteni, e szándékunk megtartása nem egyedül rajtunk múlik. Hangoztatta, hogy a hadviseléshez ma már nem elég a jól felszerelt hadsereg, hanem biztosítani kell az utánpótlás zavartalanságát is. Ezért van szükség a törvényjavaslatban foglalt messzemenő felhatalmazásokra. — Meggyőződésem, hogy a nemzet ezeket az áldozatokat éppen olyan szívesen meghozza, mint amilyen szívesen meghozta az áldozatot a lehetőség határain belül katonai megkötöttségünk húsz keserves esztendeje alatt. A nemzet semmiféle áldozattól nem riad vissza, mert tudja, hogy a honvédelem érdekében hozott áldozataink legszentebb céljaink elérését segítik elő. A miniszter ezután köszönetét mondott azért a munkáért, amelyet az elmúlt húsz év alatt a közigazgatás a hatóságokkal karöltve végzett. Majd az egyes felszólalásokra válaszolt. Bejelentette ezután a miniszter, hogy a tűzharcostörvény végrehajtási utasítása elkészült, napok kérdése, hogy megjelenjék. A leventeintézményt a nagy nemzeti céloknak megfelelően fejlesztik. — A nemzet boldogabb jövőjébe vetett tántoríthatatlan hittel kérem a törvény javaslat elfogadását — fejezte be hosz- szántartó taps közben beszédét a honvédelmi miniszter. Ezután a felsőház általánosságban és részleteiben egyhangúan elfogadta a honvédelmi törvényjavaslatot. Hozzászólás nélkül elfogadták a 33 as bizottság taglétszámának 36-ra való föl emeléséről szóló javaslatot. Az elnök ezután közölte, hogy a felsőház legköze lebbi ülését kedd délelőtt 10 órakor tartja, napirendjén a keresethalmozás) javaslat tárgyalásával. Ezzel az ülés félkettőkor véget ért. Hartha miniszter a történelmi idők katonai tanulságairól Bariba Károly honvédelmi miniszter A budapesti szovjet követség megszüntetéséről tárgyalt az angol külügyi államtitkár az orosz nagykövettel Á külföldi sajtó Magyarország és Horthy Miklós kormányzó érdemeiről a kommunizmus elleni harcban és a Szovjetunió fenyegetőzéseiről London, február I. Majszki londoni szovjet nagykövet pénteken felkereste Butler külügyi államtitkárt a külügyi hivatalban. A Reuter-lroda szerint azt hiszik, hogy a megbeszélések során arról volt szó, hogy Oroszország „megszakította“ (?) a diplomáciai Ösz- szeköttetést Magyarországgal. A Press Association a látogatást így kommentálja: Ez a látogatás nyomon követte azt a jelentést, amely szerint Szovjetoroszország megszüntetett minden közvetlen összeköttetést Magyarországgal, mórt Magyarország nemrég a köminternellénes egyezményhez csatlakozott. Róma, február i. A Popolo di Roma kiemeli, hogy Litvinov külügyi népbiztos sértegető szándékkal indokolta, hogy 0/agyarország idegen befolyás alatt áll. 'A iap hozzáfűzi a Stefani-\rodn budapesti jelentését, amely szerint illetékes magyar körökben rámutatnak arra, hogy a magyar külügyminiszter kétúben is kijelentette, hogy Magyarország csatlakozása a kominterueUepes egyezményhez nem irányul Szovjet- Oroszország ellen Berlin, február t. Valamennyi reggel lap közli a budapesti hivatalos jelentést Litvjnov magyarázatáról a budapesti szovjet követség megszüntetésével kapcsolatban. A lapok kommentárjaikban kiemelik, hogy a szovjet-kormány felhagyott eddigi magatartásával és most már nyíltan azonosítja magát a koniinternnel. A Deutsche Allgemeine Zeitung első oldalon foglalkozik a moszkvai kormány lépésével. A szovjetkorniány ~ írja a lap — elismeri, hogy, München volt a kiindulópont a kommunista Internationale és egyúttal a kommunista felforgató politika működésének meggátlására. A lap azután megemlékezik arról, hogy Magyarország volt az első, amely felvette a harcot a kommunizmussal, és kiemeli Horthy Miklós kormányzónak nagy szerepét a kommunizmus leverésében. Az esseni Nationalzeitung a szovjet „szokatlan eljárásában“ a szovjet dühkitörését látja azért, hogy Magyarország csatlakozott az antlkomintern egyezményhez és ezzel erősítette azt az antl- komíntern frontot, amely mindjobban erősödőben van. A Szovjetunió, amidőn értesült Magyarország szándékáról, minden módon igyekezett a budapesti kormányt terve megváltoztatására bírni. Odáig ment, hogy Ipolyság, február I. Ipolyság város képviselőtestülete szombaton délelőtt tíz órakor a régi vármegyeháza nagytermében tartotta alakuló díszközgyűlését. A termet zsúfolásig megtöltötte az ünneplő közönség. A gyűlést Galffy Ernő főszolgabíró nyitotta meg. Isten áldását kérte az első magyar képvisleoestülőire. Ezután a kormányzót köszöntötte, akinek bölcs vezetése alatt magyar diplomáciai futárokat, akik területenkívüliség! jogokat élveznek, letartóztatott és a diplomata-postát átvizsgálta. Azzal is megfenyegették a budapesti kormányt, hogy az eddigi magyar áruküldeményeket, amelyek a szovjetunióba irányultak, az antikomiutern-egyezméuyhez való csatlakozás esetén nem veszik át. Litvinov annyira vakmerő volt, hogy közölte a magyar külügyminiszterrel, hogy Magyarországnak az antikomintern egyezményhez való csatlakozásában Szov- jetoroszországgal szemben ellenséges magatartást látnak. Magyarország mindamellett nem riadt vissza a fenyegetésektől, hanem tovább folytatja azt az utat, amelyet számára történelme és tradíciója előír. vált lehetővé a város örömteli felszabadulása. A közgyűlés üdvözletét tolnia csolta Bars és Hont. vármegyék főispánjának, Koczor Gyulának és különös szeretettel köszöntötte a megye képviseletében megjelent Sáska Dezső alispánt, aki húsz évvel ezelőtt Innen ment el az utolsó hontmegyel tisztikarral, hogy Ipolyság képviselőtestületének ünnepélyes alakuló közgyűlésén Salkovszky Jenő képviselő mondott nagy beszédet ma a város egyik legsaebb ünnepén újra a megye nevében tér viasz«. Beszéde további során kiemelte, hogy a város a mai napon visszatér a magyar, alkotmányos életbe s az az erő, amely a Magyar Szent Koronából kiárad, magához öleli az egész várost, hogy meginduljon az új nemzeti, szociális építőmunka. Cselekedeteink irányát a keresztény nemzeti és szociális világnézet adja meg. Ez ad erőt a munkához és ez fűzi egybe társadalmi állásra és osztálykülönbségre való tekintet nélkül a magyar sziveket. Bejelentette, hogy a képviselőtestület elé a közeljövőben nagyszabású terveket terjesztenek, így különösen a szociális gondoskodás terén sok hasznos újítást fognak bevezetni. Ezután eskütételre szólította fel az új elöljáróságot. A közönség állva, könnyes szemmel hallgatta végig az eskütételt. Bíróvá Zanoletti József eddigi bírót, másodbíróvá Antitz Istvánt, pénztárossá pedig Pál Istvánt nevezték ki. Salkovszky Jenő dr. országgyűlési képviselő szólalt fel ezután s beszédében többi között a következőket mondotta: — Nem tudok meghatottság nélkül szólam, amikor húsz év után az első magyar képviselőtestületi gyűlés összeül. Azokat a magyar hatóságokat üdvözölhetjük itt, akiket a forradalmi idők destruktív szelleme választott el tőlünk. Most már, hála a Gondviselésnek, újra helyreállott a magyar jogfolytonosság. Beszédében visszatekintett Ipolyság elmúlt húszéves életére és köszönetét fejezte ki a város polgárságának, amely a nehéz napokban ia hű maradt a magyarsághoz s a város anyagi és szellemi javait teljes egészükben megőrizte. A magyar párt a város otthoni életében minden erejét a magyarság számára összpontosította. Ipolyság aránylagos sjiyagi jólétben kapcsolódhatik bele az új magyar életbe. Végül a felvidéki szellemről beszélt, amely szerinte a szociális gondolat je- gyében él, A magyarság az elnyomó hatalommal szemben egybeforrott és a maga kebelén belül magyar és magyar között minden válaszfalat lebontott. Ezután Zanoletti József újonnan megválasztott bíró mondott beszédet, majd Sáska Dezső alispán szólalt fel. Mindenek előtt emlékeztetett a húsz év előtti időkre, amikor mint Hont-megye tisztviselője utoljára ült a megyei asztalnál. Akkor a cseh hatóságok védelme alatt egy zsidó ügyvéd indította meg a bomlás folyamatát, sárba taposott mindent, ami magyar és a cseh uralom uszályhordozója lett sok fajtestvérével egyetemben. Az új szociális szellemű, erős keresztény és nemzeti érzésű városi, képviselőtestületre Isten 1 áldását kéri. Az ünnepi közgyűlés Gálffy Ernő főszolgabíró beszédével ért véget, majd a képviselőtestület negyven tagja és a megjelent előkelőségek közebéden vettek részt, amelyen több pohárköezöntő hang zott el. Súlyos villamosszerencsétlenség Prágában Prága, február 4. Szombaton reggel, kevéssel 7 óra után a prágai Weinberg- téren, amelyen több villamosjárat kereszteződik, súlyos szerencsétlenség történt. Egy motorkocsi az egyik váltónál kisiklott és teljes erőből nekiment egy pótkocsinak, amelynek hátsó részét bezúzta. A motorkocsi kizuhant a vágányból, pótkocsijával együtt a vágányra merőleges irányban megállót! és bedöntött egy földalatti W. C.-helyiséget. Az összeütközésnek 35 sebesültjc van, akik közül tizen súlyos sérüléseket szenvedtek. Egy asszony, aki a szerencsétlenség pillanatában a közelben tartózkodott, teljesen összezúződott. SZERKESZTŐSÉG: V., HONVÉD-UTCA 10 Telefon : 125—360 * KIADÓHIVATAL: Vili., JÓZSEF-KÖRUT 5 Telefon: 144—400
