Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-28 / 48. szám

1939 FEBRUÁR 28. KEDD TETsPIDEfcT GÖMŰRI ZOLTÁN Megrendültén vettük a gyászhírt: Gö• móri Zoltán, a Rozsnyói Hírlap szer­kesztőié és kiadótulajdonosa éleiének hatvanhatodik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Gömöri Zoltánnal, a Fel­vidék, a magyar kisebbségi front bátor, tántoríthatatlan harcosát vesztette el; a kis gömöri bányaváros éberen őrködő közéleti emberét és a vidéki magyar sajtó tiszta, jcllemes munkástagját és egyik vezelőegyéniségét gyászolja benne. Még jóval a világháború előtt került a régi, patinás múltú, akkor még „Rozs­nyói Hiradó"-nák nevezett hetilap kiadó- hivatala és nyomdavállalata élére; az ö működése idején érte el fénykorát a tar­talmas, élénk lap és a kisváros közéleté­nek jelentős tényezője lett. Az államfor­dulat után nehéz, küzdelmes évek követ­keztek, a cseh hatóságokkal szemben a lap mindvégig a legintranzigc.zsebben védte a gömöri magyarság nemzeti érdekeit, éles harcot folytatott mindenkor a cseh­szlovák nacionalizmus ravasz módszerei ellen, amelyek Gömörben és különösen Rozsnyón húsz éven át mindig erőtelje­sebben működtek, mint más vidéken. Ért hető, hogy a cseh cenzúra gyakran elko­bozta a gerinces magyar lapot, megfősz tóttá szerkesztőjétől, majd végül betil­totta a megjelenést. De Gömöri Zoltán lapja új fegyverzetében is tovább foly­tatta megalkuvást nem tűrő küzdelmét Mert Gömöri Zoltán egyet valóban nem ismert; a megalkuvást! A várospolitikd ban mindvégig szigorú mértékkel bírálta az eseményeket, lapjával hűséges védel­mezője volt a rozsnyói érdekeknek, ame lyeket mindig összhangba tudott hozni a magyarság elsőrangú érdekeivel is. Kö nyörtelenül megbélyegzett minden olyan akciót, ami fondorlatos ügyességgel, igazi célját elrejtve végeredményben a cseh- szlovákosítás érdekeit próbálta szolgálni. Egyesek talán félreértették erélyesebb magatartását, rövid pár évvel ezelőtt pél­dául a rozsnyói iskolakérdésben. Az idő azonban végül is Gömöri Zoltánnak adott igazat, mert helyesen cselekedett, mikor tántorithatatlanul a magyar nem­zeti irányú iskola érdekeit védelmezte minden más, gyanús oldallal szemben és lapjával igyekezett megőrizni a vallás­felekezetek harmonikus békéjét is, ami a régi Rozsnyónak egyik legszebb, legembe­ribb hagyományának bizonyult. Műidig is hirdette, hogy a keresztény magyar társadalom csak úgy tudja megtartani magát a cseh-szlovák nacionalizmus ára­datával szemben, ha felhagy a felekezeti villongásokkal és vallási, társadalmi kü­lönbség nélkül egységes, tömött táborban Sorakozik fel a kisebbségi fronton. Csodálatos kitartással, fanatikus hittel bízott a nemzeti fölszabadulásban. A ki­sebbségi élet legkétségbeejtőbb éveiben is ő optimista maradt, de távol a fantaszta csodaváróktól, ő józanul, reális életfelfo­gással dolgozott a várva-várt Beteljese­dés áldozatos szolgálatában. És mikor el­jött a várvavárt nagy nap, mikor hon­védseregeink bevonultak az őszi virágai ban gyönyörűen pompázó Rozsnyóra, őt, a fanatikus hívőt hiába kerestük a haza­várók soraiban; már akkor súlyos bete­gen feküdt egy tátrai szanatóriumban. Talán a felszabadulás végtelen öröme adott szegény Gömöri Zoltánnak újabb erőt, hogy hazatérhessen szeretett, boldog városába. A boldogságot nem soluíig él­vezhette, az újjáépítés munkájában — amihez pedig igen nagy szüksége lelt volna az ő kipróbált szaktudásának — már nem vehetett részt: a hónapokon ál sanyargató halál szombaton Végzett munkás életével. Rozsnyó méltán sirat hatja benne egyik leghűségesebb és leg­gerincesebb fiát. A Felvidék magyarsága örökké megőrzi Gömöri Zoltán emlékét. V. L. CHAMBERLAIN UJ EURÓPAI BÉKÉI ERVE: Anglia kereskedelmi szerződést kit NémefarszággaE, Szovjet- Oroszországgal és a balkáni kisállamokkal Á fegyve kezés csökkentése után vilcgértekez'etet akar összehívni Chamberlain — Nem volt eredményes Áshton-Gwatkin berlini útja London, február 27. A Sunday Ex­press szerint Chamberlain nagyarányú általános európai megbékélési terven dolgozik. A terv első része abban állana, hogy Anglia kereskedelmi szerződéseket köt Németországgal, Szovjetoroszország- gal, az északeurópai és a Balkánon levő kisállamokkal, majd politikai megállapo­dásokat köt a fegyverkezés korlátozá­sára és jószomszédságok létesítésére. Ennek megtörténte után Chamberlain világértekezlctet szándékozik összehívni mindazoknak a nehézségeknek a megvi­tatására, amelyek a világbékét hátrál­tatják; elsősorban a közlekedési és de­vizaforgalmi nehézségek és a nyersanya­gok elosztásának kérdései kerülnének itt szóba. Ugyancsak a Sunday Express jelenti, hogy Chamberlain ugyan távoltartja magát a közvetítői szereptől, mégis se­rényen dolgozik azon, hogy az olasz- francia ellentétek ne váljanak veszélye­sekké a békére. Nagybritannia szükség esetén 100.000 embert küld Franciaországba London, fébruár 27. A People érte­sülése szerint Nagybritannia kötelezte magát, hogy szükség esetén 100.000 em­bert küld Franciaországba. Ez kevesebb, mint 1914-ben, de ennek ellenére fel lesz szerelve az angol hadsereg mindennemű motorizált egységével, mindennemű har­eikoesival, 2900 repülővel. Az angol had­sereg francia vezénylet alá kerül. A People további értesülése szerint Franciaország Angliától a kötelező ka­tonai szolgálat bevezetését követelte, Anglia azonban ezt elutasította. Németországban visszautasították az angol külügyi hivatal gazdasági vezetőjének javaslatait London, február 27. Ashton-Gwafkiu, az angol külügyi hivatal gazdasági osz­tályának vezetője, berlini megbeszélései­nek befejeztével ma visszatért Lon­donba. Noha megelégedéssel nyilatkozott a Németországban talált barátságos lég­körről, a Daily Mail úgy tudja, hogy javaslatait Göring tábornagy, Ribben- trop külügyminiszter és Funk gazdasági miniszter visszautasította. Közölték vele többek között, hogy jelenleg szó sem le­het arról, hogy Németország csatlakoz­zék az augol-francia-ainerikai valuta­csoporthoz a nemzetközi kereskedelem könnyítése végett. Ribbentrop főkép azt ajánlotta, hogy Németország többet vá­sárolna Angliától, ha ennek ellenében nagyobb kiviteli lehetőségeket kapna a volt német gyarmatokban. A News Chronicle levelezője szerint Berlinben nem sok haladást várnak az angol-német tárgyalásoktól. Bonnet nagy beszéde Münchenről, a német-francia és az angol-francia viszonyról Gourdon, február 27. Bonnet külügy­miniszter vasárnap Malvy képviselő meghívására a Lot kerületi Gourdon vá­rosába utazott a radikális szocialista szövetség megalakulása alkalmából. Malvy után Bonnet szólalt fel. Tiszte­letét nyilvánította Daladier miniszterel­nök iránt, majd ismertette azokat a ne­hézségeket, amelyeket az utóbbi év fo­lyamán le kellett küzdeniök. Le kellett küzdenünk ezeket a nehézségeket — mondotta Bonnet —, miközben egyetlen­egy törekvés hatott át bennünket: ha­zánk érdekeinek szolgálata. A müncheni egyezményről szólva a következőket mon­dotta: A müncheni egyeményt a kamara csaknem egyhangúlag elfogadta, va­lamint az egész francia közvélemény AZ IGAZI VADÁSZ ÖRÖME! Kézdlvásárhelyi BENKÖ PÁL.: A vadászat AZ IGAZI VADASZ ÖRÖMEI című gyakorlati vadászati szakkönyve Felöleli a Magyarét szagon előforduló fontosabb vadfajok ismertetését, azok telepí­tését, gondozását és vadászatát. Tartalmazza a vadászati fegyvertant, bemutatja az összes modern fegyvereket, a különböző államok fegyverttpusalt. Leírja a ható­sági fegyvervizsgálat, belövés, puskavásárlás, célzó-távcső stb. stb. nélkülözhetetlen Ismertetését. A lőszerekről szóló fejezetben a lőporok, golyók, sörét, fojtás és töl­ténykészítés részletes leírását nyújtja, majd a fegyverrel való lövés elméletét adja a belső és külső ballisztika kimerítő ismertetésével együtt. Végül a lövés művé­szete, a vadász felszerelése, a hajtó, a vadászkutyák, a solymászat, falkavadászat, uhuzás, vadászatrendezés, vadásztársaságok, vadorzók stb. stb. ismertetése után tartalmazza a vadásztörvényt és az idevonatkozó rendeleteket is. Ara díszkötésben 10 pengő Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával Intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, úgy 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvőteles küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet P?©’?er Ferdsnánd (Zeldíer Testvérek) nemzeti könyvkereskedése Bud’pesf, ÍV., Kossuth Lofos-u'ca 5. Telefon: 18-57-30,18-74-00. Is. Akkor számolnunk kellett azzal, hogy egy esetleges európai háború minden országot romokba és gyászba boríthatott volna, anélkül, hogy ma­gának Csehszlovákiának a boldogu­lása biztosítható lett volna. München óta a francia nép óhajának megfelelően mindent elkövettünk az euró­pai feszültség enyhítése érdekében. De­cember 6-án a nemzetekkel közös nyilat­kozatot írtunk alá. Erőteljesen hivatkoznunk kell a német külügyminiszter szavaira, amikor Páris- ban az én jelenlétemben a rádió hullá­main kijelentette az egész világ előtt, hogy Franciaország és Németország meg­egyezésre jutott atekintetben, hogy véget vet az évszázados határvillon­gásoknak. A miniszterelnök a kamara éljenzése kö­zepette jelentette ki: „A régi frontharco sok mind a Németországgal való békét akarják“. Közöttük ée miközöttünk is sokan vannak, akik szívesen életüket is feláldoznák a békéért. Valamennyien re­méljük, hogy a december 6-iki közös nyi­latkozat első állomása annak az útnak, amely a Németországgal való s Francia- ország által óhajtott őszinte viszony ki­építése fele vezet. Ugyanakkor, amikor ez a közös nyilatkozat a francia—német viszony javulását jelezte, Franciaország és Anglia egyre szo­rosabbá tette a két országot egymás­hoz fűző baráti kapcsolatot és együtt­működést. Franciaország a jószomszédi viszonyt óhajtotta fenntartani Spanyolországgal, továbbá a két ország között a kereske­delmi forgalom helyreállítását. Teljesí­teni kívántuk az emberiesség kötelessé­gét a balsorsba jutott spanyol nép iránt S végül azt kívántuk, hogy ne legyen egy újabb védelemre szoruló határunk. Szükségessé vált tehát hogy Fran­ciaország képviseltesse magát a búr gosi kormánynál. Bérard szenátort azért küldtük Bur- gosba, hogy előkészítse a Spanyolország­gal való diplomáciai kapcsolataink felvé­telét, Bérard minden bazafiságát és lelki­ismeretességét latba vetve hajtotta végre ezt a kényes feladatot Tegnap tért vissza Franciaországba, már későn este. Azon­nal távbeszélőn számolt be nekem meg­bízatásának sikeréről. Franciaország nem fogja tűrni, — fejezte be beszédét Bonnet — hogy hozzányúljanak a francia vérrel és munkával felépített birodalomhoz. Franciaország sértetlenül fenn fogja tartani a birodalom szuverénitását éppen úgy, mint a birodalom terüle­tét. Ebben senki sem kételkedhetik és senki sem ütközik meg rajta. Kifelé a .kormány politikája csak még jobban megnövelte a Franciaország köré csoportosuló országok barátságának ere­jét. Minden nap újabb bizonyságát szol­gáltatja enne-k az állításomnak. Befelé viszont ez a politika meggyőződésem sze­rint megfelel a francia nép józanságának és világos akaratának. Francia-Marokkó főbiztosa Parisba érkezett Paris, február 27. Nogues tábornok, Frajicia-Marokkó főbiztosa Párisba érke­zett. A főbiztos vasárnap érkezett meg Port Vandres kikötőjébe. Nogues tábornok a múlt héten Algír­ban fontos katonai és gazdasági ter­mészetű tárgyalásokat folytatott és azért jött Párisba, hogy a spanyolor­szági fejleményekkel kapcsolatos kérdé­sekről a franoia kormány tagjaival meg­beszéléseket folytasson. Közös angol-egyiptomi hadgyakorlatok Kairo, február 27. A Szuez-esatoma vi­dékén kedden nagyszabású hadgyakorla­tok kezdődnek, amelyeken közösen vesz részt az angol és az egyiptomi katonaság. Az egyiptomi hadseregnek több mint a felét kivezényelték a manőverre a bele­kapcsolódik a hadgyakorlatba a Szuez- csatorna egész angol őrsége is. A manőver-tervet az angol világ- birodalom vezérkari főnöke, Gort tá­bornok dolgozta ki, aki legutóbb hosszabb tett Egyiptomban. tanulmányutat Külföldi evangélikus lelkészek tanulmány* útja Rimaszombaton Rimaszombat, február 27. A felszaba­dult Felvidék és különösen a határvonal természetelleuessége következtében elő­állott gazdasági, élelmezési és forgalmi nehézségek helyszíni tanulmányozása cél­jából pénteken népes küldöttség érkezett Rimaszombatba, A bizottság tagjai skót, finn, francia és hindu lelkészek ^-ffttak. Tanulmányútjukat nyilvános efoadásfjjil is egybekötötték, amelyet a rjlfí aszómat ti református és evangélikus egvháaakRen­deztek meg a Rqnwszombgn Pagáy Kör helyiaégébq^jR^^^^y^^^^y J MUNKAKÉPESSÉGÉT Nfr A MINDENNAPI 0V0MALTINE

Next

/
Oldalképek
Tartalom