Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-28 / 48. szám
a. 19» FEBRUÁR 2S. KEDD YEMHDEKI MfAß 00 Ja ross Andor: Egységes magyar r* Óriási lelkesedéssel fogadlak a felvidéki miniszíerí az Egyesüli Magyar “Párt rozsnyói nagygyűlésén Rozsnyó, február 26. Jaross Andor miniszter és vitéz Rátz Jenő nyugalmazott honvédelmi miniszter vasárnap Jjtózsnyón résztvett és beszédet mondotta Felvidéki Egyesült Magyar Párt qagy gyűlésén. A vendégeket a rozsnyói járás határában Langhofer László dr. járási főszolgabíró ós Nehrer Gyulav az Egyesült Magyar Párt körzeti élnoke üdvözölte, Rozsnyón pedig a Fő-téren hatalmas tömeg várta. A felvidéki Egyesült Magyar Párt gyűlése a városháza dísztermében folyt le, amelyet zsúfolásig megtöltött a közönség. A gyűlés iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg nemcsak Rozsnyó, hanem az egész környék magyarsága részéről. Az előkelőségek soraiban helyet foglaltak Hevcssy László, Gömör vármegye főispánja, Privitzky Gyula dr. plébános, Po- bozsny Róbert kanonok, Szent-Irány József országgyűlési képviselő és még sokon mások. A magyarságnak úf szemléletre van szüksége M ajkút h Albert városbíró megnyitó szavai után Szent-Irány József ország- gyűlési képviselő szólalt fel, majd Jaross Andor mondott beszédet. Rámutatott arra a szerepre, amely a Kárpátok medencéjében a magyarságra, mint a magyar terület vezető nemzetére vár s hangoztatta, hogy ezt a szerepet a jövőben csak akkor tudjak méltóan betölteni, ha egészségesebb, erősebb, egységesebb szellemiségű nemzeti társadalmat teremtünk. Ha azt keresetik, hogyan jutunk az erősebb, egészségesebb ós egységesebb szellemiségű magyar társadalom kialakításához, akkor nem kell okvetlenül idegen példák után menni, csak bele kell néznünk a saját lelkűnkbe, vissza kell mennünk saját történelmi múltúnkra és onnan kibányászni a régi nemzeti értékeket — Sokszor hallani itt-ott — folytatta a miniszter — hogy a nacionalista alapon felfogott világszemlélet talán hajlamos arra. hogy letérjen az ősi magyar hagyományok ösvényeiről. Ezzel a váddal szemben ■ megállapítom, hogy magyar ember a magyar glóbuszon magyar politikát csak a hagyományokra építve hajlandó folytatni. Amiként Szent István a kereszténység felvételével új életformát adott a magyarságnak, mi is csak a keresztény erkölcsi alapelvek teljes számbavételével tudunk egészséges nemzeti politikát elképzelni. — Az erősebb, egészségesebb és egységesebb magyarságnak új szemléletre van szüksége, a régi alapokból táplálkozó új szemléletre és mi, felvidéki magyarok, akiket ma ezzel a szóval jelölnek meg, húszéves élettapasztalaton keresztül kialakítottunk egy bizonyos felfogást, — igy fogalmazhatnám meg: családos nemzeti érzés, amely a nemzetközösségen belül a magyar embereket egymáshoz fűzte. Minél hamarabb értsük meg egymást volt felvidéki és esonkaországi magyarok, hogy minél előbb kialakuljon a szintetikus, egységes magyar lelkiség, amely mind a két oldalról csak az értékeket veszi számba, a hiányokat, hibákat pedig minél előbb kiküszöböli. Az országban másutt is él a lelkekben a mi szellemiségünk — Amikor a közelmúltban az Alföldre és Dunántúlra látogattam el, egyes felvidékiekben talán felmerült a kérdés, vájjon nem önmagainnak csinálok-e propagandát. A látszat ez lehetett, de ez a látszat csal. Azért mentem a Nagyalföld és a Dunántúl városaiba, hogy kezet fogjak az ottani magyar néptömegekkel, mert nem elégedtem meg azzal hogy a különféle, magas budapesti hivatalos pozíciók betöltőin keresztül ismerjem meg a magyar életképet, hanem látni akartam ezt ott, ahol a magyar néptömegek élnek. Látni akartam s el akartam vinni a mi felvidéki szellemiségünket hozzájuk, azt a tömeget, amely megtanított bennünket arra a ncmzetfogalomra, hogy a nemzet közvéleménye és lelkisége nemcsak három vagy ötezer ember lelkisége, nemcsak a néhány magasállású tudós és politikus lelkiségét jelenti, hanem együttvéve milliós tömegeivel együtt az egész nemzetet. A magyar nemzetfogalom nagy kör, amelybe beletartozik a püspök, a miniszter, az ügyvéd, az orvos, de éppúgy beletartozik a kisiparos, a munkás és a föld- míves is. Látni akartam az alföldi és a dunántúli városokban, vájjon az új magyar életstílus kialakításához mi felvidékiek, kapunk-e fegyvertársakat. Megállapítottam, hogy az országban másutt is él a lelkekben az a szellemiség, amely a mi szellemiségünk, amely a milliós tömegeket jelentő kis emberek sorsán keresztül akarja a vezető emberek pozícióját és életszínvonalát méretezni, nem pedig megfordítva. Saj nos, még nem érezzük ennek a jótékony szellemnek hatását olyan mértékben, amint azt érezni kellene, de örömmel állapíthatom meg, hogy ma már az országnak hatalmas nagy többsége ezt a szellemet hirdeti és kívánja érvényesíteni. Mire fordítanak gondot az igazoló eljárás során? Jaross Andor miniszter azután a speciális felvidéki és rozsnyói problémákkal foglalkozott. Utalt arra, hogy a visszacsatolt területen a közhivatali állások betöltése tekintetében még sok jogos panasz van. Az egyes szakigazgatási ágakban még mindig sok olyan ember húzódik meg, akinek nem volna ott a helye. A magyar közigazgatás megszervezésére a sok feladat gyors megoldása érdekében azonnal be kell tölteni a posztokat és ezért nem volt sok idő annak a kivizsgálására, hogy ki alkalmas és ki nem. Kijelenti azonban, hogy a Felvidéken je lenleg állásban lévők valamennyien esak ideiglenesen vannak állásaikban. Az igazoló eljárás során gondot fordítanak majd arra, hogy elsősorban azokat a felvidéki magyarokat juttassák álláshoz, akik az elmúlt húsz esztendő folyamán egyéni életük és családjuk exisztenciája- nak kockáztatásával mindig bátran tettek hitet magyarságuk mellett. Elsősorban azoknak Juttassanak kenyeret, akik bebizonyították. Hogy magyarok A ma megjelent miniszteri rendelet pontosan szabályozza azokat az előnyöket, amelyeket a felvidéki állások betöltésénél a. felvidéki magyarok számára Áijsfcositaiú kell. A csonkahazai testvéreknek meg kell érteniök a felvidéki magyarságnak ézt a jogos kívánságát. Nem azért mondjuk, hogy a Felvidék a felvidékieké- mintha a nemzettestvéri érzés vonalán aj trianoni határt akarnánk felépíteni, hanem azért, mert az elmúlt húsz év alatt a felvidéki magyarság, amely a félretaszitottak és kiüldözöttek sorsában osztozott, legyengült és ezért erősebb támogatásra szorul. A magánvállalatoknál is sok kívánni való van még. Ne mondják egyes magán- vállalatok, hogy nekik nem fontos u politika, hogy nekik nem fontos, bog* valaki a magyar párt tagja volt-e a eseh megszállás alatt s hogy más is lehet tisztességes magyar ember. A magya* kormány elvárja a magánvállalatoktól is, akár részvénytársaságról, akár egyéni! vállalatokról van szó, hogy elsősorban azoknak juttassanak munkát és kenyeret, akik nehéz körülmények között bebizonyították, hogy mag}'árok mernek , és tudnak lenni. A magánvállalatokat I kérjük, tartsák szem előtt ezt az elvet, da ha szükség iesz rá megfelelő eszközökkel rá is szorítjuk őket erre. A felvidéki magyarság minden előnyéi odaadja megnagyobbodott Hazának Jaross azután rámutatott arra, hogy Rozsnyót, amely a csonka haza legszebb tája, idegenforgalmi gócponttá kell kifejleszteni. Lehetővé kell tenni, hogy a főváros és a többi városok üdülést és nyaralást kereső közönsége pihenésre találhasson Rozsnyó környékén. Miután a város és a megye vezetőségében megvan ennek a tervnek a keresztülviteléhez szükséges jóakarat, az állam idegenforgalmi ténye zőivel együttműködve, meg fogjuk teremteni ennek lehetőségét. Budapest főváros is külön üdülőtelepet szándékozik létesíteni Rozsnyón. Az áldozatos új magyar szellemet akarjuk meggyökereztetni az egész magya« közéletben — fejezte be beszédét Jarosn Andor miniszter. Egységes társadalomra van szükség, amely megbecsüli a kérges, tenyerű munkást és megbecsülteti a kérges tenyerű munkással a szellemi munkát is. A felvidéki magyarság minden erejét odaadja a megnagyobbodott hazának azért, hogy a kialakuló egységes politikai világban olyan magyar erők tömörülhessenek, amelyek azonosak magával a néppel, magával a nemzettel, hogy maga a né fl emelhesse maga fölé azokat a vezetőket, akiket kíván és akik vezetni tudják aa országot. Vitéz Hátz Jenő az áj magyar éleiről A miniszternek hosszantartó lelkes tapssal és éljenzéssel fogadott beszédo után vitéz Rátz Jenő ny. honvédelmi miniszter szólalt fel. Rámutatott arra. hogy a forradalmak után egy maroknyi lelkes csapat Horthy Miklós akkori fővezér vezetése alatt Szegeden új irányt szabott meg a magyar életnek: a keresztény nemzeti irányt. Ezt a szegedi zászlót emelte fi ’ újbó: néhai Gömbös Gyula, amikor a népi, szó ciális, keresztény magyar egységet hir dette. Az ő elgondolásait vitte tovább Darányi Kálmán és korszerű értelemben kiszélesítette vitéz Imrédy Béla. (Nagy taps.) Hogy szükség van új magyar szellemiségre, új magyar életre, az az őszi hónapokban is bebizonyosodnit. Akkor, amikor a nemzetközi válság idején katonáink mindenre készen álltak a határon, otthon a városokban, de különösen Budapestén bizonyos körökben teljes fejvesz- tetség uralkodott. Ennek oka abban keresendő, hogy a fővárosban és sok városunkban olyan szellem terpeszkedett szét, amelyet semmiképpen sem lehet magyar szellemnek nevezni. Ez a zsidó szellem nagyon mélyen beleférkőzött a magyar élet minden megnyilvánulásába, különösen a gazdasági és a szellemi életbe és aláásta a társadalom erejét. Azt kellett tapasztalnunk, hogy a nagyobb városokban a társadalom jó részéből kiveszett a nacionalista öntudat, pedig énéi* kül ma egyetlen állam sem tud fenn* állani. Az egységes magyar nemzeti öntudatot akarjuk újból lángra lobbanta:!!, Fagy átalakulásra vau szüksége a nemzetnek. Az új magyar éle’-t.eD nir.es helye a születési előjognak s meg keli való* sí: a ni a szociális igazság országát. — Ma könnyen osztogatnak földet egyes felelőtlen apostolok — folytatta vitás Rátz Jenő —, de nem gondolják meg, hogy hiába adunk egy darab földet, azzal még nem segítettünk, mert ehhez sok más is kell. — Az új magyar életet — fejezte be beszédét vitéz Rátz Jenő — saját magár: kell megkezdeni- mindenkinek. Vitéz Rátz Jenő beszédét is nagy tetszéssel és tapssal fogadta a gyűlés kö> zönsége. Szilágyi Dezső dr.-nak, a Felvidéki. Egyesült Magyar Párt rozsnyói szervezete elnökének zárószavaival ért véget a gyűlés. Jaross miniszter nyilatkozata egy Hétfői lap tudósításáról Az egyik hétfői lap Jaross Andor miniszter rozsnyói beszédét hézagosait és olyan tendenciával közli, amely igen könnyen kelthet félreértést. Épp ezért Jaross Andor miniszter a következő nyilatkozat közzétételét látta szükségesnek: „Rozsnyói beszédemben, mint általában minden megnyilatkozásomban szintetikus magyar gondolkodásra törekszem cs erre igyekszem a magyar tömegeket is rábírni. Az a mondat, amelyet a hétfői lap feltűnő tipográfiával kiemelt, nem úgy hangzik, hogy „Egy nemzet nem háromezer, vagy ötezer embernek a lelkisége, nem a Nemzeti Kaszinónak a lelkisége, nem néhány nagyon tndós, magasan álló úrnak a saját életformáján keresztül megnyilvánult életszemlélete“. Ez j igy hiányos és nem illeszkedik be beszé- j dem egész gondolatmenetébe. Az, amit Rozsnyón mondottam. helyesen beillesztve beszédem mondatfűzésébe a következőképpen hangzott: ,-A nemzet közvéleménye és lelkisége nemcsak három, vagy ötezer ember lelkisége, nemcsak a Nemzeti Kaszinó lelkisége és nemcsak néhány magasáilásű tudós és politikus lelkiségét jelenti, hanem együttvéve milliós tömegeivel együtt az egész nemzetet.“ SZERKESZTŐSÉG: HOHVÉD-UTCA 10 Telefon: 125—350 it KIADÓHIVATAL Vili., 3ÓZSEF-KÖRUT 5 Telefon: 144—400 r
