Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-28 / 48. szám
1938 FEBRUÁR 38. KEDD TEwrom jfeöfeiRHnaiÄß 3 Nyilvánosságra hozták a magyar—csehszlovák állampolgársági Magyar állampolgároknak tekintik azokat; akik 1928 november 2-ika óta állandóan a visszacsatolt területen laktak — A többiek vissza honosítással szerezhetik meg a magyar állampolgárságot A cseh, szlovák, vagy ruszin nemzetiségű személyek optálási joga A m. kir. minisztérium rendeletet adott ki a Bécsben 1938 november 2 án kelt döntőbírói határozattal Magyar- országnak ítélt terület visszacsatolásával kapcsolatos állampolgársági kérdések szabályozása tárgyában Budapesten 1939 február 18-án kelt magyar-cseh-szlo- vák egyezmény kihirdetése tárgyában. A Bécsben 1938 november 2-án kelt és az 1938:XXXIV. törvénycikkel elfogadott döntőbírói határozat 4. pontja a Magyarországnak ítélt terület vissza- I csatolásával kapcsolatos részletkérdések-1 nek, különösen pedig az állampolgársági és opciós kérdéseknek bizottsági szabályozását írja elő. A döntőbírói határozat e rendelkezése értelmében alakított bizottság a szóban,forgó állampolgársági kérdéseknek szabályozására egyezményben állapodott meg, amelyet a bizottság magyar és cseh-szlovák elnökei — egyrészt Ö Főméltóságától, Magyarország Kormányzójától, másrészt a Cseh-Szlo- vák Köztársaság Elnökétől kapott megI hatalmazás alapján — Budapesten 1939 február 18. napján aláírták. ban, illetve a Karpatska Ukrajina kormányánál Chuston terjesztendő elő. Amennyiben az optáns a Cseh-Szlovák Köztársaság területén kívül lakik, az op- tálást az illetékes cseh-szlovák külképviseleti hatóságnál kell előterjesztenie. b) Az optáns egyidejűleg köteles az opciós nyilatkozat megtételét a lakóhely szerint illetékes magyar közigazgatási hatóságnak (főszolgabírónak, polgármesternek) is bejelenteni. Ha az optáns az opciós nyilatkozat megtételének időpontjában Magyar- ország területén kívül lakik, vagy tartózkodik, ezt a bejelentést az illetékes magyar külképviseleti hatóságnál teszi meg. e) A 18 évesnél idősebb nem cselekvőképtelen: személy az opciós nyilatkozatot a maga nevében teszi meg. d) A férj opciója kiterjed a vele egy űr, élő feleségére és a 18 évesnél fiatalabb törvényes kiskorú gyermekeire. Az anya opciója kiterjed a házasságon kívül szü- letett 18 évesnél fiatalabb gyermekeire is. Az özvegy nő opciója pedig kiterjed & gyámsága alatt álló 18 évesnél fiatalabb gyermekeire. e) A 18 évesnél fiatalabb gyermek és az atyai hatalom, gyámság, vagy gondnokság alatt álló cselekvőképtelen személy nevében az opciós nyilatkozatot törvényes képviselője jogosult megtenni. t) Az .opciónak a jelen cikkben feltűntetett kellékei megítélésére az a nap áz irányadó, amelyen az opció beterjesztetett g) A szabályszerű időben bejelentett opciós nyilatkozatot visszavinni nem lebet A törvényes képviselője által tett opciós nyilatkozatot azonban az opciós határidőn belül visszavonhatja az, aki időközben 18. életévét betöltötte vagy' cselekvőképessé vált h) Azt, hogy az opció feltételei megvannak, az opciós határidő elteltével számított hat hónap alatt a 4. cikk a) pontjának első mondatában feltüntetett csehszlovák hatóságok állapítják meg és határozatukat mind a magyar kormánnyal, mind pedig az érdekelttel további hat hónap alatt közlik. Ha az említett cseh-szlovák hatóságok ezalatt az idő alatt nem nyilatkoznak, aí opciót joghatályosnak kel! tekinteni. i) az opciós nyilatkozatot írásban kell előterjeszteni és annak megtörténtéről as átvevő hatóság az optánsnak igazolványt ad. Az állampolgársági kérdéseket szabályozó egyezmény Mit vihet magával az optáns? Az egyezmény szövege a következő: „Egyezmény a Magyar Királyság és a Cseh-Szlovák Köztársaság között a Bécsben 1938. évi november hó 2-án kelt döntőbírói határozattal Magyarországnak ítélt terület visszacsatolásával kapcsolatos állampolgársági kérdések szabályozása tárgyában. Ö Főméltósága Magyarország Kormányzója és a Cseh-Szlovák Köztársaság Elnöke attól az óhajtól vezéreltetve, hogy a döntőbírói határozattal Magyar- országnak ítélt terület visszacsatolásával kapcsolatos állampolgársági kérdéseket szabályozzák, elhatározták, hogy e célból egyezményt kötnek és méghatalmazot- taikká kinevezték: Ö Főméltósága Magyarország Kor mányzója dr. Tomesányi Kálmán belügyi államtitkár urat és a Cseh-Szlovák Köztársaság Elnöke Micura Márton dr., volt mi- miniszter urat, a bratislavai felsőbíróság elnökét, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kieserélése után a következőkben állapodtak meg: 1. cikk. A Bécsben, 1938. évi november hó 2-án hozott döntőbírói határozat alapján Magyarországhoz visszacsatolt terület lakosai közül 1938. évi november hó 2. napjától kezdődő jogi hatállyal — a trianoni szerződés alapján megszerzett 2. cikk. A Magyarországhoz visszacsatolt területek lakosai közül azok, akik nem felelnek meg az 1. cikkben megállapított kellékeknek, vagy megfelelnek ugyan, azonban annakidején a trianoni szerződés 64. cikke értelmében gyakorolt opció alapján váltak cseh-szlovák állampolgárokká, & cseh-szlovák állampolgárságukat továbbra is megtartják. Ezek a személyek a magyar állampolgárságot esak honosítás, illetőleg visszahonosítás útján szerezhetik meg, illetve szerezhetik vissza, az idevonatkozó magyar jogszabályok alapján. Visszahonosítás útján szerezhetik vissza a magyar állampolgárságot azok a csehszlovák állampolgárságú magyar nemzetiségű egyének is, akik Cseb-Szlovákiából 1938. november 2-ika előtti időben valamely harmadik államba kivándoroltak, amennyiben a trianoni szerződés hatálybalépése időpontjában kétségtelenül magyar állampolgárok voltak és kivándorlásuk előtt a visszacsatolt területen bírtak állandó lakóhellyel. 3. cikk. Az L cikk rendelkezései alá eső cseh, szlovák vagy ruszin nemzetiségű személyeknek jogukban áll a jelen egyezmény hatálybalépésétől számított hat hónap alatt a cseh-szlovák állampolgárság fenntartását igényelni (opció). Az optálás joghatálya 1938. évi novem- hó 2-ávaL következik, be, cseh-szlovák állampolgárságuk egyidejű elvesztése mellett — hatósági intézkedés nélkül visszaszerzik magyar állampolgárságokat azok, akik a trianoni szerződés hatálybalépésének időpontjában az akkor érvényei magyar jogszabályoknak megfelelően kétségtelenül magyar állampolgárok voltak és 1928 november 2-íka óta álalndóan a szó baníorgó területen laknak. Az ily módon magyar állampoigársá gát visszaszerzett férfi állampolgársága feleségére és 24 évesnél fiatalabb törvényes gyermekeire is kiterjed. A házassá gon kívül született 24 évesnél fiatalabb gyermek pedig az anya állampolgárságát követi. A trianoni szerződés hatálybalépésének időpontja után született teljesen árva, vagy apátián árva gyermekekre e cikk alkalmazása szempontjából atyjuknak, ha pedig házasságon kívül születtek, anyjuknak a trianoni szerződés hatálybalépésének időpontjában fennállott magyar állampolgársága az irányadó. Az 1928. évi november hó 2. napja után született árva, — amennyiben szülője a trianoni szerződés következtében vesztette el magyar állampolgárságát — hatósági intézkedés nélkül megszerzi a magyar állampolgárságot, ha születése óta a visszacsatolt területen van állandó lakóhelye. Az opció egyéb feltételei és gyakorlásának módozatai tekintetében a Szerződő Felek az alábbiakban állapodnak meg: a) az opció a Cseh-Szlovák köztársaságban aszerint, hogy az optáns mely országból való, a belügyminisztériumnál Prahában, Szlovákország belügy miniszterin inánál Bratislava5. cikk. A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy az optáns köteles az illetékes cseh-szlovák hatóság által az opció érvényességének elismerése tárgyában hozott határozat kézbesítése napjától vagy ha ily határozat nem hozatott, a 4. cikk h) pontjában említett határidő utolsó napjától számított hat hónap alatt lakóhelyét a Cseh-Szlovák Köztársaság területére áttenni. A C'seh-Szlovák Köztársaság kötelezi magát, hogy az optáns beköltözése elé semmiféle akadályt nem fog gördíteni. Az optáns a Magyar Nemzeti Bank engedélyével, illetve a kérelmére kapott tanúsítvány alapján magával viheti az alább megjelölt ingóságait és értékeit. Kivihetők: az optáns tulajdonát képező lakberendezési tárgyak, a háztartásához tartozó szokásos készletek, személyes használati tárgyak (ruha, fehérnemű és’ hasonlók), a hivatásának gyakorlásához szükséges szerszámok, valamint a tulajdonát alkotó oly értékpapírok, amelyeket a Cseh-Szlovák Köztársaság mai területén lakó, vagy ott székhellyel bíró adós bocsátott ki. A két ország jegybankjai között fennálló mindenkori megállapodás irányadó a tekintetben, hogy az optáns a tulajdonában lévő pengő összegeket átutalhatja-e és milyen módozatok mellett, úgyszintén arra nézve is, hogy a Magyar Nemzeti Bank részéről rendelkezésére bocsátott vagy egyébként még birtokában lévő cseh-szlovák korouaértékekre szóló fizetési eszközöket kivibeti-e és milyen feltételek mellett Aranynak, ezüstnek és platinának (kivéve az ezekből készült szokásos személyi használati tárgyakat az optáns vagyon! viszonyait meg nem haladó mértékben), továbbá oly gyűjteményeknek és műtárgyaknak kivitelére, melyek a magyar* hatóságok megítélése szerint Magyar- ország szempontjából különös, vagy történelmi beccsel bírnak, a Magyar Nemzeti Bank rendszerint nem fog engedélyt adni. Ugyanez áll oly értékpapiroknak, pénznek és pénzhelyettesítő eszközöknek a kivitelére, amelyek nem esnek az előző bekezdések hatálya alá. í..o Ä,-. ^ Egyes különleges esetekben a két. ország illetékes hatóságai egymással, érintkezésbe fognak lépni. A Magyar Nemzeti Bank a kiviteli engedélyeket illetőleg a tanúsítványokat— -amennyiben-a-kivitelhez hozzájárul — kiadja, anélkül, hogy az. optáns a kivinni szándékolt vagyontárgyak el < lenértékét külföldi fizetési eszközökben beszolgáltatná, vagy erre kötelezettséget vállalna. A kiviteli, engedélyeket, illetőleg tanúsítványokat a Magyar Nemzeti Bank a terület szerint illetékes fiókintézetei útján is kiszolgáltathatja. A kivitelre kerülő ingóságok semmi < nemű kiviteli illetékkel, vámmal, vagy díjjal nem terhelhetők. A jelen cikk 3—9 bekezdésében foglalt rendelkezések esak arra az optánsra alkalmazhatók, aki igazolja, hogy a 4. cikk b) pontjában meghatározott bejelentési kötelezettségének eleget tett. 6. cikk. Jelen egyezmény 1939. évi márcins hó 1-én lép hatályba.“ A rendelet az egyezmény hatálybalépésének napján, azaz 1939 március 1-ón lép életbe s végrehajtásával az érdekelt miniszterek bízatnak meg. . Darányi Kálmán — Kunszentmildós díszpolgára Kúnszcntmiklós község küldöttségé hétfőn adta át Darányi Kálmán volt miniszterelnöknek, a képviselőház elnökének a község díszpolgári oklevélét. Darányi Kálmán, a képviselőház elnöke meghatottan mondott köszönetét a megtiszteltetésért. Darányi Kálmán ezután a képviselőházban ebéden látta vendégül a küldöttség tagjait és a többi megjelenteket. Az ebéd során több felköszöütő hangzott el. Darányi Kálmán, a képviselőház elnöke köszönetét mondott az üdvözlő szavakért. — Most divat — folytatta — sokat beszélni az asszimilációról és a disszimilá- cióról. Ha visszagondolunk arra, amikor hétszáz esztendővel ezelőtt rokonaink, a kunok, ide Magyarország területére jöt tek, tulajdonképen az asszimilációnak nagy ünnepét üljük, amikor most a kunok ittartózkodásának hétszázéves jubileumát ünnepeljük, de egyúttal fényes példa arra az ország más részének is, hogy a kunság is mennyire fel tudja szívni magába mindazokat, akik máshonnan, más földről kerültek közéje. Olcsó társasutazások ” Amerikába a newyarkl világkiállításra I. SZ. UT JULIUS 6 III. SZ. UT JULIUS 14 II. SZ. UT JULIUS 13 IV. SZ. UT SZEPT 4 Oda-visszautazás és 6 napos ellátás Newyorkba: 1.084.- P Kirándulási lehetőségek Amerika nagyobb varasaiba és Kanadába. Részletes és kimerítő prospektusért forduljon FELVIDÉKI HAGVAR HÍRLAP utazási irodája Vili., József-körut 5. T. 14-44-00 Honosítás, visszahonosítás, optálás 4. cikk.
