Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-01 / 26. szám
1139 FEBRUÁR L SZERDA és különösen jólesik Belgrádban, hogy Hitler Jugoszláviáról, mint baráti hatalomról emlékezett meg. Mértékadó jugoszláv körökben megállapítják, hogy a beszéd az Olaszországgal való sorsközösség tanuságtétele volt és minden kétséget kizáróan bebizonyította Hitler becsületes békeszeretetét. BRÜSSZEL: Egy 80 milliós népnek szüksége van gyarmatokra Brüsszel, január 31. A lapok Hitler vezér és kancellár beszédéből már a késő esti órákban részletekét közöltek. Á Ving/ieme Siecle kiemeli a beszédnek azt az állítását, hogy Németország az Olaszország elleni esetleges háborúban teljesen barátja oldalán áll. Végül a lap megjegyzi, hogy Hitler vezér egész sor bizonyítékot hozott fel arra, hogy egy 80 milliós népnek szüksége van gyarmatokra. Horthy Miklós kormányzó, Mussolini, Imrédy Béla és Franco üdvözletei Berlin, január 31. Hitler birodalmi vezér és kancellár a nemzeti felemelkedés évfordulója alkalmából Franco táborifoktól, .Horthy Mikló« kormányzótól és Imrédy Béla miniszterelnöktől üdvözlő táviratot kapott. Ä Duóé a nemzeti szocialista évforduló alkalmából táviratot küldött Hitler Adolf vezér és birodalmi kancellárnak. A távirat a többi között így szól: Benső szükséget érzem, hogy önnek legszivélyesebb és bajtársias sze- rencsekívánataimat fejezzem ki. Ezek abból az őszinte és mély barátság ból erednek, amelyek a két népet a tengely révén szilárd kötelékben egyesítik a jelenben és a jövőre. Hitler kancellár választávirata a többi között így szól: Szerencsekivána- tait, mint a népeinket átható együvétar- tozás és barátság érzelmeinek új jelét különös öremmel és megelégedéssel fogadtam. ►**-<*< Kétszer meg akarta ölni magát, végül feleségét szúrta agyon a kétségbeesett fűszer kereskedő 99 Megpillantottam a konyhakést, felkaptam, s azzal szúrni kezdtem.. Krayzell Miklós dr. törvényszéki tanácselnök vezetésével ma tartott tárgyalást a budapesti büntetőtörvényszék Papp Dénes fűszerkereskedő bűnügyében, akit a királyi ügyészség házastárson erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés ab Európa legötletesebb, legjobb és.legfrisscbb rejtvényujságja Egész heti kitűnő szórakozás! Óriási rejtvény verseny, pazar díjazás. Értékes heti jutalmak! Megjelelt laiifei pillékén! Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IX, ÜHői-űt 11. ex. ét bűntettével vádolt meg. A vád szerint múlt év november 7-én reggel Papp Dénes amiatti erős felháborodásában, hogy felesége öt kiutasította a lakásból és kilátásba helyezte, hogy oda. barátját fogja beköltöztetni: több késszúrással megölte feleségét. — Elismerem a bűnösségemet, — mondotta a letartóztatásban lévő vádlott. — 1312. évben kötöttünk házasságot, de alig egy év után feleségem elhagyott. Négy hónap múlva visszaköltözött a lakásomba. Amikor kitört a háború, Uadba- vonultam és feleségem mint více- házmesternő tartotta fenn magát. Amikor visszatértem a háborúból, Erdélybe költöztünk, de rövid idő múlva ismét Pestre jöttünk vissza. Itt mint piaci árusok dolgoztunk szorgalmasan és szép eredménnyel, úgyhogy egy kis házat is sikerült vásárolnunk. Sajnos, a feleségem megismerkedett egy kőművesmesterrel és attól kezdve teljesen megváltozott, Én csak múlt év tavaszán értesültem arról, hogy milyen életet folytat, kérdőre vontam, nem tagadott semmit, Mivel a háztartást is elhanyagolta, többszöri szemrehányásomra állandó volt közöttünk a veszekedés és ilyenkor nyersen kijelentette: „Ha nem tetszik, nézd meg a Duna fenekét — Annyira el voltam keseredve — folytatta vallomását a vádlott —, hogy két ízben is öngyilkosságot kíséreltem meg. Először felakasztottam magam udvarunkon, de észrevették és levágtak. Utána egy katonaismerősöm revolverével akartam inagam agyonlőni, de nem ismertem a fegyv.er szerkezetét és így ez a tervem se sikerült. Valósággal idegös. eroppanásban szenvedtem, nem bírtam a szégyent, ehhez még hozzájárult az az aggodalom, hogy mulatozó, könnyelmű feleségem megtakarított pénzünket elherdálja és anyagilag tönkremegyünk. Az esetet megelőző este kijelentette, hogy barátjával mulatni megy, mert „élni akar, most tudja csak, hogy mi az az élet". Reggel fél hat órakor jött haza, ruhástól lefeküdt az ágyra. Éuszemrehá- nyást tettem neki, de megint csak durva elutasításiban volt iésm Elöntött a* indulat és magam sem tudom hogyan, az ágyunk mellett lévő asztalkán megpillantottam a konyhakést, felkaptam és ‘ azzal szúrni kezdtem. Hogy hányszor, azt magam sem tudom... Nagyon bántam, amit tettem. Nem akartam a feleségemet megölni... Vitray Antal dr. törvényszéki orvos szakértő adta ezután elő véleményét, majd az elnök a tanuk kihallgatásának tartamára zárt tárgyalást rendelt el. ítéletében a törvényszék bűnösnek mondotta ki Papp Dénest házastárson erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében és ezért egyévi börtönre ítélte el. Az indokolás szerint a feleség kihívó magatartása váltotta ki a vádlottból azt az erős lelki felindulást, amely aztán a bűncselekmény elkövetéséhez vezetett. A vádlott megnyugodott az ítéletben és összekulcsolt kezekkel kiáltotta: — Bocsásson meg nékem az Úristen bűnömért! Lontay Ervin dr. királyi ügyész súlyosbításért fellebbezést jelentett be. A felvidéki ipari érdekeltségek számíthatnak arra, hagy szerzett Jogaikat tiszteletben tartják A felvidéki ipartestületek és grémiumok nagyfontos- ságú kassai értekezlete Kassa, január 31. A kassai Kereskedelmi és Iparkamara nagy érdeklődés mellett rendezte meg a felvidéki ipartestületek és grémiumok értekezletét. Huszonhat ipar- testület és grémium képviseltette magát az értekezleten Beregszásztól Vágsellyéig. Az értekezleten képviseltette magát a kereskedelmi és iparügyi minisztérium, a felvidéki minisztérium, a budapesti Iparkamara s a debreceni Iparkamara. Az értekezleten Sipos Aladár dr. kamarai főtitkár elnökölt. A megjelenteket üdvözölve, kiemelte, hogy az értekezlet napirendjén a magyar ipari közigazgatás életbeléptetésével előállott kérdések, valamint a felvidéki ipar társulatok és a grémiumok további működésének és át- .^zerygzéséngk ké^é||i szerepelnek. r A „musáác bá^-..fe^ÍKazgatással,,kapcsolatos kérdésekről Harsányt Imre dr., debreceni kamarai titkár tartott előadást. Sipos Aladár dr. rámutatott annak szükségére, hogy átmeneti rendszabályokkal tegyék lehetővé zökkenők és nehézségek áthidalását, amelyek az ipartársulatok hirtelen átváltoztatásával, ipartestülejekké való átalakításával, illetve a grémiumok és a szakipartársulatok azonnali megszüntetésével előállhatnának. Ivánfy Géza komáromi grémiumi kiküldött'ismertette az ipartárgú- latok szerepét a cseh-szlovák uralom alatt. Bainlner Ottó dr., iparügyi minisztériumi titkár a magyar ipártörvény életbeléptetésével kapcsolatosan szolgált felvilágosítással. A felvidéki ipari ér4 dekeltségek számíthatnak arra — mondotta —, hogy szerzett jogaikat tiszteletben tartják. Az értekezlet befejezésül a következő határozatot fogadta el: X Kérik annak a rendeletnek sürgős kiadását, amely a magyar iparjogszabályok és az 1938 november 2-án érvényben, volt jogszabályok közötti különbséget kiegyenlíti. 2. Az iparos- és kereskedelmi társulatok gazdasági, szociális’ és1 kulturális érdekeinek megvédése szempontjából szükségesnek tartják a bevált érdekképviseletek fenntartását3. A felvidéki ipartársulatok és a grémiumok, valamint szakipartársulatok: különleges kérdései szükségessé teszik az egymásközti kapcsolatok fenntartását ezekben a kérdésekben; az adott viszonyok között a kassai kereskedelmi és iparkamarát tekintik a feladat ellátására hivatott szervezetnek■ A HONS és a második zsidótörvény A HONSz országos választmánya a közelmúltban foglalkozott a második zsidójavaslattal és ugyanazt az álláspontot foglalta el, amelyet az első zsidótörvényjavaslat tárgyalásakor képviselt. Eszerint a kedvezményezettek rangsorát a rokkanttörvény értelmében kell felállítani és így a zsidó hadigondozottakat első helyen kell felvenni a kedvezményezettek sorába, ami a HONSz állásfoglalása szerint — nem zsidóvédelem, hanem nemzetvédelmi feladat: a háborús áldozat igazságos és lényegbe vágó értékelése. A sorrend tehát minden néven nevezendő kedvezmény biztosításánál a következő legyen: 1. vitéz hadirokkant, 2. hadirokkant, 3. vitéz, 4. frontharcos. Az egyedüli bizonyító okmány pedig —szemben egyes hangokkal — a hadigondozási igazolvány lehet csak, amelyet ismételt alapos felülvizsgálat után-a Hadigondozó Bizottságok javaslata alapján állítanak ki az elöljáróságok. A földreform törvényjavaslat tárgyalása során a HONSz arra törekszik, hogy a juttatásoknál a tűzharcos törvényben foglalt rendelkezések legyenek az irányadók és elsősorban a hadirokkantak és hadiözvegyek, valamint fiúi leszármazók számára biztosítsák a kedvezményeket. A honvédelmi törvény képviselőházi tárgyalása során a kormány felhatalmazást nyert arra, hogy a rokkanttörvényt rendeleti úton is módosíthassa a hadi- gondozottak javára és előnyére. A hadirokkantak, hadiözvegyek és hadi-1 árvák egyik régi vágya a „Hadirokkantak Háza“ a megvalósulás állapotába lépett. A HONSz a munkákra március 1-én kívánja kibocsátani a pályázati felhívást és április 1-én az építkezést minden körülmények között megkezdi. A nemes célra ezideig a hadigondozottak több mint 10.000 pengőt adtak össze, továbbá 10-000 pengőt a minisztérium és a társadalom juttatott, míg 20.000 pengő értéket a HONSz egy öröksége képvisel. 150 000 pengő építkezési kölcsönt sikerült biztosítani, még így is azonban mintegy 100.000 pengő hiány mutatkozik és ezt az összeget a HONSz gyűjtési akció útján, elsősorban az építkezési anyag nagyvállalatoknál óhajtja előteremteni. A Felvidékkel a HONSz kötelékébe több mint tízezer hadigondozott tért vissza és a magyar hadigondozottak mégnövekedett létszáma, de nemzetvédelmi és hazafias szempontok is azt követelik, hogy úgy, mint a többi hadviselt államokban, Magyarországon is álljon a hadirokkantak háza. SZERKESZTŐSÉG:
