Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-24 / 45. szám

IÍ3S FEBRUÁR 24. PÉNTEK ítctideKi .M&C&ARH íRMR Losonc, előtt Hossnú idő óta szombaton, újból a Fel­vidékhez fog szólni Jaross Andor, a Fel­vidék minisztere. Utolsó,nagy felvidéki beszéde Komáromban hangzott el, azóta az óhaza városaiban hirdette eszményein­ket s büszkén vettük tudomásul, hogy mindenütt minden eddigi méretet felül­múló hihetetlen nagy tömegek esküdtek ta&fct és rajta keresztül a haladó népi na­cionalizmust és szociális reformokat sür­gető magyar Felvidéknek fegyvertársi hűséget. Ennek kapcsán meg kell említe­nünk, hogy voltak olyanok, akik úgy vé­lekedtek, . hogy talán a Felvidék szem­pontjából jobb lett volna, ha Jaross Debrecen, Pécs, Nagykőrös és Békés­csaba meglátogatása helyett inkább a Felvidék városait látogatta volna. Ez a ■nézet azonban téves. Ellenkezőleg, ép­pen sürgős szükség volt a magyarországi közvélemény fölvilágosítására. Jaross ivem azért járta, az óhazai városokat, hogy ott [szónoki babérokat szerezzen tő­lünk. távoleső, vagy számunkra esetleg teljesen közömbös célok szolgálatában, hanem éppen ellenkezőleg szövetségese­ket keresett •'a felvidéki mozgalom szá­mára. A leghatalmasabb szövetségest: a mcygyar népei. Mert Jaross hatása nem a, felső tízezrek és nem a klubok és ka. színák körében tapasztalható, hanem a népben, a kisgazdák, zsellérek, kubiko­sok, a kishivatalnokok, a kisemberek kö­rében. A társadalmi intrikáknak, szemé lyi féltékenységnek kitett fővárosi kö­zéposztályban olyan rosszakaratú ellen szénv jelentkezett a Felvidék igényeivel szemben, hogy ennek ellensúlyozására egyenesen parancsoló szükség a nép leg­szélesebb rétegeire való apellalás. Mert rőt- -utóbbi hetekben hihetetlen méretek­ben megsokasodott azoknak a száma, akik bizalmatlanok, sőt -testvérietlenek a Fel­vidék irányában. Ilyen az egész mostani ellenzék és annak egész uszálya. Kezdve Bethlen és Sztranyavszky reakciós füg­getlenségi pártján, folytatva a velünk szemben bizalmatlan kisgazda párton, a fővárosi demokratákon egészen a szo­ciáldemokratákig bezárólag. Ezek mond­ták ki azt a gőgös szállóigét, hogy „nem Magyarországot csatolták a Felvidékhez, hanem a Felvidéket csatolták Magyar országhoz“. Ezek mondották „Benes-szel lemnek“, hogy a felvidékiek ragaszkod­nak bizonyos érvényben levő szociális és politikai jogukhoz, helytelenítik, hogy nálunk egy tollvonással nem töröltek el mindert csehszlovákiai törvényt és ér­vénybe nem léptették az összes magyar­országi törvényeket, fájlalják, hogy nem vezették be mindjárt a Felvidéken a vi­rilista vármegyei rendszert, -hibáztatják, hogy ránk ki nem terjesztették azonnal a magyarországi választási törvényt, amely a szavazati jogot nem három havi, hanem hatévi egyhelybenlakáshoz köti s a harminc éven aluli nőktől és 26 éven aluli férfiaktól általában megtagadja a választási jogot. Ezek még a felvidéki minisztérium megszüntetését is követel­ték. Ezek nem tudják megérteni, miféle kívánnivalója lehet egy felvidékinek azon felül, hogy hazakerült, nem értik, ftpgy a felvidéki egymillió ember ezen félül még azt is kívánja, hogy az állam minden közkedvezményében, tehát első­sorban a közhivatali és közalkalmazotti állásokban pontosan egytized arányban Részesüljön, más szóval, hogy az'állam­ban minden tizedik hely egy felvidékit illet meg. Ezek a politikáé, frakciók pre- •potenciának mondják, ha. egy felvidéki « tízszázalékos arányos részesedés kere­ten belül öntudatosan ragaszkodik a „Félvidék a felvidékieké“ élvhez, amelyet a. visszacsatolás napjaiban éppen Teleki Pál, Magyarország mai miniszterelnöke mondott ki, Különféle okból nem szeret­nek, bennünket. Egyesek — a konzervatí­vak és feudálisok — azért neheztelnek ránk, mert támogatjuk a kormány re­formpolitikáját, főleg a földreformot, mások — a kisgazdapártiak —- azért, mert nem ismerjük el ás osztály tagozódás és az osztálypártok jogosultságát, a harma­dik csoport — á zsidókhoz közelálló libe­rálisok és zsidó demokraták — azért bő­szek ránk, mert pártunk támogatja, és megszavazza a zsidótövényt, az utolsó csoport, — a szociáldemokraták — azért esküdtek ellenünk bosszút, mert a nem­zetközi jellegű és osztályharcot hirdető pártok föloszlalását. követeljük, Ez a ve­gyes társaság minden egymásközti belső érdekellentéte ellenére egységes a felvi­déki Egyesült Magyar Párt eszményei elleni áskálódásban s az óhazai köz véle ményt céltudatos propagandával elle­nünk hangol jók, Ezt az ellenséges propa­gandát ellensúlyozta Jaross, amikor lán­goló szavával százezreket hódított meg a reformmozgalomnak. Most Losoncon újból a Felvidékhez fog szólni. Egy olyan várost látogat meg, amely valaha virágzó gyárváros, gazdag mezőgazdasági piac és pezsgőéletű ke­reskedelmi központ volt s a trianoni ha­tármegvonás a déli vidékétől, a bécsi habórdónHés pedig - as északi környékétől fosztotta meg. Ez a lakosság a fölszaba­dulás öröme mellett elsősorban a gazda­sági átszervezés gondjait kapta meg. A Felvidék egész népe megtanult húsz év alatt tűrni és várni, hősi lélekkel és ki­tartással, zokszó nélkül viseli most is az átmeneti üzlettelenség és munkahiány megpróbáltatásait. Nem süllyed oda, hogy a mai gazdasági helyzetet a négr hónap előttivel hasonlítsa össze, mert ez irreális és nemzetietlen összehasonlítás lenne, hiszen a gazdasági bekapcsolódás olyan kezdőfokán van még, amely csak a határterületeknek Csehszlovákiához való csatoltatása utáni első hónapok gaz­dasági viszonyaival vethető egybe. És arra a gazdasági csődre, amely e terüle­teket a. cseh pénzbeváltás, a gyárak azonnali megállítása után, a borzalmas közlekedési viszonyok Időzött teljes két­ségbeesésbe, a kommunizmus hullámaiba sodorta. Akkor tíz és tízezer egzisztencia ment tönkre, több mint százezer magyar volt kénytelen koldusbotot venni a ke­zébe és kivándorolni. Most összehason­líthatatlanul jobb a helyzet és csak emel­kedésre van kilátásunk, Rövidesen le­győzzük az átmeneti nehézségeket, új gyárak, új ipari és kereskedelmi vállala­tok épülnek a húsz év alatt lezüllésztett gyárak romjain s a demarkációs vonal helyett rövidesen megvonják az új or­szághatárt, amelyen át megindulhat a normális kereskedelmi árucsere. Ha húsz év alatt Szlovákia és Kárpátalja gazda­sági piac dolgában Magyarországra volt utalva, akkor a bécsi határmegállapítás óta. százszorosán jobban van ránkutalva. Különösen Kárpátalja, hiszen egyetlen­egy vasútvonala sincs Prága és a nyu­gati piacok felé, még Prágának is Ma­gyarországon át kell szállítania. De 'most a két kárpáti ország már nemcsak kivi­tel dolgában, hanem behozatal tekinteté­ben is fokozottabb mértékben van rá­utalva Magyarországra. Földrajzi kulcs- helyzetünk megerősödött s e helyzetjavu­lás előbb-utóbb meghozza majd gazda­sági gyümölcseit. A jobb gazdasági helyzet előnyeit éppen a visszacsatolt és a visszacsatolás miatt gazdasági nehéz scgekkel küzdő Felvidék fogja, élvezni. Szlovákia éléskamrája a Csallóköz és a Kisalföld, Gömör, a Bodrog-köz, Ruszin­föld éléskamrája pedig a Tiszá-vidék termő rónasága volt. Az éléskamra Ma­gyarországhoz került. Az éléskamra ter­ményeire azonban a megmaradt Szlovák­országnak és Kárpátoroszföldnek to­vábbra is szüksége ' van, a cserekereske­delem előbb-utóbb meg fóg indulni. Ez mér csak rövid idő kérdése. > Jaross Andornak éppen a gazdasági perspektívák kapcsán bizonyára fontos mondanivalói lesznek a Felvidék szá­mára s bizonyára éppen, e,gazdasági szempontok miatt viszi magával a legil­letékesebb magyar szakembert: Magyar- ország kereskedelmi miniszterét az lpoly- medence egykori fontos, gazdasági gó­cába, amely a fölszabadulás nyomán új­ból reméli a régi jólét visszatérését. Az a józan, takarékos, szorgalmas, munkás felvidéki szellem, amely e vidék népének sajátja, biztos alap, arra föl lehet épí­teni a jobb jövőt. De a nagy elesettség után, amelyet a cseh uralom ipareUenes gazdasági diktatúrája okozott, a vidék a- maga erejéből nem térhet magához, ha­nem szüksége van az egész ország foko­zottabb támogatására. Ezt nem önző helyi érdekből, hanem egyetemes nemzeti érdekből is igényelheti. A határvárósok környéke ma magyar vidék. A környék szlovák része a határon . túlra esik. A határvárosok ipari és kereskedelmi élé­tének javulása új munkaalkalmakat hoz, a. munkaalkalmak emelkedése majd á vi­déki magyar lakosság beszivárgását ered­ményezi. így a városok természetes úton ismét visszanyerik százszázalékos ma­gyar jellegüket s a határvidéket a leg­biztosabb érődöv: a magyar nép élő érc­fala fogja biztosítani észak felé. Ilyen elképzelésekkel és reményekkel várja az északi határvidék népe a ma­gyar korjnány két követét. Reménnyel és bizalommal várja őket. Révay István gróf az Egyesült Magyar Párt kassai kerületének titkáraival tárgyalt a további szervezés munkálatairól Kassa, február 23. Az Egyesült Magyar Párt országos ügyvezető elnökének, gróf Révay stvárinak.és Rozsinszky László or­szágos pártigazgatónak s&ertlai program­ján a kassai kerület összes titkárainak bevonásával tartott titkári értekezlet szerepelt. A titkári értekezleten az ösz- szes parttisztviselők megjelentek, akik­nek névében először Grúsetzky Ferenc főtitkár üdvözölte az országos ügyvezető elnököt és pártigazgatót, kijelentette, hogy amint a magyarság érdekében küz­döttek vállvetve a hosszú cseh uralom alatt, ugyanúgy- fognak most is az Egye­sült Magyar Párt célkitűzései érdekében dolgozni s ugyanolyan : lelkiismeretesség­gel fogják elvégezni feladatukat, mint ahogy azt eddig tették. Majd Fejes Já­nos, a kassai munkásbiztosító igazga­tója, a párt régi tisztviselői nevében üd­vözölte a pártvezetőket' és kijelentette, hogy mindig az Egyesült Magyar Párt tagjainak tartják magukat s annak érde­kében sohasem szűnnek meg közremun­kálkodni. Révay István gróf, országos ügyvezető elnök, hálás szavakkal köszönte meg az üdvözléseket e örömének adott kifeje­zést, hogy a munkában mindenki igyek­szik kivenni a részét, amiből arra lehet következtetni, hogy az Egyesült Magyar Párt további fejlődésnek, virágzásnak néz elébe. Tolmácsolta a titkárok előtt Jaross Andor miniszter és a régi ügyvezető elnök gróf Esterházy János üdvöz­letét, akik sohasem szűntek meg megbecsülni és-értékelni a titkárok igen. nehéz és sú­lyos történelmi időkben végzett nagy feladatát. A továbbiakban Révay Ist­ván gróf elnök hangsúlyozta, hogy a tit­károk között: a bensőséges magyar test­véri viszonyt fogja. ápolni, mert tudja jól, hogy csak. azokkal a katonákkal le­het nagy. eredményekét kiharcolni, akik a parancsnokukkal jó viszonyban van- uak, ismerik gondolataikat és céljaikat. Rozsinszky László országos pártigaz­I gató vázolta az új pártszervezetek beosz­tását. mely a közigazgatási beosztáshoz fog idomulni. .4 megyei' rendszer élén a kerületi pártigazgató áll. Kassán, il­letve Abauj-Torna vármegyében a páFt- igazgató Wirth Gyula, az Egyesült Ma­gyar Pártnak megalakulása óta kiváló « mindenütt ismert szaktekintélye. Kas fiához, mint. központhoz, hozzá fog tar­tozni a kassai járás,, szepsi járás és a ■királyHelmed, járás, niíg a rozsnyói já­rás Rimaszombathoz, a nagy kapósi járás az ungvári központhoz nyer beosztást. Az egyes járások helyzetéről az ottani titkárok adtak részletes tájékoztatót. Schopp Béla rozsnyói titkár javasolja, hogy Rozsnyón építsék ki a szakszerveze­tet, hogy a munkásság beszervezése így nagyobb lendületet vegyen. Kéri, hogy a párt munkanélküli tóbora érdekében az illetékes vállalatoknál te­gyék meg a szükséges lépéseket alkal­maztatásuk iránt. A szepsi járás helyze­téről Sinály Béla titkár adott felvilágo­sításokat. A királyhclmeci járás részé­ről Szopkó Imre titkár számolt be. Eb­ben a járásban az Egyesült Magyar Part a cseh uralom utolsó éveiben igen, nagy eredményeket ért el. A kassai vés a zemp­léni járásokról Bánhidy Arisztid nyúj­tott részletes felvilágosítást. A kassái kerületi főtitkárság munka­köréről Grúsetzky Ferenc főtitkár adott mindenre kiterjedő jelentést. A pártiro­dának nemcsak a kassai párthívek ügyes-bajos dolgait kell elvégeznie, ha­nem idejönnek a vidékről is igen nagy számban, a belügyminiszteri rendelet alapján a párti roda végzi a nernzet- hüségi nyilatkozatok kiállítását is. A munka a jövőben sem fog csökkenni, azért javasolja, hogy az alkalmazottak létszámát Kassán ne. csökkentsék. Révay István gróf országos ügyy. el­nök ' ígéretet tett, hogy úgy Kassára, mint az egyes járások községeibe a párt­igazgatóval együtt gyakrabban fog el­látogatni. Tervbevették, hogy a közel­jövőben törvényhozók látogassák meg a helyi szervezeteket.'- A pártsajtó ügye is rendezést nyer s mindenki saját nevére fogja megkapni a párt hivatalos lapját. Ezután is rendszered tea! -fogják * / Perzsa szón. béfe' sszentandiási ma^urpeaeáj léginagasabb árban v<é3zeS:. Kagí Budapest, Kossá® L&j$s#rc:­5 ráíizetéceat csőrének ndevntAsfájf» cstayegei Ivásra jö^i. Klein ödite g b ő\y o g fi z 1 o i. panasznapok megtartását és a titiTif- rok kiszállásait. Oda5 foguük hátúi, hogy az' új vezetősé­gek választásainál az erre mindenben megérdemelt if jú . generációt 'bevonják, mert szükség van a, fiatalság lertditletétc és erősebb tempójú jnunkájárá. A mi- nisztériümókbán (Személyesen . fognák él- járni, hogy a cseh uralom alatt gerince­sen a magyarság mellett kitartott mun­kanélküliek az állások betöltésénél első sorban jöjjenek számításba. .Ne gondolja senkisem, hogy a párt ve­zetői a régi derék harcosokról megfeléa- keznek. A keresztény szakszervezet működésé­ről-Keald Kálmán, Wengrin Sándor szá­molt be és a továbbiakra: uézye egy mindenre kitér jeszkedő’ memorandumai; nyújtottak át Révay István gróf ; elnök­nek. Jaross és Kunder miniszterek a Magyar Párt losonci gyűlésének szónokai Losonc, február.21. A felvidéki Egye- sült Magy ar Párt. február 19-én készült megrendezni nagyszabású politikai gyű lését Losoncon, azonban ezt a közbejött kormányválság miatt elhalasztották. A vezetőség most úgy határozott, hogy a gyűlést február 25-én, szombaton meg­tartják. A gyűlésen megjelenik és beszé­det mond Jaross Andor felvidéki é» Kun de r Antal iparügyi és kereskede­lemügyi miniszter, akiknek politikai és gazdasági jelentőségű megnyilatkozásait nagy érdeklődéssel várja a nógrádi ma­gyarság. Befejezés előtt a konklávé előkészületei Róma, február 23. A konklávé előké­szítő munkálatai már befejezésükhöz kö­zelednek. A- bíborosok .celláinak több mint fele elkészült már :és megtörtént a Szent- Da- mazus nagy kapujának megfelelő átalg kítása. is. Különösen- nagy munkát .-.vé­geztek a iS’i.rtns-kápdlnábán, amblynfh padlózatát- felemelték és most már csdk a téréin feldíszítése van hátra. A bejárattól balra helyezték, el azt az aluminiummal burkolt nagy vaskályhát. amelyből felszáll majd a pápaválasztás eredményét jelző füst. A kályhaeső tíz méteres kéményben végződik és így messziről is “lehet majd: látni, bogy a Vatikánból fehér vagy. sürfs, gomölygó füst szall-e fel. > • Harminc taggal kiegészítik Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságát Az anyaországhoz -visszacsatolt felvi­déki területek közigazgatásáról szóló rendelet értelmében Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságát, a., felszaba­dult községek lakosságának képviselet címén .30 új taggal kell kiegészíteni. A felvidéki tagok egy részét a-főispáit hívja be, másik részüket a főispán ja« vaalata alapján a beliigyminisztéi' ne­vezi ki. Fáy István főispán most intéz* kedett 16 felvidéki bizottsági tág behí­vása iránt, akiknek névsora a követ­kező: Szklár János g. kát-h. plébános 'Kis* dobra, Kócska János ‘földműves Bély, Kiss László ügyvéd Királyhelmec, Laval Endre földműves Nagykövesd, ffj. Bankó József földműves Királyhelmec, Dodek Jenő r. kíth. plébános Bély, Virágh Béla ref. esperes, országgyűlési képviselő, Királyhelmec, Szmrccsányi Vidor ügyi véd Kife/J.yhclmcc, Czi'gányí György földbirtokos Bély, Csontos Kálmán 'föld­műves Nagygércs, Incziger György r, katb. plébános Céhei ‘Bán Imre gazdál­kodó Mihályi, Janféovszky Mihály gaz­dálkodó Bárány, Vargofcsik Sándor ta­nító Nagykázmér, Syitánics János gaz­dálkodó Bodsásújlnk és Ferik Mihály gazdálkodó Barattes. A további 14 bizottsági tag kinevezésé­ről a; belügyminiszter a napokban intés« kedik, ......... *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom