Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-04 / 28. szám

19» FEBRUAR 4. SZOMBAT TEbVIDEKl i'iA.UYÄRaikM2 £ Vay László báró államtitkár hatalmas szótöbbséggel győzött Bihavnagy bafómban Eredménytelenül végződött az ellenzéki jelöltek minden próbálkozása Biharnagyba,jóm, február 3. Csütörtö­kön tartották meg . a biharnagybajomi kerületben a képviselőválasztást, ame­lyen Vay László báró miniszterelnökségi államtitkár volt a kormánypárt hivatalos jelöltje. Fellépett vele szemben a hun- garistapárti Csuka Lajos és a függet­len kisgazdapárti Albrecht Ferenc. Reggel nyolc órakor kezdődött meg a szavazás és egy óra múlva már óriási többséggel vezetett Vay államtitkár: 1071 szava­zata volt, Csuka 94 és Albrecht 53 szavazatával szemben. Amikor az ellenzéki pártok már látták, hogy reménytelen a helyzetük, a hunga­rista nyilasok, szembehelyezkedve a tör­vény rendelkezéseivel, agitáeiós beszéde­ket tartottak, úgy hogy ezzel kiprovokál­ták a csendőrség közbelépését. A karha­talomnak kellett feloszlatnia a tüntető ■nyilas csoportokat. Végre, amikor már semmi sem sikerült az ellenzéki jelöltek­nek, igyekeztek úgy feltüntetni a hely­zetet, mintha „visszavonulták volna a szavazástól és leállították volna „töme­geiket“. Budapest, február 3. A biharnagy- bajomi választásokkal kapcsolatban né hány lapban egészen fantasztikusnak látszó és hihetetlen rémregények láttak nap­világot, amelyeknek az volt a leplezetlen céljuk, hogy a népakaratnak Vay László báró győztes mellett történt megnyilatkozá­sát alkotmányellenesnek tüntessék fel. A bukott pártok úgy szeretnék feltün­tetni az államtitkár átütő győzelmét, mintha azt csupán az ellenzéknek a sza­vazástól való tartózkodásával érte volna el. Mértékadó helyről szerzett informá ciónk szerint a választás izgalmakban bővelkedő délutánján, amikor már minden kétséget ki­záróan meg lehetett állapítani azt, hogy a Vay László báró mellett meg­nyilatkozott tömeg szavazataival valósággal elsöpörte a kisgazdapárt és a nemzeti szocialista párt minden reményét, a két ellenzéki jelölt, hogy a csúfos vereséget párthíveik előtt szépíthesse, Hubay Kálmánnal együtt Most Jelent meg a Vitézi Rend Zrínyi Csoport kiadásában I VITÉZ NAGY-MEGYERI NAGY KAROLY ny. altábornagy: A MAGYARSÁG FEGYVERBEN A magyar vitézség és a magyar katona története a világháborúban. 254 oldal, 31 térképvázlat. — A had­színterek magyír vonatkozású esemé­nyei időrendi sorrendben. Az esemé­nyekhez fűzött példák drámai erővel illusztrálják a magyar katona törzs­erényeit, melyek páratlan képességek­kel felruházva, páratlanul álló hősi példákra képesítik a magyar fajt. Ezt r könyvet el kell olvasni minden­kinek! A világháború magyar hősei­nek éppen úgy, mint azoknak, akikre a jövőben vár a kötelességteljesités feladata. A nemzetnevelés, ifjúságunk új, faji értékeinket megbecsülő és termelő ér­tékké változtató nevelésének nyújt ez a könyv történelmi példákra épült szi­lárd alapot. ÁRA: P 4.­MEGRENDELHETŐ: STÁDIUM KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT- uál, Budapest, VI., Kózsa-utca 111. szám. A biharnagybajomi választókerületben délután 5 óra után fejeződtek be a sza­vazások. A végeredmény .a következő: Vay László báró (nemzeti egység # pártja) 5964. Csuka Lajos (hungarista párt) 1377 Albrecht Ferenc (függ. kisgazda- párt) 818. Ezek szerint a biharnagybajomi vá­lasztókerület abszolút többséggel . meg­választott képviselője Vay László báró államtitkár lett. Este ünnepélyes kere­tek között adták át Vay bárónak a te­rűiét mandátumát. A szavazási listán összesen 10.678 sza­vazó szerepelt, míg a leadott szavazatok száma 8159. Tekintettel arra, hogy a lista régebben készült és az azon szerep­lők közül többen elhaláloztak vagy el­hagyták a kerületet, megállapítható, hogy a szavazók igen nagy hányada gyakorolta választói jogát. Az 1930-as választásokon 7866 szavazásra jogosult közül 5845-en, 1935-ben pedig 9600 közül 6704-en szavaztak le. megjelent a választási elnöknél, ott bejelentette, hogy feladja a válasz­tási küzdelmet. A lecsúszott jelöltek kínos helyzetükben odáig mentek, hogy a törvény rendelke­zései ellenére azt követeltek, hogy a vá­lasztástól való visszalépésre vonatkozó Washington, február 3. Roosevelt el­nök nyilatkozata, amelyben Francia- ország és Anglia katonai támogatásának szükségét hangoztatta, minden más kér­dést háttérbe szorított s az amerikai köz­vélemény teljesen az elnök kijelentései­nek hatása alatt áll. A Roosevelt elnök külpolitikája folytán keletkezett viharok a közvéleményben és a kongresszusban egyaránt tartanak még. Macearran demokrata és Vanden- berg köztársasági szenátor követelte Roosevelttől, hogy világosítsa fel az Egyesült Államok népét külpoliti­kája közelebbi céljairól. A látszat az — mondta —, hogy az Egye­sült Államok népét, a diktátorokhoz ha­sonlóan, tudta és hozzájárulása nélkül háborúba vezetik. Walsh, a szenátus tengerészeti bizott­ságának elnöke, rámutatott az Egyesült Álamoknak a világháborúba válj be­kapcsolódását megelőző és a most folyó propaganda közötti hasonlóságra. Sze­rinte a semlegesség! politika felhagyása csak üzleti érdekből történik, az amerikai nép életének és tulajdoná­nak fi* yelmenkívül hagyásával. Az ellenzékkel szemben, a kongresszus nyilatkozatukat vegyék jegyzőkönyvbe De még ezzel sem érték be. A nyilas propaganda által már előző­leg megdolgozott fiatalkorúakat Bihar nagybajomban a főtérre csődítettók, ahol gondoskodtak jóelőre arról, hogy a teátrális jelenetet fényképek örö­kítsék meg, fényképező gépeket és filmfelvevő gépe két állítottak fel a főtéren. Ezek után érkezett meg Hubay Kál­mán a Főtérre és ott az izzásig fe­szült hangulatba üsszccsöditett tömeg­hez izgató és lázító beszédet intézett. A karhatalom emberei, akik már koráb­ban előre látták azt, hogy mire fog ve­zetni a féktelen ellenzéki propaganda, már Hubay beszédét megelőzőleg a tö­meg közé vegyültek és az izgató beszéd alatt. többször oszlásra szólították fel a tömeget. A karhatalom tisztjei páratlan ön­uralmat tanúsítottak az ellenséges hangulatú tömeg magatartásával szemben és csak ennek tudható be az, hogy a tö­meget békésen oszlatták szét és nem ke­rült sor fegyverhasználatra, ami sajnos már-már .szinte indokoltnak látszott. Hu­bay Kálmán az eredménytelen rendbon­tási kísérlet és lázitó beszéde után Sárrétudvariba ment át és ott is a Bi- harnagybajoniban lezajlott esemé­nyekhez hasonló színházi jelenetek rendezése' között megkísérelte, hogy a nemzeti szocialista pártvezetőségi tagok által összecsöditett tömeg előtt megismételje kudarcbafullndt bihar­nagybajomi kísérletét. A karhatalom emberei azonban idejeko­rán léptek közbe itt is és határozott for­mában adták tudtára Hubaynak, hogy ha nem hagyja abba az izgatást, le fog­ják tartóztatni. A két eredménytelen kísérlet azonban nem vette el Hnbayék kedvét attól, hogy a kerület többi községeiben is ne kíséreljenek meg mindent a rend felforgatására és tőlük telhetőén mindent elkövettek az­iránt, hogy a bizalmiférfiaik által hívei­ket a szavazástól való tartózkodásra és a választási helyiségek elhagyására uszít­sák. t Ez az átlátszó manőverezés azonban amely csak arra volt jó. hogy a csú­fos vereséget párthiveik előtt szépít­hessék, teljesen felesleges volt, mert hiszen a szavazás már mindenütt a vége felé közeledett és alig akadt né- háy ellenzéki szavazó, aki le nem sza­vazott volna. Általában véve megállapítható, hogy a szavazásra jogosultak majdnem teljes számban éltek szavazati jogukkal és így bárhogyan is igyekszik két lecsúszott ellenzéki képviselő a választást beállí­tani, megállapítható az, hogy a lakosság a féktelen nyilas propa­ganda ellenére is óriási lelkesedéssel tett hitvallást báró Vay László ál­lamtitkár, kormánypárti jelölt mel­lett Néhány budapesti lap a legféktelenebb propagandára használja fel a biharnagy­bajomi választás eredményét. A felfor­gató elemek kudarcát azzal igyekszik lep­lezni, hogy olyan rémmeséket közöl a vá­lasztásokról amiket a közvélemény nem ellenőrizhet. Érdekes, hogy az a délutáni ellenzéki lap, amely állandóan riadót fúj a szélsőjobb­oldali törekvések ellen, és a legheve­sebben támadja a szélsőjobboldali programmokat, most váratlanul a nyilasok mellé áll és a müfelháboro dás hangján kommentálja a bihar­nagybajomi választást, csak azért, mert így kifejezheti kormány- ellenes magatartását. A délutáni ellenzéki lap magatartásán is látszik, hogy az ellenzéket nem elvi szempontok vezetik, hanem csak szemé­lyes okok, mert szívesen a legnagyobb elvi ellenségei oldalára szegődik, ha a kormánynak kellemetlenkedhet. \ issza kell utasítani azt a vádat is. hogy a vá­lasztáson az ellenzék visszalépett s így tette lehetővé a kormány győzelmét. Néhány statisztikai adat világosan megcáfolja ezt a beállítást. 1931-ben ebben a kerületben 786G választó volt s ebből 5845 szavazott le, azaz 74.35 százalék. 1935-hen 9600 választó közül 6704 szavazott le, azaz 69.83 százalék. 1939-ben 11.122 választó közül 8159 szavazott le, azaz 73.36 százalék. A szavazáson való részvétel tehát ugyanolyan erős voit, sőt erősebb, mint a régebbi választásokon. Semmi beállítás ezt. nem cáfolhatja meg. A biharnagybajomi választás vitéz lm- rédy Béla elképzeléseinek nagy győzelmét jelenti s hiába akarta kompromittálni a jobboldali gondolatot, az elfajult nyílás propaganda. in.nj~.‘j~L*,~.~-VXL‘‘Jx*rLrri ‘.rA'úrinri1 iw'vrr - • * • - ................................................................................................... Amerika nagy kérdése: Ki az erősebb: Roosevelt elnök, vagy a törvényben lefektetett semlegesség! politika? Amerikai szenátorok és képviselők nagyszabású mozgalma Roosevelt „titkos diplomáciája" ellen — fish képviselő rádión Roosevelt-ellenes vádbeszédet mondott tagjai közül sokan védelmezik is Roose­velt politikáját. Bennett Clark szenátor erős ellenzéki mozgalmat szervez Roosevelt elnök kül­politikája ellen, amely bele akarja ke­verni az Egyesült Államokat az európai bonyodalmakba'. A szenátus hadügyi bizottságának tizennyolc tagja közül tizen állítólag Bennet Clark mellett állanak és vele együtt követelik, hogy hozzák nyil­vánosságra annak az ülésnek a jegy­zőkönyvét, amelyen a kormány ja­vaslatot tett amerikai katonai repü­lőgépek Franciaország számára tör­ténő eladására. Amennyiben a szenátus hadügyi bizott­sága várakozás ellenére mégis elvetné ezt az indítványt, akkor Bennett Clark a szenátus plénumában követeli majd a helyzet megvitatását. A szenátornak el­tökélt szándéka, hogy kenyértörésre viszi ezt az ügyet és tisztázza, Roosevelt újabb beszéde Roosevelt elnök a Fehér Házban tar­tott értekezleten, amelyen a képviselőház appropriációs bizottsága albizottságának tagjai és a hadügyi államtitkár vettek részt, kijelentette', hogy átvizsgá Ita a ki az erősebb: Roosevelt elnök-e, vagy pedig a törvényben lefektetett szigorú semlegcsségi politika. A képviselőház külpolitikai bizottsá­gának kilenc köztársasági tagja nyilvá­nos nyilatkozatot tett közzé, amelybeu kijelentik, hogy az Egyesült Államok egész népe pártr különbség nélkül elutasít minden háborús propagandára irányuló tit­kos diplomáciát. Hamilton Fish köztársasági képviselő egyidejűleg az egész országban közvetí tett rádióbeszédet mondott, amely így hangzik: „Megvádolom Roosevelt elnö­köt azzal a kísérlettel, hogy mint papír- rongyot dobja cl a> semlegesség, a benem- avatkozás és a béke hagyományos ame­rikai politikáját éppúgy, amint majdnem minden más amerikai hagyományt is figyelmen kívül hagyott, hogy idegen háborúkba, katonai szövetségekbe .és egyetemes biztonságba keverjen minket müncheni egyezményt és az annak meg­kötését követő európai fejleményeket. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak erősítenie kell haderejét és sürgette a törvény. Rémregények és a valóság Hogyan igyekszik az ellenzék szépíteni a csúfos vereséget

Next

/
Oldalképek
Tartalom