Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-22 / 43. szám
1939 FEBRUAR 22. SZERDA Fölösleges szervilizmus Nem tetszik ez sem. Neobarokkos közép- osztályunk, amely a elmekben s körülményes megszólításokban, üres formulákban tetszeleg magának, kitenyésztett olyan köszönési módokat, olyan megszólítási formákat, amelyek közül a, legkevesebbre lehet rámondani, hogy meggyőződésből hangoznak, hogy őszinték, hogy magyarosan gerincesek. Nemrégiben beszéltünk egy hozzánk elvetődön spanyol emigránssal, aki levelet mutatott, otthoni levelet s az emigráns spanyol távoli tisztelője a levél végére ezt irta: „csókolom a lábait!" Megdöbbentünk. Kérdően néztünk a spanyolra: „Komolyan értik-e ezt önökt“ A spanyol nevetett: „Dehogy is, ez szokásos formula, megrozsdásodott szólam s remélem, az új Spanyolország majd e megrozsdásodott frázisok ellen is fog küzdeni!" A mi formuláinkon viszont angolok és amerikaiak döbbennek meg. Megdöbbennek s azt olvassák ki belőle, hogy a magyar túlzottan szervilh nép. „Alá zátos tiszteletem!“ — mondjuk s nem gondolunk mögéje semmit. A kabaréiroda- lo-m már figurázza is a frázisokat: „bo- háziak, kedves bátyám, légy oly bátyám, rezeglek olásán!" Mir való ez? S vájjon miért kell átvennünk ezeket a szervilis megnyilvánulási formákat nekünk, felvidékieknek? A társadalmi érintkezés szépsége, kellemessége nem kívánja ezt meg, a barokkos címkórság ma nem időszerű, aki tart valamit magáról, annak kényelmetlen az alázatos tisztelet örökké való emlegetése, a bokaesattogtatás csak katonának áll jól: a vízszintesre felhúzott könyök s az alázatos tisztelet, ez mind üres mozdulat, szó, mögötte nincsen semmi, legfeljebb egy hamisan kifejezett szervilizmus kér magának utat ilyenformán. Az új magyar élet s az új magyar szellem, — amelynek kialakításához mi, felvidékiek is jogot formálunk — nem engedi meg a szervilizmusnak ezt a fajtáját, nem tűrheti, hogy frázisokon múljék a magyar társadalmi érintkezés és cíniek, húszpengős fizetési különbségek adjanak rangot magyarnak a magyarral szemben, mert valljuk, egyre fanatikusabban, egyre tüzesebben s egyre mélyebb meggyőződéssel, valljuk kisebbségi tapasztalataink minden percével, hogy nincsen előkelőbb s kevésbbé előkelő magyar, hogy nincsen feljebb s alábbvaló magyar, hogy a neobarokkos címkórság idejétmúlt ci- kornya a magyar élet lapjain, valljuk, hogy munkás és földmíves, iparos és kereskedő, bankigazgató és húszezerholdas földesúr, kishivatalnok és magasállássú úr, fakilincs és párnázott ajtó, magyar hegy s magyar völgy, mind mind egyforma a magyar élet világában, senki sem rangelső tiszta magyarságában a másik előtt, hanem mind egyképen dolgos fia, egyforma jogú tagja a nagy magyar népközösségnek, határon innen s határon túl, kaszinóban s falusi boltokban. Hittel valljuk, hogy a magyar testvére a magyarnak, tiltakozunk az ellen, hogy egyik magyar a másikat társadalmi ősz- tálykülönbségrk miatt lekicsinyelje, vagy, hogy egyik magyar a másik elölt középkori alázatossággal rebegje szóvirágait: minden dolgos egyede ennek a magyar hazának egyformán, tartson jogot arra, hogy megbecsülő tisztelettel, fanyar alázatosság nélkül sorolják a magyar népközösség és Szent István birodalmának tagjai közé. Tekintet nélkül foglalkozáséira, hivatali állására, előkelőbb, vagy kevésbé előkelő magaslati elhelyezkedésére. Mindenkit olyan, tisztelet, övez, amilyet mások mértek ki számára s nem olyat, amilyet maga jelölt ki önmagéinak. (SZV.) Megalakul Rimaszombatban a Magyarországi Kárpát Egyesület rímavölgyi osztálya A Kárpáthenverein rimavölgyi osztálya február 25-ón szombaton este fél 9 órakor a Rimaszombati Polgári Kör helyiségében rendes évi közgyűlést tart, amelyen a jelenlevők kimondják a Karpathenverein rimavölgyi osztályának feloszlását. — Utána ugyanott megalakul a Magyarországi Kárpát Egyesület rimavölgyi osztálya és megválasztják a tisztikart. — Mindkét közgyűlésre az indítványokat tíz nappal a közgyűlés megtartása előtt írásban kell beterjeszteni az elnökséghez. — Az alakuló közgyűlést az alapítók nevében ifj. Rábely Miklós hívja egybe. •felvidéki j^gVäRHIRME NYE SZENÁTOR JAVASLATA: Fosszák meg a Washington kormányt attól a Jogától, hogy szabadon intézkedhessek a hadirepülőgépek eladása ügyében Mussolini lapja Roosevelt háborús hisztériájáról Washington, február 21. A közvélemény érdeklődésének előterében továbbra is az a kérdés áll, nem veszélyeztetik-e az Egyesült Államok légifegyverkezésének érdekeit azok a sorozatos repülőgépszállitá- sok, amelyek Franciaország, Anglia és egyéb európai államok számára folynak. Nye szenátor törvényjavaslatot terjesztett a kongresszus elé, amelyben tiltakozik az amerikai katonai repülőgépek eladása ellen és azt indítványozza, fosszák meg a washingtoni kormányt attól a jogától, hogy szabadon intézkedhessen az amerikai hadsereg repülőgéptípusainak eladása ügyében. A törvényjavaslat szerint a jövőben csak akkor lehetne eladni amerikai katonai repülőgépeket külföldi államoknak, ha az amerikai haderő vezetői nem emelnének kifogást a repülőgópszállítások ellen. Minden egyes esetben meg kellene hallgatni nemcsak a légihaderő, hanem a hadiflotta és a szárazföldi hadsereg legtöbb vezetőinek szakvéleményét is. Ha a szakértői vélemények elleneznék a repülőgépeladásokat, hivatkozással arra, hogy fontos nemzetvédelmi érdekek forognak kockán, akkor a’Tforraány nem helyezkedhetne szembe a katonai szák- értők álláspontjával. Nye szenátor a törvénytervezettel kapcsolatban kijelentette az újságírók előtt, hogy a közelmúltban történt repülőgépeladásokat természetesen már nem lehet visszacsinálni. Azokat a repülőgépeket, amelyeknek szállítására az amerikai kormány szerződésben kötelezte magát, most már el kell juttatni Franciaországba. Poosevelt külpolitikája háborús irányzatot jelent Államokat akarják felhaszuáli arra, hogy provokálják ellenfeleiket. Megtámadták New-Yorkban a gytílésesö amerikai németeket New-York, február 21. Kulin Frigyes, a német-amerikai szövetség elnöke a Madison Square Gardenben több mint kétezer rendőr védelme alatt Berlin, február 21. Az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke, Pittman szenátor, a berlini lapok newyorki jelentése szerint, rendkívül éleshangú beszédben támadta Chamberlain angol miniszter- elnök békepolitikáját. Pittmann szerint Chamberlain politikája, amelynek jelszava a megbékítés volt, nemcsak sikertelen maradt, hanem erkölcstelen is volt és romboló kihatásokkal járt. A Chamberlain-féle megbékítés politikája — Pittman szerint — kényrelő.1*0(1 főftj'j l^ietszármazásúarncri kai töineg előtt beszédet mondott. Kuhu é/íi többi szónok beszédeinek tárgyú <y nemzeti szocialista Németország védotae volt a nemzetközi zsidó-marxista támadások ellen. Minthogy a gyűléseu csak a szövetség tagjai és a meghívott vendégek vehettek frészt, a gyűlés aránylag nyugodt hangulatban folyt le. Mégis egy ismeretlen egyénnek sikerült támadó szándékkal Kuhn közelébe férkőznie, amikor az zsidóellenes kritikája folyamán Rooseveltet „Franklin Rosenfeldnek“ nevezte. Kuhn személyi őrsége a támadót megverte és megrúgdalta. A Midosan Square Garden körül mintegy százezer ember csendes ellenttintetóst rendezett. Amikor a rohamosztagok kibontott zászlókkal elhagyták a gyűlés színhelyét a Broadway szórakozóhelyeiről k'tóduló ellenséges érzelmű tömeg és az ellentüntetők ökölcsapásokkal táme-J- tak a németekre. Mintegy húsz személy könnyebben megsebesült. A tüntetés során öt embert letartóztattak az utcai közlekedés akadályozása cimén. A szövetség yorkvillei székházát rendőri különítmény* őrzi. kedvre kiszolgáltatta Hitler Adolf nak Csehországot, Leugyelországot, Romániát, Jugoszláviát, Törökországot, Hollandiát és Dániát. Hitler programjában — mondotta Pittmann szenátor — még Szibéria meghódítása is benne van. Pittman végül azt követelte, hogy hagyjanak fel az Egyesült Államok hagyományos elszigetelődési politikájával. A berlini lapok gúnyos megjegyzésekkel kísérik Pittmann beszédét és felhívják az amerikai szenátor figyelmét árra, hogy Ausztráliát elfelejtette felvenni listájára. I I —I 3 világi 75 szerzetes 136 bíbomok ült eddig Szent Péter trónfán Asz amerikai »szenátus kiilUgyi btszottságának elnöke élesen támadta C&amberlatnl Washington, február 21. Newhampshire szenátora, Bridge, hétfőn este rádióbeszédet mondott, amelyben Február 28-án foglalják el lakosztályukat a bíborosok, március 1-én kezdődik a konklávé azzal vádolta meg Roosevelt elnököt, hogy külpolitikájával háborúba akarja sodorni az Egyesült Államokat. A Roosevelt-föle külpolitika kifejezetten háborús irányzatot jelent, amint ezt a közvélemény és a kongresszus tudta és jóváhagyása nélkül létrejött katonai egyezmények is mutatják. Roosevelt nyilván a világ rendőrfőnökének szerepére pályázik. „As amerikai elnök háborús hiss tér iája** Róma, február 21. Az olasz sajtó a legnagyobb felháborodás hangján foglalkozik Roosevelt elnök háborús riadójával és leszögezi, hogy az Egyesült Államok elnöke ezzel a háborús rémhírterjesztéssel nyilván csak el akarja terelni a közvélemény figyelmét saját belpolitikája sorozatos kudarcairól. A „Corriere della Sera“ azt írja, hogy Roosevelt őrültséget állít, amikor valószínűsíteni próbálja, hogy Európából a közeljövőben igen komoly hírek várhatók. Mussolini lapja, a „Popolo dTtalia“, annak a véleményének ad kifejezést, hogy az amerikai elnök háborús hisztériáját londoni és párisi értesülések idézték elő. Úgylátszik, — írja alap — hogy a nyugatéra rópai nagyhatalmak az Egyesült Már csak napok választanak el a pápa- választás megkezdésétől. A jelek szerint a bíbornoki testület választása ezúttal is olasz származású jelöltre fog esni, ami körülbelül négy évszázados tradíció. Az utolsó nem olasz származású pápa Ugyanis VI. Hadrian, a hatalmas V. Károly császár egykori nevelője volt, aki császári kegyura hathatós támogatásával jutott a pápai trónra 1522-ben és mindössze 1 évig, 8 hónapig és 6 napig ült a pápai trónon. Azóta nem volt az egyháznak Itálidn kívül születeti pápája. Általában az itáliai származású elem a túlnyomó az eddigi pápák között. A hivatalos pápaknta- lógus 261 pápát ismer, de más számítások szerint 264 volt a pápák száma. Ezt az eltérést azzal magyarázzák, hogy a népvándorlások idejében, amikor a zavaros viszonyok miatt nem vezették pontosan a pápakatalógusokat, egy-két pápa neve kimaradt. Viszont a hivatalos katalógusban IX. Benedek pápának a neve, aki 11 évig ült a pápai trónon, rövid megszakításokkal háromszor fordul elő s igy a pápák tulajdonképeni száma 259 volt. Egy olasz tudós szerint a 266 pápa közül 211 olaszországi,, 17 francia, 14 görög, 8 szíriai, 5 német, 3 spanyol, 3 afrikai, 2 dalmát, 1—1 pedig portugál, angol és, holland származású volt. A 211 olaszországi közül azonban a legnagyobb valószínűség szerint a kereszténység első századaiban több olyan volt, akinek nem olasz, illetve római volt a szármuzása, hanem a nagy római birodalom valamelyik részéből való volt. Az eddig uralkodott pápák közül szentté avattak 81-et, vértanúhalált halt 34, boldoggá avattak 7 pápát. A feljegyzések szerint pápává történt megválasztása előtt 136 volt bíbornok, 75 volt szerzetes, 3 pedig világi ember (laikus), még pedig 1 a III. században, 1 a X-ikben, 1 pedig a XI. században. Ez utóbbiakat pápává* történt megválasztásuk után azonnal püspökké szentelték. , Kétszázötven szobát rendeztek be a konklávé tagjai számára Vatikánváros, február 21. A pápa választó konklávéra február 28-án vonulnak be a bíborosok vatikáni lakosztályukba, a március elsején kezdődik a világszerte nagy érdeklődéssel várt konklávé. XI. Plus pápa azzal a tervvel foglalkozott, hogy a konklávé számára külön palotát építtet, mert a vatikáni palotában rendelkezésre álló lakosztályok nem szolgálnak elég kényelmet, különösen az idősebb bíborosok számára. XI. Pius sürgősebb teendői megakadályozták terve meg valósításában és így a konklávé állandó székhazának megépítése utódjára vár. A mostani konklávé kénytelen még szükségmegoldással megelégedni. A bíborosok „celláit“ már berendezték. Minden bíboros háromszobás lakosztályt kan. Egy szobát magának, egyet-egyet pedig a titkárjának és szolgájának. A bíborosok a pápaválasztás ideije alatt nem hagyhat-
