Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-19 / 41. szám
IS TOMIIDÉ« ■i'Ufii&R-HIWlAE 1939 FEBRUAR 19. VASÁRNAP Az ujjlenyomat bizonyít A többezer éves daktiloszkópia szerepe a primitív népek életében és a modern bűnügyi nyomozásban A budapesti bűn tetőtörvényszék legutóbb elitéit egy betörőbaudát, amely- rendszeresen fosztogatta egy nagy gyár raktárát. A betörők valamennyien tagadták, hogy ők lennének a bűnösök, terhelő tanúk sem jelentek meg a í'őtár- gyaláson, csak egyetlen bizonyíték szólt a vádlottak ellen: az ujjlenyomat. A bíróság a szakértők kihallgatása után elegendőnek találta ezt az egyetlen bizonyítékát és elítélte a betörőket. A modern 'bűnügyi nyomozásnak ez a rendkívül nagyjelentőségű segédeszköze, a daktiloszkópia, csak néhány évtized óta használatos a kriminalisztikában és e rövid idő alatt annyira tökéletesedett, hogy az egész világon a bűncselekmények légiójának tetteseit juttatja az igazságszolgáltatás kezére. Magyarországon a rendőrség 1902-ben vett fel először ujjlenyomatokat és 1905 óta alkalmazzák rendszeresen a nyomozásban a daktiloszkópiát. 1909-ben, amikor az országos bűnügyi nyilvántartót intézményesítették, a főkapitányság új — és egyik legfontosabb — szervének alapja lett a daktiloszkópia, amit ugyanekkor kötelezővé tettek. Ujjlenyomatok — ó-egyiptomi hieroglifákon Jellegzetesen a huszadik század módszere és tudománya ez. Kevesen sejtik, hogy milyen nagy múltja van: a daktiloszkópia többezeréves. Már évezredek óta tudják azok a népek, amelyeknek őskultúrájuk van, hogy az ujjak felső ízénél lévő bőrfodor szélei minden embernél más és más vonalakat alkotnak, tehát alkalmasak a személyazonosság megállapítására. Ó-egyiptomi hieroglifákon már szerepelnek ujjlenyomatok. Egyes belső afrikai négertÖrzsekuél ősidők óta szokás, hogy a házasságkötés után a fiatal férj és feleség bekeni kezét festékkel, majd ujjaikat kunyhóik falára nyomják, ezzel jelezve, hogy övék a ház. Kínában az anyák, mielőtt leleneházba adnák gyermeküket, ujjlenyomatokat vesznek a csecsemőről ás erről esztendők múlva is megismerik szülöttjüket. Mert az ember ujjlenyomata éppen olyan a csecsemőkorban, mint az aggkorban. Írástudatlan kínaiak tusst hordanak zsebükben és ha alá kell írniok valami hivatalos okmányt, bekenik hjjukat a fekete festékkel és autogram helyett ujjlenyomatukkal hitelesítik az okmányokat. Ismerték már ezt a személyazonossági bizonyítékot a régi eszkimók és az inkák is. Száz esztendővel ezelőtt osztályozták először az ujjlenyomatokat. Purkinje lengyel orvos írta ekkor latin nyelven az első könyvet, amely tudományosan foglalkozik a daktiloszikópiával Ebben a kötetben már megállapította a különböző ujj lenyomat-típusokat. Egy ötletes adóvégrehajtó Indiában William Herschell angol adóvégrehajtónak jutott először eszébe az, hogy az em- heri kéz ujjai felsőízének különbségét gyakorlati célokra használja fel. Herschell az indiai gyarmatokon dolgozott, ahol mákot Vásárolt az írástudatlan hinduktól. Gyakran kellett az árura előleget aduia és az eladók, akiknek fogalmuk sem volt az írásról, természetesen nem tudták aláírui a nyugtát és igeu gyakran előfordult, hogy egyszerűen letagadták, hogy kaptak riiát pénzt. Herschell ekkor rájött arra, hogy az aláírást teljesen helyettesítheti az ujjlenyomattal. Sok hindu ugyan így is letagadta, hogy az ő keze nyoma van a nyugtán, de a lelki- ismeretes angolt teljes mértékben megnyugtatta az ujj nyomának azonossága. A daktiloszkópia fejlesztése terén a következő lépést is angolok tették; Gallon és Henry londoni rendőrfőnökök rendszerbe foglalták az ujjlenyomatokat és kifejtették, hogy a kriminalisztikának mérhetetlen szolgálatot tehet ez a tudomány. Ugyanekkor bukkant: fel a daktiloszkópia „kónkurrénciája“: az antropometrikus eljárás, amely a. test egyes részeinek megméréseivel kívánja tisztázni a személyazonosságot. A francia Bertillon vezetése alatt azonban teljes győzelmet arattak a daktilszkópia hívei: bebizonyosodott, hegy százszázalékosan csak az ujjlenyomat sjapján lehet az azonosságot meg» állapítani* A dánost rémiéit, a „kofferos Schreiber és a sánta gyilkos Magyarországon a daktiloszkópiai nyomozás az első nagy eredményt a század elején az égjük leghirhedtebb bűnügynek, a dánosi rablógyilkosságnak felderítésénél érte el. A dánosi kocsmárost, feleségét és szolgálóját bestiális körülmények között megölték és kirabolták a környékbeli cigányok. A nyomozók tisz; tóban voltak azzal, hogy cigányok követték el a háromszoros gyilkosságot, de Dános környéke zsúfolt volt cigányokkal és így hosszú ideig nem találták meg a gyilkosokat. Felfedezték közben, hogy a támadók a kocsmában a véres tett elkövetése után megittak néhány üveg bort. A piszkos- kezű cigányoknak ottmaradt a- poharakon világosan kivehető ujjlenyomatuk. A osendőrség és rendőrség ekkor össze- fogdosta a környékbeli cigányokat és va- Ismennjűnek megvizsgálták az ujjlenyomatát. így azután kétségtelenül bebizonyosodott, hogy, kik tartózkodtak a gyilkosság elkövetésekor a dánosi kocsmában. Ennek a bizonyítóknak és az azt követő beismerő vallomásoknak alapján ítélték azután el a gyilkosokat. Ma már, amint az a minap hozott ítélet is tanúsítja, nem kell beismerő vallomás az ítéletben, ha az ujjlenyomat bizonyít. A bíróság ezt teljesértékü tárgyi bizspyitékként fogadja el. Többek között döntő szerep ^jutott a daktiloszkópiának az utóbbi évek két véres gyilkosságának felderítésénél is. Aa együk ezek közül a hirhedt Schreiber Tamás-féle kofferes-gyilkosság. Mint emlékezetes, női holttestet találtak egy titokzatos bőröndben és sokág nem sikerült megállapítani, hogy kinek a holttest^ ez. Végre daktiloszkópus vette kezébe" aa ügyet és az ujjlenyomat alapján megállapította, hogy' a halott nő Hagy Mária háztartási alkalmazott. Az áldozat személyazonosságának tisztázása után el is fogták a gyilkost, Schreiber Tamást. Perdöntő szerepe volt a daktiloszkópiának Éder József, a pesthidegkúti kocs- márosné gyilkosa elítéltetésében is. A sánta gyilkos a pestvidélki törvényszék előtt tartott háromnapos statáriális tárgyaláson körömszakadtáig tagadott, a bíróság mégis kötéláltali halálra ítélte, mert terhelő tanúvallomásokon kívül tárgyi bizonyíték is alátámasztotta, hogy ő ölte meg a kocsmárosnét: a vendéglőben egy poháron megtalálták az ujjlenyomatát. , Az akasztófa alatt tört csak meg Éder József és tett beismerő vallomást. Félmillió bűnöző ujjlenyomata a budapesti főkapitányságon A budapesti főkapitányság első emeletén van a bűnügyi nyilvántartóhivatal, ahol személyi adatok alapján osztályozzák a bűnözőket. Ehhez tartozik az a hatalmas földszinti terem, amelynek tizenkét szekrényében tudományos daktiloszkópiai alapon csoportosítva, mintegy félmillió bűnöző adatai sorakoznak. A falakon furcsa képek: ujjlenyomatok megnagyított fotográfiái. Híres bűnözők ujjlenyomata: csupa „fekete kéz“. A fényképek közt berámázva látható egy hosszú szám: kis számjegyekkel leírva is több, mint két méter hosszú. Egy híres matematikus — aki egyúttal daktiloszkópus is volt — számította ki, hogy hányféle ujjlenyomat előfordulása lehetséges. A szám több, mint csillagászati: meghaladja a novtrilliót. Ez a szám bizonyítéka annak, hogy tel- josen lehetetlen az ujjlenyomat megismétlődése. Az ujjlenyomat úgy készül, hogy külön e célra gyártott festékkel bemázolnak egy sima acéllapot, amelyen dörzshengerrel teljesen egyenletessé kenik a festéket. A bűnözőnek a festékes lapra kell nj'omnia mind a tíz ujját, úgyhogy megmaradjon az acélon az ujjnyomatok negatívuma,, * Erről nyomják le a pozitív felvételt, a nyilvántartott, névvel, fényképpel és személyi adatokkal ellátott nyilvántartási lapjára. Az ujjlenyomatot betűkből és számokból álló képletekkel pontosan ki tudják fejezni. A képleteknek alapján azután percek alatt megtalálható egy ujjlenyomat mása. Az ujjlenyomat meghamisíthatatlan. Eltüntetésére egyetlen módszer van., ezzel sem próbálkozott még más, mint néhány amerikai gaMgszter: ezek operatív úton. összeroncsoltatták tíz ujjúknak első ízületén a bőrt és plasztikai műtét útján operáltattak új bőrt a kezükre. Természetesen ezzel a módszerrel sem sgítettek magukon: az operáció nyoma örökre megmarad és gyanús az a letartóztatott, aki megoperáltatta tiz ujja felső Ízületén a bőrt. Halottak személyazonosságának megállapítására is biztos módszer a daktiloszkópia. A daktiloszkópia tudománya már ma is magas fokon áll és olyan tempóban fejlődik, hogy maholnap már ott fogunk tartani, hogy a letartóztatott gjmnusítottnak azt mondják a rendőrségen: „Mutasd meg az ujjadat és megmondom, ki vagy“. érdekeit előbbre tartva, megakadályozott minden szélesebbkörü reformot, amely még idejében megállíthatta volna fajtánkat a lejtőn. MAkié a föld, azé az országi,, Kérők Mihály részletesen ismerteti, jóleső tárgyilagossággal, mindazokat a jelentősebb kísérleteket, amelyekkel az ország jobbjai, lelkiismeretesebb politikusai akarták megrefoliuálni a megkövesedett birtokrendszert. Bemutatja a birtokpolitikái mozgalmakat és vissza hatásait a századforduló körül, rendkívül érdekes, eredeti vonásokkal megrajzolt, portrékat ad azokról az államférfiakról, politikusokról, akik jelentősebb szerepet vittek ezekben a politikai és gazdasági mozgalmakban. így elsősorban Darányi Ignácról, Rubinek Gyuláról, Károlyi Sándorról, Barnát Istvánról, Nagyatádi Szabó Istvánról és Prohászka Ottokárról. N agy obbs zab ás ú mozgalom indult meg az 1900. évi telepítési szak- értekezlettel, a küzdelem azonban nagyon is egyoldalú volt. A parasztságnak és munkásságnak nem voltak szervezetei, így ez a két hatalmas réteg, az ország lakosságának kétharmada, némán és passzívan volt kénytelen szemlélni messziről az őt létében érintő országos vitát. Annál hatalmasabb szervezetei voltak a földbirtokosságnak: az OMGE és a Gazdaszövetség, amelyek mindig döntően szóltak bele a birtokpolitikai mozgalmakba. Az új század táján igen komoly irodalom kezd foglalkozni a mélyreható intézkedéseket sürget az agrárszociális viszonyok megjavítására. Kevés kivétellel mindnyájan a törpe- birtokos és munkásrétegek földhözjutta- tásában látták a legfőbb feladatot így Varghá Gyula, a Statisztikai Hivatal igazgatója a nemzetiségi vidékeken gyors magyar telepítést sürgetett és erre minden áldozatot kevésnek talált: „Mint a sár, a vakol01 lehull a falról, úgy fognak lehullani egész területek Magyarország testéről, ha okos telepítési politikával a magyarságot meg nem erősítjük" — olvassuk jövőbelátó intelmét ma, berzoegé érzéssel... tíeksics Gusztávot, a Budapesti Hirlap jeles publicistáját sem hallgatta meg közönyös kora: „Nyíltan és őszintén ki kell mondanunk, hogy a földbirtok jelen viszonyai nemcsak nem kedvezőek, hanem egyenesen károsak a magyar fajra nézve". A keresztény szocialista mozgalom, Prohászka Ottokárral az élen, igen nagymértékben erősítette a reformszellemét a merev konzervativista felfogással szemben. Haladó álláspontot képviselt a 48-as függetlenségi párt is, a kötött birtok megváltását és az idegen kézben levő földek kisajátítását sürgette. Kossuth Ferenc „szent ügy"-nek tekintetté, hogy az Ország földje „mentői több kézbe" jusson, Justh Gyula pedig kijelenti: „Az alföldi munkás földet akar, do sietni kell a dologgal, mert a kérdés égető, a veszedelem a nyakunkon van." Darányi Ignác hatalmas és szakértői alapossággal készült telepítési javaslata ha megvalósult volna, olyan vidéken erősitetto volna meg a magyarság helyzetét, ahol súlyos vereségek érték n nemzet érdekeit. A reakció azonban ezt is megbuktatta, a Zelenski Róbertok feudális magatartása erősebbnek bizonyult és a nagy garral indult telepítési mozgalomnak csupán egy parcellázó pénzintézet, az Altruista Bank lett az eredménye. „ Veszteni való időnk nincsen../' És minden maradt a régiben, a nemzeti irányú birtokpolitika útjait mint azután is igen sokszor, újra elgáncsolta a merev feudalizmus. Pedig a Darányiféle javaslat elsősorban Erdélyt erősíthette volna meg a mindjobban terpeszkedő román áradattal szemben. Mikor a javaslat elbukott, sőt még a megkezdett telepítést is letiltotta a liberális kormányzat, Darányi a világháború előestéjén már előre látta a nagy nemzeti katasztrófát: „Végzetes lépés volt az eddig követett telepítési politika leállítása. Végzetes azért mert veszteni Való időnk nincsen. A nemzetekre is áll az irás szava: dolgozzunk addig, amíg nappal vagyon, mert eljön az éjszaka és akkor nem dolgozhatunk többé... Mi magyarok a Sybillák utolsó könyvénél tartunk.“ A kormánj'zat azzal indokolta meg legtöbbször a telepítés beszüntetését, hogy rengetegbe kerül. Darányi szerint az az ország, amely ilyen célra nem tud pénzt előteremteni, saját jövőjéről mondott le; aki itt nem érzi egy nagyszabású telepítés szükségét, az nem ismeri Magyarország helyzetét, vágy nincs érzéke a magyarság fennmaradásának Jeltételeit illetőleg. A világháború éveiben hiábavaló, meddő küzdelmek folytak a földbirtokreformért, Tisza István minden ilyen törekvést elutasi- tótt, végzetes volt, hogy ez a nagy magyar álíamférflu oly egyoldalúan látta a társadalmi kérdéseket. Az októberi forradalom és a proletárdiktatúra a maga birtokpolitikáját hatalmi kísérletre használta' fel, hozzá nem értően. Kérek Mihály részletesen végigvizsgálja a forradalmak utáni évek földbirtokpolitikáját, a Nagyatádi-Rubinek- féle földbirtokreformot és annak novelláját, majd a hitbizományi reformot és a telepítési törvényt bátran kritizálja, kimutatja azok hiányait és alapvető hibáit. Kijelöli a harmincas években megerősödő szociográfiai irodalom politikai helyét. Érveket és ellenérveket sorakoztat fel az új földbirtokreformjavaslattal szemben, pontos képet ad földbirtokaink és földbérleteink megoszlásáról, birtokviszonj'aink változásáról 1895-től 1935-ig, és mezőgazdasági népességünk rétegeződéséről. Könyvének harmadik fejezetében Kerék Mihály felvázolja egy uj magyar földreform kereteit, megmondja, mit kell tenni a határvidékeken, mik legyenek az igénybeveendő birtokok kiválasztásának szempontjai, milyen legyen a pénzügyi meg oldás, a reform végrehajtási szervezete, valamint miként történjék a földhöz- jutottak szervezése, irányítása és gondozása. Sürgős cselekvést! — kiáltja a szerző hatalmas munkája végén, gyökeres változásra van szükség, mert most már nem arról van szó: lesz-e földreform vagy sem, hanem arról, hogy evolúciós úton valósítjuk-e meg vagy forradalommal. Minden ellenállás — mondja felelősségteljes hangon —, amely egy becsületes földrendezés útjában áll, ma hatványozott mértékben kedvez a revolúciós megoldásnak. Aki nem érti meg a legfőbb nemzeti érdekeket, amelyek a gyökeres változást sürgetik, annak nincs semmi keresnivalója a magyar sors intézésében... A felvidéki szellem beáramlása.Mi történik a parlament élé készülő új földreformmal! Mi lesz a sorsai Kerék Mihály nagy általánosságban hozzászól az előadói javaslathoz. A kormány tervét haladásnak tartja, sokkal radikáli- sabbnak minden eddigivel szemben. A közeli napok drámai eseményeinek hatása alatt hadd idézzük itt a szerző következő szavait: A nagybirtokosság ma még óriási politikai hatalmat képvisel Magyarországon és több jel arra mutat, hogy ezt a hatalmat kész i? érvényesíteni a gyökeres birtokpolitikai törekvésekkel szemben. A küzdelem máris megindult, kevésbbé a nyílt színen — mert az OMGE gyűlésein elhangzott felszólalások országos visszatetszést kellettek —■, mint inkább a kulisszák mögött. A miniszterelnöknek azonban tudnia kell, hogy — egy-kétezer embert kivéve — az egész magyar társadalom egységesen áll mögötte a valóban komoly, radikális földreform megvalósításában. Az egészséges felvidéki szellem beáramlása még kedvezőbbé teszi a légkört a földreform számára, ezt bizonyítják az ottani ma- gyarsdg vezetőinek: Esterházy Jánosnak, Jaross Andornak és másoknak ismételt és nagyon határozott nyilatkozatai, amelyek nem hagynak kétséget abban a tekintetben, hogy a feudális magyar birtokrendszer lebontásában és magyar paraszti társadalom megerősítésében egyik legfőbb feltételét látják a magyar élet egészséges fejlődésének és az ország biztonságának. Nem minden aggodalom nélkül olvastuk, különösen napjaink feszültségében, ezeket a sokatmondó intelmeket és — jóslásokat... Van LátxU
