Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-19 / 41. szám

IS TOMIIDÉ« ■i'Ufii&R-HIWlAE 1939 FEBRUAR 19. VASÁRNAP Az ujjlenyomat bizonyít A többezer éves daktiloszkópia szerepe a primitív népek életében és a modern bűnügyi nyomozásban A budapesti bűn tetőtörvényszék leg­utóbb elitéit egy betörőbaudát, amely- rendszeresen fosztogatta egy nagy gyár raktárát. A betörők valamennyien ta­gadták, hogy ők lennének a bűnösök, terhelő tanúk sem jelentek meg a í'őtár- gyaláson, csak egyetlen bizonyíték szólt a vádlottak ellen: az ujjlenyomat. A bí­róság a szakértők kihallgatása után ele­gendőnek találta ezt az egyetlen bizo­nyítékát és elítélte a betörőket. A modern 'bűnügyi nyomozásnak ez a rendkívül nagyjelentőségű segédeszköze, a daktiloszkópia, csak néhány évtized óta használatos a kriminalisztikában és e rövid idő alatt annyira tökéletesedett, hogy az egész világon a bűncselekmé­nyek légiójának tetteseit juttatja az igazságszolgáltatás kezére. Magyaror­szágon a rendőrség 1902-ben vett fel elő­ször ujjlenyomatokat és 1905 óta alkal­mazzák rendszeresen a nyomozásban a daktiloszkópiát. 1909-ben, amikor az or­szágos bűnügyi nyilvántartót intézmé­nyesítették, a főkapitányság új — és egyik legfontosabb — szervének alapja lett a daktiloszkópia, amit ugyanekkor kötelezővé tettek. Ujjlenyomatok — ó-egyiptomi hieroglifákon Jellegzetesen a huszadik század mód­szere és tudománya ez. Kevesen sejtik, hogy milyen nagy múltja van: a dakti­loszkópia többezeréves. Már évezredek óta tudják azok a né­pek, amelyeknek őskultúrájuk van, hogy az ujjak felső ízénél lévő bőrfodor szélei minden embernél más és más vonalakat alkotnak, tehát alkalmasak a személy­azonosság megállapítására. Ó-egyiptomi hieroglifákon már szere­pelnek ujjlenyomatok. Egyes belső afri­kai négertÖrzsekuél ősidők óta szokás, hogy a házasságkötés után a fiatal férj és feleség bekeni kezét festékkel, majd ujjaikat kunyhóik falára nyomják, ezzel jelezve, hogy övék a ház. Kínában az anyák, mielőtt leleneházba adnák gyermeküket, ujjlenyomatokat vesznek a csecsemőről ás erről esztendők múlva is megismerik szülöttjüket. Mert az ember ujjlenyomata éppen olyan a csecsemőkorban, mint az aggkor­ban. Írástudatlan kínaiak tusst hordanak zsebükben és ha alá kell írniok valami hivatalos okmányt, bekenik hjjukat a fe­kete festékkel és autogram helyett ujjle­nyomatukkal hitelesítik az okmányokat. Ismerték már ezt a személyazonossági bi­zonyítékot a régi eszkimók és az inkák is. Száz esztendővel ezelőtt osztályozták először az ujjlenyomatokat. Purkinje len­gyel orvos írta ekkor latin nyelven az első könyvet, amely tudományosan fog­lalkozik a daktiloszikópiával Ebben a kö­tetben már megállapította a különböző ujj lenyomat-típusokat. Egy ötletes adóvégrehajtó Indiában William Herschell angol adóvégrehajtó­nak jutott először eszébe az, hogy az em- heri kéz ujjai felsőízének különbségét gya­korlati célokra használja fel. Herschell az indiai gyarmatokon dolgozott, ahol mákot Vásárolt az írástudatlan hinduktól. Gyak­ran kellett az árura előleget aduia és az eladók, akiknek fogalmuk sem volt az írásról, természetesen nem tudták aláírui a nyugtát és igeu gyakran előfordult, hogy egyszerűen letagadták, hogy kaptak riiát pénzt. Herschell ekkor rájött arra, hogy az aláírást teljesen helyettesítheti az ujjlenyomattal. Sok hindu ugyan így is letagadta, hogy az ő keze nyoma van a nyugtán, de a lelki- ismeretes angolt teljes mértékben meg­nyugtatta az ujj nyomának azonossága. A daktiloszkópia fejlesztése terén a kö­vetkező lépést is angolok tették; Gallon és Henry londoni rendőrfőnökök rendszerbe foglalták az ujjlenyomatokat és kifejtet­ték, hogy a kriminalisztikának mérhetet­len szolgálatot tehet ez a tudomány. Ugyanekkor bukkant: fel a daktiloszkópia „kónkurrénciája“: az antropometrikus el­járás, amely a. test egyes részeinek meg­méréseivel kívánja tisztázni a személy­azonosságot. A francia Bertillon vezetése alatt azonban teljes győzelmet arattak a daktilszkópia hívei: bebizonyosodott, hegy százszázalékosan csak az ujjlenyo­mat sjapján lehet az azonosságot meg» állapítani* A dánost rémiéit, a „kofferos Schreiber és a sánta gyilkos Magyarországon a daktiloszkópiai nyo­mozás az első nagy eredményt a század elején az égjük leghirhedtebb bűnügy­nek, a dánosi rablógyilkosságnak felde­rítésénél érte el. A dánosi kocsmárost, feleségét és szolgálóját bestiális körül­mények között megölték és kirabolták a környékbeli cigányok. A nyomozók tisz; tóban voltak azzal, hogy cigányok kö­vették el a háromszoros gyilkosságot, de Dános környéke zsúfolt volt cigányok­kal és így hosszú ideig nem találták meg a gyilkosokat. Felfedezték közben, hogy a támadók a kocsmában a véres tett elkövetése után megittak néhány üveg bort. A piszkos- kezű cigányoknak ottmaradt a- pohara­kon világosan kivehető ujjlenyomatuk. A osendőrség és rendőrség ekkor össze- fogdosta a környékbeli cigányokat és va- Ismennjűnek megvizsgálták az ujjlenyo­matát. így azután kétségtelenül bebizo­nyosodott, hogy, kik tartózkodtak a gyil­kosság elkövetésekor a dánosi kocsmá­ban. Ennek a bizonyítóknak és az azt követő beismerő vallomásoknak alapján ítélték azután el a gyilkosokat. Ma már, amint az a minap hozott ítélet is tanúsítja, nem kell beismerő vallomás az ítéletben, ha az ujjlenyomat bizonyít. A bíróság ezt teljesértékü tárgyi bizspyitékként fo­gadja el. Többek között döntő szerep ^jutott a daktiloszkópiának az utóbbi évek két vé­res gyilkosságának felderítésénél is. Aa együk ezek közül a hirhedt Schreiber Ta­más-féle kofferes-gyilkosság. Mint emlé­kezetes, női holttestet találtak egy titok­zatos bőröndben és sokág nem sikerült megállapítani, hogy kinek a holttest^ ez. Végre daktiloszkópus vette kezébe" aa ügyet és az ujjlenyomat alapján megál­lapította, hogy' a halott nő Hagy Mária háztartási alkalmazott. Az áldozat sze­mélyazonosságának tisztázása után el is fogták a gyilkost, Schreiber Tamást. Perdöntő szerepe volt a daktiloszkó­piának Éder József, a pesthidegkúti kocs- márosné gyilkosa elítéltetésében is. A sánta gyilkos a pestvidélki törvényszék előtt tartott háromnapos statáriális tár­gyaláson körömszakadtáig tagadott, a bíróság mégis kötéláltali halálra ítélte, mert terhelő tanúvallomásokon kívül tárgyi bizonyíték is alátámasztotta, hogy ő ölte meg a kocsmárosnét: a vendéglő­ben egy poháron megtalálták az ujjle­nyomatát. , Az akasztófa alatt tört csak meg Éder József és tett beismerő vallomást. Félmillió bűnöző ujjlenyomata a budapesti főkapitányságon A budapesti főkapitányság első emele­tén van a bűnügyi nyilvántartóhivatal, ahol személyi adatok alapján osztályoz­zák a bűnözőket. Ehhez tartozik az a ha­talmas földszinti terem, amelynek tizen­két szekrényében tudományos daktilosz­kópiai alapon csoportosítva, mintegy fél­millió bűnöző adatai sorakoznak. A fala­kon furcsa képek: ujjlenyomatok megna­gyított fotográfiái. Híres bűnözők ujjle­nyomata: csupa „fekete kéz“. A fényké­pek közt berámázva látható egy hosszú szám: kis számjegyekkel leírva is több, mint két méter hosszú. Egy híres mate­matikus — aki egyúttal daktiloszkópus is volt — számította ki, hogy hányféle ujjlenyomat előfordulása lehetséges. A szám több, mint csillagászati: meghaladja a novtrilliót. Ez a szám bizonyítéka annak, hogy tel- josen lehetetlen az ujjlenyomat megis­métlődése. Az ujjlenyomat úgy készül, hogy külön e célra gyártott festékkel bemázolnak egy sima acéllapot, amelyen dörzshengerrel teljesen egyenletessé kenik a festéket. A bűnözőnek a festékes lapra kell nj'omnia mind a tíz ujját, úgyhogy megmaradjon az acélon az ujjnyomatok negatívuma,, * Erről nyomják le a pozitív felvételt, a nyilvántartott, névvel, fényképpel és sze­mélyi adatokkal ellátott nyilvántartási lapjára. Az ujjlenyomatot betűkből és számokból álló képletekkel pontosan ki tudják fejezni. A képleteknek alapján azután percek alatt megtalálható egy ujj­lenyomat mása. Az ujjlenyomat meghamisíthatatlan. Eltüntetésére egyetlen módszer van., ezzel sem próbálkozott még más, mint néhány amerikai gaMgszter: ezek operatív úton. összeroncsoltatták tíz ujjúknak első ízü­letén a bőrt és plasztikai műtét útján operáltattak új bőrt a kezükre. Természetesen ezzel a módszerrel sem sgítettek magukon: az operáció nyoma örökre megmarad és gyanús az a letartóz­tatott, aki megoperáltatta tiz ujja felső Ízületén a bőrt. Halottak személyazonos­ságának megállapítására is biztos mód­szer a daktiloszkópia. A daktiloszkópia tudománya már ma is magas fokon áll és olyan tempóban fejlő­dik, hogy maholnap már ott fogunk tar­tani, hogy a letartóztatott gjmnusítottnak azt mondják a rendőrségen: „Mutasd meg az ujjadat és megmondom, ki vagy“. érdekeit előbbre tartva, megakadályo­zott minden szélesebbkörü reformot, amely még idejében megállíthatta volna fajtánkat a lejtőn. MAkié a föld, azé az országi,, Kérők Mihály részletesen ismerteti, jóleső tárgyilagossággal, mindazokat a jelentősebb kísérleteket, amelyekkel az ország jobbjai, lelkiismeretesebb politi­kusai akarták megrefoliuálni a megkö­vesedett birtokrendszert. Bemutatja a birtokpolitikái mozgalmakat és vissza hatásait a századforduló körül, rendkí­vül érdekes, eredeti vonásokkal megraj­zolt, portrékat ad azokról az államférfiak­ról, politikusokról, akik jelentősebb sze­repet vittek ezekben a politikai és gazda­sági mozgalmakban. így elsősorban Da­rányi Ignácról, Rubinek Gyuláról, Ká­rolyi Sándorról, Barnát Istvánról, Nagy­atádi Szabó Istvánról és Prohászka Ottokárról. N agy obbs zab ás ú mozgalom indult meg az 1900. évi telepítési szak- értekezlettel, a küzdelem azonban na­gyon is egyoldalú volt. A parasztságnak és munkásságnak nem voltak szerveze­tei, így ez a két hatalmas réteg, az or­szág lakosságának kétharmada, némán és passzívan volt kénytelen szemlélni messziről az őt létében érintő országos vitát. Annál hatalmasabb szervezetei voltak a földbirtokosságnak: az OMGE és a Gazdaszövetség, amelyek mindig döntően szóltak bele a birtokpolitikai mozgalmakba. Az új század táján igen komoly irodalom kezd foglalkozni a mélyreható intézkedéseket sürget az agrárszociális viszonyok megjavítására. Kevés kivétellel mindnyájan a törpe- birtokos és munkásrétegek földhözjutta- tásában látták a legfőbb feladatot így Varghá Gyula, a Statisztikai Hivatal igazgatója a nemzetiségi vidékeken gyors magyar telepítést sürgetett és erre min­den áldozatot kevésnek talált: „Mint a sár, a vakol01 lehull a falról, úgy fognak lehullani egész területek Magyarország testéről, ha okos telepítési politikával a magyarságot meg nem erősítjük" — ol­vassuk jövőbelátó intelmét ma, berzoegé érzéssel... tíeksics Gusztávot, a Buda­pesti Hirlap jeles publicistáját sem hall­gatta meg közönyös kora: „Nyíltan és őszintén ki kell mondanunk, hogy a föld­birtok jelen viszonyai nemcsak nem kedvezőek, hanem egyenesen károsak a magyar fajra nézve". A keresztény szo­cialista mozgalom, Prohászka Ottokárral az élen, igen nagymértékben erősítette a reformszellemét a merev konzervativista felfogással szemben. Haladó álláspontot képviselt a 48-as függetlenségi párt is, a kötött birtok megváltását és az idegen kézben levő földek kisajátítását sürgette. Kossuth Ferenc „szent ügy"-nek tekin­tetté, hogy az Ország földje „mentői több kézbe" jusson, Justh Gyula pedig kijelenti: „Az alföldi munkás földet akar, do sietni kell a dologgal, mert a kérdés égető, a veszedelem a nyakunkon van." Darányi Ignác hatalmas és szak­értői alapossággal készült telepítési ja­vaslata ha megvalósult volna, olyan vi­déken erősitetto volna meg a magyarság helyzetét, ahol súlyos vereségek érték n nemzet érdekeit. A reakció azonban ezt is megbuktatta, a Zelenski Róbertok feudális magatartása erősebbnek bizo­nyult és a nagy garral indult telepítési mozgalomnak csupán egy parcellázó pénzintézet, az Altruista Bank lett az eredménye. „ Veszteni való időnk nincsen../' És minden maradt a régiben, a nem­zeti irányú birtokpolitika útjait mint azután is igen sokszor, újra elgáncsolta a merev feudalizmus. Pedig a Darányi­féle javaslat elsősorban Erdélyt erősít­hette volna meg a mindjobban terpesz­kedő román áradattal szemben. Mikor a javaslat elbukott, sőt még a megkezdett telepítést is letiltotta a liberális kor­mányzat, Darányi a világháború elő­estéjén már előre látta a nagy nemzeti katasztrófát: „Végzetes lépés volt az eddig követett telepítési politika leállí­tása. Végzetes azért mert veszteni Való időnk nincsen. A nemzetekre is áll az irás szava: dolgozzunk addig, amíg nap­pal vagyon, mert eljön az éjszaka és akkor nem dolgozhatunk többé... Mi magyarok a Sybillák utolsó könyvénél tartunk.“ A kormánj'zat azzal indokolta meg legtöbbször a telepítés beszünteté­sét, hogy rengetegbe kerül. Darányi szerint az az ország, amely ilyen célra nem tud pénzt előteremteni, saját jövő­jéről mondott le; aki itt nem érzi egy nagyszabású telepítés szükségét, az nem ismeri Magyarország helyzetét, vágy nincs érzéke a magyarság fennmaradá­sának Jeltételeit illetőleg. A világháború éveiben hiábavaló, meddő küzdelmek folytak a földbirtokreformért, Tisza István minden ilyen törekvést elutasi- tótt, végzetes volt, hogy ez a nagy ma­gyar álíamférflu oly egyoldalúan látta a társadalmi kérdéseket. Az októberi forradalom és a proletárdiktatúra a maga birtokpolitikáját hatalmi kísér­letre használta' fel, hozzá nem értően. Kérek Mihály részletesen végigvizs­gálja a forradalmak utáni évek föld­birtokpolitikáját, a Nagyatádi-Rubinek- féle földbirtokreformot és annak novel­láját, majd a hitbizományi reformot és a telepítési törvényt bátran kritizálja, kimutatja azok hiányait és alapvető hibáit. Kijelöli a harmincas években megerősödő szociográfiai irodalom poli­tikai helyét. Érveket és ellenérveket sorakoztat fel az új földbirtokreform­javaslattal szemben, pontos képet ad földbirtokaink és földbérleteink meg­oszlásáról, birtokviszonj'aink változásá­ról 1895-től 1935-ig, és mezőgazdasági népességünk rétegeződéséről. Könyvének harmadik fejezetében Kerék Mihály fel­vázolja egy uj magyar földreform kere­teit, megmondja, mit kell tenni a határ­vidékeken, mik legyenek az igénybe­veendő birtokok kiválasztásának szem­pontjai, milyen legyen a pénzügyi meg oldás, a reform végrehajtási szervezete, valamint miként történjék a földhöz- jutottak szervezése, irányítása és gondo­zása. Sürgős cselekvést! — kiáltja a szerző hatalmas munkája végén, gyökeres változásra van szükség, mert most már nem arról van szó: lesz-e földreform vagy sem, hanem arról, hogy evolúciós úton valósítjuk-e meg vagy forradalom­mal. Minden ellenállás — mondja felelős­ségteljes hangon —, amely egy becsületes földrendezés útjában áll, ma hatványo­zott mértékben kedvez a revolúciós meg­oldásnak. Aki nem érti meg a legfőbb nemzeti érdekeket, amelyek a gyökeres változást sürgetik, annak nincs semmi keresnivalója a magyar sors intézésében... A felvidéki szellem beáramlása.­Mi történik a parlament élé készülő új földreformmal! Mi lesz a sorsai Kerék Mihály nagy általánosságban hozzászól az előadói javaslathoz. A kormány ter­vét haladásnak tartja, sokkal radikáli- sabbnak minden eddigivel szemben. A közeli napok drámai eseményeinek ha­tása alatt hadd idézzük itt a szerző kö­vetkező szavait: A nagybirtokosság ma még óriási politikai hatalmat képvisel Magyarországon és több jel arra mutat, hogy ezt a hatalmat kész i? érvényesí­teni a gyökeres birtokpolitikai törekvé­sekkel szemben. A küzdelem máris meg­indult, kevésbbé a nyílt színen — mert az OMGE gyűlésein elhangzott felszóla­lások országos visszatetszést kellettek —■, mint inkább a kulisszák mögött. A mi­niszterelnöknek azonban tudnia kell, hogy — egy-kétezer embert kivéve — az egész magyar társadalom egységesen áll mögötte a valóban komoly, radikális földreform megvalósításában. Az egész­séges felvidéki szellem beáramlása még kedvezőbbé teszi a légkört a földreform számára, ezt bizonyítják az ottani ma- gyarsdg vezetőinek: Esterházy János­nak, Jaross Andornak és másoknak ismé­telt és nagyon határozott nyilatkozatai, amelyek nem hagynak kétséget abban a tekintetben, hogy a feudális magyar birtokrendszer lebontásában és magyar paraszti társadalom megerősítésében egyik legfőbb feltételét látják a magyar élet egészséges fejlődésének és az ország biztonságának. Nem minden aggodalom nélkül olvastuk, különösen napjaink fe­szültségében, ezeket a sokatmondó intel­meket és — jóslásokat... Van LátxU

Next

/
Oldalképek
Tartalom