Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-03 / 27. szám

»3S FEBRUÁR 2. CSÜTÖRTÖK •FELVIDÉKI J&C&AfeHIRIAB ^KÖZGAZDASÁG iT Önálló egyesüleíbe tömörültek a felvidéki maiomiparosok ''Budapest, február 1. A visszacsatolt Felvidék Tnalomtparosai Jókay Imre füri malomtulajdö- tios összehívására Budapesten értekezletet tar­tottak. Az értekezleten a Felvidék legkülönbö­zőbb vidékein laké .malomtulajdonosok jöttek össze s megtárgyalták a Felvidék malomipa­rának speciális problémáit. Az értekezlet, ame­lyen a felvidéki minisztériumot Mágócsy Dietz Sándor dr. képviselte, elhatározták, hogy a Felvidéki Malom­iparosok Egyesülése néven alkalmi egyesü­letet alapítanak azzal a célzattal, hogy az képviselje a visszacsatolt terület külön­leges viszonyaiból kifolyólag a felvidéki malomipar érdekeit mindaddig, míg az idővel likvidálja a cseh megszállás alatt kialakult helyzetet és hozzáidomul az anyaország viszonyaihoz. A megalakult Felvidéki Malomiparosok Egyesü­lése foglalkozni kíván minden kérdéssel, amely a felvidéki malmok érdekeit szolgálja, azok megerősödését elősegíti és jövőjét biztosítja. Likvidálni óhajtja a Csehszlovákiával szemben fennálló elszámolásokat. Védelmet keres a magyarországi nagymalmok ver­senyével szemben. Módot keres olyan kor­mányzati intézkedésekre, amelyek a fel­vidéki malomipar életbentartására szüksé­gesnek mutatkoznak. Szolgálni kívánja a felvidéki malomipar ki­viteli érdekeit és megfelelő tarifális kedvezmé­nyeket óhajt kieszközölni. Intézőbizottságot alakítottak, elnökévé Jókay Imre füri malom­tulajdonost, az intézőbizottság tagjaiul Schoel- ler Szűcs Jenő lévai, Kogler Géza torn aljai, Müller Jenő szepsii, Klein Albert érsekújvári, a Lányi Károly ipolysági hengermalom képvi­seletében Tóth Antal cégvezetőt, valamint t távollévő Weisz Izrael ungvári malomigazga­tót választották meg. Az egyesülés megalaku­lását bejelentették az illetékes ipar- és keres­kedelemügyi minisztériumban, a felvidéki mi­nisztériumban és a Külkereskedelmi Hivatal­nál és kérték az egyesülés támogatását, amelyre ígéretet kaptak. Az intézőbizottság elhatározta, hogy vala­mennyi felvidéki malom tulajdonosát felszó­lítja az egyesülésbe való belépésre. Délután az intézőbizottság külön értekezletet tartott, ame­lyen a legidőszerűbb kérdéseket tárgyalta meg. Az igazgatóság bejelentette, hogy az iparügyi és kereskedelmi minisztériumban és a Külke­reskedelmi Hivatalnál a kiosztásra kerülő ki­viteli kontingens ügyében kedvező választ ka­pott s annak elosztása az igazgató választ­mány határozata szerint fog megtörténni a fel­vidéki malomipari egyesülés keretébe tartozó malmok között. Ugyancsak megbeszélés tárgyát képezte a felvidéki malmok oseh-szlAvákiai kö­vetelése és tartozása kérdésének mikénti ren­dezése. iparának speciális érdekeit védelmező szövetség megalakulását. Ezután egyhangúlag 15 tagú végrehajtó bizott­ságot választottak a Felvidék legkülönbözőbb vidékein lévő minden fajta gyáripari szakma képviselőiből. Az alakuló közgyűlés után a végrehajtó bizottság tartott ülést. A bi­zottság egyhangú lelkesedéssel Holota Já­nos dr. országgyűlési képviselőt válasz­totta elnökévé, ügyvezető igazgatóvá pedig Barna Bélát. A végrehajtóbizottság megtárgyalta a legsür­gősebb problémákat és megállapodott azokban a lépésekben, amelyeknek megtételét a Felvi­dék gyáriparának megerősítése és fölvirágoz- tatása érdekében szükségesnek látja. (—-) Magyarország román tüzifaimportja 1938-ban 1058 vágón volt. Románia az elmúlt évben 10.818 vágón tűzifát exportált az 1037. évi 8693 vagónnal szemben. (—) Románia csatlakozik a nemzetközi búza­egyezményhez. Bukaresti jelentés szerint Ro­mánia bizonyos föltételek mellett hajlandó csatlakozni a nemzetközi búza egyezményhez. (—) Jugoszlávia a tervgazdálkodás útján. Belgrádi jelentés szerint a földmívelésügyi mi­nisztérium mellett mezőgazdasági tanácsadó 'szervet létesítenek a mezőgazdasági kísérleti telepek munkájának ellenőrzésére és irányítá- , sara, valamint az új termelési ágak propagá­lására. Megváltoztak a Németországba és Cseh­országba irányúié sertés- kivitel feltételei Megalakult a Felvidéki Gyáriparosok Országos Szövetsége Holota dr. országgyűlési képviselőt választották a végrehajtó bizottság elnökévé Budapest, február i. A felvidéki miniszté­riumban JU a vissza c i ajo 11 . F,Lvidék gyáripa­rának 37 kiküldöttje értekezletre jött össze ér­dekvédelmi kérdéseinek megtárgyalására. Az egybegyűlteket Jaross miniszter és Szilassy dr. államtitkár nevében Holota János dr. ország­gyűlési képviselő üdvözölte. Vázolta azt a kü­lönbözőséget, amely a húszévi Cseh megszállás alatt ipari és kereskedelmi szempontból az anyaország és a visszacsatolt Felvidék között előállott s rámutatott arra, hogy a felvidéki minisz­térium tudatában vau annak, hogy a Fel­vidék gyáripara, amely nagyrészt elvesz­tette nyersanyagbeszerzési forrásait, ed­digi elhelyezési piacait, átmenetileg nehéz­ségekké) küzd s ezért a felvidéki minisz­térium intencióinak is megfelelne a Fel­vidék gyáriparának egy olyan egységes csücsszervezetbe való tömörítése, amely hivatva lenne a felvidéki gyáripar érde­keit összeegyeztetni az anyaországi gyár­ipar érdekeivel, amely megkönnyítené a felvidéki gyáriparnak az anyaország vérkeringésébe való zökkenő- mentes bekapcsolódását a megnagyobbodott Magyarország és a nemzet egyetemes gazda­sági érdekeinek szem előtt tartásával. Majd az értekezlet levezetésére Mágócsy Dietz Sándor dr-t kére föl. Ezután Mágócsy Dietz Sándor dr. hosz- szabb beszédben részletesen vázolta a felvidéki gyáripar helyzetét. Rámutatott arra, hogy az ország egyetemes gazdasági és szociális érdeke, de különösképpen a Visszacsatolt Felvidék érdekei megkívánják a cseh meg­szállás alatt mesterségesen sorvasztott ipar fenntartását, fejlesztését és erősítését. "Részletesen elemezte azokat a hűl- és belpoli­tikai indokokat, amelyek a felvidéki gyáripar1 megerősítéso mellett szólnak s rámutatott arra, hogy a Felvidék gyáripara olyan speciális helyzetbe került, amelyben különleges védelmet, oltalmat, a kormány­zat részéről különös gondoskodást igényel s hogy érdekeinek ezt a védelmét az anya­országbeli csúcsszervezet az érdekeknek sok te­kintetben jelentkező különbözősége miatt, nem tudná a felvidéki ipar speciális helyzetének megfelelően képviselni. Éppen ezért szükséges­nek látszik a Felvidék gyáriparának olyan csücsszervezetbe való tömörítése, amely egy­ségesen föllépve, képes a felvidéki gyáripar érdekeinek minden vonalon való megvédésére, hogy a Felvidék gyáripara azután megerő­SZERKESZTŐSÉG: « V., HONVÉD-UTCA 10 - # Telefon: 125—350 * KIADÓHIVATAL: Vili., 3ÓZSEF-KÖRUT 5 Telefon: 144—400 södve kapcsolódhassák be az anyaország vér* .,Íérlagég4be s az ^rjzág sjÁSáTA ÄÜ tgsrhel^jje nyereséget jelentsen. Különösen hangsúlyozta azt, hogy a Felvidék gyáriparának speciális, — az anyaországi vállalatoktól eltérő — tarifális, vám, közszállítási és adóproblémái vannak, amely kérdéseknek közmegelégedésre való meg­oldása során szükség van a Felvidék gyáripa­rának csúc-sszérvczetére. A szövetség célja és feladatai Mágócsy Dietz dr. előadása után a jelenlévők 1 a kérdést minden oldalról pro és kontra meg­vitatták s a vita eredményeképpen az a nézet alakult ki, hogy a Felvidék gyáriparának kép­viselői sajátos érdekeiknek védelmére szükségesnek tartják a Felvidéki Gyár­iparosok Országos Szövetségének meg­alakulását. Ezután Barna Béla fölolvasta au elkészített alapszabálytervezetet, mely szerint a Felvidéki Gyáriparosok Országos Szövetségének célja a visszacsatolt Felvidék gyáripara és a vele ro­kontermészetű összes vállalatok összes érdekel­nek rendszeres és egyöntetű képviselete. Fel­adata: A visszacsatolt területen működő gyáripar különleges érdekeit ápolni és előmozdítani, a gyáripari munkát elősegíteni, a vissza­csatolt terület gyáriparának érdekeit a .Szent Korona közgazdasági életével össz­hangba hozni, érdekében a kormánynál el­járni, valamint fennmaradásának biztosí­tására, erősbítésérc és fejlesztésére szük­séges kormányzati, törvényhozási, avagy társadalmi intézkedésekre javaslatot tenni, a visszacsatolt gyáripar érdekében tett kezdeményezéseket támogatni, adózási, vám, kereskedelmi, nycrsanyagellátási, közlekedési, tarifális és közszállítási kér­désekben a Felvidék speciális viszonyaihoz képest megfelelő kormányzati intézkedé­sekre javaslatot tenni, valamint a kivitel fokozása érdekében eljárni, a szociális kérdések megoldásánál közremű­ködni, a kormány es az illetékesek részére szakvéleményt adni, a szakmabeli testületekkel a kapcsolatot fenntartani és velük közremű­ködni a gyáripart érintő kérdésekben, általá­ban a visszacsatolt terület ipari termelését,- közgazdasági életét érintő összes kérdéseket figyelemmel kísérni, tanulmányozni, meg­vitatni és azokban állástfoglalni. A jelenlévők az alapszabálytervezetet né­hány módosítással egyhangú lelkesedéssel el­fogadták, mire az elnök a Felvidéki Gyáriparosok Orszá­gos Szövetségét megalakítottnak jelen­tette ki. Az alakuló közgyűlés elhatározta, hogy belépésre szólitja fel az összes felvidéki gyáripari vállalatokat s több felszólalás után egyhangú köszönettel adózott Jaross miniszternek azért a gondoskodásiért, amellyel lehetővé, tette a Felvidék gyár­Budapest, február 1. A Külkereskedelmi Hi­vatal felhívja az érdekeltek figyelmét, hogy a Németországba és Csehországba irányuló ser­téskivitel feltételei megváltoztak. A február 4-től kezdődően berakásra kerülő sertésekért a Magyar Állat- és Állati Termékek Kiviteli Szövetkezete további intézkedésig minőségen- kint az alábbi árakat fizeti ki a külföldi súly után: 180 kg külföldi érkezési súlyon felül kg-kint 117 fillér, 160—180 kg külföldi érkezési súly kö­zött kg-kint uradalmi sertésekért 110 fillér, 160 —180 kg külföldi érkezési súly között kg-kint szedett sertésekért, abban az e&atben, ha a ser­téseket olyan kisgazda hizlalta, akinek 100 holdnál kisebb a birtoka és 20 darabnál keve­sebb a hízottsertós állománya, 114 fillér, 135— 160 kg külföldi érkezési súly között kg-kint 106 fillér, 120—135 kg külföldi érkezési súly között kg-kint 102 fillér, jól kihízott príma kocáért (csak cseh viszonylatban) 108 fillér. Amennyiben a hizlaló nem közvetlenül szállí­taná ki sertéseit, hanem szövetkezet vagy ke­reskedő útján, a szövetkezetnek, illetve keres­kedőnek legalább az alábbi árakat kell ki­fizetnie élősúlykg-kiat ab istálló, illetve ab feladóállomás a hizlaló gazdának: 191 kg berakást súlytól telfűé kg-kint 107 fillér, 171—190 kg berakási súly között kg-kint uradalmi sertésekért 100 fillér, 171—190 kg be- -rakási súly között kg-kint szedett sertésekért, abban az esetben, ha a sertéseket olyan kis­gazda hizlalta, akinek 100 holdnál kisebb a birtoka és 20 darabnál kevesebb a hízottsertés állománya, 102 fillér. 145—170 kg berakási súly között kg-kint 94 fillér. 120—144 kg berakási súly között kg-kint 90 fillér, jól kihízott. príma kocáért (csak cseh viszonylatban) 96 fillér. TŐZSDÉK, PIACOK A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI Valuták: Angol font 15.95—16.15, Belga 57.50 —58.10, Cseh kor. 7.50—10.—, Dán kor. 71.05- 71.85, Dinár 6.—7.50 (az 500 és 1000 din. cím­letek kivételével), USA doll. 339.90—343.90, Ka­nadai doll. 332.—337.—, Francia fr. 8.95—9.15. Holl. írt 183.10—185.10, Lengyel zl. 60.—61.40, Leu. 2.40—3.45, Leva 3.—3.60, Lira 16.90—17.90 (az 500 és 1000 lirás bankjegyek kivételével). Német márka —>—, Norv. kor. 80.—80.90, Svájci fr, 76.80—77.70, Svéd kor. 82.05—82.95. Külföldi kifizetések: Amszterdam 183.50— 185.10, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82—7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.68—58.12, Bu­karest 3.41—3.44, Kopeuhága 71.275—71.875, Lon­don 15.955—16.105, Madrid —.—, Milánó 17.96— 17.8864. New-York 341.30—343.90. Oslo 80.20 - 80.90, Paris 9.01—9.U- Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82 275-82 975, Varsó 64.— 64.50. Zürich 77.—77.70, Isztanbui 26&-271. BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: SZILARD Az értéktőzsde, mai. forgalmat szilárd irány­zattal ' bonyolította lé. A közönség vásárlásai és a kontremin-fedezések folytán az árfolya­mok javultak. Kőszén 11, Bauiit 10, Cukor 6.75, Rima 2.75, Urikányi 2.25, Tröszt 1.25, Salgó 1.20, Georgia 1.15, Láng 1 pengővel javult. Szilárd volt a fixkamatozású értékek piaoa is. Záröárfolyamok: Nemzeti Bank 167.—, Első Magyar Biztosító 360.—, Coneordia-malom 2.8, Békéscsabai 6.—, Első Bp. malom 7.3, Bauxit 180.—, Beoesini 9.5, Kohó 18.75, Aszfalt 6.5, Kőszén 279.—, Nagybátonyi 43.5, Salgó 28.2. Urikányi 39.75, Fegyver 31.5, Ganz 14.8, Láng 27.—, Győri vágón 265, Rima 68.25, Guttmann 6.—, Naslci 74.—, Levante 0.25, Nova 11.—, Tröszt49.—, Délen kor 76.5, Magyar cukor 72.5, Georgia 20.25, Izzó 100.—, Dreher-Haggenma- eher 117.5, Gschwindt, 662.—, Polgári sör 84.—, Krausz-szesz 60.—, Gyapjúmosó 3.5, Goldberger 35.25, Magyar kender 10.—, Pamutipar 20.5, Szegedi kender 35.—, Ohinoin 8.25, Gumi 47.5, Vasúti íorg, 16.25, Telefon 8.9. / 11 —* Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1938. évi ptjegy 100.—, 1914. évi főv. 4.573 292—, 1927. évi főv. «% 77.25. BUDAPESTI GABONATŐZSDE: A gabonatőzsdén a búza, rozs és árpa ár# nem változott, a zab kötés nélkül 5—10 fillér­rel olcsóbbodott. Kukoricából 1650 <1 cserél# gazdát 5—10 fillérrel olcsóbban. — A határidős- piacon lanyha irányzat mellett a márciusi rozs 31, a májusi 24, a májusi kukorica 14 fil­lérrel olcsóbbodott. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tisza* vidéki 77 kg-os 20.25-20.35, 78 kg-os 20.45-20.55, 79 kg-os 20.65—20.75, 80 kg-os 20.75—20.85, felső- tiszai, duna-tiszaközi, dunántúli 77 kg-os 20.15 —30.25, 78 kg-os 20.35—20.45, 79 kg-os 20.55— 20.65, 80 kg-os 20.65—20.75, fejérmegyei 77 kg-os 20.25—20.35, 78 kg-os 20.45—20.55, 79 kg-os 20.65 —20.75, 80 kg-os 20.75—20.85. Rozs: pestvidéki 14.00—14.10, más származású 14.10—14.25. Ta­karmányárpa: elsőrendű 16.00—16.30, közép- minőségű 15.75—16.00. Sörárpa: kiváló 19.00—. 19.50, prima 18.50—19.00. Zab: elsőrendű 19.15—> 19.35, középminőségű 19.00—19.15. Kukorica: ti­szántúli 13.80—13.90, egyéb áll. 13.75—13.85. Őr­lemények: korpa 12.70—12.80, 8-as liszt 15.60—* 16.00. Kukorica: 150 mm karcagi 13.90, 450 mm" 13.85, 150 mm Szolnokon át 13.85, 150 mm 13.80, 150 mm pestvidéki 13.77>4, 150 mm Szolnokon át 13.80, 150 mm 13.95, 450 mm február 15. 14.05 budapesti paritásban, 150 mm 13.80 Komárom. Lucerna: 5 mm minta szerint 180.—, 50 min’ alj 8.69 Budapest 10 mm minta szerint 197.50 beszállítva, 3.75 mm febórbáreás 294.— állomás, 1% mm fehérbárcás 290.—, 2 mm fehérbárcás 294.—, 10 mm fehérbárcás 290.—, 2 mm fehér­bárcás 290.—, 16 mm minta szerint 225.—, 10. mm minta szerint 210.— Budapest. Lóhere: 3 mm fehérbárcás 135.—, 4 mm fehérbárcás 135.—, 1 mm fehérbárcás 135.—, 6 mm minta szerint 93.—, 25 mm minta szerint 110.— Bu­dapest. Baltáéin: 20 mm 44.50, 10 mm 45.— ér* kezési állomás. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, február 1. (Záróárfolyamok.) Pária 11.7074, London 20.7214, New-York 442.87, Brüsz- szel 74.85, Milánó 33.29, Amszterdam 238.50, Berlin 177.50, Stockholm 160.75, Oszló -104.15, Kopenhága 92.50, Szófia 5.40. Prága 15.16, Varsó 83.65, Belgrád 10.00, Athén 3.80. Isztanbui 3.55, Bukarest 3.40, Helsinki 9.13)4, Buenos Aires 101)4, Jokohama 1207/9. + MAGPIAC. Köles fehér 18-22, vörös 17-* 17.50, egyéb 16.50—17, káposztarepce 24.25—24.50, tökmag, nagyszemü 27—28, kisszemű 23—24, olaj, dobos 20—21, kék mák 112—117, borsó; Viktória, sterilizált 18—19, zöld (express), ste­rilizált 18—19, lencse, nagyszemű, sterilizált 30 —43, középszemű, sterilizált 22—27, kisszemű, sterilizált 20—22, fehér szokványbab, dunai 35.50—26, dunántúli 25.23—25.75, felsőmagyaror- szági 23—23.50, gömbölyű fürjbab 27—28, bősz* szú fürjbab 26—27, baruabab 27—28, lucerna^ mag, nyers, arankás 185 925, ólon)zárolt, felffix bárcás 20 q-nál kevesebb 290—300, 20 f-nál több 275—285, lóheremag, nyers, arankás 85—95, ólomzárolt, fehérbárcás 20 q-nál több 130—135, bükkönj', tavaszi 16.50—17.50, szöszös 34—36, csillagfürt, fehér, lapos 10.70—11.20, szárított répaszelet 8.50—10. t LISZTARAK. A budapesti lisztárjegyzű- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.50—* 38.50, Ogg 36.50—37.50, Og 36.50—37.50, Of 36.50-* 37.50, 2gg 35.50—36.50, 2g 35.50—36.50, 2f 35.50-« 36.50, 4-es 33.75—35. 5-ös 32.25—33.50, 6-os 28.75-* 30.50, 7-es 20.75—22.50; rozsliszt: 0-ás 28.50—29.25, 01-es 25.75—26.50, 1-es 21—21.75, 2-es 18.75—20.25,-f SERTÉSVÁSAR. A mai ferencvárosi ser­tésvásárra felhajtottak 3599 darabot. Vásári állományból angol hússertésfelhajtás 1071 drb. Árak: uradalmi zsírsertés páronkint 340 kg-on felül 100—101, szedettsertérs I. 92—94. III. 75—, 82, angol sonbasertés I. 92—95, II. 76—90, ex* portzsír márkázott 150 fillér kg-kint. A vásár irányzata közepes. Most jelent meg a Vitézi Rend Zrínyi Csoport kiadásában I VITÉZ NAGY-MEGYERI NAGY KAROLY ny. altábornagy: MAGYARSÁG FEGYVERBEN A magyar vitézség és a magyar katona története a világháborúban. 254 oldal, 31 térképvázlat — A had­színterek magyar vonatkozású esemé­nyei időrendi sorrendben. Az esemé­nyekhez fűzött példák drámai erővel illusztrálják a magyar katona tör-zs- erényoit, melyek páratlan képességek­kel felruházva, páratlanul álló hősi példákra képesítik a magyar fajt. Ezt könyvet el kell olvasni minden­kinek! A világháború magyar hősei­nek éppen úgy, mint azoknak, akikre a jövőben vár a kötelességteljesités feladata. A nemzetnevelés, ifjúságunk új, faji értékeinket megbecsülő és termelő ér­tékké változtató nevelésének nyújt ez a könyv történelmi példákra épült szi­lárd alapot. ÁRA: P 4.­MEGRENDELHETŐ: STÁDIUM KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT- nál, Budapest, VI., Rózsa-utca 111. szám. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom