Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-18 / 40. szám

t*» FEBRUAR «• SZOMBAT fTVmftíl Jfe&V\ItHTRIAS /{KÖZGAZDASÁG iT oklevel.es gazda és okleveles keíjész, hogy megalakítsa az KCOL és a Mérnökpolitikai Társaság mintájára a Gazdaságpolitikai Tár­saságot, Váber György, a. Magyar Gazdatisztek Or­szágos Egyesületének ügyvezető igazgatója ismertette a megjelentek előtt a megalakítandó társaság célját, amelynek feladata a mezőgaz­dasági szaktudás megbecsül tétére és terjesztésű lea?. Sajpos, a múltban nem sok gondot for­dítottak; a mezőgazdasági szaktudás emelésére é* előbbreyltelére és az ebből származó nem- Z*tgazda>g4gi. társadalmi és szociális hátrá­nyok Bjegszüutetésére. A gazdatiszteknek, il­letve okleveles gazdáknak és kertészeknek eledrendü érdeke a diplomás agráriusok erde- Eeinek szolgálata. Ma már az okleveles gaz- datársadalonuiuk ig fej kell adni azt a felfo­gást, hogy hivatása betöltésének és teljesíté­sének feltételeiért kizárólag szakképzettségé­vel küzdhet. Közéleti ép politikai súlyt kell szerezni a* okleveles gazdatársadalomnak, nyegt csak így juthat el az öt megillető meg­feleld helyekre. Senki nem vonhatja kétségbe azt. hogy az agrár Magyarországon érvénye­sülni kell a mezőgazdasági szaktudásnak. Szükség van tehát egy olyan szervezetre, amely az okleveles gazdák és kertészek érde­keit kifelé képviseli s amely a főiskolát vég­zett »grnnómusol» szaktudásának minden vo­nalén érvényt szerez. A társaságot, mint a Magyar Gazdatisztük, Országos Egyesületének fiókját kívánják megalakítani, annál is in­kább, mert Budapesten mintegy 600—700 ok­leveles gazda és kertész ól, akik még a Gaz­datisztek Egyesületébe sincsenek beszervezve. Az okleveles gazdatársadalom és az okleveles kertészek fontos hivatásuknál, nemzetalkotó és áJlaroépitő munkájuknál fogva joggal köve­telhetik, hogy érdekeik, szellemi tőkéjük a po­litika, és a közélet minden területén védelmet és megbecsülést nyerjen, éppenúgy, mint a közélelmezési fel ügyelő vázolta az alakuló társaság tulajdopképeni célját, amely abban csúcsosodik ki, hogy a mezőgazdasági szaktu­dást érvényre juttassa, A kormányzati, köz- igazgatási élet megfelelő helyein a legmaga­sabb. képesítésű szakembereknek kell állni, nemcsak azért, hogy ezek a szakemberek el­helyezkedést találjanak, hanem azért, hogy a legfelsőbb irányítás szakemberek kezében le­gyen. A társaság működése kettős lesz, még, pedig társadalmi és politikai. Nem kíván a társaság napi politikával foglalkozni, csupán magasabb agrárpolitikával. Táborukba hívnak minden keresztény, nemzeti alapon álló gaz­dát és kertészt, aki saját . szaktudnsa'nak. ér­vényesítéséért dolgozni hajlandó. Ismertette Solty Ernő dr. azokat a feladatokat, amelye­ket az alakuló társaság megoldani kíván, első­sorban a mezőgazdasági felső szakoktatás megreformálását, az egészséges földbirtok po­litikát, tcrinéspoHIJkát és értékesítési politi­kát. Nem utolsó sorban célja az alakulásnak, hogy a felső szakiskolát végzett legmagasabb képesítésű agráriusoknak az őket megillető helyeket kimunkálja. Az ismertető után több hozzászólás hang­zott el s végül a megjelentek egyhangúan ki­mondták a gazdapolitikai társaság megalaku­lását s elhatározlak, hogy időközünkint össze­jöveteleket tartanak, amelyekre meghívják azokat a magas mezőgazdasági szakképesítés­sel rendelkező közéleti férfiakat, akik előadá­sok tartásával és a társaság életébe való be­kapcsolódással elősegítik az új alakulás cél­kitűzéseinek megvalósítását. A megalakulásról körlevélben értesítik azokat az okleveles gaz­dákat és kertészeket, akik Budapest területén helyezkedtek el bármilyen állásban. Elhatározta a társaság azt is, hogy a magyar sajtó támo­gatását kéri közérdekű munkájának elősegíté­sére. Megalakul a Gazdapolitikai Társaság Csütörtökön este a Gardák Biztosító Intéze­tének üléstermében összegyűlt néhány lelkes' többi diplomás szakembereké, a mérnököké, orvosoké vagy ügyvédeké. Fáber György igazgató bevezetője után Solty Ernő dr okleveles gazda, székesfővárosi Okszerű gazdálkodásra tanít a Mezőgazdasági Kiállítás A földmívelésügyi miniszter fennhatósága ila tartozó gazdasági szakoktatási intézmé­nyek színes, tartalmas kiállítási anyagukkal évről-évre hozzájárulnak a mezőgazdasági ki­állítás oktató értékének emeléséhez. Éppen ezért ezt a kiállítási csoportot mindenkor kü­lönös figyelmére méltatja a kiállítás látogató közönsége, mert itt sok olyan érdekes, küny- nyen érthető, hasznos dolgokat láthat és ta­nulmányozhat, amelyet a legszerényebb keretű gazdálkodást űző egyének is a gyakorlati élet­ben hasznukra fordíthatnak. A március 22-én megnyíló kiállításon idén készt vesznek a debreceni gazdasági akadémia, a kecskeméti gazdasági szaklanítóképző inté­zet, a hódmezővásárhelyi és a szekszárdi mo­zog»,zdaságl szakiskolák, a hajdúdorogi téli gazdasági iskola cs a Vitézi Raul Örkényi gaz­daképző iskolája. É kiállítás a szakoktatási intézmények fá­radtságot nem kímélő tanártestülete lelkes munkájának lesz tükörképe, amelyet a ma­gyar gazdaképzés és gazdanevelés terén ki­fejtenek. A gazdasági szakoktatás kiállításán az idén az a vezérgondolat vonul végig, hogy a gazdasági tudás, a gazdasági szakképzettség komoly értéket jelent, amelyet ina már a leg­szerényebb viszonyok között gazdálkodó, leg- egysizerübh gazdaember sem tnóLkü'özhet. A kiállító iskolák majdnem kivétel nélkül ezekre a körülményekre igyekeznek a szemlélők fi­gyelmét ráterelni. Arra törekszenek, hogy ezt a kiállítási anyagukkal beigazolják és nép­szerűsítsék a gazdasági szakismeretek meg­szerzésének gondolatát; a gazdasági szakók ta­táéi intézmények szerepét, tanító- és nevelő- munkáját, nélkülözhetetlen, hasznos voltát, A debreceni gazdasági akadémia kiállítása 'az alföldi szikes talajokat és az öntözéses gazdálkodást fogja bemutatni. A kecskeméti gazdasági szaktanitóképzö intézet kiállításá­nak átfogó gondolata a nagyközönség által alig ismert gazdasági szaktanitóképzés rend- ezerének és rendjének bemutatása' lesz. A hód­mezővásárhelyi m, kir. mezőgazdasági szakis­kola kiállítása szembeállítja a jó és rossz gazda földhasználatát, trágyázási rendszerét, az állatlétszámra és az állatok takarmányozá sára Vonatkozó adataikat, terméseredményei két és az ezzel összefüggő jövedelmezőségi eredményeiket. A szekszárdi mezőgazdasagi szakiskola azt az időszerű kérdést világítja még, hogyan lehet és kell a kisgazdaüzemet okszerűen megszervezni, berendezni és kezelni. A hajdúdorogi m. kir. téli gazdasági iskola ki­állítása arról fog számot adni, hogy milyen javulás észlelhető a hajdúsági gazdaifjak gaz­dálkodásában a téli gazdasági iskolában szer­zett szakismeretek alkalmazása folytán. A Vitézi Rend Örkényi gazdaképző iskolájának kiállított anyaga arról fog tájékoztatni, hogy a Vitézi Rend hogyan gondoskodik a rend tagjai várományosainak gazdasági kiképzésé­ről és neveléséről, a vitézek többi gyermekeit pedig a gazdasági iskolával kapcsolatos szövő­fonó tanüzembeu hogyan képezik ki. A gazdasági sz*koktatási intézmények ki- illítáfi css-rnokábafl ez évben is fog gazda,- tanácsadó állomás működni, ahol kiváló szak­emberek az érdeklődő közönségnek a helyszí­nen azonnal ingyenes szaktanácsot fognak adni a gazdasági élet körébe tartozó minden kérdésre. Remélhető, hogy a gazdák kihasználják a kedvező alkalmat és minél többen tekintik majd meg a gazdasági szakoktatási intézmé­nyek kiállítását, amelynek révén teljes képet nyerhetnek a magyar gazdaifjak gazdasági ki­képzéséről és neveléséről. (—) Ashtou-Gwatkiu Berlinben gazda­sági megbeszéléseket íog folytatni. Lon­donból jeleutik: Jól értesült körök sze­rint AshtonüCrwátkin, a.külügyi hivatal gazdasági osztályának vezetője, a jövő héten előreláthatólag Berlinbe utazik, hogy ott tájékozódó megbeszéléseket folytasson. (—) Körrendelet a vidéki iparosság kez- szállitásbau való rcszcltetcse érdekében. Az iparügyi miniszter rendeletét intézett a köz­hatóságokhoz, hogy a vidéki közszálHtásoknúl és közmunkáknál lehetőleg a helybeli vállal* hozókat foglalkoztassák. A rendelet indoko­lása szerint gyakran előfordul, hogy — lé­nyegtelen .árkülönbség esetén — a helybeli iparosság ajánlatával szemben fővárosi vál­lalkozó ajánlatát veszik figyelembe s ennek következtében a vidéki kisiparosok aránytala­nul kis mértékben részesülnek közmunkák­ban. A közszálütási szabályzat pedig bizonyos feltételek mellett megengedi a területileg kor­látozott •nyilvános versenytárgyalás hirdeté­sei és a zártkörű versenytárgyalásoknál is előtérbe lehet helyezni a helybeli kisiparoso­kat. A miniszter rámutat a vidéki iparos- társadalom gazdasági megerősödésének szük­ségességére és a maga részéről is támogatni kívánja a területileg korlátozott verseny- tárgyalások eíjgedélyezését. (—) Tanulmányozzák Kassa gazdasági hely­zetét. A budapesti kamara Kassa, város gaz­dasági helyzetének tanulmányozása céljából kiküldötte Fuchs Albert kamarai titkárt, aki ez ügyben a kassai kamarával karöltve, hely­színi tanulmányokat folytat. Feladata több napot vesz Igénybe s előreláthatólag a város gazdasági élete szempontjából értékes meg- állapításokra, fog vezetni. (—) Keresztény őstermelők szövetkezete ala­kul Érsekújváron. JTpbfuár hó 26-án alakítják meg Érsekújváron a Levente Otthon nagy­termében (Széesényi-utea 49.), a felvidéki ke­resztény őstermelők beszerzési és értékesí­tési szövetkezetét. Ezen a gyűlésen a 20 P név­értékű üzletrészek kellő jegyzése után alakul meg a szövetkezet, mogáilupíttatnak az alap­szabályok, megtartják az első közgyűlést az igazgatóság és l'elügyelőbizottság megválasz­tása céljából. Az alapítók felhívják ezen köz­hasznú intézmény létesítése iránt érdeklődő felvidéki uemzettestvéreiuket, hogy ezen gyű­lésen minél nagyobb számban vegyenek részt. (—) Új fövámhivatal a Felvidéken. A köz­ponti vámigazgatóság a visszacsatolt felvi­déki területen Feketeardón fővámhivatalt ál­lított lei, A fövámhivatal február 18-áH kezdi meg működését. Budapest mezőgazdasági helyzete Érdekes jelentést adott ki a Pestmegyei Gazdasági Felügyelőség. A jelentés a főváros mezőgazdasági helyzetét ismer­teti a múlt hónapban. A most első ízben megjelent mezőgazdasági jelentésből ki­derül, hogy január első harmadában Budapesten fagyos időjárás" uralkodott, ebben az időszakban Pest környékén hó­takaró fedte a vetéseket, majd a lassan melegedő hőmérséklet következtében a betakaró teljesen elolvadt és az idő any- nyira felmelegedett, hogy a hőmérő még éjjel sem száll a 0 fok alá. Megállapítja a jelentés, hogy a mólt hónapban a szo­kottnál jóval kevesebb volt a csapadék. Január első időszakában, amíg a hide­gebb időjárás uralkodott, a külső mező- és keptgazdasági munkák, a favágás ki­vételével, teljesen szüneteltek, míg az enyhébb idő beálltával a teregetések, a trágyakihordások, az elmaradt őszi szántások pótlása, a talajforgatások, a gyümölcsfák ápolása, a primőrök alá melegágyak készítése és azok vetései folytak. A tárolt és az elvermelt kerti veteroépyek piacra való szállítása az enyhébb napokon zavartalanul folyt, úgy hogy a fogyasztók kellő ellátását minden nehézség nélkül biztosították. A mezőgazdasági és a kertmunkások a munkáknál megfelelő kereseti: lehetősé­gekhez jutottak. A kedvező ősz alatt megerősödött ve­tések mindezideig jól teleltek — hang­súlyozza a jelentés —, üdék, egészsége­sek, fagyási vagy más károk nem ész­lelhetők. A jószágállomány kondíciója is megfelelő, kitelel tetősükhöz a meglévő takarmánykészletek — kellő beosztással —, elegendők lesznek. A jelentés sze­rint a tej értékesítését és a fogyasztók ellátását sikerült biztosítani. A ter­mény értékesítés sei kapcsolatban nem merültek fel nehézségek, a jószágárak némileg leszálltak és a gyengébb minő­ségek értékesítése kissé nehezen törté­nik. Befejezésül a jelentés megemlíti, bogy a múlt hónapban pem adtak el na­gyobb mezőgazdasági ingatlant. (—) Vámbemondóőrs Léván. A m. kit. központi vámigazgatóság a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területen, Léván a Selmecbánya felé ve­zető közúton „M. kir. vámbemondóör.s Léva— Selmecbánya közt“ elnevezéssel a lévai m. kir. fövámhivatal felügyeleté alatt ni. kir. váinbemondóürsöt állított fel. A vámbeuioúuóörs 193!). évi február 18-án kezdi meg működését. TŐZSDÉK, PIACOK A MAGYAR NEMZETI BANK Árfolyamai Valutát: Angol font 15.95-*-16.15, Belga 57.4»—58.05, Cseh korona 7.50—11.89, Dán kor. 71,jő—72.05, Dinár 6.—7.50 ( 500 és 500 diri. cím­letek kivételével), USA dollár 340.85-388.85, Kanadai dollár 332—337, Francia frank 8.95— 9.15, Holland forint 182.80—184.80, Lengyel zl. 60.-61,40, Leu 2.40—3.45, Leva 3— 3.60, Lira 16.90—17.90 ( 500 és 1U00 lírás bankjegyek kivé­telével), Német márka —.—, Jforvég korona 80.20—81.10, Svájci frank 77.35—78.25, Svéd ko­rona 82.25—83.15. Külföldi kifizetések: Amszterdam 183.20— 184.80, Athén 3.025—3.055, Belgrad 7.82—7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.62-58.06, Bu­karest 3.41—3.44, Kopenhúga 71.Í75—72.075, Lon­don )6.*—16J15, Madrid .—, Milánó 17.®»—* 17.8864, Newyork 841.75—344.35, Oslo 80.425— 81.125, Paris 9.085—9.135, Prága 11.79—11.96, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.45—83.15, Varsó 64.25—64.75, Zürich 77.55—'78.25, Isztambul 368—271 BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: CSENDES Az értéktőzsde forgalma erősen megcsappant, a hangulat mindvégig nyugodt, zárlat felé pedig határozottan bizakodó volt. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 158.—, Huu- gária-malom 19.—, Bauxit 183.—, dementia 107.25, Kohó 19.—, Aszfalt 6.5, Kőszén 291.—, Nagybátonyi 44.—, Salgó 28.3, Urikányi 38.—, Fegyver 32.5, Ganz 15.3, Láng 29.75, Rima 68. Gut (mami 6.^-, Nasici 79.—, Duna-Száva 7.—, Levante 0.3, Nova 9.70, Tröszt, 50.75, Dél- cukor 75.5, Magyar eukor 72.5, Georgia 19.5, Gschwindt 680.—, Krausz-szesz 53.—, Royal 110.—, Gyapjúmosó 3.55, Goldberger 40.—, Sze­gedi kender 35,-*-, Chinoin 9,—, Gumi 48.—, Vasúti forg. 17.25. BUDAPESTI GABONATŐZSDE: ÁR JAVULÁS A 11ATÁB1DŐPI ACO.N A határidőpiacon megállt a napok óta tartó árlemorzsolódás és kisebb kereslet néhány fil­lérrel emelte is az árakat. Az árjavuiás leg­jelentősebb a márciusi rozsnál: 11 fillérrel ma­gasabb a tegnapinál, a májusi rozs 5 fillérrel javult, a májusi tengeri pedig 8 fillérrel. Öt fillérrel emelkedett a búza ára is. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tisza- vidéki 77 kg-os 20.45—20.55, 78 kg-os 20.65-*- 20.75, 79 kg-os 20.85 —20.95, 80 kg-os 30.95— 21.05. felsotiszai, duna-tiszaközi, dunántúli 77 kg-os 20.10-30.50. 78 kg-os 30.60-20.76, 79 kg-os 11 30.80—20.90, 80 kg-os 20.90- 21.00, fejérmegyei 77 kg-os 90.45—20.55, 78 kg-os 20.65—20.75, 70 kg-os 20.85—20.95, 80 kg-os 30.95—21.05. —Bozsí pestvidéki 18.85-18.95, más származású 14.00 —14.15. — Takarmányárpa: elsőrendű 16.00—* 16.30, középminőségű 15.75—16.00. — Sörárpa} kiváló 18.75—19.25, príma 18.25—18.75. — Zab3 elsőrendű 19.30—19.50, középminőségű 19.15— 19.25. — Tengeri; tiszántúli 14.20—14.30. — Őr­lemények: korpa 12.80—13.00, 8-as liszt 15.80-—* 16.20. — Tengeri: 150 q 14.20 Komárom, 450 q március 14.."7Komárom, 150 q 14.20, 150 <1 14.25, 150 q hajdúi 14.30 budapesti paritásban, — Zab: 150 q 19.15 budapesti paritásban. — Korpa: 150 q zsákkal 14.00 Batnopya. — Lu­cerna: 4 q minta szerint 210.— beszállítva, 1 q kókbárcás 273.—, 8 q fehérbárcás 303.—, 5 q fehérbárcás 302.—, 2 q fehérbárcás 302.— Bu­dapest, 4 q ojiérbáreás 298.— Szombathely, 2.5 q fehérbárcás 305.—, 16.5 q fehérbárcás 300.— Budapest. — lAhere; 2 q fehérbárcás 132.—, 2 q fehérbárcás 132.—. 10 q minta sze­rint 92.—, 9 q minta szerint 92.—, 30 q minta szerint 85.*—, 7 q minta szerint 83-—- 3 q fehér- bároás 135.— Budapest, 5.5 qq fehérbárcás J32— Szombathely, 35 q minta szerint 87.— Budapest, 10 q fehérbárcás 130.— állomás, fi q fohcrbárcös 142.50, 6 q fehérbárcás 142.50 rendeltetési állomás, 10 n fehérbárcás 130.-— állomás. — Csillagffirt: 450 q lapos 11.20 nyíri. — Magvak és hüvelyesek; köles, febér 18—22, vörös 17—17.50, egyéb 16.'50- 17, káposztarepce 25—25.25, tökmag, nagyszerűd 27 38, kisszemü 33- 24, o|aj, dohos 20—21. kék mák 110—115, borsó, Viktória, sterilizált 18—19, zöld íox- press), sterilizált 18-19, lenese, nagyszemű, sterilizált 36—43, középszemű, sterilizált 22-27, kisszenvű, sterilizált 20- 32. fehér «oltványb*b, dunai 25.50—26, dunántúli 24.50—25. felsőma- gyarországi 23—24, lueernamag, nyers, aranka« 175—215, ólomzárott, fehérbárcás 20 q-nál ke­vesebb 290—305, 30 q-nál több 290 -305, lóhere- mag, nyers, arankás 80- -100, ólomzárolt, fehér- bárcás 20 q-nál kevesebb 130—140, 20 q-nál több 125—13,3, bükköny, tavaszi 17- -18, szesjfös 34- 26. esillagfüri, feliér, lapos ft—11.50. szárí­tott répaszelet 8.50—10.—. zürichi Árfolyamok Zürich, február 17. (Záróárfolyamok.) Pária 11.66%, London 20.64, New-York 440.50, Brüsz- szel 74.33X*. Milánó 23.20, Amszterdam 236.25, Berlin 176.80, Szófia 5.40, Prága 35.09%, Varsó 83.12, Belgrád 10.-, Alién 3.90, Bukarest 3.37. A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ARAI Kielégítő fölhozatal, közepes forgalom mel­lett ma a következő árakat (zárjelben a nagy­kereskedelmi árak) jegyezték: Húsok és hústermékek: Marhahús, rostélyos és felsál 128—180, leveshús (fartő, tarja, sze­gye) 128—160; borjúhús, comb 240—320, vésés 180—210, pörkölt 180; juhhús, hátulja 140—160, eleje 100—15(1; sertéshús, karaj 120—140, tarjm comb 160-196. oldalas 128—372, zsirszalonpa 150—152, sertósháj 150—168, sertészsír, buda­pesti 160—168. Vad és vadhús: Szarvas 1 kg 40—400, őz 1 kg 40 —500. fácán 1 drb 200—250, fenyvesmadár 1 drb 40—50. Baromfi; Ebi: tyúk 1 drb 200-350, 1 kg (125- 135). csirke, rántani való 1 drb 100 - 260, 1 kg (145 - 220), kacsa, hízott 1 kg (15®, lúd, hízott 1 kg (130— 150), Vágott; tyúk 1 kg (90 150), csirke, rán- ta ni való 1 kg 140 300 (100-230), kacsa, hí­zott 1 kg (130-155), lúd, hízott 1 kg 140—190 (115—160), pulyka 1 kg (115—180). Tojás: Tpa- tojás válogatott drb 9—11, kg 150—}70, láda- áru (124—145), kosáráru (140—150). főző- és nprótojás drb 6.5—7, kg 135—150. Halak: Ponty, élő 100—150, szeletelt 90—149. Tejtermék: Tej­föl (90), teavaj, tömbben (290—300). pásztoré* zött (320—330), sovány tehéntúró (55—60). Szá- razfözelék: Bah, fehér, aprószemíi (27 20), nagyszemü (30—40), színes (34- 40), borsó, hántolt, feles (36—38), lenese, hazai (26 66). Zöldségfélék: Petrezselyem (9 12). sárgarépa, karolta (4—25), sárgarépa (4 -8), vegyes zöld­ség, zöldjével (8—11), zeller (14—18), cékla (4—18), kalarábé kg 8—30 (4—10), karfiol, kül­földi, tisztított kg 90—110 (70—95). vörös­hagyma, érett, makói 20—24 (16—.17), fok­hagyma (10—12). Káposztafélék: Fejeskáposzta, hazai (7—30), kelkáposzta (7—10), fejessaláta, melegágyi (5—30). Burgonya: Gülbaba (9—11), nyári rózsa (10.5—11), őszi rózsa (8.3—9.5), kifli (21—24), Ella (7.5—8.5). Főzelékfélék: Stiiőtök (12—34), esiperkegoiuba (120—200). paraj, tisz­tított (30—50), sóska, melegágyi (220—280), kö­zönséges (100—140). Gyümölcs: Alma, nemesfaj (G0—140), közönséges válogatott (32—85), körte, nemesfaj (100—140). Déligyüinölrs: Gesztenye, külföldi 100—140 (88—100), narancs, sárga bél il 60—88 ( 53—66),. vörösbélű (64—100). mandarin 68-120 (68—100), citrom J a (5 7), Il-a (4-5). Fűszer: Paprika, édesnemes, csemege (400 -s 420), édesnemes (360—380). félédes, gulyás (320), mák, kék (126—1301, méz, pergetett 070), bors (440—460), szegfű hors (640), köménymag 080), japán rizs (66—68), Karelin rizs (92—1021. + NEKTÉsiVÁSÁR. A ferencvárosi sertés­vásárra felhajtottak 513 darabot, ebből angol hússertés 169 darab. Az irányzat változatlan. Arak: szedettsertés J. 86—88, TI. 78—84, Hí, 68-76, angol sonkasertés 92—94, exportzsír, márkázott 150 fillér kg-kinf, + HÚS VÁSÁR. Vásári készlet: nagymarha. 31 (elkelt 29), borjú 367 (367), bárány 1232 (1082), sertés lehúzott 66 (66). szalonnás 411 (361), süldő 409 (389), malac 36 (36), marha zsiger ill kg (111), eertészsiger 457 kg (457). A vásár közepes volt. Arak: csontoznivaló 23—60, borjú, bőrben T. 136—148, TI. 1200134, bárány, bőrben 41—84, sertés,'lehúzott 96 -108, szalonnás 89—116. süldő 92—123, malac. 160, marhazsiger 40—50. + LISZTARAK. A budapesti lisztárjcgyző- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): b-aliszt: dara 37.23—38.50, Ogg 36.25 - 37.50, zg 36.25—37.3z, (tf 36.25 - 37.50, 2gg 35.10— 36.10. 2g 35.50—36.50, 2f 35.30 36.50, 4-es 83.75- 35, 5-ös 32-33.25. 6-os 28.25—30.35, 7-es 20.75 -22.50; rozsliszt: 0-ás 28.50—29.25, 01-<S 25.75—26.50, 1-es 31—31.75, 2-os 18.75—30.25,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom