Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-18 / 40. szám
TFT.twnrVr. 1939 FEBRUÁR 18. SZOMBAT KÉT BALKÁN-PROBLÉMA AZ ELŐTÉRBEN; A bukaresti konferencia és Cvetkovics beszéde Ötévi fegyházra ítéltek egy gyuiíogatót Belgrad, február 17. A ma reggeli lapot főhelyen közük Cvetkovics miniszterei uöknek a kamarában felolvasott ‘ kormány nyilatkozatát, amelynek iöbb részeit fő- és alcímekben hangsúlyozzák. A zágrábi Politika kiemeli, hogy a nyilatkozat horvát politikai körökben is tetszéssel találkozott. A belgrádi lapok különösen a Cvotko- vios-kormány új belpolitikai irányvonalának jelentőségét hangoztatják; kiemelik azonkívül azt is, hogy Jugoszlávia külpolitikája változatlan marad a jövőben és úgy, mint jelenleg, teljesen független a belpolitikai áramlatok változásaitól. Cvetkovics miniszterelnök mai nyilatkozata, főleg a külpolitikai rész, kedvező benyomást tett a közvéleményre. A nyilatkozatnak ez a része a többi között a jóviszony fenntartását és kifejlesztését veszi tervbe valamennyi szomszédállammal. A legközelebbi napokra várják a Franco-kormány elismerését. Róma a jugoszláv« magyar viszonyról Uónui, február 17. Rómában kedvezően fogadták Cvetkovics jugoszláv miniszBelgrád, február 17. Ciucár-Markoviéi külügyminiszter pénteken fogadta u bélés külföldi sajtó képviselőit és tájékoztatta őket külpolitikája alapplveirol. A miniszter mindenekelőtt utalt arra, hogy Cvetkovics miniszterelnök ihár csütörtökön a leghatározottabb formában leszögezte kormánynyilatkozatában az eddigi külpolitikai iráus’vmnal változatlan fenntartását. Ö is azzal akarja kezdeni nyilatkozatát, hogy munkájában hajszálnyira sem fog eltérni az eddigi külpolitikai voualveze- téstől, amely olyan nagy mértékben növelte Jugoszlávia nemzetközi tekintélyét. / . Jugoszlávia külpolitikája világos és félreérthetetlen. Jugoszlávia az elmúlt évek során arra törekedett, hogy ápolja a jóviszonyt miuden állammal, különösen pedig a szomszéd országokkal, s a már régebben megalapozott barátságokat újabb barátságokkal egészítse Most Jelent meg a Vitézi Rentíl Zrínyi Csoport kiadásában ! VITÉZ NAGY-MEGYERI NAGY KÁROLY uy. altábornagy: A MAGYARSÁG FEGYVERBEN A magyar vitézség és a magyar katona története a világháborúban. 254 oldal, 31 térképvázlat. — A hadszínterek magyar vonatkozású eseményei időrendi sorrendben. Az eseményekhez fűzött példák drámai erővel illusztrálják a magyar katona törzserényeit, melyek páratlan képességekkel felruházva, páratlanul álló hősi példákra képesítik a magyar fajt. Ezt • könyvet el kell olvasni mindenkinek! A világháború magyar hőseinek éppen úgy, mint azoknak, akikre a jövőben vár a kötelcsségteljcsités feladata. A nemzetnevelés, ifjúságunk új. faji értékeinket megbecsülő és termelő értékké változtató nevelésének nyújt ez a könyv történelmi példákra épült szilárd alapot. ÁRA: P 4." 1-M EG IIEK DELH KTÖ: j STÁDIUM KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT-J nát, Budapest, Vb, Rém-utca Ul. saáunj terelnek programmbeszedét. A Popolo di Roma szerint a jugoszláv miniszterelnök programra ja is a jugoszláv külpolitika folytonosságát célozza. A kormánynyilatkozat nem említ ugyan egyetlen országot sem, de határozott célzást tett a magyar-jugoszláv viszonyra. Macsek nyilatkozata Zágráb, február 17. Macsek, a horvát parasztpárt elnöke Cvetkovics miniszterelnök nyilatkozatáról és különösen ennek a nyilatkozatnak a horvát kérdésre vonatkozó részéről a következőket mondotta; — Semmi olyan nincs ebben a nyilatkozatban, amit már nem olvashattunk volna az előző kormány- nyilatkozatokban. Igaz, hogy megemlíti a horvát kérdést, de nem jelöli meg a megoldás módjait. Sokkal jelentősebb, hogy a nyilatkozatban már nem szerepelnek az állami és nemzeti egységre vonatkozó banális és már megcáfolt frázisok. Az bizonyos, hogy ezt még nem lehet haladásnak tekinteni, de ennek ellenére úgy gondolom, hogy ez már félfordulat a helyes irányba. ki, hogy ilymódon is hozzájáruljon a béke megalapozásához és biztosításához. Ez a külpolitika meg is hozta a várt sikereket, A politikai és gazdasági kapcsolatok valamennyi szomszéddá! áinmal megélénkültek, így elsősorban a két legnagyobb szomszéddal: Németországgal és Olaszországgal. A mai európai helyzetben, amikor mindenütt a legkomolyabb erőfeszítések történnek a béke fenntartása érdekében, ő is folytatni fogja fáradozásait ebben az irányban. Cincdr-Mar kavics végül a sajtó külpolitikai szerepének fontosságát hangsúlyozta és arra kérte az újságírókat, támogassák öt munkájában. A bolgár revízió a baikánérlekezleten Berlin, február 17. A Deutsche Allgemeine Zeitung vezércikkben foglalkozik a február 20-án Bukarestben összeülő balkáuértekozlettel. A lap kiemeli, hogy az értekezleten íoutos szerepet fog játszani a legutóbbi politikai eseményekben megerősödött berlin—római tengely. A második fontos kérdés — írja a lap — a bolgár revízió kérdése lesz. A bolgár miniszterelnök csak nemrég jelentette be a parlamentben, hogy szükség van a békediktátum revíziójára és a világháborúban elveszített bolgár területek visszaadására, hangoztatta azonban, bogy a bolgár nemzet ezt békés úton és a szomszéd államokkal való tárgyalások útján kívánja megvalósítani. mielőtt ezeket a bolgár kéréseket nem teljesítik, nem lehet szó arról, hogy Bulgária csatlakozzék a Balkán-szövetséghez. Miron Grlsfea meggyógyult Bukarest, február 17. Miron Crislea pátriárka miniszterelnök felgyógyult betegségéből s a jövő héten orvosai tanácsára hosz- szabb szabadságra utazik Francia- országba \agy Délolaszországba. A miniszterelnök még megvárja a Balkánszövetség külügyminisztereinek vasárnap kezdődő bukaresti értekezletét, ahol találkozni, fog Metaxas görög miniszterelnökkel, Cincáf-Jlárkovics jugoszláv külügyminiszterrel' és Sáradzoglu török külügyminiszterrel. Tavaly nyáron Martinkovics József földműves zsupfedeles háza Rózsaszent- mártonban leégett. Nyilvánvaló volt, hogy a. házat valaki felgyújtotta. A gyanú Benne József huszonhétéves napszámosra irányult, aki a szomszédságban aratómunkát végzett. Kihallgatása során beismerő vallomást tett. Azt vallotta, hogy a házat Martinkovics József tulajdonos kérésére gyújtotta föl, mert az ingatlan 600 pengőre volt tűz ellen biztosítva. Az egri törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson az ügyészség nemcsak Bonus József, de vallomása alapján MarA Magyar Tudományos Akadémia nyelvművelő bizottságának legutóbbi ülésén Ostor József előterjesztést nyújtott be a közhivatalok és a jogszabályalkotás nyelvének megtisztítása, magyarosítása ügyében. A rendkívül érdekes előterjesztés a következőket tartalmazza: Nem kell nagyon bizonyítgatni, hogy a törvények, rendeletek és a hivatalos intézkedések nyelvének a jó magyarság szempontjából való megtisztítására milyen szükség van. Nemcsak jó nyelv- érzékű szakférfiak, sokan a hivatali elöljárók között is sürgetik ezt, hanoin a közönség köréből szintén sűrűn hallunk idevonatkozó panaszokat. A Nyelvművelő Bizottság többször szóvátette hivatalos nyelvünknek .szinte már tűrhetetlen magyartalanságait, a szükségtelen idegenszerűségeket. Napilapjaink közül fs akadtak, amelyek bangót adtak ennek. Külön ki kell emelni a Kúria volt elnökének Juhász Andornak egyik újévi beszédében foglalt föl- jajánlását, amelyben erélyesen kelt ki a furor legislativus ellen, amin nem egyedül ‘ a törvény, hanem a réudetgyártás ragályát is keli érteni. Az Országos Ügyvédszövetség tavalyi vándorgyűlése külön foglalkozott a hivatalos nyelv megtisztításának szükségességével cs egyhangúan elhatározta, hogy evégett országos mozgalmat indít, belekapcsolva különösen a szorosabb értelemben vett jogászságnak eljárási nyelvét. — A magyar hivatalos nyelv megjavítására vonatkozó törekvéseket azonban eddig kevés siker koronázta. Azt kérdezi az ember, hogy eunek mi az oka. Egyik oka mindenesetre az lesz, hogy kis országunkban is valóságos hadserege van a hivatalnokoknak. Roppant nehéz megmozdítani az ilyen tömeget. Ezeket az embereket már nehéz megtanítani valamire, ha kioktatni lehet is. Gyakran kitóphetetlemil vau befőjük oltva a hibás íráa és beszéd. Másik oka, bogy a hivatalos nyelvet rendkívüli módon befolyásolja a napi politika. Áll ez külöuösen a törvényhozás és rendeletalkotás, mag a központi kormányzat nyelvezetére. Bizonyos, hogy minden országban rendesen a politikusok beszélnek a legrosszabbul nemzeti nyelvükön. — Az a kérdés, hogy miképen nyúljunk hozzá törvényeink, rendelcteink és hivatalos nyelvünk magyarabbá tételéhez úgy, hogy valódi sikert érhessünk el. Tulajdonképen két területre esik várható munkánk: a jogszabályalkotás és a hivatalos nyelv területeire. — A jogszabályalkotás nálunk három forrásból táplálkozik. Ezek: a törvények, a rendeletek és a legfelsőbb bírói határozatok. Legfelsőbb bíróságunk jogszabályalkotása a gyakorlatban oly kis területre szorítkozik és az idevonatkozó határozatok oly gonddal készülnek, hogy ezzel a területtel foglalkozni nem kell. A reude- letszerkesztés viszont annyira túlteng, hogy az itt okvetlenül szükséges tennivalókat máshogyan kell megbírálni, mint a törvény javasl a tokát. Ami a jogszabályaink előkészítésével foglalkozó minisztériumainkat illeti, a helyzet az. hogy jelenleg sem egyenként, sem összesítve nines olyan szerv, melynek kizárólag azzal kellene foglalkoznia, hogy törvényeink, rmudelcteink szabatosak, világosak, rövidek és magyarosak legyenek. A legnagyobb gondot kétségtelenül az igazságügyminisítérmm részéről benyújtott javaslatokban látjuk, Minthogy törvényeink évi termése tinkocis ellen is vádat emelt A tárgyalás adatai alapján a bíróság Martinkovics Józsefet jogerősen fölmentette, mert kiderült, hogy a ház jóval többet ért, mint a biztosítási összeg és Benus olyankor gyújtotta föl a házat éjszaka, amikor Martinkovics és négy tagból álló családja ott aludt. A család csak az utolsó percekben menekült meg a nagy lánggal égő házból. Benus Józsefet viszont aa egri törvényszék gyújtogatás bűntett® miatt ötévi fegyházra ítélte el. Ezt aa ítéletet a budapesti királyi ítélőtábla Morócza. Dénes dr. elnöklete mellett tartott fellebbviteli főtárgyaláson helyben* hagyta. , nem túlságosan nagy, leghelyesebbnek mutatkoznék, ha a kormány elrendelné, hogy a jövőben minden javaslatot a törvényhozás elé terjesztés előtt az igaz* ságügymiuisztériumhoz tegyenek át, amelynek különös gondja és hivatása volna a javaslatokat az előbbi szempontból megvizsgálni. A rendeleteknél — azok nagy tömegére való tekintettel — az volna célravezető, hogy minden, minisztérium saját hatáskörében helyezzen súlyt a. rendeletalkotta stílusára. G célból minden minisztériumot utasítani kell, hogy a rendeletek szerkesztése al* kalmával a magyarosságra, a szövegezés szabatosságára súlyt helyezzenek. — A hivatalos nyelv magyarosítás:.« valamennyi közhivatalra kiterjedne. Óriási terület ez, de a munkához hozzá kell fogni. Az első teendő összegyűjteni az anyagot, a hivatalokban használt népi magyaros szavakat, kifejezéseket, idegonszerű fordulatokat, hibás szó és mondatfűzési. A helyes magyarságért lelkesedő egyéneket kellene felkérni a gyűjtés végzésére- Ha az anyag együtt vau, akkor meg kellene írni a jó u*á« gyár hivatalos nyelv kézikönyvét. Ha a iegilletékesebb tényezőkben a Nyelvművelő Bizottság megértésre talál és a kormány e mozgalom irányításával külön megfelelő egyént bíz meg — akkor a siker nem fog elmaradni. .............—li. —W—» hlég mindig nincs belga Kormány Brüsszel, február 17. Pierlot közölte « sajtó képviselőivel, hogy az új kormány megalakítására irányuló fáradozásai nehézségekbe ütköznek. A katolikus párti ugyanis nem akar hozzájárulni ahhoz, hogy kétpárt-kormányt alakítson. Pénteken délelőtt jelentést tesz a ki* rá Ívnak. Ha a katolikus párt megakadályozza, hogy egyes tagjai minisztert tárcát vállaljanak, akkor kénytelen lesz megbízatását visszaadni. »I. ■IW,"——■W——I A Magyar Házakért A Pozsonyiak és Pozsony megyeiek Egyesülete a szlovákiai Magyar Házak budapesti irodájával együtt március ,29.-én nagyszabású és művészi szempontból kimagasló értékű hangversenyt rendez a Zeneakadémia nagytermében a szlovákiai Magyar Házak javára. A hangverseny műsorának összeállítása most folyik s azt legközelebb uyilyó- ncsságra hozza a rendezőség. A Mérnöki Kamara választmánya, elhatározta, hogy az Esterházy János gróf által megindított szlovákiai Magyar Házak Mozgalom, céljaira 2000 pengős adományt tesz. Az elmúlt héten a Nagy* korácsy-é ruház 1000 pengős és a Vám- szaki Tiszt viselők Segély Egyesülete 1000 pengős adománnyal szaporították az alapot, A Szegedi Kenderfonógyár r. t. 600 pengős adományt küldött a nemes magyar kulüíveélra. A szlovákká il/a- gyar Házak budapesti irodája (V., Akadémiám. 17. fsz. 17. Telefon 123—333.) az adományok beküldésére készséggel bocsát rendelkezésre 1111- számú postai be* fizetési lapokat. Jugoszlávia elsősorban a szomszéd- államokkal akar jóviszonyban élni A Magyar Tudományos Akadémia magyarosítani akarja a közhivatalok és a jogszabályalkotás nyelvét
