Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-17 / 39. szám
4 TTTwrwia- /ÍVATVVATéHIDlfAfi 1D33 l'EBKL Ali 17. PÉNTEK Etfogadta a francia kormány a fapán választ Tokió, február 16. A Nisi Nisi Sim-[ bum jelentése szerint a francia kormány | elfogadta Arita külügyminiszternek Hainan-szlgct elfoglalására vonatkozó magyarázatát. A lap egy másik jelentése szerint a francia kormáuy hozzájárult Masayuki Tani kínai japán nagykövetnek párisi követté való kinevezéséhez, amelyet eddig „személyi okokból“ ellenzett. Mint Sanghajból jelentik, az ottani japán iokonzul a sangháji külföldi konzulátusoknak szerdán jegyzéket küldött, amelyben közli, hogy a japán tengerészet a Lingkeu folyó torkolatánál fekvő Haiiueu közelében, körülbelül 3(1(1 kilométernyire Sanghajtól, gyakorlatokat tart. A jegyzék felszólítja a külföldi ha* I jókat, hogy távolodjanak cl 50 kiomé- terre Haimentöl. Közölték továbbá, hogy a japán tengerészet nem vállal felelősséget azokért a károkért, amelyek külföldi hajók ellenkező magatartása következtében támadhatnak. A pénzügyminisztérium közli, hogy a kormány 2QÖ millió yen értékű pénztárjegyet bocsát ki a kínai háború költségeinek, 100 millió yen értékű pénztárjegyet pedig a költségvetési hiánynak a fedezésére. Arita külügyminiszter csütörtökön azzal bizta meg Togo moszkvai japán nagykövetet, hogy kezdjen ismét tárgyalásokba a szovjetkormánnyal a halászati kérdésben és sürgesse a gyors elintézést. Gyors ütemben folyik Pécs gazdasági életének zsidótlanítása múlva innen is kikapcsolnak minden zsidó befolyást. Bafelsbcrger rámutat arra, hogy az osztrák csatlakozás idején Bécsiek háromszázezer zsidó lakosa volt és a 140.000 üzem közül 36.000 zsidó tulajdonban volt Az üzemi tőke azonban sokkal nagyobb arányban zsidó hatalmi terjeszkedést mutatott, mint ahogyan azt a zsidó üzem- tulajdonosok számából következtethet niéuk. Az üzemek vagyonának ugyanis 40 százaléka volt zsidó kézben: a 750 milliós üzemi vagyonból kereken 300 millió márka. ......... I— I I UHUI dH....................... A romániai magyarság keresztény alapon áll és ragaszkodik valamennyi nemzeti tulajdonságához Szász Pál dr. az Erdélyi Gazdasági Egylet elnöke, a romániai magyarság céljairól Berlin, február 16. Hafelsberg er állami biztos a Volkszeitung hasábjain arról számol be, hogy tizenegy hónappal a csatlakozás után már majdnem teljesen eltüntették a zsidókat a bécsi gazdasági életből. Néhány hónap múlva már egyetlen zsidó sem játszik többé szerepet az osztrák főváros gazdasági köreiben. A kisiparból, kiskereskedelemből és a pénzintézetekből már teljesen eltávolították a zsidókat. A nagyipar és a nagyakeres- kecklem is már kéthannad részben zsidó- iiíeai'BsS'ó vált s legkésőbb egy félév Kolozsvár, február 16. Az erdélyi gazdasági egylet Kolozsvárott tartott gazda- gyűlésén Szász Pál di1., az EGE elnöke és az új egységpárt magyar alosztályának egyik igazgatósági tagja tájékoztatót mondott az időszerű kérdésekről cs feladatokról. — A népi életnek — mondotta többek között — megvannak a maga törvényei. Vigyáznunk kell, hogy ezeket minden vonalon betartsuk. A romániai magyarság keresztény erkölcsi alapon áll. Jövőjét csak úgy tudja elképzelni, ha utolsó leheljeiéig ragaszkodik ősi hitéhez s valamennyi nemzeti tulajdonságához. Magyaroknak születtünk s mint a magyar nemzettársadalom alkotó és építő elemei akarjuk befejezni életünket. Éppen ezért szükségünk van a nemzet,kisebbségi öntudatra, amely megtanít bennünket arra, hogy sajátságos helyzetünkben milyen magatartást tanúsítsunk s milyen kötelezettségeink vannak. Minden magyar embernek becsületbeli ügye, hogy a népi érdekeket szolgálja. — A nemzeti újjászületés arcvonalát megalkotó királyi rendelettörvény értelmében az állampolgárok csak akkor_gyakorolhatják törvenyadta jogaikat, ha tagjai ennek az arcvom; Inak. A magyarság nemcsak hogy élni akar törvényes jogaival, hanem to- vább megy és alkotmányos keretek között meg akarja szerezni népi fejlődését biztosító lehetőségeket. A nemzeti újjászületés arcvonala magyar alosztályán kívül szükség volt egy ulyan. belső magyar .társadalmi szervezetre, amely független a napi politikai eseményektől és a különböző helyzeti alakulásoktól. Erre szolgál a magyar nópközösségi szervezet, amely rövidesen megkezdi működését. A népközösségbe már születésétől beletartozik minden magyar ember. —- Most — fejezte be Szász Pál —, amikor népi életünket egészséges alapokra akarjuk helyezni, szükség van minden becsületes alkotó erőre és munkára. Hagyjunk fel az oktalan kritikákkal és hátmögötti sugdolódzásokkal. Kritikára mindig szükség van, de csak akkor, hogy ha az cselekvő gondolatból fakad, s nem pedig személyi érdekből. Mindnyájan magyarok vagyunk, mindnyájan egy nép fiai vagyunk, olyan lesz a jövőnk, ahogy azt megalkotjuk. Lássunk tehát munkához a jövőnkbo vetett mély bittel. Gondoljunk arra, hogy csak a szervezettségben van erő és csak öntől áldozással lehet valamit építeni. Rendelkezések a kisebbségi oktatásról A román nemzetnevclésügyi miniszter rendeletét adott ki, amelyben kimondja, hogy az érettségi vizsgákon a kisebbségi népi származású növendékek az úgynevezett tudományos tantárgyakból saját anjanyelvükön vizsgázhatuab. A miniszter egy másik rendelkezése ki- ; mondja, hogy akár állami, akár magán tanintézetekben csak olyanok lehetnek alkalmazásban, illetve csak olyan tanerők működhetnek, akik kellően igazolni tudják, hogy román állampolgárok. Egy harmadik rendelkezés értelmében a tanárképző intézetekben a beiratkozó hallgatók húsz százalékáig, kisebbségi népi származásúak is felvehetők, hogy a jövőben a kisebbségi iskolák részére megfelelő számú kisebbségi tanerő álljon rendelkezésre. Ládába csomagolva utazott Belgiumban egy púpos szélhámos A brüsszeli rendőrség megakadályozta a furfangos biztosítási csalás A belga vasutak nemzeti társasága értesítette a MÁV ellenőrzési főhatóságát, bogy Brüsszelben az ottani rendőrség elfogott egy Raduly Albert nevű 28 éves budapesti születésű magyar ál lampoigárt, aki Belgiumban két külföldi társával 80(1» frankos biztosítási csalást akart elkövetni. A csalást furfangos módon akarták végrehajtani. Raduly Albertet, aki egyébként púpos, egy ládába tették, amelyet belülről lehetett lezárni. A láda oldalán több szellőző nyílást vágtak és több nyelven ráírták a láda oldalára, hogy nem szabad fordítani. Ezt a ládát Radullyal együtt Brüsszelben feladták Knokkc, sur Mere állomásra. Ugyanekkor egy másik podgyászt is feladtak és azt 8000 frankra biztosították. Az egyik kisebb forgalmú vasútállomáson Raduly kimászott a ládából, magához vette a 8080 frankra biztosított csomagot és még egy másik pogy- gyászt és azokkal visszabújt a ládába. Amikor a láda megérkezett a rendeltetési állomásra, Raduly magához vette a két podgyászt és megszökött. Egyik társa fel akarta venni a biztosító társaságnál az ily módon ellopott podgyász után járó biztosítási összeget, de ez nem sikerült, mert a rendőrség nyomára jött a furfangos csalásnak. Raduly Albertet és társait letartóztatta a brüsszeli rendőrség és őrről értesítette a budapesti főkapitányságot. Itt megállapították, hogy Radtily már Dortmundban is büntetve volt ók-i irathamisí t-ásért. A kölcsönkért pénz négyszeresét ígérte, de az eredeti összeget sem adta vissza Deák Miksa magánzó ellen Székács Béla, a budapesti Reisz Áruházak volt üzletvezetője feljelentésére az ügyészség csalás büntete miatt emelt vádat és ma tárgyalta ügyét Merschitz Kálmán dr. bűn tctőtörvénySzék i tanácselnök, mint egyesbíró. A vád szerint furfangos módon kicsalt Székácstól, akivel valamikor társasviszonyban volt,, 2000 pengőt. Eredetileg — a panasz szerint —: Deák többezer pengőt kért Székácstól azzal, hogy bizonyos idő elteltével négyszeresét adja vissza. Székács 2000 pengőt át is adott, de azzal, hogy letétként kell kezelni. Deák azután rávette arra, hogy a pénzt no a saját neve alatt szerepeltesse, hanem anyósa, özvegy Falkenflug Leóné nevében, illetve annak neve alatt szerepeltesse s így kikerülheti azt a kellemetlen helyzetet, hogy régebbi adótartozás* miatt lefoglalják. Székács gyanútlanul elfogadta volna társa tanácsát, de rajtavesztett, mert Deák, akinek özvegy Falkenflugné régebbi időkből tekintélyes összeggel tartozik, bíróikig lefoglaltatta a 2808 pengőt. Székács bűnvádi útra terelte az ügyet és a kir. ügyészség vállalta a vád- képviseletét. Deák Miksa ügye főtárgyalásán tagadta bűnösségét. Azzal védekezett, hogy jóhiszemű volt, azt hitte, hogy a pénz valóban Székács anyósáé. Ezután kihallgatták Székácsot, aki előadta a vádba- foglalt pénzkérés történetét: A bizonyító oljárás lefolytatása és a perbeszédek elhangzása után a törvényszék csalás vétségében bűnösnek mondta ki Deák Miksát és háromhónapi fogház- büntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. ii ■■■■«■ ........... ^ Festőművész segítségével akartak okiratot hamisítani, de rajtavesztettek A királyi ügyészség Forgács Zoltán magántisztviselő, Lusztig Sándor alkalmi munkás, Fischer Dezső nyomdatulajdo- nos és Lengyel Gyula magántisztviselő ellen közokirathamisítás bűntette miatt emelt vádat és ma vonta őket felelősségre a budapesti büntetőtörvényszók vitéz Litvay Sándor dr. elnöklésével tárgyaló tanácsa. Forgács, aki izraelita vallású, a Salgó Imre vaskcreskedelmi r. t. Vilmos császár-úti cégnél volt alkalmazásban. Amikor az első zsidótörvény értelmében az alkalmazottakat a. vállalat felszólította, hogy mutassák be irataikat, Forgács cgyideig liúzta- halasztotta a dolgot, majd amikor már felmondás előtt állott, becsatolt egy iratot, amely szerint református. A cég elfogadta az iratot és visszatartották Forgácsot állásában. Nem sokkal később detektívek jelentek meg a cégnél és a vállalat tudomására hozták, hogy Forgács hamis bizonyítványt mutatott be. Kiderült az is, hogy Lusztig Sándor, Fischer Dezső és Lengyel Gyula segített forgácsnak a bizonyítvány előállításánál. Lusztig vállalkozott arra, hogy Fischer Dezső nyomdásszal elkészítteti az üres nyomtatványt. Fischer a megbízásnak eleget tett, majd Forgács az űrlapot elvitte egy festőművészhez és azt adta ebi, hogy reklám céljaira el kell azt látni be lyegző utánzásokkal, A festőművész gyanút fogott s bár elkészítette az átadott rajz szeriuti bélyegző másolatát, értesítette a rendőrséget és így indult meg a bűnvádi eljárás. A hamisítást tulajdoképen Lengyel Gyula végezte: ö töltötte ki a nyomtatványt Forgács adataival, de természetesen a vallás és egyéb, ezt alátámasztó adatok meghamisításával. A nyomozás során Forgácsot és három társát előzetes letartóztatásba helyezték és fogházőr állította őket elő a mai fő- tárgyalásra. Forgács Zoltán védekezésében elmondta, hogy hét évig volt állás nélkül és nagyon félt attól, hogy a zsidótörvény miatt elveszti nehezen megszerzett mostani alkalmaztatását. Ezért határozta el magát arra, hogy hamis okiratot készíttet. A többi vádlott szintén beismerő vallomást tett. Azzal védekeztek, hogy szánalomból voltak Forgács segítségére: öngyilkossággal fenyegetőzött és tudomásuk szerint meg is kísérelte az öngyilkosságot. A bizonyító eljárás lefolytatásé, és Benkő Ákos dr. vádbeszéde után megállapította mind a négy vádlott bűnösségét és Forgácsot, Fisch ért és Lusztigot hét-hét hónapi, Lengyel Gyulát pedig hat hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős, a vádlottak szabadlábra kerültek.
