Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-14 / 36. szám

12 TEHHDEfcl •jMäcfatftHIRIÄß 1939 FEBRUAR 14. KEDD ff Választás“ Kárpátalján A féktelen terror jegyében folyt le a válasstás — A Volosin-kormány fiamis eredményi leit bőssé Buszt, február 13. (Inf.) A kárpátaljai tartományban vasárnap megtartott, úgy­nevezett választások eredményéről hét­főn reggel hivatalos jelentést adtak ki. Mint ismeretes csakis a Volosin-kormány hivatalos egységlistájára lehetett szavazni. A hivatalos jelentés szerint a leadott szavazatok 90 százaléka az egységlistára esett. Nagybereznán 98.4 százalékban szavaztak az egységlistára és ökörmezőn a szavazatok 98.5 százaléka esett az egy­séglistára. A hivatalos jelentés meg­említi, hogy az ukrán és a német köz­ségekben a lakosság zárt sorokban vo­nult a szavazóhelyiségekhez. A valóság ezzel szemben az, hogy az istentisztelet­ről jövő hívőket egyszerűen sorbaállí­tották és odaterelték a szavazóhelyisé­gekhez. A nyugtalanság fésslke Varsó, február 13. (Lengyel Távirati Iroda.) A Dobry Wieczor a Volosin- kormány által rendezett ruszinszkói „választásokról“ azt írja, hogy tulajdon­képpen a lakosság igazi akaratának meghamisításáról volt szó. Ennek a lakosságnak semmi köze sincs az ország teljesen idegen ele­meihez az úgynevezett ukránokhoz. Ez a „választás“ éppen úgy, mint Volo- sinnak minden más módszere a terroron alapszik. Volosin és Révaj listáján kí­vül más lista nem volt. A többi pártot feloszlatták. Kárpátalján a jelenlegi helyzet még mindig egyértelmű az anarchiával. Igaz, hogy a prágai kormány Prchala tábor­nok kiküldésével rendet akart terem­teni, meg akarta fékezni a Szics bandá­kat és türhetőbb helyzetet akart terem­teni, azonban Kárpátalja továbbra is a nyugtalanság fészke maradt. Husztról jelentik, hogy a Volosin- kormány által elrendelt kárpátaljai vá­lasztások komolyabb összetűzések nél­kül folytak le. A hivatalos nyomás el­lenére is a lakosság nagyrésze tartóz­kodott a szavazástól. Huszt lakosságának egyharmada a kormánylista ellen szavazott. A választás végleges eredményét előre­láthatólag csak pár nap múlva hozzák nyilvánosságra. UUrán terroristák a plébánián Munkács, február 13. A Ruszinföldön lefolyt választásokról érkező hírek sze­rint a legvadabb terroreszközökkel meg­félemlített lakosság még ma sem mer házaiból kimozduni. Különösen nagy az izgalom Örhegyalján, ahol már a kora reggeli órákban brutális jelenetek ját­szódtak le. Az ukrán hatóságok ugyanis elrendelték, hogy a választás napján reggel 8 órára mindenki menjen el a tempómba az ukrán állam győzelméért tartandó istentiszteletre. Ezt az isten tiszteletet a község görögkatolikus papja azonban nem volt hajlandó megtartani, nem is ment el a templomba. Az ukrán választási vezetők három ízben próbál­ták rávenni a papot, hogy álljon el szán­dékától. De mivel ez álhatatosan meg­maradt elhatározása mellett, Szics-terrorosták nyomultak be a plébániára és egy cseh komisszárius rendeletére elhurcolták. A valamennyi községben folyt fékte­len -terror legártatlanabb fenyegetése az volt, hogy azok, akik nem-mel mérnek szavazni, máris csomagoljanak \ össze, mert nyomban internálótáborba kísérik őket. A. magyar határ mentén levő ruszin községekben kihirdették, hogy bármilyen eredménnyel járjon is a szavazás, annak befejezése után a lakosság ukrán zászlók alatt köte­les a magyar határra vonulni Nagy- Ukrajna mellett való tüntetés céljá­ból. A községek közül több helyen Hagyéka kommunista agitátor beszédet mondott, amelyben gyalázta és becsmérelte a len­gyeleket és magyarokat és kijelentette, hogy a választás során semmitől sem riadnak vissza az ukrán lista győzelme érdekében. Hamisítás, terror Beregszász, február 13. A február 12-iki ruszinszkói szavazások erős terror mel­lett folytak le. Ennek dacára a lakosság nagy többsége az ukrán kormány ellen szavazott. A lakosságnak nemmel való szavazása azonban hiábavaló volt, mert a választásokat ellenőrző bizottság, amely kizárólag ukránokból állt, annyira meghamisította a választá­soknak az ukrán kormányzatot el­utasító eredményét, hogy az meg sem közelíti a valóságot. A kárpátaljai őslakosság annyira kife­jezésre juttatta az ukrán kormánnyal való szembehelyezkedését, hogy a választáso­kon nemcsak hogy nemmel szavazott, azaz üres borítékokat adott le, hanem titok­ban a hivatalos ukrán szavalólapok min­tájára ugyanolyan szavaeólistát nyoma­tott, mint az ukránoké és ezen a listán a ruszinszkói lakosság által óhajtott jelöltek névsorát vette fel. Az ilyenmódon készített szavazólapot az­után betették a hivatalos borítékba. A legtöbb helyen az üresen beadott borítékokat is a,z ukrán kormányra le­adott szavazatok közé számították, Volo- sinék Huszton 15—17 éves diákokat is le­szavaztattak, hogy ezzel is növeljek a kormány szavazatainak számát. Átdobták a fiatáron, aki nem ssavasott a fiivaialos listára Munkács, február 13. A ruszinföldi vá­lasztásokról átszivárgó hírek megdöb­bentő képet adnak arról a lelkiismeret­len közvélemény hamisításról, amelyet a szavazás során a választás módszere és az ukrán hatóságok erőszakos fellépése idézett elő. A szavazásnál, mint ismere­tes, csak igennel vagy nemmel volt sza­bad szavazni, míg az üres szavazólapokat a választás vezetősége az egész területen az igen szavazatok közé számította. Ettől eltekintve a szavazásnál a kor­mány szabta meg, milyen listát indíthat­nak. Természete«, hogy egyetlen olyan listát sem engedélyezett, amelynek je­lű’i.:ei a kormány politikáját helytelení­tik vagy elítélik. Az őslakosság mind­amellett külön listát állított össze a maga jelöltjeiből s majdnem minden községben erre is szavaztak. Ezt a listát a szavazat összeszámlálásánál természe­tesen érvénytelennek minősítették. A féktelen terror jegyében lefolyt sza­vazásról a Volosin-kormány természetesen hamis eredményt tett közzé, amint az előrelátható is volt. A valóság azonban az, hogy ez a választás, siralmas volt ránézve. Munkácsra és Ungvárra már az esti órákban megérkeztek az első hű képet nyújtó jelentések, hiszen az ukrán hatóságok egymásután dob­ták át a határon azokat a szavazó­kat, akiket rajtacsiptek, hogy nem a hivatalos listára szavaztak, vagy akiknél ilyen szavazólapot találtak. Több községben a választók 50 száza­léka egyszerűen üres borítékkal, vagyis nemmel szavazott, hasonló volt az ered­mény az egyik nagyobb körzetben is, ahol az üres borítékok száma még ezt az arányt is meghaladta. Az egyik nagy­községben a választók 80 százaléka sza­vazott nemmel. Jellemző különben, hogy ebben a körzetben már. délután 1 órakor lezárták a szavazást, a megdöbbentő eredmény láttára. Ezen a vidéken egész idő alatt csak a zsidók, kocsmárosok és köz- alkalmazottak házain lehetett ukrán zászlót látni. A huszti körzetben lefolyt szavazás, noha az ukrán terror ott volt a legerő­sebb, megdöbbentette a FoJosiw-kormány híveit. Ebben a körzetben is akadtak ugyanis községek, ahol 201 szavazat esett az ukrán listára, 599 szavazó pedig üres borítékkal, vagyis nemmel szavazott. Egy sokgyermekes özvegyasszonyt elfog* tak és megvertek, mert a ruszin lakosság által összeállított s a választáson néni engedélyezett listával akart szavazni. Hasonló eset miatt több férfit is üldözőbe vettek, ezeknek azonban sikerült meg« szökniök. A szolyvai járásban az üres borítékkal szavazók száma általában jóval meg­haladta az igen szavazatokat, sőt volt olyan község is, amelyben csak 77 szava­zatot kapott a hivatalos lista, mig a nem engedélyezett lajstromra 283-an szavaz­tak. A szavazatszedő küldöttségek már s reggeli órákban látták a választásnak a Foíosin-kormányra nézve siralmas ered« ményét és ezért a terror egyre fokozó« dott. Különösen a magyar- és németajkú lakosság vezetőire igyekeztek nyo­mást gyakorolni a legnagyobb fenye­getésekkel. Ezeknek egyrésze a magyar, másrésze a lengyel határon át keresett menedéket, de vannak olyanok is, akik román területre bujdostak. Magyar sássió as aknasslatinai templom tornyán Varsó, február 13. Máramarosszigeten át érkezett hír szerint az ukrán hatósá­gok három hétre bezárták az aknaszlati- nai templomot, mert a hívők a választás előtt elénekelték a magyar Himnuszt és legutóbb egyik éjszaka hatalmas magyar zászlót tűztek ki a templom tor­nyára. Ilosvát valósággal megszállás alatt .tartják a Szics-gárda tagjai, mert az uk­rán püspök körlevelének felolvasásakor a hívek megbotránkozva kivonultak a templomból és a plébánia előtt hangos tüntetést rendeztek a Volosin-kormány ellen. Nagy felháborodást keltett Huszton az az eljárás, amelyben az őslakosság nem hivatalos jelölő listájának elfogadtatá­sával fáradozó egyéneket részesítették. Még a választások előtt megjelent ugyanis egy küldöttség az illetékes uk­rán hatóságnál, hogy benyújtsa a Bródy András nevével kezdődő nemhivatalos listát engedélyezés végett. A Szlcs-szervezet nyomban őrizetbe vette a küldöttség tagjait: Buday ügyvédet, Kossey Pált, Mihálko gö­rögkatolikus lelkészt és addig jegyzőkönyveztek velük, amíg le nem telt a lista beadásának törvényes határideje. Stary-Samborból érkező hírek szerint több ruszin és magyar menekülő lépte át a lengyel határt. A menekülőket a választások miatti magatartásukért vet­ték üldözőbe. Hahóról elkergették a ró­mai katolikus lelkészt és Szlovákiába helyeztették ót. Az ottani ruszin és ro- mái.ajkú lakosság vezetőjének, Stepan Ágostonnak letartóztatására több Szics- terroí’sta ment ki. Stepannak azonban sikerült román területre menekülnie. Báthory György húsnyicai körorvost le- ’arlóztatták és a rahói internálótáborba hurcolták. Ugyanez a sors érte Geletka József dolliai igazgató-tanítót is. A rahói körzet községeit választások elett ukrán agitátorok járták végig Szics gárdistái? kíséretében. Beszédeikben han­goztatták,’hogy Kárpátalja, az ukránoké. Húsz évig a csehek alatt nyögtünk, — mondották — most azonban szabadok le­hetünk ás csak tőlünk függ, tudunk-e élni a szabadsággal. Láaító beszédeikben hangoztatták hogy ha a kárpátaljai nép boldog akar lenni, akkor ki kell kergetnie a cseheket, le kell gyilkolnia a magyarokat és a zsidó­kat és le kell rombolnia az összes templomokat, kivéve azokat a görögkatolikus egyhá­zakat, amelyeknek papjai hitet tettek az ukrán gondolat mellett. A szavazás so­rán — mondották végül — szigorúan el­lenőrzik majd. hogy ki szavaz nemmel, mert, azok, akik nemmel szavaznak, azok ellenségei Nagy-Ukrajnának és eszerint kívánnak velük elbánni. Verőcén már a választás előtt tizen­egy ruszint és magyart tartóztattak le; ezeket még most is az ottani plébánia pi ncéjében - éheztetik. A Kárpátaljáról a határokon átszivár­góit hírek egybehangzóan arra mutat­uak, hogy a Volosin-kormány válasz­tása Európában eddig ismeretlen méretű terror jegyében folyt le. ,,Végeredmény ; 93 szászaiéit" Prága, február 13. A Cseh Távirati Iroda huszti jelentése szerint a vasárnap lefolyt választások eredménye ma dél« ben vált ismeretessé. A jelentés szerint a szavazásra jogosultak száma 284.365 volt. A választáson összesen 263.202 sza« vazatot adtak le; ebből 243.557 szavazat esett a kormánylistára, 19.645 pedig el­lene. A kormánylista a szavazatok 93 százalékát kapta. A választáson való részvétel 92.5 százalékot tett ki. J-1 francia és angol sajtó véleménye Páris, február 13. (Magyar Távirati Iroda.) A sajtó rövid jelentésekben be­számol a ruszinszkói választásokról. Némi csodálkozással állapítják meg, hogy a ruszinszkó kormány egyetlen vá­lasztási listát engedélyezett. Az „Ordre“ megjegyzi, hogy a válasz­tások erőszakos módon zajlottak le. Az „Epoque“ utal arra, hogy a ruszin kormány a vasárnapi választásoknak minden áron népszavazásjelleget szere­tett volna kölcsönözni. Megemlíti a lap, hogy a magyar párt, amely nem kapott engedélyt arra, hogy külön listát ter­jesszen be, Esterházy János gróf uta­sításai szerint tartózkodott a szava­zástól vagy a kormány ellen szava­zott. A „Figaro“ emlékeztet arra, hogy a magyar kormány néhány nappal ezelőtt tiltakozott a ruszin kormány eljárása ellen. A magyar tiltakozás hangsúlyozta, hogy a ruszin kormány eljárása ellen­tétben áll a bécsi döntés ötödik pontjá­val. A választás eredményeire nézve a Ia- _ Pok valószínűnek tartják, hogy azok csak a mai nap folyamán lesznek isme­retesek. London, február 13. A Reut er-iroda prá­gai levelezője a ruténföldi választások- kel foglalkozva kiemeli, hogy mindenütt a kormánypárt egyetlen lajstromára sza­vaztak, kivéve azokat a helységeket, ahol erős magyar kisebbség lakik. Ifuszton a lakosság 25 százaléka, bizonyos falvak­ban 50 százaléka szavazott a kormány ellen. A Sunday Times kiemeli, hogy a kor­mány lajstromán kizárólag ukrán jelöl­tek szerepeltek, a magyarok ki voltak zárva a jelöltek lajstromáról. Másik furcsa vonása a helyzetnek — írja a lap —, hogy Revaj rutén miniszter a világ­háború után Kun Béla budapesti bolse­vista kormányának híve volt. Felelős szerkesztői POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ . STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT BT„ BUDAPEST, VIII, RÖKK SZILÁRD-UTCA 4. - FELELŐS: GYÖBY ALADÁR IGAZGATÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom