Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-11 / 34. szám
6 1939 FEBRUAR 11. SZOMBAT A bukaresti magyar követ vacsorája a román külügyminiszter tiszteletére niszter engedélyével és szükség esetén lehessen nem magyar állampolgárt alkalmazni. Knob Sándor azt hangoztatta, hogy ez a szakasz megoldhatatlan feladatok elé állítja a gazdasági életet. Kertész Miklós szerint a munkanélküliek száma emelkedni fog. Mcizler Károly nem fogadta el a szakaszt, mert eszerint a magángazdaságban legalább huszonöt százalék lesz a zsidó alkalmazottak száma. Fellner Pál felszólalása után Megay-Meissner Károly azt a módosítást javasolta, hogy a minisztérium a megüresedett és nem vezető állásokat csak a kormány által készített névjegyzék alapján töltse be. Rupert Rezső a szakasz teljes törlését leérte. Drózdy Győző azt indítványozta, hogy a harctéren érdemeket szerzett zsidók az arányszámra való tekintet nélkül nem zsidók kategóriájában szerepeljenek a magángazdaságban, llassay Károly csatlakozott ehhez az indítványhoz. Tusnádi Nagy András igazságügyminiszter kijelentette, hogy Mukray Lajos és Megay-Meissner Károly indítványához hozzájárul. Az értelmiségi kormánybiztos megfelelő névsort állított össze s csak nehezen érte el, hogy alkalmazzák azokat, akiket nagy költséggel átképeztek. Megay-Meissner indítványát a következő szövegben ajánlotta elfogadásra: „A minisztérium rendeletben rendelkezhetik arról, hogy a szakasz alapján megüresedett és a nem vezető állások körébe cső állások egy részét csak az erre a célra összeállított névjegyzékben feltüntetett jelentkezők sorából szabad betölteni.“ A szakaszt az előadó, Makray Lajos és Megay-Meissner Károly módosításával fogadták el. Megay-Meissner Károly ezután új tizennyolcadik szakasz beiktatását javasolta, mire az igazságügyminiszter kérte, hogy a módosítást a plenáris tárgyaláson terjessze elő. nésxleieiben is elfoga&taU a zsidó- javaslatot llassay Károly kifogásolta, hogy új «szakaszok beiktatását indítványozzák és ezért a maga részéről a bizottság tárgyalásán tovább nem vesz részt, Hóman Bálint megállapította, hogy az indítvány előterjesztése és a miniszter válasza házszabályszerű volt. Megay-Meissner Károly az új szakasz beiktatására vonalkozó indítványát visz- szavonta és ezért a plenáris ülésen fogja benyújtani. Az együttes bizottság ezután a hátra lévő négy szakaszt gyors egymásutánban rövid vita keretében letárgyalta ég ezzel a zsidójavaslat bizottsági tárgyalása befejeződött. Zrínyi Miklós gróf olasz kapcsolatai Várady Imre dr. szegedi egyetemi tanár a Budapesti Olasz Kultúr intézel meghívására előadást tartott a XVII. szazad magyar irodalmának és különösen Zrínyi Miklós gróf költői és tudományos munkásságának olasz kapcsolatairól. Az előadó rámutatott arra, hogy Zrínyi Miklós, akinek munkásságát a Cinquecento szellemet képviselő Machiavelli, az átmeneti kort kifejező Tasso és a barokk Marino egyaránt megtermékenyítették, legjellemzőbb képviselője a magyar ellenreformáció lelkiségének. ———mu^mmmmrnm ' ■■ Fegyencek tűzharca a csendőrökkel Berlin, február 10. Izgalmas hajsza folyt le csütörtök délután Halle város környékén. Két halálraítélt fegyenc, akiket kivégzésre vittek Haliéból Weimarba, útközben leütötte a kíséretül kirendelt két fegyőrt és elszcdte fegyvereiket. A banditák ezután meg akarták állítani az első arra haladó automobilt, a vezető azonban nem vette figyelembe a gyanús alakok integetését, hanem tova- száguldott. A fegyoneek erre sortüzet zúdítottak a kocsira, anélkül azonban, hogy találtak volna. A lövések zajára odasietett egy csend- örjárőr, mire a banditák az országút árkába ugrottak és onnan kezdtek lövöldözni a csendőrökre. Heves tűzharc illán, amikor már látták, hogy nincs menekvés pindketten agyftplsfciék magukat. Bukarest, február 10. Bárdossy László bukaresti magyar követ és felesége tegnap este Grigore Gafencu román külügyminiszter tiszteletére vacsorát adott, amelyen a külügyminiszteren és feleségén kívül résztvett Starcea, a királyi A Magyar Külügyi Társaságnak Eötte- vényi Olivér dr. vezetése és Drucker György dr. szerkesztése mellett megjelenő tudományos külpolitikai folyóirata, a Külügyi Szemle Barátai rendezésében megtartandó Külügyi Vitavacsorák során a február 13-iki, hétfő esti 8 órai Külügyi Vacsorán Flachbarth Ernő dr. miniszterelnökségi miniszteri osztálytanácsos, a felvidéki kérdés kiváló ismerője Holczer Ferenc harminonégyéves budapesti gépész tavaly nyáron a szabadságát Kalocsán töltötte, ahol egy kocsmai verekedésben vett részt. Megjelent a kocsmában Vezényi Gyula államrendőrségi detektív, hogy a verekedés ügyében hivatalos minőségben intézkedjék. Közölte a verekedőkkel, hogy állam rendőrségi detektív és felhívta őket, hogy azonnal hagyják abba a verekedést. A hangoskodó Holczcr Ferencet egyébként igazoltatni akarta. Holczer Ferenc azonban kijelentette, hogy ő pesti ember és tudja, hogy az államrendő) ségi detektívek kabátjuk hajtókája alatt hivatalos jelvényt viselnek. Ingerülten követelődzőn, hogy a detektív igazolja először önmagát. Ugyanakkor ököllel a detektív arcába csapott. A törvényszék'előtt megtartott főtárgyaláson a vádlott azzal védekezett, hogy azt hitte, hogy Vezényi Gyula is égyik tagja a verekedő csoportnak, udvar főszertartásmerstere, Slavencu hadfelszerelésügyi miniszter és felesége, Caranfil volt légügyi miniszter és felesége, a bukaresti német és olasz követ, a lengyel ügyvivő, a jugoszláv katonai attasé és mások. „A második Cseh-Szlovák köztársaság nemzetiségi kérdései“ címmel tart előadást. A vitát ez alkalommal Pongrácz Kálmán dr. ügyvéd, a Magyar Nemzetpolitikai Társaság alelnöke vezeti. A vacsorára meghívottakat ezúton kérik, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel résztvételi szándékukat hétfő déli 12 óráig jelentsék be. (Budapest, Országháza, XI. kapu. Telefon: 113-018.) néni sejtette, hogy valójában detektív. Attól tartott, hogy így akarják őt olyan helyre csalni, ahol bántalmazzák, megverik. A törvényszék ez alapon fölmentő ítéletet hozott. Fellebbezés folytán a budapesti királyi ítélőtábla Csonka-tanácsa vitéz Boron- kay István dr. főügyészhelyettes felszólalása után megváltoztatta az elsőbiró- ság felmentő ítéletét és a vádlottat hatósági közeg elleni erőszak vétsége miatt tizennégy napi fogházra ítélte el. Megállapította a tábla, hogy a detektív, noha nem állott kötelességében, mégis igazolta magát arcképes igazolványnyal, de a vádlott ezt félrelökte és más igazolványt követelt. A táblai ítélet indokolása szerint az államrendörsógi detektív, ha közli, hogy hatósági közeg, akkor már jogszerűen igazolta magát és a vádlottnak egyáltalán nem volt joga követelni azt, hogy a hatósági közeg külön is igazolja a maga hivatalos jellegét. A tábla ítélete jog erős. Surányi-Unger Tivadar a magyar-német gazdasági kapcsolatról Berlin, február 10. A német kézműpártoló egyesület az Eeplanaöí-szállóbau diazülést tartott s ezen vitéz Surányi-Unger Tivadar dr, egyetemi tanár, a Magyar (tudományos Akadémia tagja, előadást tartott M&v-y®rország és Németország gazdasági kapcsolatairól. Dr. Krohne nyugalmazott miniszter, .az egyesület elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd vitéz Surányi-Unger Tivádar dr. egyetemi tanár megtartotta előadását. Bevezetőben párhuzamot vont a német iparnak a XIX. század első felében megindult fejlődése és a magyar iparnak a világháború után bekövetkezett fellendülése között. Magyarországon is hasonló szociális, népesedés- és gaz- daságpolitikai tényezők tették elkerülhetetlenné az iparosodást, mint annak idején Németországban. Céltudatos és kitartó iparpolitika folytán ma már Magyarország a fejlett iparú államok között foglal heiyet és különösen a Balkán felé jelentős ipari kivitele van. A német—magyar gazdasági kapcsolatok jelentősége — folytatta az előadó — az osztrák csatlakozás és a szudétavidéknek Németországhoz való csatolása óta, egyre fokozódik. Az egész magyar külkereskedelmi forgalomban ugyanis Németország 1938-ban 43.5 százalékkal részesedett. Ebben az évben a Németország felé nrányuló magyar kivitelben az élelmiszerek és' az ipari nyersanyagok 93.02 százalékkal szerepeltek, míg Németország magyarországi exportjában csak 1G.72 százalékkal. Az utóbbi adatot akkor értékelhetjük megfelelően,- ha tekintetbe vesszük, hogy az 1934. évi némát származású behozatalunkból a nyersanyagokra még 36.73 százalék jutott. Németország nyersanyag-, munkapiac- és tőkekérdéseinek vizsgálata azonban azt mutatja, hogy Németországnak egyre fokozottabb mértékben kell nyersanyagjait otthon feldolgoznia és ezzel párhuzamosan készárukivitelét növelnie. Részben hasonló megállapítások tehetők a magyarországi iparra nézve is, mivel Magyarországnak elengedhetetlen létszükséglete a további iparor sodás. Szakszerű és pontos kereskedelemooli? tikai együttműködés útján, ezek az elvi ellentétek áthidalhatók. Egyrészt Magyarország arra törekszik, hogy a vases fémfeldolgozás területén, a gépiparban. különösen a gépkocsigyártásban, majd a vegyiipar különböző ágaiban lehetőséget nyújtson a Németországból származó árucikkek behozatalának növelésére, másrészt a magyar oldalról hozott áldozatok fejében Németország a mezőgazdasági termékekben, valamint néhány iparcikkben növelheti magyar származású behozatalát. Itt főleg azok az ipari készáruk jöhetnek tekintetbe, amelyek termelésében Magyarországnak fokozott előnyei vannak. Ilyenek például a magyar alumínium a bauxit helyett, a magyar konzerv a friss gyümölcs- és főzelékfélék mellett, a magyar kisipar és háziipar termékei, stb. A termelési költségek beható összehasonlítása és az árak egybevetése alapján viszonylag könnyű meghatározni, hogy milyen irányiján kel! továbbfejleszteni a magyar—német áruforgalmat, mindkét ország közgazdasági előnyére. Hasonló lehetőségek mutatkoznak egyébként a két ország fizetési mérlegének egyéb tételeinél is. A r. előadást nagy tetszéssel és bosszant ártó tapssal fogadta az előkelő közönség és melegen ünnepelte az előadót. A disziüést ünnepi vacsora követte. Olasz egyetemi tanár előadása Budapesten A Magyar Külügyi Társaság ifjúsági usoportja olasz vitaestét rendezett. Az ülést vitéz Técsői-MóriczKálmán csoportelnök nyitotta meg, kiemelte, hogy az Ifjúsági Csoport legjelesebb feladatai közé tartozik a>z olasz-magyar barátság ápolása. Rodolpho Mosca egyetemi nyilvános rendkívüli tanár tartott olasz- nyelvű előadást „Olaszország részvétele a világháborúban“ címmel. Ennek keretén belül vázolta — a sokszor téves közfelfogással szemben — azokat az indokokat, melyek Olaszországot a világháborúba belekényszerítctték. A nagy tetszéssel fogadott előadást élénk olasznyelvn vita követte. A vitá- zók kifejtették, hogy az olasz külpolitika céljai délfelé irányulnak és Olaszországnak fontos érdeke az, hogy a megerősödött Magyarország ennek a politikának északi védőbástyáját képezze. A nagyszámú közönség soraiban megjelentek Villant Lajos báró követségi tanácsos, a külügyminisztérium kulturális osztályának vezetője, Paolo Calabro, az Olasz Kultúrintózet igazgatója, PertolU olasz követségi sajtóattaché és Giovanni D‘Alo, a Stenhani hírszolgálati iroda budapesti tudósítója. A tagoknak az olasznyelvű vitában való részvétele élénk tanúságot tett a csoport kétéves munkásságának szép eredményéről. Ölesé társasutazások "'Es Amerikába a newyorki «ilftsklällitisra I. SZ. UT JULIUS 6 III. SZ. UT JULIUS 14 II SZ. UT JULIUS 13 IV. SZ, UT SZEPT. 4 Oda-visszautazás és & napos ellátás Newyorkba: 1.084.- P Kirándulási Sebelősegek: Amerika nagyobb városaiba és Kanadába Rész'*'®* ét I imerifő prospektusért íortfu'lon FELVIDÉKI KAGSAR HÍRLAP utazási irodája Vili., József-körul 5. T. 14-44-ÜÜ ■■■OMa—■ II Flachbart Ernő előadást tart Cseh-Szfovákia nemzetiségi kérdéseiről Megütötte a mert nem jelvénnyel igazolta magát Nem köteles igazolni magát a hatósági közeg
