Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-11 / 34. szám
TlWlDEto JtM&ARHIIMB 1939 FEBRUAR ti. SZOMBAT Óriási nemzeimentő munkái végzett húsz év alatt a felvidéki katolikus kereszté ny s papság Érsekújváron ülésezett a papi klub és húsz esztendő eredményeiről számolt be — A cseh kormány kezére akarták átjátszani egyes kártévő kezek a tervbevett katolikus napilapot résztvett az értekezleten Érsekújvár, február 10. A keresztényRomén vélemény — és a valóság Bukarest, február 10. A Romania azt írja, hogy a székelységnek több mint 75 százaléka csatlakozott a Nemzeti Meg- újhódás Frontjához. A tömeges csatlakozást részben a volt magyarpárti vezérek felhívásának lehet köszönni, részben a székelység azon kifejezett óhajának lehet betudni, hogy együtt akar működni a többségi néppel. Ez utóbbit bizonyítja az a tény, hogy inár a Magyar Párt vezetőinek felhívása előtt több mint 10.000 székely jelentette be csatlakozását az állami párthoz. A szé- kelység helyzete az impérium átvétele óta sokat javult. A román agrárreform jóvoltából 40.000 székely földműves földhöz jutott, a román közoktatás a? írás- tudatlanok számát 20 százalékkal csökkentette és a székelység élctszíuvonala az utóbbi időben 70 százalékkal emelkedett. A székelységnek azonos történelme vun a román néppel. A múltban vállvetve közös célokért és eszmékért harcoltak o egyformán szenvedték a mostoha idők csapásait. A mai összefogás nem más, mint a múlt folytatása. A Brassóban megjelenő Gazetta Tran- silvaniei című lap a kisebbségekre vonatkozóan a következőket írja: A Romániában élő kisebbségek a románokéval teljesen azonos jogokat élveznek. Románjában a kisebbségek szabad fejlődési joga és a földosztás mind történelmi igazságok. Ilyeneket a Tiszántúl nem tudnak felmutatni. A Tiszántúl ismeretlenek azok az előnyök, amelyeket a romániai nép- kisebbségek élveznek a számukra felállított kisebbségi főkormánybiztosság révén. A román lap cikke nem az első hivatalos jellegű román megnyilatkozás —. mert fejtegetései teljesen hivatalos su- gnlmazásra vallanak —, amely a legragyogóbb színekkel rajzolja az erdélyi magyarság helyzetét. Maguk az erdélyi kisebbségek nem hallathatják hangúkat, mert hiszen a mai román paranesuralmi rpndszer mellett nem is mukkanhatnak. De hogy,egy kisebbség valamely országban jól vagy rosszul érzi-e magát és a helyzetével meg van-e elégedve, ennek a kérdésnek megválaszolására egyedül és kizárólag maga az érdekelt kisebbség illetékes, nem pedig a rendszer megteremtője, a kormány, A kormány öndicsérete helyett a magyar kisebbség véleményét szeretnék hallani. A brassói lap azonban a román viszonyok dicséretén túl is megy, mert azt az állítást kockáztatja, hogy az erdélyi boldogságot a magyarok „a Tiszántúl nem is ismerték“. Ezt az öndicsekvést egyetlen mondattal leszállíthatjuk igazi értékére: Erdély Trianon előtt egy nyugateurópai műveltségű cs berendezésű állumhoz tartozott, ma pedig egy balkáni műveltségű és berendezésű államnak gyarmata. Lehetséges I ■——■mi iwimimi imii—— Igen! Ritka alkalom! 50-90% engedménnyel vásárolhat februárí O- ig ió könyveket az irodalom minden ágából. Ma küldesse meg elmére díjmentesen vonatkozó könyvjegyzékeket! Megrendeléseket míg a készlet tart, utánvéttel vagy az összeg előzetes beutalása ellenében Intézünk el Miután a készlet rohamosan fogy, ajánlatos jtöbb könyvet rendelni, hogy legalább részben tehessünk eleget a megbízásoknak Megrendeléseket a beérkezés sorrendjében intézünk el Píeller Ferdínánd (Zedier Testvérek) nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 5 Telefon: 18^57-30, 18-74,00. szocialista papok klubja az érsekújvári Flenger-intózetben ünnepélyes értekezletet tart» :t. A fölszabadulhat ünneplő értekezleten a klub tagjai közül hetvenen vettek részt. Megjelent az ülésen Jaross Andor, az egyesült magyar párt elnöke, felvidéki miniszter és Révay István gróf, a párt ügyvezető elnöke. Gr e gór ovit s Li- pót a klub elnöke üdvözölte a megjelen teltet és meleg hangon köszöntötte a megjelent pártvezéreket. Gregorovits megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a kisebbségi magyarságra szakadt sötét éjszakában a kát. papság a hit és a nemzeti gondolat ébresztője és hordo zója volt. Küzdött, harcolt, dolgozott, hogy erősítse, izmositsa, életképessé tegye a magyar népet. A felvidéki kát. papság életének ez a húsz esztendeje a legnehezebb, de leg hősibb korszaka volt, A papság vállalta a sorsközösséget azokkal, akikhez a hit cs a magyar vérkötelék fűzte. Megemlí tette Esterházy Jánosnak a felszabadulás után a papi klubhoz intézett levelét, amelynek a pártvezér így ír: „Háláiéit szívvel gondolok a főtiszteiének» papság húsz éves munkájára, amely nélkül soha sem értük volna cl ezt az eredményt. Megvallom: politikám keresztény alapon mindig nemzeti volt. Ebben pedig a fő támaszom a papság volt. Most nélkülözöm gárdám sok régi kipróbált tagját“. Az ülés ezután néma felállással, kegyelettel emlékezett meg a húsz év alatt elhunyt klubtagokról. Az elnöki megnyitó beszéd után Jónás Imre tartotta meg beszámolóját a Concordia nyomdáról, amelyet a katolikus papság és a hívek nagy áldozatkészsége hozott létre. A gyűjtés eredménye 180.000 Ke volt, amelyhez egy névtelen adakozó 350.000 Ke ajándéka járult. A betéttársaság elnöke, Jónás Imre, mindent megtesz, hogy a Jabloniczky János dr. vezetése alatt álló nyomda az alapítók szándékának megfelelően to vábbra is a magyarság javára munkál kodjék. A gyűlés további részében Bognár Gergely szentszéki tanácsos, a Missziós egyesület működéséről számolt be. Az egyesület a megszállás alatt körülbelül Mí uépmissziót tartott 156.Ö0Ü magyar hivő számúra. Ezenkívül az egyesület papok részére 2, kispapok részére 8, tanítóknak 3, tanítónőknek 2 és kongreganistáknak 6 lelki gyakorlatot és 16 konferencia-beszéde* is tartott. A püspök úr is nagy elisme réssel volt az egyesület iránt, és fel hívta az egyesületet, hogy működését az Ipoly mentén különösképpen szorgal tnazza, mert ott a huszitizmus a hívek vallási és nemzeti érzékét iparkodott megzavarni. Az egyesület munkájában közreműködtek: Bognár, Janies, Gregorovits, Király, Heller, Benye, Kiasz, Sill, Yárady, Gáal, Balázsy, dr. Lestár, Bányai, dr. Szőke, Tompa, Paltzer, Mészáros, Halász. Letoc'ui József a Szt. Ágoston Társulatról számolt be. 1933-ban alakult azzal a céllal, hogy a felvidéki magyar népet kellő katolikus irodalommal láthassa el, mivel semminemű katolikus sajtóterméket nem akartak Magyarországból Csehszlovákjába beengedni. A társulat értékes könyveket adott ki tagjai részére, tankönyveket és népiratokat adott ki fillérekért, kegytárgy, könyv- és papírkereskedést állított fel, a magyar katolikus szellemi termékek felvidéki terjesztésére. A felszabadulás után a Szent Ágoston Társulat beleolvadt a Szent István Társulatba és a Cseh-Szlovákiában maradt rész katolikus magyar kulturális célokat szolgál. A felvidéki katolikus sajtóról Király József beszélt. Nem engedték be a változás után Cseh-Szlovakiába a magyar katolikus sajtótermékeket és így az istentelen propaganda a nemzeti értékek romlására tört. Lassanként önerejükből megindultak a Felvidék katolikus sajtótermékei, az Új Szív, Szűz Mária új virágos kertje, Ifjvíságunk, Krisztus Királysága, Szerkesztői: Hla- dik. Kőhegyi, Priviezky, Király, Kovács. Ezek mellett még- Pfeiffer-, Mécs, Kovács Pál, Dienes, Molnár Gyula, Mondy, Jeszenák, Bíró, Hajdú és még többeknek cikkei jelentek meg a katolikus sajtótermékekben, újságokban, folyóiratokban. Legutolsó nagyfontosságú kérdés a magyar napilap kérdése volt- A katolikus papok klubja akadályozta meg, hogy néhány megtévedt ember a kormány kezére ne játssza a megindítandó napilapot. Nagy harcok árán a múlt őszön indult volna meg „Magyar Ör“ címen a katolikus magyar napilap, de hál' Istennek, a magyar katolikus napilap megindítása feleslegessé vált. Legnagyobb kérdése a magyar katolikus papságnak a magyar papság utánpótlásának kérdése volt. Gregorovits Lípót előadta, hogy 1922-ben a Róma sürgetésére a nagyszombati püspök úr a komáromi Szt. Anna szegényházban megindította a kísszeinináriumot. Kél év múlva új leirattal a püspöki hivatal bejelentette, hogy a kormány ellenzi a komáromi kisszemináriumot és megszüntetett minden anyagi támogatást. Ekkor szakadt a kisszeminárium fenn tartásának gondja a magyar kát. papságra. Elhatározták, hogy saját erejükből gyűjtés útján fedezik a kisszeminá rium költségeit. A katolikus papok és a hívek áldozatkészségéből 100.000 Ke gyűlt össze. Később más módon óhajtotta a fel vidéki papság megoldhatónak a papi utánpótlás kérdését. Felvetődött a Mariá num internátus gondolata. 900.000 Ke költségvetéssel 125.000 Ke fedezettel kezdődött meg az építkezés. 1928 november 5-én Szent Imre napján ünnepélyes ke A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány tagjai pénteken délelőtt 10 órakor Vitéz linrédy Béla miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsra ültek London, február 10. London központjában, a Cityben egész éjszaka megerősített rendőrjárőrök cirkáltak. Névtelen levél érkezett a rendörfőnökségre, közölve, hogy az éjszaka folyamán a levegőbe röpítik a belváros több üzletházát és újságpalotáját, A névtelen bejelentés alapján a rendőrséget riadókészültségbe helyezték s a City valamennyi utcájában külön őrszemeket állítottak fel. A főbb útvonalakon, ahol a híres londoni üzletházak és újságpaloták állanak, állan— Jaross és Révay is retek között tették le az alapkövet, Francisci dr. egyedül 200.000 Ke ajándékkal járult hozzá a nagyszerű inun- kához. A Mariánum az épületek kiegészítésével és a szomszédos telek megvásárlásával együtt 2,101.000 Kc-ba ke rült, mely összeg teljes egészében a magyar papok és kát. liivek áldozatos ajándékozásából gyűlt Össze. A cseh propaganda meg akarta szüntetni a Mariánum áldásos működését, de ezeket a nehézségeket is sikerült legyőzni. A Mariánum áll és munkálkodása hirdeti, hogy Szt. István országáért a magyar kát. papság emberfeletti áldozatokat is tudott hozni. Ezekután Markvnrt Gábor dr. mutatott rá még azon értékekre, amelyet a Felvidék katolikus mozgalmai teremtettek a húszéves cseh elnyomás alatt. Rámutatott az egyesületi munkára, a szövetkezeti életre, amelynek értékét sok millióban lehetne csak kifejezni. , • • A papi klub tárgysorozatának befejezése után az előző papi ülés üdvözlő távirataira érkezett válaszokat olvasta fel Király József. Az üdvözlő táviratokra és levelekre vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr őfőméltösaga, Serédi Jusztinján Magyarország főpásztora Ü eminenciája, Jantausch Pál nagyszombati püspök Öméltósága, Jaross Andor felvidéki miniszter és Esterházy János gróf a felvidéki párt ügyvezető elnöke küldött köszönő levelet. Ezután Jaross Andor felvidéki miniszter személyesen köszönte meg a felvidéki kát. papi klubnak nagyszerű munkáját. Jaross miniszter után Révay István gróf, a párt ügyvezető elnöke szintén megköszönte a magyar papság nagy - önfeláldozó munkáját és kérte a párt munkájában továbbra is a papi klub támogatását. A gyűlés nagy lelkesedéssel ür epelte a megjelent pártvezéreket és a párthoz való ragaszkodásukról biztosította a párt megjelent elnökeit. A gyűlés Te Deum- mnl zárták és utána a résztvevők közös ebéden vettek részt az Arany Oroszlán éttermében. össze. A minisztertanács időszerű kormányzati ügyeket tárgyalt és délután félnégy órakor ért véget. dóan rendőrjárőrök cirkáltak. A rendőri készültség nagy izgalmat okozott a belvárosban. Az éjszaka elmúlt anélkül, hogy a beígért robbanások bekövetkeztek volna. Az északkeleti külvárosban, ahol viszont nem számítottak merényletre, két kisebb robbanás történt az egyik külvárosi pályaudvar szénraktárában. A robbanások felgyújtották a szénraktárt, a tüzet azonban hamarosan sikerült elfojtani. 14 & f M€FŰ iOF ái ügyeket tárgyait a minisztertanács — - ' i ................. % ■ " Két robbanás London egyik pályaudvarán
