Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-10 / 33. szám
19;t» FEBRUÁR 10. PÉNTEK „Uj revíziós dal születik" A Slovensko Politika „Uj revíziós dal születik“ című cikkében rovigiós verset közöl, amelynek refrénje és jelszava a következő: „Amit elveitek, vissza is fogják adni.'“ A dalt először Tátralomnicon énekelték el Háchu elnök előtt. Nagy tetszést aratott; különösen Sidor miniszternek tetszett. Egy pozsonyi cég mind ezt a dalt, mind egy hasonló másikat, ki fogja adui és egész sorozatot készít hasonló dalokból. A Zsarnov-féle híres költeményt is megzenésítik „Surdny“ címmel. * Revíziós verset és dalt nyugodtan szerezhet a Tátrában vagy a Tátra alatt bárki, erre megvan a szabadsága, de már más dolog az, hogy ezt a revíziós dalt, amelynek refrénje „Amit elvettek, vissza is fogják adni“, ami viszont azt akarja mondani, hogy Cse\-Szlovákia visszaigényli a bécsi döntéssel visszaigényelt magyar Felvidéket, nem a saját mulatságára adja elő, hanem azt maga Hácha köztársasági elnök és Sidor államminiszter is nyilvános hangversenyen meghallgatja és megtapsolja, ez már a leghivatalosabb körök hivatalos jellegű revizionista tüntetése Magyarország ellen és egyben tiltakozás a bécsi döntőbírók, Olasz- és Németország küljigyminiszic veinek ítélete ellen. A leghivatalosabb jellegű provokáció a középeurópai újjá rendezés ellen, Magyarországon is voll revizionista mozgalom. De ennek erkölcsi alapjai össze nem hasonlítható módon szilárdabbak voltak, mint a mondva csinált új csch-szlovák revizionista mozga lom. Mert Magyarország egy egyoldalúan rádiktált területi fölosztás ellen emelte föl szavát, Cseh-Szlovákia pedig egy olyan határrendezést opponál, amelyet az általa fölkért döntőbíróság hozott meg s amelyet ünnepélyes nyilatkozattal előre kötelezőnek ismert el magára nézve. Für csa erkölcs: előzetesen helyeselni a döntést, utólag berzenkedni ellene. Egy csöppet sem különbözik a benesi erkölcstől, amelyet ma Prága is perhorreszkálva említ. De még súlyosabb a bécsi döntés elleni áskálódús akkor, ha figyelembe vesszük annak előzményeit. Ki kezdeményezte a bécsi döntést? Senki más, mini Cseh-Szlováklq. Magyarország mást ajdn lőtt. Először* közvetlen barátságos megegyezést s amikor vitás pontok merültek föl, akkor a vitás területeken népszava pást javasolt. A legdemokratikusabb, leg erkölcsösebb megoldást, mert hiszen a döntőbírói szerepet így maga az érdekelt fél, a nép tölthette volna be. De Prága elvetette a nép döntőbíráskodását, inkább a tengelyhatalmakat* kérte föl döntőbírókul. És most már ezt a fórumot is opponálja utólag. Eddig Prága tüntetőén Közép-Európa szívének nevezte magát. Ezzel az új sliklijével azonban inkább Macedóniába tartozónak bizonyul. Vagy éppen csak az a célja, hogy Macedóniát varázsoljan Közép-Európába? A WssKSOtsP Felvidék Kézség! EléljMgOlW figyelmét felhívjuk a m. bír. beliigy miniszter ár 2S0/1988. B. M. bz. rendele tével beszerzésre ajánlott, Novák Jeuö dr. összeállításában megjelent Községi polgári bíráskodás című jogi könyvre. Régi hiányokat pótló munka a községi bíráskodásra vonatkozó jogszabályokat tárgyalja, egységes szerkezetbe foglalva. A könyv használhatóságának előnyére szolgáinak a szakaszokhoz csatolt jegy zetek, melyek az egyes szakaszok összefüggésére mutatnak rá és a rendes bírósági gyakorlat mellett Ismertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgári bíráskodás hatáskörébe utalt kérdésekben követett gyakorlatát Is. A roö használhatóságát az abban közölt *4 Iratminta, valamint betűsoros mutató Is előmozdítják. A könyv terjedelme 173 oldal. ARA 7— PENGŐ. Megrendelhető az összeg előzetes beküldése mellett: STÁDIUM Könyvkiadó- vállalatnál, Budapest, VI., Rózsa-n. 111. JAROSS ANDOR MINISZTER: Van ma az országban egy olyan hatalmas szellemiség, amely teljesen azonos a felvidéki szellemmel A budafoki keresztény ifjak lelkesen ünnepelték a Felvidék miniszterét Szerdán este tartotta szokásos havi vacsoráját a budafoki Keresztény Ifjak Egyesülete és arra meghívta Jaross An d Ji felvidéki minisztert. Jaross Andor minisztert és feleségét Czcnnann Antal országgyűlési képviselő, az egyesület elnöke pálcás ifjak élén vezette a terembe és Záborszky Nándor polgármester üdvözölte a város nevében. Jankovich Lehel, az egyesület dékánja a budafoki keresztény ifjúság nevében üdvözölte Jaross Andor minisztert. Ezután a miniszter feleségét köszöntötte az ifjúság szónoka, majd három fiatal leány virágcsokrot nyújtott át Jaross Andor nejének. Jaross miniszter válaszol az üdvözlésekre fiaász Ágoston kis cserkész verses köszöntőt mondott, utána Jaross miniszter válaszolt az üdvözlésekre és kijelentette, hogy ugyanolyan melegséggel kívánja viszonozni a köszöntőket, mint amilyen szeretettel és melegséggel öt fogadták. Magyar ember, ha magyar városba érkezik, vagy magyarok közé lép egy helyiségbe, mindig otthon érzi magát. A visszacsatolt Felvidék magyarjai már három hónap óta érzik azt a sze- retetet, amellyel az anyaország magyarjai őket körülveszik. Örömmel látom itt — úgymond — a különböző generációkat, akik eljöttek melegedni az ifjúság leikéből áradó tűzhöz. Ennek az ifjúságnak az erejével akarjuk kivívni a végleges igazságot, ennek az ifjúságnak a tevékenységével, mert a fiatalság maga a cselekvés. Isten áldását kérem erio az egyesületre és azt kívánom, hegy legyen továbbra is hűséges a jobb me gyár jövő szolgálatában. Az üdvözlések után kezdetét vette a vacsora, amelyen mintegy négyszázan vettek részt. A vacsora befejezése utáu Czermann Antal országgyűlési képviselő, egyesületi elnök emelkedett szólásra és beszédében utalt arra, hogy az egyesület húsz éve dolgozik a keresztény eszmék szolgálatában és mindennap elmondta a magyar imádságot, amely végül is meghallgatást talált, amikor a Kormányzó fehér lován bevonult a Felvidékre és kiterjesztette Szent István palástját a visszacsatolt területek magyarságára is. Üdvözölte elsősorban Jaross Andor minisztert és feleségét, Fáy István főispánt és az összes megjelenteket, A polgárság áldozatkészsége eredményezte azt — mondotta —, bogy az ország ma már katonailag is független és boldog hogy köszöntheti azt a férfiút, akit a Gondviselés arra rendelt, hogy a visszacsatolt felvidéki magyarságot bekapcsolja a magyar életbe. (A megjelentek helyükről felállva, hosszasan ünnepelték Jaross Andor minisztert.) Foglalkozott Czermann Antal a Jaross minisztert ért támadásokkal és azokat erélyesen visszautasította. Az önvédelem szellemisége Az üdvözlés után Jaross Andor miniszter mondott hosszabb beszédet, mindenekelőtt megköszönte az ünneplést, majd arról beszélt, hogy az a történelmi tény, hogy a Felvidék egy részét visszacsatolták az anyaországhoz, új politikai gondolatot indított el. Meg kell állapítani, hogy a csonkaország nem tudta átalakítani a magyar társadalmat. Mindeuki megállapíthatja ezt, aki azon dolgozik, hogy most hús* év után rohamlépésekben oldja meg a magyarság életkérdéseit. A pénzügyi viszonyok, — hála a jelenlegi kormányelnök munkásságának —• kétségtelenül konszolidálódtak. De fennáll a kérdés, hogy el tudja-e hordani a mai társadalom a ránkváró feladatok megoldásának súlyos terhét. Mi a Felvidéken az elnyomás alatt, igen nehéz viszonyok között, egyre szegényebben, csak a magyarság melletti kitartásban erősödtünk. Megszűnt — sajnos — a Felvidéken a magyar nagytőke, a nagybirtok. Ilyen körülmények között kitermelődött a Felvidéken az önvédelem szellemisége. A magyarság érzése fogalommá vált és ez azt jelentette, hogy egyenlő mértékkel mértük a földművest, a zsellért és a szellemiség! munkást. Emberközös- ség alakult ki, a szegény egyenlő értékűvé vált a leggazdagabbal. Kialakult a kölcsönös felelősségérzet, mint ahogyan a harctereken, a gránát.tölcsérmezőkön is kifejlődött a közösségi felelősség érzete. Itt példákat sorolt fel a miniszter ennek a közösségi érzésnek kialakulásáról, majd folytatva beszédét megállapította, hogy különösen az ifjúság volt az, amelyik márciusi hévvel vonult az utcára és támasztotta alá a Felvidék magyar politikusainak elgondolásait. A magyar megújhodás — Nyilvánvaló volt, hogy a felvidéki magyarság nem tud súrlódás nélkül bekapcsolódni a csonkaország életébe. De örömmel kell megállapítani, hogy van ma az országhan egy olyan hatalmas szellemiség, amely teljesen azonos a felvidéki szellemmel. Ez a szellemiség napról-naprt növekedik és jelenti a jobboldali, keresztény gondoPESTRE UTAZIK? A város közepén, tökéletes / kényelemmel berendezett fuxusszobét kaphat a HUNNIA PEHSIQBudapest, mi Aggíelekí-Mc^ 8, szám (A Nemzeti Színháztól Z perc) Telelőn: 330-608 * ................. ...............T— latv'ilágot, amely át akarja alakítani a nifgyar életet. De vannak sokai, akik megfeledkeznek arról, hogy húsz év telt el és hegy a visszatért magyarság egy megmásult magyarság és olyan tapasztalatokat szerzett, amelyek ma ráég nem uralják az egész vonalon a magyar élete. Pedig a kisebbségben élő magyarság mindenhol ezt a szellemiséget ’érzi, amely a radikális nemzetközöeséget hirdeti, a keresztény, fajszerető szellemet. Rájött ez a magyarság arra, hogy milyen fontos a kisemberek felemelése és az élet színvonal nivellálása. Mi, felvidékiek tudjuk, mit jelent például a földreform, mit az egyszerű élet. Tudjuk, hogy csak akkor erősödhetünk, ha minél több embert tudunk bizonyos életszínvonalra emelni, még akkor is, ha ez a nagyobbjövedelműek rovására történik. Veszélyes játék a törvényhozás munkáját akadályozni, amikor a szükséges reformokat akarja megoldani. Ha nem tudjuk befejezni kielégítően a Felvidék egy részének visszacsatolását, akkor elmúlik a lehetősége annak, hogy a többi kisebbségi sorsban élő magyarok visszavágyjanak az anyaországhoz. Vétkezik az, aki egyéni érdekeket tartva szem előtt, akadályozza a reformmunka keresztülvitelét, — Mi, felvidéki magyarok azt szeretnénk, ha minden magyar egyesülne a célban és kialakulna az önvédelmi tota litás. Mi — fejezte be beszédét Jaross Andor miniszter —, akik a Magyar Élet Mozgalmába bekapcsolódtunk, azt valljuk, hogy csak a nemzet közössége lehet az irányadó minden lépésünkben. És ha mi erősek vagyunk, megbecsülnek bennünket politikai barátaink is, és rájönnek arra a velünk most még ellenséges viszonyban élő államok is, hogy az ő érdekük is megkívánja a velünk .való együttműködést. Ennek az új magyar megújhodásnak szolgálatába állottunk mi felvidékiek mindannyian és ennek a magyar testvéri szeretetnek jegyében üdvözlöm az itt megjelent budafoki polgárságot és ifjúságot. Percekig tartó taps és ünneplés követte Jaross Andor miniszter szavait, majd az ünneplés csillapultával Kolumbán Virgil premontrei kanonok, a budafoki gimnázium igazgatója köszöntötte azt a felvidéki szellemet és lelkiséget, amelyet Jaross Andor miniszter testesít meg az új magyar politikai életben. Végül Czermann Antal országgyűlési képviselő mondott az egyesület nevében köszönetét Jaross Andornak. Megölte a gyermehalálbüntetést kért önmaga elten, de fölmentették Családi öröm érte Gácsi Jáuosné fél- egyházai lakost, legforróbb vágya teljesült: Kisfia született. A családi öröm azonban hamar véget ért, mert a csecsemő még a szülőotthonban hatnapos korában meghalt. Az orvosok megállapították, hogy a kisfiú veleszületett, öröklött baj miatt húnyt el. A kétségbeesett anyát figyelmeztették az orvosok, hogy vesse alá magát egy vértisztító orvosi kezelésnek, mert különben életképes gyermeke sohasem születhetik. Az asz- szony, aki rendkívüli módon vágyott gyermek után, megfogadta az orvosok tanácsát és kezeltette önmagát. Tavaly ősszel aztán egy kis leánygyermeke született. Az apróság nagyon fejletlen, szü letésekor mindössze két kiló és hetven dekás volt. Az újszülött folyvást sírt, nem aludt és nem táplálkozott. A kétségbeesett anya együtt sírt és kesergett a gyerekével. Bánatában annyira ideges volt, hogy szinte hisztérikusan kesergett amiatt, hogy a gyerekét nem tudja fölnevelni. Amikor a kislány húsznapos lett, az anya hirtelen fölkapta a csecsemőt, a fejét egy vízzel telt vödörbe nyomta és ott tartotta mind addig, amíg a esene- vész kislány meg nem fulladt. A temetés után Gácsi Jánosné elment a templomba és a gyóntatópapnak töredelmesen elmondotta, hogy ö ölte meg a gyerekét. Még ugyanaznap felfedte ezt a titkát a férje előtt is. Aztán elhatározta az asszony, hogy a rendőrségnél ie bejelenti az esetet, mert gyermekének elpusztításáért ve kelni akar. A kecskeméti törvényszék tárgyalta Gácsi Jánosné bűnügyét, akit az ügyészség gyilkosság bűntette címén vádolt meg. A törvényszéki orvosszakértő szerint a vádlottnő lelki kényszer hatása alatt állott. idegeit teljesen feldúlta az a gondolat, hogy gyermekét soha fölnevelni nem tudja. Ez az ideges állapot annyira fokozódott, hogy a cselekmény elkövetése idején nem rendelkezett akaratának szabad elhatározási képességével, mert elmebán- talomban szenvedett. Gácsi Jánosné a törvényszéki főtárgyalást végigsírta, majd az utolsó szó jogán görcsös zokogás közepette mondotta: — Bűnös vagyok, bűnhődni akarok ítéljenek halálra. A törvényszék aoonbaa magáévá tette
