Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-01 / 26. szám
1939 FEBRUÁR 1. SZERDA 1 2 TERVIDEfcl •-MäC&AR-HIRMI* tlnai értekezlet remélhetőleg jövő I T. Smith felvilágosítást kért a minisz- kedden megnyílik. | terelnöktől a cseh-szlovákiai helyzetről. A békés elintézés a csehszlovák- magyar határincidensek ügyében Chamberlain miniszterelnök: A kincstári kancellár már nyilatkozott a Csehszlovákiával folytatott kölcsöntárgyalá- sok befejezéséről. Ezenkívül az egyetlen újabb figyelemreméltó fejlemény az a békés elintézés volt, amely a cseb-szlovák és magyar kormány között bizonyos január 6.-i és 19,-i határincidensek ügyében létrejött. Mander ellenzéki szabadelvű: Meg van-e elégedve a miniszterelnök azzal a boldog új élettel, amelyet most a csehszlovák nép élhet? Chamberlain nem felel. Chamberlain nyilatkozata a római látogatásról és Mussolini békepolitikájáról Az interpellációk befejeztével Chamberlain miniszterelnök tájékoztatta a házat római látogatása felől. Őszinte öfömmel üdvözöltem — mondta — a Mussolini meghívása által nyújtott alkalmat, hogy megújíthassam a vele való személyes érintkezést, amely Münchenben létrejött. Ütközben Parisban találkoztunk a francia miniszterelnökkel és -külügyminiszterrel és a két országot közösen érdeklő ügyekről folytatott beszélgetésünk megerősítette a két kormány közt már régebben létesült általános felfogásbeli azonosságot. — Mussolini elsősorban és mindenekelőtt világosan kijelentette, hogy Olaszország politikája a békepolitika és hogy örömmel használná befolyását bármikor a béke érdekében, ha annak szüksége felmerülne. Olaszország békét kíván minden szempontból és nem utolsó helyen Európa általános szilárdsága szempontjából. — Legyen szabad emlékeztetnem a Házat, hogy Mussolini a múlt szeptember- bért bizonyságát nyújtotta annak, hogy hajlandó és tud is a. béke érdekébe közbe- lépni. Különösen örvendetes volt ennélfogva az az Ígérete, bogy szükség esetén ismét számítani lehet szolgálataira. — Vendéglátó házigazdáink hangoztat- ták, hogy a berlin—római tengely az olasz külpolitika lényeges része, de hogy ez pem jelenti azt, mintha lehelé len volna Olaszország számára, hogy a legbarátságosabb viszonyt tartsa fenn Angliával ós más hatalmakkal, ba a körülmények erre kedvezők és azt sem jelenti, mintha nem volna lehetséges a, jóviszony Németország és Franciaország között. Chamberlain ezután hosszasan fejtegette, hogy milyen őszinte hálával töltötte el őt és lord Halifaxot az a felülmúlhatatlan előzékenység, amellyel az olasz hatóságok a látogatás során fogadták és kényelméről a legmesszebbmenő módon gondoskodtak. Miud a Genovában és Torinóban, mind a Rómában rendezett hivatalos üdvözlések megkapó őszintesége és melegsége éppen olyan örvendetes volt, mint az a spontán lelkesedés, amellyel a római lakosság fogadta az angol minisztereket és amely világosan megmutatta, menyire örül Róma népe az angol-olasz barátság megújításának ós mennyire helyesli az angol miniszterek által a béke fenntartása érdekében folytatott erőfeszítéseket. Legyen szabad itt megismételnem — folytatta Chamberlain — Mussolini úrnak táviratilag már egyszer kifejezett legmelegebb személyes köszöne- temet és mélységes hálámat azért a fo- ga\l irtásért. amelyben nemcsak Rómában,' hanem egész ötünk során részesültünk. Afrikai hafármódosífások — A külügyminiszter és én így folytatta Chamberlain — két hosz- szú megbeszélést folytattunk Mussolinival és Ciáno gróffal január 11-én és 12-én a Palazzo Veneziában. Ezek a megbeszélések a teljes őszinteség légkörében folytak le. Senki sem várta, hogy bármelyik oldal el fogja fogadni a másik oldal összes érveit és nézeteit, de jóllehet nem jelenthetjük, hogy min- den pontban egyetértettünk, mégis elértük célunkat, mert a beszélgetések befejezése után mindegyik oldal világosabban belelátott a másiknak álláspontjába mint azelőtt. — Programszerű tárgyalásokat nem folytattunk; megbeszéléseink tájékozódó ós nem formaszerű jellegűek voltak. ' —- Habozás nélkül közölhetem a Házzal, hogy a beszélgetésekből a következő benyomásokat szereztük: Mussolini elsősorA Kormányzó Űr Ófőméltósaga mélynyomást! arcképe 63'95 cm. méretben P 1.40 +- portóköitségért, valamin* a egú’abban me^;eent Csa* ez a eresztünk 0 a ml fezéranh Ez a ml hazánk faliratú fenti nagyságú, de háromszín nyomású képek P 1.50 + portóköltségért megrendelhetők STÁDIUM SAJTÖVÄLLflLflT RT-núl Budapest, VI., Rózsa-utca 111. az. ban ós mindenekelőtt világosan kijelentette, hogy Olaszország politikája békepolitika és hogy a béke érdekében bármikor örömmel használná fel befolyását, ha aunak szüksége felmerül. Hangoztatták továbbá vendéglátó házigazdáink, hogy a berlin-rőmai tengely az olasz külpolitika lényeges pontja. Részünkről hasonlóan világosan kijelentettük, hogy az Anglia és Franciaország közötti szoros együttműködés az angol politika alapja. — A Földközi-tengert illetőleg Mussolini megelégedését fejezte ki az angololasz egyezmény feltételeivel és ismételte, hogy Olaszország híven be akarja tartani az ebből az egyezményből származó kötelezettségeit. — Egyetértettünk abban, hogy haladéktalanul megkezdjük egyrészt Olasz-Keletafrika, másrészt Szudán és a szomszédos brit területek közötti határ módosításáról szóló megbeszélést. A Szudánra vonatkozó tárgyalásokban természetesen az egyiptomi kormány Is részt fog venni. Az olasz francia viszály és a spanyol kérdés Chamberlain azután így folytatta: — Nem titkoltuk el sajnálkozásunkat afelett, hogy Olaszország Franciaországhoz való viszonya újabban megrósz- szabbodott. A későbbi megbeszélésekből megértettük, hogy a spanyol kérdés a nagy gát Franciaország és Olaszország között és a spanyol háború befejezése előtt alig járna eredménnyel a két ország közötti tárgyalás. Ugyanakkor hangsúlyozta Mussolini, hogy a spanyol viszály befejezésével Olaszországnak nem lesz semmi kérni- valója Spanyolországtól és Giano gróf lord Halifaxei folytatott további beszélgetése során önként újból megerősítette az angol kormánynak már előzőleg adott biztosítékot, amely szerint Olaszországnak nincsenek területi törekvései a spanyol terület egyetlen részében sem. Mussolini kijelentette, hogy as önkéntesek elszállítása tekintetében a be- nemavatkozási bizottság által elfogadott angol terv mellett áll. — Hasznos beszélgetést folytattunk a leszerelési kérdésről, amelyből kitűnt, hogy Mu s s o 1 i n 1 ezt a kérdést a minőség szerinti leszerelés útján szeretné elsősorban megközelíteni olyankor, amidőn az idő kedvezőbb lesz annak tárgyalására. Megegyeztünk abban, hogy érintkezésben maradunk egymással e kérdés jövendő fejleményei tekintetében. A zsidókérdés, a cseh-szlovák határok és a vatikáni látogatás A zsidókérdést illetőleg kiderült, hogy Mussolini úgy érzi, ez az ügy nemzetközi kérdés, amelyet egyetlen állam sem oldhat meg külön és amelyet ennélfogva tényleg általános vonalakban kell kezelni. — Ami a Cseb-Szlovákiának nyújtandó szavatosságot illeti, Mussolini jelezte, elvben kész elfogadni azt az eszmét, hogy a cseh-szlovák határokat vétlen támadással szemben szavatolja, de úgy véli, hogy előbb három kérdést el kell intézni, úgymint: 1. C s e h-S zlovák iának magának belsőalkotmánya. 2. Cseh-Szlovákia semlegességének kinyilvánítása, 3. A határok megvonása a helyszínén. Beszéde további során a zsidókérdésre tett célzás után Chamberlain a Vatikánban tett látogatással foglalkozott, hangsúlyozva, hogy felejthetetlen élmény volt mindkettőjük szántára, hogy Őszentsége ajkairól hallhatták az angol uralkodó- pár és az angol nép iránt érzett bámulat és szeretet kifejezését. Nem lehet kételkedni annak a mélységes gondoskodásnak őszinteségében, amellyel őszentsége szivén viseli azt a sok problémát, amely napjainkban Európa békéjét és az emberiség lelkiismeretét nyugtalanítja. — Mindkettőnket mélyen meghatott —« I mondotta Chamberlain — Öszent- ségének bátorsága és mélységes emberi érzése. Chamberlain válasza az ellenzéki támadásra Miután Chamberlain befejezte nyilatkozatát, az elnapolási indítvány során Attlee őrnagy a munkáspárti ellenzék nevében megnyitotta a külügyi vitát. — A miniszterelnök római látogatása — mondotta Attlee — azt bizonyítja, hogy az olasz néptömegek jobb viszonyt kívánnak az angol néppel. Mi is jobb viszonyt kívánunk a népek között, de az államférfiak megbeszélései nem jártak eredménnyel. Attlee Itt hosszasan foglalkozott a spanyolországi állítólagos olasz beavatkozással s a francia-olasz viszony kiéleződésével, azzal vádolva az angol kormányt, hogy magatartásával a támadást bátorítja. Mi legyen Spanyolország jövője a, háború befejeztével? — kérdi. —■ Egy országot terület! hódítás nélkül is idegen befolyás ala lehet hozni. Súlyos következménnyel járna Angliára és Franciaországra nézve, ha Spanyolország a tengelyhatalmak függvénye lenne. Chamberlain miniszterelnök Attlee támadásaira felelve, kijelentette, hogy az angol kormány spanyolországi politikája kezdettől fogva helyes volt. A mostani pillanat semmiesetre sem alkalmas annak megváltoztatására. Világos, hogy a spa- uyol kormány oldalán való beavatkozás csak akor változtathatná meg a helyzetet, ha rendkívül nagymérvű volna. — Úgy látom — folytatta Chamberlain, — hogy a spanyol helyzet e pillanatban nem fenyegeti Európa békéjét, de ha szakítottunk volna a benemavatkozás politikájával és jelentékenyebb beavatkozás történt volna a spanyol köztársasági kormány érdekében, a béke veszélyben forgott volna. Anglia a szigorú pártatlanság politikáját követi. Azért nem adtuk meg a hadviselői jogokat Franco tábornokinak, mert ez a háború nem puszta spanyol polgárháború liánéin bonyolultabbá teszi azt az idegen hatalmak beavatkozása egyik vagy másik oldalon. Az ellenzéknek nincs igaza, midőn előre hangoztatja, hogy nem hiszi, hogy Mussolini és Hitler betartja szavát. Mussolini és Ciaiio újból biztosítottak; bennünket Rómában, hogy a háború befejezése után semmit sem kívánnak Spanyolországtól. „Nincsenek olyan kérdések, amelyeket ne lehetne kerékasztal körüli megbeszélésekkel elintézni“ Chamberlain ezután így folytatta: | — A lecsillapítás politikája állandó I sikerrel jár. Hosszú felfegyverkezési készülődéseink eredményei most jelentkeznek. A közönség most kezdi mindenütt belátni, hogy erőfeszítéseink állandóan óriási arányban növelik véderőnket. Tekintélyünk külföldön sohasem volt nagyobb, más országok sohasem keresték buzgóbban barátságunkat, mint most. A kormánypárt itt lelkes éljenzésbe kezdett, míg a munkáspárton gúnyos derültség tört ki. — Római látogatásom — folytatta Chamberlain —- megerősítette a barátságot Anglia és Olaszország között, de nem gyöngítette viszonyunkat Franciaországgal, amely szorosabb és bizalmasabb, mint bármikor volt emberemlékezet óta. A legnagyobb megelégedéssel üdvözöltük a Franciaország és Németország közti megegyezést, — Hitler tegnapi beszéde nem keltette azt a benyomást, mintha a német kancellár újabb válságba készülne Európát dönteni. A beszéd bizonyítja, hogy Németországnak éppen úgy szüksége van a békére, mint más államnak. Mindnyájunknak vannak belső gazdasági, pénzügyi,’ munkanélküliségi és egyéb problémáink és mindnyájan rokonszenwel üdvözölnénk, ha a különféle országok ál- lamférfiai népeik összes szükségleteinek kielégítésére fordítanák minden gondjukat. —- Meg vagyok győződve arról, hogy nincsenek olyan kérdések a nemzetek között, legyenek azok inég olyan komolyak, amelyeket ne lehetne kerékasztal körüli megbeszélésekkel és vitával elintézni. De hiába kezdenénk megbeszéléseket az ellentétek általános elintézéséről, a törekvések kiegyenlítéséről és a sérelmek kiküszöböléséről, ha a légkör nem kedLehetséges ? Igen! Ritka alkalom! 50-90 % engedménnyel vásárolhat február 10-íg iő könyveket az irodalom minden ágából. Na küldesse meg címére díjmentesen vonatkozó könvviegyzékeket! Megrendeléseket mig a készlet tart, utánvéttel vagy az összeg előzetes beutalása ellenében intézünk el Miután a készlet rohamosan fogy, ajánlató több könyvet rendelni, hogy legalább részhez tehessünk eleget a megbízásoknak Megrendeléseket a beérkezés sorrendjében intézünk el. Pfeifer Ferdinand (Zeidler Testvérek) nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV., Kassau Lajos-utca 9 yetefon: 1&.S7-30, 18-74M,
