Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-26 / 21. szám
8 TEKWDEKi ^AG^ARHIRBAB 1939 JANUAR 36. CSÜTÖRTÖK AMI ODAÁT MARADT... Nyitra, az ellentétekből összeszőtt város, a Zobor alján Már messziről bevilágít a szinte végtelennek tetsző rónaságra a nyitrai ódon püspöki vár, meg egy csúcsosan, mereven, furcsán, szinte fenyegetően az ég felé meredő hegy, a Zobor. Az útvonal mentén szolid, apró lovaik bandukolnak. Kis szekerekbe vannak fogva, amelyek minden sietség nélkül igyekeznek Nyitva felé. A földek, sokszínű sakktáblák, néma egyhangúságát semmise akasztja meg: nem dolgoznak szorgos földmívelő kezek. A nagy csendre lélekzetfojtóan nehezedik rá a vonat kerekeinek ritmikus ro- bogása, az éles fütty, amely a levegőt hasítja, szinte szentségtörésnek érzik a természet e végtelen, nagy dermedtségében. De a vonat csak megy és nagy dübörgéssel befut a nyitrai állomásra. Kártya és valóság Itt nincs némaság, itt nincs csend, itt emberek hullámzanak az utcákon, ülnek tömegével a számtalan kávéházban és kártyáznák, meg üzleteket kötnek. Mindig és mindenütt kártyáznak, mintha Ny Ura egy nagy kártyaváros lenne, ahol az emberek a levegőből élnek. Hihetetlen szívóssággal, délelőtt, délután, este, órákig ülnek és kártyáznak. Vájjon belül, a szívében, az intézményeiben, az életmegnyilat- kozásaiban is ilyen kártyaváros-e ez az ősi, csinos, kellemes benyomást ébresztő és kedves színű Nyitrai Ha nézem az emberek arcát, amint még a kártyaasztal mellett se simulnak el a gond ráncai a homlokról és a szemek alól. ha hallgatom, amit még a kártyaasztal mellett, a „legérdekesebb alsósparti“ közben is beszélnek, akkor megállapíthatom, hogy ez a kedves Nyitni nem kártyaváros, mert itt sok a gond, a baj, a veszedelem és a szükség. Nyitrának kiterjedt kereskedelme mellett számottevő ipara is- van, sörgyára, malátagyára, gázgyára, nagy gőzmalma, asbestpalagyára, szalámigyára, téglagyára, bútoripara, amely a húszéves elnyomatás . ideje alatt eredményesen tudott harcolni a csehek mindent leépítő gazdasági politikája ellen. Komoly, érdemleges, maradandó munka folyt Nyitván, amely Középszlovákia fontos gázdaMost jelent meg a Vitézi Rend í Zrínyi Csoport kiadásában I VITÉZ NAGY-MEGYERI NAGY KÁROLY ny. altábornagy: MAGYARSÁG FEGYVERBEN A magyar vitézség és a magyar katona története, a világháborúban. 254 oldal, 31 térképvázlat. £- A hadszínterek magyar vonatkozású eseményei időrendi sorrendben. Az eseményekhez fűzött példák drámai erővel illusztrálják a mateyar katona törzs- erénvelt, melyek páratlan képességekkel felruházva, páratlanul álló hősi példákra képesítik a. magyar fajt. Ezt a könyvet el Hell olvasni mindenkinek! lA világháború magyar hőseinek éúften úgy, miit azoknak, akikre a jövőben vár a kötelességteljesítés feladata, A nenrzetneielés, ifjúságunk új, faji értékeinket megbecs ilő és tér mélő értékké változtató nevelésének nyújt ez a könyv történelmi példákra épült szilárd alapot.. Ara p 4.MEOnSNDfeLHETÖ: STÁDIUM KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT- nál, Budapest, VI., Rózsa-utca 111. s* *áin. sági centrumává tudott kiépülni. Tehát nem a levegőből élnek az emberek, ha van is idejük, hogy a nap minden szakában órákhosszat a kávéházakban üljenek és kártyázzanak. Ellentét ez, amely azonban más szempontból ie megnyilvánul. Például: modern, szép építkezésekkel dicsekedhetik ez a város, fejlesztették, a városrendezés terén minden megtörtént, amit csak a pótadó megengedett (mért a pótadó nagy és hatalmas, idejuttatta Nyitrát húsz év sok keserves gazdasági romlása, az elszegényedésig-), de a tradícióiból mégse enged az őslakosok Nyitrdja. Ilyen a vízárulás is. Csorog a vízvezetékből a nedű, mégis mindenki a zobori forrásvizet issza. Reggel hatkor viszik szerte az árusok a varosban a zobori forrásvizet, literenként és poharanként árulják és mindenki veszi, sokan előfizetik, mert.a jiyitrai nem mond le arról az élvezetről, hogy a zobori forrás vizét igya. Hiszen a. mienk ez a forrás, mért ne fogyasszuk! — mondja a nyitrai és szívesen megfizeti a koronát egy üveg zobori forrásvízért. Városház és „fabrika" Hatalmas, nagyszerű a nyitrai városháza, reprezentatív a megyeháza, amel*’ valóságos épülettömb, kedves, a parányiságában az Esterházyak Mária Terézia kedvéért mintára odavarázsolt dési miuiatűr-tköátrumára emlékeztető színháza, aszíaltozottak a járdái, a sétaterei a kertészet minden rafinériájával parkírozták. A város belseje tehát modern és szép, de az úgynevezett „fabrika“, ahol a szegényebb nép lakik, még most is nagyvárosi nyomortanyákra emlékeztet. Mert idegenből ideszakadt hivatalos urai csak a külső fejlesztéssel foglalkoztak, a szociális kérdésekkel nem törődtek és különösen a szegényebb néppel nem, mert ezek között sok a magyar, a magyarral pedig nem kellett törődni, az pusztulhatott, veszhetett. Pődolog volt, hogy a városnak „csehszlovák“ jelleget kölcsönözzenek — kifelé. Kedves város Nyitra, drága, lebilincselő, érdeklődést keltő és szépségeket rejtő. A.Zobor és a várhegy uralja, a másik oldalon meg a Kálváriahegy, amely alatt — elég stílszerűtlenül — az új nagy vágóhidat építtették meg a város Trianon utáni, érzelmeket és emlékeket nem ismerő és azokkal nem törődő „csehszlovák“ urai. A várhegy a maga nehéz, termésköves, sok lőréses falaival, a temploma égbenyúló tornyával a múltra emlékeztet, arra, hogy itt már a eölöpkorszak idején is letelepülés élt és lélegzett, hogy Nyitra Szent István korátló a keresztény hittérítés erős és rendíthetetlen bástyája volt. Hogy nagy, regeszerű, mesemoudós történelmi dátumok fűződnek a város viharokat látott sorsához, amely szorosan egybeforrott úgy a katolicizmus, mint a magyar nemzet történelmével. Modernség és konzervativizmus Püspöki város, és mégis alig-alig látni reverendát benne. A klérus egy kevéssé visszavonult az utóbbi években, lehetőleg kerülte az alsóvárost és visszahúzódván régi bástyájába: a felsővárosba, csead- ben figyelte az. alul lüktető életet. A Zobor kedves, kellemes kirándulóhely, de szimbólum is: a nyitraiak kitartásának szimbóluma. Mert húsz esztendő alatt hej, de sok keservet kellett kiállniok, mennyi gazdasági válságon, mennyi nyomorúságon és a magyarságnak, a magyar kultúrának, a magyar nyelvnek mennyi üldözésén kellett ke- resztülmenniök! És mégis kitartott a nyitrai magyarság és hitt, bízott a jobb és szebb jövőben. Erőt adott néki a Zobor és a Kálváriahegy, amelyre felment, hogy kikeseregje nagy bánatát, mikor már annyira elviselhetetlen volt, hogy csak az -Úristen vigasztalása adhatott újabb erőt, újabb lendületet a magyarságért folytatott küzdelem lendületének. Ott trónol a Pálffy Tamás építette püspöki vár a város fölött, büszkén, méltóságteljesen és kora este kialusznak a felsőváros lámpái. Csak egy-egy biblia, vagy vallástörténelem fölé görnyedő káplán, vagy öregségében aludni nem tudó kanonok ablakából szűrődik ki halvány fény. Mély kongassál jelzi a templomóra az időt, figyelmeztetvén az alsóvárosban nyüzsgőket az éjszaka előrehaladott voltára. De ott nem igen hallgatnak az intő szóra, hogy kilencet ütött az óra, mindenki térjen nyugovóra! Nyitrának éjjeli élete is van, ellentétben sok más szlovákiai várossal, ahol 'ezt a jelzőt, hogy „éjjeli élet“ nem igen ismerik. Modern város Nyitra, ez a modernitása mindenhen megnyilvánul ebben a csodálatos, ellentétekből összerótt városban, ahol konzervatív tradíció és friss haladó szellem egymás mellett élnek, békében, türelemmel, toleránsán. Modern az autóbusz, modernek az új épületek, új szernek az életmegnyilvánulások és mégis van ebben is, abban is, amabban is valami az át vett bői, a tudatalatti konzervativizmusból. Érdekes, különös, talán másutt is tapasztalható, de itt a felület alól, mint mélység, kivilágító vegyülök. Fény és árny Fény és árny együtt. Nagyszabású városfejlesztés: a városi polgárság vágyom állományának, teherviselési képességé' nek és gazdasági fejlődésének rovására, — de közvetlenül a város alatt, Komjáth, Nagykér és Felsőköröskény között a Nyitra árterei mind víz alatt. Bámulatosan nagyszabású középületek, de az úgynevezett „nyárilakokká'' átalakított zobori présházban az elszegényedettek nyomortanyái. Kultúrára, fejlettségre való törekvés, irodalompártolás, de a magyar színjátszás tilos, holott az utcákon, a kávéházakban, a lakások belsejében dominál a magyar szó és még a falusi szlovák is magyarul beszél, ha terményeit a hetipiacra hozza be Nyitrára. Sok-sok éves eredménytelen küzdelem a magyar iskoláért, pedig a nyitrai magyarság tartja, szereti ezt a hívogató, csalogató, rendes, tisztántartott, szépfekvésű várost, amelyben az emberek, ha talán kissé csak a mának élők is, értékesek és kedvesek. Nemény Vilmos MOSOLYGÓ TÖRVÉNYSZÉK 25 fccutU ítéltek e$y- fecttoda U&zségi bicét, alti téuedés&M maz^ásíta Páris, január 25. A szeptemberi francia mozgósítás egyik komikus utójátéka játszódott le most a mülhauseni bíróság előtt. Egyik elszászi község bírója és Írnoka került a törvény elé, mert az általános mozgósítást elrendelő titkos parancsot túlkoráu hozták nyíl* váuosságra. Ezt a parancsot ininden francia város és község vezetősége megkapta, de a szó- banforgó község vezetői fejetlenségükben már akkor nyilvánosságra hozták, mikor csak két korosztály behívásáról volt szó s a titkos parancsnak a község kiürítésére vonatkozó rendelkezését is azonnal végrehajtották. A községi bíró rendeletére az egész falu összeszedte elmozdítható értékeit és megkezdte a „visszavonulást“. Szerencsére útközben egy csendőrjárőr- rel találkozott a menekülők csapata és idejében megtudták, hogy a. háborús riadalom alaptalannak bizonyult. A községi bírót és írnokot az általános derültséget keltő tárgyaláson fejenként 25 frank pénzbüntetésre ítélték a mosolygó bírák. Két szerelmi dráma Agyonlőtte szerelmesét két férfi, majd mindkettő öngyilkosságot kísérelt meg Két szerelmi dráma játszódott le az országban, az egyik Budapesten, a másik Kaposvár közelében, Zics községben. Mindkét esetben a férfi lőtte agyon szó* relmesét és azután mindkét férfi öngyilkosságot kísérelt meg. A két nő meghalt, a két férfi életbenmaradásához nincs remény. Budapesten a Sándor-utca 15. számú házban Urban Kálmán sofőr lőtte agyon szerelmesét, Scheirieh Katalin, bú• torfényező munkásnőt. A szerelmesek között az utóbbi időben heves jelenetek játszódtak le, mert Schei- rich Katalin megtudta, hogy Urbán nős ember. Néhány nappal ezelőtt a nő kiutasította a lakásából a soffőrt. Szerdán reggel Urbán felment Scheirieh Katalin lakására és kétszer főbelőtte szerelmesét, majd önmaga ellen fordította a revolvert és halántékon lőtte magát. Scheirieh Katalin meghalt, Urbánt életveszélyes állapotban vitték a kórházba a mentők. Mint Kaposvárról jelentik, Schutzbach József 19 éves Zics községbeli gazdaifjú szerelmes volt Bédli Zsuzsanna 17 éves leányba, aki viszonozta a fiú érzelmeit. A szülők a fiatalok barátságát nem nézték jó szemmel, ezért azok elhatározták, hogy megválnak életüktől. Schutzbach József magához vette apja vadászfegyverét és Rédli Zsuzsannával kiment a szőlőben lévő pincébe, ott a fegyverrel agyonlőtte a leányt, majd önmagát lőtte fejbe. Másnap reggel indultak a szerelmesek megkeresésére. Feltörték a lezárt pincét, ahol a leány holtan, szétroncsolt fejjel találták. Schutzbach József fejéből még akkor is patakzott a vér. Gépkocsin a kaposvári kórházba szállították: életben maradásához nincs remény. Búcsúlevelükben bejelentik, hogy tettüket közös elhatározással követték el. Még mindig nem sikerült tisztázni Sindelar halálának okát Becs, január 25. Eddig még mindig nem sikerült tisztázni a bécsiek kedvenc futballistájának, Sindelarnak a halálát. Az a feltevés, hogy a halált világítógáz idézte elő, tarthatatlannak bizonyult, mert a lakásban a gázsütő ^gyik lángja nyitva volt, ha tehát gázömlés történt volna, akkor az égő láng feltétlenül felrobbantotta volna a kiáramló gázt. A füstmérgezés lehetőségét is ki kell kapcsolni, mert füstnek nyoma sem volt a lakásban. A rejtélyt csak Sindelar menyasszonya, Castagnolá asszony tudná megoldani, ő azonban elet és halál között lebeg s alig van remény arra, hogy ki tudják hallgatni. A lakásban talált üres likőrös üveg vegyi vizsgálata még hosszabb ideig is eltarthat. Az orvosok most a boncolás eredményétől várják a rejtélyes haláleset tisztázását.
