Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-22 / 18. szám

1939 JANUAR 22. VASÁRNAP TETOIDETK! •MMsbxMStRKSfc Orvosolták a felvidéki dohánytermelők panaszait Magasabb átlagárat értek el az anyaországi gazdáknál Budapest, január 21. A Felvidék rész­beni visszacsatolásával — mint megírtuk — jelentékeny .dohánytermő - területek ke­rültek az anyaországhoz, amelyeken a ter­melt dohányok beváltása az anyaországi dohánybeváltással vette kezdetét. A be­váltás megindulása, után a felvidéki ter­melők részéről panaszok hangzottak el, hogy a be­váltás túlszigorú és igen alacsony be­váltási átlagárak mutatkoznak. A m. kir. Dohányjövedéki Központ igaz­gatósága a panaszok jogosultságának megállapítása és az esetleges szükséges intézkedés céljából képviselőit a felvidéki beváltóhivatalokhoz kiküldötte. Az OMGE- hez is közvetlen panaszok érkezvén, az OMGE részéről Fabricius Endre m. kir. gazd. főtanácsos, h. igazgató és Toldy Miklós titkár keresték fel a felvidéki be­váltóhivatalokat, amidőn a termelőkkel és kertészekkel való közvetlen érintkezés alapján megállapítható volt a panaszok rugója, valamint az, hogy a felvidéki do­hánytermelők a beváltással most már meg vannak elégedve. A csehek a do- hánybeVáltásnál a, minőségre alig helyez­tek .súlyt’ , mert nekik a tömegtermelés volt a fontos. A magyar beváltásnál a minőség — bár ez a felvidékieknél az át­menetre való tekintettel enyhébben bí­rálható el — jön elsősorban tekintetbe. Kassa, január 2L A volt kassai „Ganymed“ vendégipari szakszervezet vezetősége elhatá­rozta, hogy viaszaikeriilve az anyaországhoz, {megfelelő módon átalakul, hogy a megnagyob­bodott Magyarországon mint g. Felvidéki Ven­dégipari Alkalmazottak Szövetsége, minden tőle telhető módon hozzájárulhasson ahhoz, hogy tagjai jogos érdekeinek megvédése által előmozdítsa azoknak anyagi boldogulását s ezen keresztül az ő megelégedésükből fakadó szorgalmas munkájuk által részt vegyen a szebb, jobb, boldogabb magyar jövendő épí­tésében. Az ideiglenes vezetőség a visszacsatolás után, azonnal munkához látott. Megbízta Weischek Vilmos ideiglenes ügyvezetőt, aki mindig szí­vén viselto kartársaá érdekét, hogy a Felvidék városaiban .látogassa meg a rokonszervezeteket- és tárja fel előttük annak a fontosságát, hogy mennyire szükséges az, hogy a felvidéki ven­dégipari alkalmazottak egy szövetségben tömö- mürüljenek. Anyagiak hiánya miatt nem tudott minden A VUszacsetol) Felvidék Községi Elölidrésdénlnok figyelmét felhívjuk a m. ktr. belügy miniszter úr 280/1938. B. M. sz. rendele­tével beszerzésre ajánlott, Novák Jenő dr. összeállításában megjelent Községi polgári bíráskodás című jogi könyvre. Régi5 hiányokat pótló munka a községi bíráskodásra vonatkozó jogszabályokat tárgyalja, egységes szerkezetbe foglalva. A könyv használhatóságának előnyére szolgálnak a szakaszokhoz csatolt jegy­zetek. melyek az egyes szakaszok össze­függésére mutatnak rá és a rendes bí­rósági gyakorlat mellett ismertetik a hatásköri bíróságnak a községi polgári bíráskodás hatáskörébe utalt kérdések­ben követett gyakorlatát is. A mű hasz­nálhatóságát az abbaá közölt 24 Irat­minta, valamint bstüsqros mutató is elő­mozdítják. A könyv terjedelme 173 oldal. ÁRA 7.— --PENGŐ. Megrendelhető az összeg előzetes bekül­dése mellett: STÁDIUM Könyvkiadó, vállalatnál, Budapest, VI, Rózsa-u. 111. Kezdetben, a felvidéki dohányók válo­gatása nem volt megfelelő és az csak utódja volt, amidőn a beváltó­tisztek a termelőket és kertészeket meg­felelően kioktatták. Megállapítható volt, hogy a felvidéki dohányok minősége álta­lában az anyaországi dohányok mi­nősége mögött maradt-4 ' • ••• és különösen az érsekújvári körzetben igen sok volt a trypses anyag. A válogatásban, csomózásban történt javulás, továbbá az időközben enyhí­tett minőségbeli elbírálás eredménye volt, hogy most már a felvidéki dohá­nyok beváltásánál érdemleges pana­szok nincsenek. A komáromi dohánybeváltóhivatalnál az OMGE kiküldötte előtt a kertészek és ter­melők egyhangúlag kijelentették, hogy a beváltással immár meg vannak elé­gedve. Ez kétségtelen is, mert most már a fel­vidéki dohányok beváltásánál , oly magas beváltási átlagárak mu­tatkoznak, amilyet a jóminőségű anyaországbeli dohányoknál a terme­lők nem igen érhetnek el. várost felkeresni, de ahol megfordult: Munká­cson, Csapon, Beregszászon, Komáromban, Ér­sekújváron, Rozsnyón és Losoncon, a legna­gyobb örömmel fogadták el azt a tervet, hogy keresztény és nemzeti alapon megalakít- ~ jak a szövetséget, mely erkölesi támoga­tást az Egyesült Magyar Párttól nyer. Attól a párttól, mely az elmúlt húsz nehéz esz­tendőben számos esetben bebizonyította, hogy a felvidéki magyarság érdekeinek törhetetlen harcosa. Egyedül Ungvárott talált kevesebb megér­tésre. Érthetetlen, hogy ott miért idegenked­nek attól a tervtől, moly az egész Felvidéken helyeslésre talált. Ennek ellenerő sem adják fel a reményt, hogy a közeljövőben soraikban üd­vözölhetik őket is. Január 20-án délelőtt tartották meg a kassaiak a tagok nagyszámú résztvételé- vel az alakuló gyűlésüket. melyen megválasztották a vezetőséget. Elnök: Mussák_ Gyula; alelnökök: Fiedler Adolf és .Sslojka Pál; pénztáros: Hajser Károly; ellen­őrök: Polák János és Bújna Emil; jegyző: Szribert Gyula; ügyvezető: Weisebek Vilmos. A választmány tagjai; Erdélyi János, Béla István.. Oravees Géza, Balogh József, Lostyán Béla. Gross Adolf, Terhel Gyula, Hlavacsek Sándor, Posrh Lajos, Oláh Bertalan, Papp Dezső, Bánok Aladár, Foparasi. Lajos. A megválasztottak valamennyien agilis tagjai voltak a múltban is a szerve­zetnek és minden remény megvan arra, hogy a jövőben is teljes tudásukkal fog­ják szolgálni a kartársaik érdekeit. Az átszervezés nagy munkáját véghezviszik s tényleg egyesítik a felvidéki városok minden vendégipari alkamazottját. Már- most ezúton is felszólítjuk a felvidéki kartársakat, hogy minél előbb lépjenek érint­kezésbe a kassai központi vezetőséggel, hogy minden zökkenőtől mentesen és minél hama­rább megindulhasson a munka. A megkeresések a következő címre külden­dők: Felvidéki Vendégipari Alkalmazottak Szövetsége, Kassa, Bercscnyi-u. 2. II. (—) Cseh-Szlovákia ipari üzemeinek csak 10%-a esik Szlovákiára. Prágából jelentik: Cseh-Szlovákia ipari vállalatainak 32.5%-át, az alkalmazottak számát véve tekintetbe 36.3 százalékát vesztette el. A megmaradt ipari üzemek közül 80.7 százalék a cseh és morva országrészre esik, Szlovákiára 16.5 százalék, Kárpátaljára pedig mindössze 2.8 százalék. Ha az alkalmazottak számát veszik tekin­tetbe, úgy az ipar 85.9 százaléka az úgyne­vezett történelmi országrészekre, 13 száza­léka Szlovákiára, 1.1 százaléka pedig Kárpát- aljára esik. A takarékbetétek megoszlását nézve, a volt Cseh-Szlovákiában 58 milliárdot tett ki a takarékbetétek összege, amely je­lenleg 38 milliárdra zsugorodott össze. Ebből a történelmi országrészekre 90 százalék, Szlo­vákiára és Kárpátaljára mindössze 10 szá­zalék. esik. (—) S00 telepes-családot helyeztek el a cseh és morva földbirtokosok. Prágából jelentik; A politikai hatóságok ama felhívása, hogy minden 50 hektárnál nagyobb földbirtokon gazdálkodó köteles hajlékot nyújtani azoknak a telepeseknek, akik a cseh-szlovák köztár­saságtól elcsatolt részekről elmenekültek, eredménnyel járt és a földbirtokosok ez akció során 800 földmíves családját helyezték el. (—) A Felvidék visszacsatolásával 400 ezer kilóval emelkedett az idei zsírosgyapjú termés. Az 1939. évi gyapjúértékesítés pro­blémáját illetékes körök februárban fogják letárgyalni. Az értékesítési rendszer lényege­sen nem fog változni. Hozzávetőleges becslés szerint, a Felvidék visszacsatolása folytán a zsírosgyapjú termelése 400.000 ezer kilóval emelkedett s így 1939-ben cca 8.5 millió kiló belföldi zsírosgyapjú vár elhelyezésre. (—) Nem fizetnek osztalékot a volt szudéta- német területen érdekelt prágai bankok. Prá­gából jelentik: Prágai közgazdasági körök­ben úgy tudják, hogy megállapodás történt ama bankok között, amelyek a szudétanémet területeken nagyobb számú fiókokat veszítet­tek el, hogy az idén osztalékot nem fizetnek. (—) Engedélyhez kötötték 1939 január 1-től a belga vámtarifa 845. és 862. száma alá tar­tozó üvegáruk Belgiumba való bevitelét. (—) Megszüntették a lácai mellékvám­hivatalt. A központi vámigazgatóság a lácai mellékvámhivatal működését 1939. évi január 22-vel megszünteti és a hivatal függő ügyei­nek elintézésével a budapesti fővámhivatalt bízta meg. (—) A Kereskedelmi és Iparkamara köz­gyűlése. A Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara január 26-án, csütörtökön déli 12 órá­tól, délután 2 óráig és folytatólag délután fél 4-től közgyűlést tart, székházának tanács­termében. A közgyűlés a hivatalos napiren­det tárgyalja. (—) Igás- és hasznosfogatok szépségver­senye a Mezőgazdasági Kiállításon. Nagy ér­deklődés nyilvánul meg a március 22-én meg­nyíló országos mezőgazdasági kiállítás fogat- versenyei iránt. Az OMGE a lótenyésztés sok­oldalú gazdasági jelentőségének kidomborítása céljából a múlt évhez hasonlóan megrendezi az igás- és üzleti fogatok szépségversenyét. Ezen a szépségversenyen résztvehetnek a teherárut fuvarozók, gyáripari és egyéb vállalatok és a mezőgazdasági üzemek igás fogatai, azaz min­den nem luxus jellegű hasznosfogat. A rende­zőség igen értékes tiszteletdíjakat tűzött ki a verseny díjazására, önnek is bizonnyal része van abban, hogy igen sok érdeklődő fordult már a kiállítást rendező OMGE-hez (Budapest, IX., Köztelek-utca 8.), bejelentve részvételi szándékát. A versenyre bejelentett igás- és hasznosfogatokat az ünnepélyes megnyitáson és a lovasmutatványok keretében rendezett fogatbemutatókon is előhajtják. A kiállítás rendezősége ezúton is felhívja a fogatszépség­versenyen résztvenni szándékozókat, hogy leg­később február 15-ig jelentkezzenek, mert a később érkező bejelentéseket el nem fogadhatja. Érdeklődőknek részletes tájékoztatást szívesen küld a rendezőbizottság. TŐZSDÉK, PIACOK A MAGYAR NEMZETI BANK ÁRFOLYAMAI Valuták: Angol font 15.90—16.10, Belga 57.40 —58.—, Cseh kor. 7.50—10.—, Dán kor. 70.95— 71.75, Dinár 6.—7.50 (500 és 1000 din. címletek kivételével), USA doll. 339.40—343.40, Kanadai doll. 332—337, Francia fr. 8.95—9.15, Holland írt. 184.50—186.50, Lengyel zl. 60.—61.40, Leu 2.40— 3.45, Léva 3— 3.60, Lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), Német márka —.—, Norvég korona 79.85—80.75, Svájci frank 76.70-77.60, Svéd korona 81.85—82.75. Külföldi kifizetések: Amsterdam 184.90— 186.50, Athén 3.025—3.055, Belgrad 7.82-7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.58—58.02, Buka­rest 3.41—3.44, Kopenhága 71.15—71.75 London 1593—16.08, Madrid —, Milánó 17.66—17.8864, Nowyork 340.80—343.40, Oslo 80.075—80.775, Páris 8.99—9.09, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11-4.15, Stockholm 82.05—82.75, Varsó 64.—64.50, Zürich 76.90—77.60, Isztanbul 268—271. BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: SZILÁRD A szombati, értéktőzsde forgalmát szilárd irányzat mellett bonyolította le. Az érdeklődés középponjában a Rima, Kőszén, Bauxit és Na- sici állott. Zárlatkor á tőzsde a külföldi tőzs­déktől eltérően, barátságos és bizakodó volt. Első Magyar Biztosító 20, Kőszén 8.5, Bauxit 7, Nasici 3.5, Szegedi kender 2.5, Nemzeti Bank, Cukor 2, Rima 1.5, Acél, Gumi 1, Kohó 0.75, Pamut 0.70, Salgó 0.50 pengővel javult. A fix- piac élénk volt. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 163.—, Első Magyar Biztosító 330.—, Concordia-malom 1.8, Békéscsabai 7.—, Első Budapesti malom 6.8, Bauxit 164.—, Beocsini 9.—, Cementia 100.—, Kohó 18.5, Magnezit 160.—/Aszfalt 5.95, Kőszén 258.—, Nagybátonyi 42.5, Salgó 27.1, Urikányi 34.8, Fegyver 29.5, Ganz 14.4, Láng 28.—. Acél 22.—, Rima 65.75, Ofa 15.25, Nasici 74.—, Tröszt 46.75, Államvasút 6.75, Délcukor 75.—, Magyar cukor 67.—, Georgia 18.3, Izzó 94.—, Polgári sör 81.—, Gyapjúmosó 2.7, Magyar kender 9.5, Pa­mutipar 21.—, Szegedi kender 32.5 Gumi 48.5, Vsauti foi-g. 14.1, Telefon 8.—. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1938. évi ptjegy 100.—. 1911. évi főv. 4.5% 280.5, 1927. évi főv, 6% 78.—. Földh. A. és B. d. zL 86.5. Keresztény nemzeti alapon szövetségbe tömörülnek a felvidéki vendégipari alkalmazottak BUDAPESTI GABONATŐZSDE: ÜZLETTELEN A gabonatőzsdén csak búzában és kukori­cában volt némi forgalom. A búza ára nem változott. Kukoricából 1050 q cserélt gazdát 50 fillérrel gyöngébb áron. A rozs és árpa ára kötés nélkül nem változott. A zab 10 fil­lérrel javult. A határidőspiac egyenetlen volt. Rozs: márciusra: 14,30, 14.28, 14.38, zárlat 14.36—14.38, májusra: 14.69, 14.64, 14.70, zárlat 14.75—14.76. Kukorica: májusra: 15.44, 15.30, zárlat 15.30—15.31. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: Ü­szavidékl 77 kg-os 20.25—20.35, 78 kg-os 20.45 20.55, 79 kg-os 20.65-20.75, 80 kg-os 20.75—20.85, felsőtiszai, duna-tiszaközi, dunántúli 77 kg-os 20.15—20.25, 78 kg-os 20.35—20.45, 79 kg-os 20.55 —20.65, 80 kg-os 20.65—20.75, fejérmegyei 77 bg-os 20.25—20.35, 78 kg-os 20.45—20.55, 79 kg-os 20.65—20.75, 80 kg-os 20.75—20.85. Rozs: pest­vidéki 14.00—14.10, más származású 14.10—14.25. Takarmányárpa: elsőrendű 16.00—16.30, közép­minőségű 15.75—16.00. Sörárpa: kiváló 19.00—■ 19.50, príma 18.50—19 Zab: elsőrendű 19.35—* 19.50, középminőségű 19.25—19.35. Kukorica: tiszántúli 13.45—13.60, egyéb áll. 13.45—13.35. Őrlemények: korpa 12.70—12.80, 8-as liszt 15.80 —16.00. Kukorica: 300 mm március 14.25, 150 mm Szolnokon át 13.45 budapesti paritásban, 450 mm február 13.70, 150 mm 13.60 Komárom. Léhere: 50 mm minta szerint, alj 42.00 állo­más, 10 mm fehérbárcás 135.— Kaposvár. ZÜRICHI ÁRFOLYAMOK Zürich, január 21. (Záróárfolyamok.) Páris 11.69%, London 20.72. New-York 442.75, Brüsz- szel 74.85, Milánó 23.30, Amszterdam 240.35, Ber­lin 177.10, Szófia 5.40, Prága 15-16, Varsó 83.50, Belgrád 10,—, Athén 3.80, Bukarest 3.25. A BUDAPESTI VÁSÁRCSARNOK KISKERESKEDELMI ÁRAI Kielégítő fölhozatal, lanyha forgalom mel­lett ma a következő (zárjelben a nagykeres­kedelmi) árakat jegyezték: Marhahús: rostélyos és felsál 128—180, lo- veshús 128—160. Borjúhús: comb 280—340, vé­sés 180—210, pörkölt 180. Juhhús: hátulja 140 —160, eleje 100—150. Sertéshús: karaj 120—140, tarja, comb 166—240, oldalas 128—180, zsír­szalonna 140—152, sertésháj 152—168, sertés­zsír, budapesti 160—168. Baromfi: Élő: tyúk 1 drb 200—350, 1 kg (125—140), csirke, 1 drb 160—280, 1 kg (140—180), kacsa, hízott 1 kg (140—150), lúd, hízott 1 kg (140), pulyka, hí­zott 1 kg (120—140). Vágott: tyúk 1 kg 140— 180 (130—160), csirke 1 kg 120-280 (65—230), kacsa, hízott 1 kg 140—170 (125—150), lúd, hí­zott 1 kg (120—150ó, pulyka (90—155). Tojás: Teatojás válogatott drb 12—13, kg 210—220, ládaáru (165—170), főző- és aprótojás drb 8.5 —11, kg 180—210. Halak: Ponty, élő 120—180, szeletelt 90—140. Tejtermék: Tejföl (90), tea­vaj, tömbben (270—300), pasztőrözött (320), so­vány tehéntúró (36—60). Szárazfőzelék: Bab, fehér, aprószemű (32). nagyszemű (38), színes (28—36), borsó, hántolt, feles (28—38), lencse, hazai (36—60). Zöldségfélék: Petrezselyem (8 —10, sárgarépa, karotta (4—8), sárgarépa (5— 8), vegyes zöldség, zöldjével (8—12), zeller (32—24), cékla (10—15), kalarábé kg (4—12), karfiol, hazai, levéllel (20—40), tisztított Í30— 75), vöröshagyma, érett, makói (12—14), kö­zönséges (10—12), fokhagyma (16—26), fekete­gyökér (30—50). Káposztafélék: Fejeskáposzta, hazai (2—7), kelkáposzta-12—18 (6—10), vörös­káposzta (8—20), fejessaláta, melegágyi (4— 26). Burgonya: Gülbaba 12—15 (10—10.5), nyári rózsa (11—11.5), őszi rózsa (9—10), kifli 22—28 (18-22), Ella 9-12 (8—8.5). Főzelékfélék: Fő­zeléktök 28—40 (24—30). sütőtök 10-16 (8-14). csiperkegomba (100—180), paraj, tisztított (16 —401, gyökeres (16—18), sóska, melegágyi 180 —260 (120—200). Gyümölcs: Alma, nemesfaj (60—130), közönséges válogatott (30—60), körte, nemesfaj (70—130), közönséges válogatott (40 —70), aszaltszilva, hazai (90—156), szőlő, cse­mege, kötözött (T00—120), dió, keményhéjú (130), dióbél (370—410), mogyoró (180—220). mandula, héjas (50—80), mandulabél. hazai (375—480). Déligyttmölcs: Gesztenye, külföldi 72—110 (62—90), narancs, sárgabélű 56—88 (50 —70), vörösbélű (65—100). mandarin 76—120 (59—88), citrom I-a (5—8), Il-a (3—5). Fűszer: Paprika, édesnemes, csemege (400—420), édes­nemes (340—360), félédes, gulyás (320), mák, kék (136), bors (440—480), szegfűbors (680). köménymag (180), japán rizs (67—68), Karollu rizs (92—102). 4- MAGPIAC. Köles fehér 18—22, vörös 17 17.50, egyéb 16.50—17. káposztarepce 24.25—24.50, tökmag, nagyszemű 27—28, kisszemű 23—24, olaj, dohos 20—24, kék mák 120—125, borsó, Viktória, sterilizált 18—19, zöld (express), steri­lizált 18—19, lencse, nagyszomű, sterilizált 36 —43, középszemű, sterilizált 22—27, kisszemű, sterilizált 20—22, fehér szokványbab, dunai 25.50 —26, dunántúli 25.50—26, felsőmagyarországi 23—23.50, gömbölyű fíirjbab 27—28, hosszú fürj- bab 26—27, barnabab 27—27.50, lucernamag, nyers, arankás 200—245. ólomzárolt fehérbárcás 20 q-nál kevesebb 290—300, 20 q-nál több 285— 290, lóheremag, nyers, arankás 90—100, ólom­zárolt, fehérbárcás 20 q-nál több 130—135, bük­köny, tavaszi 16.50—17.50, szöszös 34—36, csil­lagfürt, fehér, lapos 11—11.30, szárított répa­szelet 8.50—10. + LISZTÁRAK. A budapesti iisztárjegyző- bizottság árjegyzései (az 1938. évi gabonából készült, őrlemények): búzaliszt: dara 37.50—> 38.50, Ogg 36.50—37.50, Og 36.50-37.50, Of 36.50— 37.50, 2gg 35.50—36.50, 2g 35.50—36.50. 2f 35.50— 36.50, 4-es 33.75—35, 5-ös 32.25—33.50, 6-os 28.75— 22.50; rozsliszt: 0-ás 28.50—29.25, 01-es 25.75— 26.50, 1-es 21—21.75, 2-es 18.75-20.25. + SERTÉS VÁSÁR. A szombati ferenc­városi sertésvásárra 1450 darab sertést haj­tottak fel. A vásári állományból angol hússer­tésfelhajtás 56 darab. Az irányzat változatlanul lanyha. Arak: I. szedettsertés 90—92, II. 84—87, 111. 75-80, angol tőkesertés 92—93 fill, kg-kint,

Next

/
Oldalképek
Tartalom