Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-08 / 6. szám
22 TELPIDEta J^lGVaRHIRDAE 1939 JANUÁR 8. VASÁRNAP A MAGYAR FAUST Rimaszombaton született, Losoncon végezte iskoláit a jubiláló debreceni kollégium világhíres professzora, Hatvani István, aki nagy pap, orvos, tanár, jogász, matematikus és fizikus volt Habe nan, ach! Philosophie, Juristerei und Medizin Und, leider! Auch Theslogie Durchaus studiert mit heissem (GOETHE: Bemühn. PAUST.) A négy százéves jubileumát ünneplő világhíres magyar iskolával, a debreceni kollégiummal kapcsolatosan sok szó esett az intézet híres tanárairól és tanítványairól. A debreceni kollégiumnak talán legnevezetesebb professzora Hatvani István volt, aki a\ Felvidék fia. Szülővárosát, Rimaszombatot, a bécsi döntés csaholta vissza Magyarországhoz. Ifjúságát ugyancsak most visszacsatolt városban, Losoncon töltötte. A háromszoros aktualitás indokolja, hogy felelevenítsük ennek a nagy tudósnak alakjai Érdemes azonban foglalkozni Hatvani István életével azért is, mert különös, rokonszenves figurája volt korának a Rimaszombatról Debrecenbe elszármazott nagy tudományé tanár. ,Magyar Faustnak“ szokták Hatvanit nevezni. A Faust név csak azért illik rá, mert éppen olyan sokat tanult és tudott mint a FoMsf-monda hőse. Hatvani professzor azonban nem cimboráit az ördöggel, sőt élete végéig harcolt a tudományért és harcolt a babona ellen. Lehet hogy lombikokkal, kémcsövekkel, retortákkal telt laboratóriuma keverte az „ördöngösség“ hírébe. De lehet az is, hogy csak holta után terjedt el róla a hit hogy — mágus volt Beteljesedett rajta a régi idők soff nagy tudósának végzete: addig küzdött a babona, ellen, amíg az ő személye köré fonódtak a babonák, amíg az emberek róla suttogták, hogy „Belzebub cimborája“, eladta lelkét az ördögnek, fekete mágiával foglalkozik, garabonciás diákot tart házában, szellemek szolgálnak neki. Pedig csak ő szolgált szellemnek. Nem dzsinnek, hanem tudományos szellemnek. „Nem akarok dúsan jövedelmező állást külországban.. Magyarország még az ellenreformáció korát élte, amikor Hatvani István élt Régi nemesi család fia volt Hatvani. 1718-ban született Rimaszombaton. Szülővárosában végezte az elemi iskolát Losoncon a gimnáziumot és alig tizenhat éves korában már a debreceni főiskolába került, az ország akkori első tudósainak alá. Az ellenreformációs Magyarországon a kálomista város kollégiuma volt a reformációé tanok főfészke. A fiatal Hatvani-bon itt erősödött meg a kálvinsta önutdat és itt fogamzott meg benne az akarat hogy a tudománynak éljen. De nem akart magántudós lenni, A debreceni református egyház zászlaja alatt akart küzdeni a magyar protestantizmusért a tudományért és a babona ellen. A fiatal Hatvani István tudásáról hamarosan az egész kollégium beszélt és két évi tanulás után a rimaszombati nemes fiú már előadásokat tartott az alsóbb osztályú diákoknak. A debreceni református gyülekezet pártfogásával külföldre utazott, hogy a művelt nyugat hírneves protestáns főiskoláin szívja magába a tudományt A baseli egyetemen természetesen teológiát hallgatott noha igazi szenvedélye az orvostudomány volt Emellett jogot, mathézlst, fizikát, geométriát is tanult. Amikor Baselban letette a teológiai doktorátust tanárnak hívta meg a híres marburgi egyetem. Hatvani azonban így felelt a megtisztelő meghívásra: — Nem akarok dúsan jövedelmező professzori állást kapni külországban Többre becsülöm a szegény sorsot e fényes helyzetnél. A leveretett magyar reformált egyháznak akarok használni. Letette Bőseiben az orvostudományi doktorátust is és Helvétia tudósai közt nagy feltűnést keltett orvostudományi disszertációja, amelynek címe De acsii- matione morborum ex facie volt, azaz: A betegségek megállapítása, az arcvonásokról. Valóságos kis tudományos forradalmat keltett ez a disszertáció. Viták indultak meg a Hatvani által felvetett témáról és — ezek a viták még ma sem értek véget. Hatvani nemcsak a testi, de lelki betegségekről is ír kis könyvében. Hajlamosságokat, lappangó kórokat vizsgál az arcvonások, arcszín és a? arc szerkezete alapján. Mintha csak huszadik századbeli tudós volna olyan hideg tudományos tárgyilagossággal tárgyalja a kérdést. A százötven éve sírban nyugvó tudós mélye® elszomorodna, ha megérezné, hogy az utókor nem természettudomá nyos kutatásaira emlékezik, hanem, mint „az ördög cimboráját“ emlegeti. Magyar polihisztor a XVIII. században Baselból Hollandiába, az utrechti egyetemre került Hatvani István. Hamarosan Németalföld is megismerte nevét éppen úgy, mint Svájc. Újabb meghívást kapott ezúttal a leydcni, egyetem teológiai tanszékére, ö azonban ezt az állást sem fogadta el. Elég erősnek érezte már magát a tudományban ahhoz, hogy hazautazzék. Elfogadta a debreceni főiskola meghívását a matematikai és bölcsészeti tanszékre. — Ügy vélem, ilyen módon használha tok legjobban hazámnak és egyházam vak — mondta. — A hazai reformált egyház csak a debreceni főiskolából nyerheti lelkipásztorait, tanítóit, művelt magyar nemes tagjait, kik a nyájat fenntartsák és védelmezzék. 1749-ben lett Hatvani István a debreceni kollégium tanára, lelkésze és a debreceni gyógyszertárak felügyelője. Harminchét évig töltötte be ezeket az állásokat. Dolgozószobája olyan volt mint egy középkori alohimista laboratóriuma. A polcokon fóliánsok, az asztalokon vegyszerekkel telt üvegek, kémcsövek, az ablaknál teleszkóp. A diákok nem a modern kísérletezőt látták a tudósban, akinek dolgozószobájában előttük ismeretlen rendeltetésű tárgyak állták. Titokzatosnak találták Hatvani munkáját — tehát fecsegni kezdtek. Azt suttogták, hogy a professzor az ördögöt idézi laboratóriumában. Pedig Hatvani István mással foglalkozott: vizsgálta az akkor feltűnt üstököst, tanulmányokat folytatott az északi fényről, meghatározta Debrecen földrajzi fekvését, gyógyszereket készített, bölcsészeti tankönyvet írt, közzétette a váradi forrás orvosi és fizikai megvizsgálásának eredményeit, de teológiai munkát is írt, „Az úri szent vacsorára megtanító könyvecske“ címmel. Igazi polihisztor volt. Kőrisen betegeket fogadott dolgoson» bájában. A páciensek bíztak benne - nem mert tudós volt, hanem mert azt hitték, hogy mágikus hatalma van. Min den sikeres gyógyítása növelte — nem tudományának, hanem tudákosságának hírét. A páciensek az egész városban csodákat beszéltek arról, amit a laboratóriumban láttak. Debrecen követe II. József császár előtt A stúdiumok mellett más feladata is volt a tizennyolcadik századbeli magya? protestáns tudósnak, aki terjeszten akarta tudományát, irtani akarta a ba bonát és egyházáért is küzdött. Hatvani István harcterének első frontja a katedra és a templomi szószéi volt. Innen küzdött felvilágosító muaká ;ynr Hírlap címei SZERKESZTŐSÉG: V., HONVÉD-UTCA 10. TELEFON: 125-35# KIADÓHIVATAL: VIII., József-körút 5. Telefon: 144-40# val, világos magyarázó beszéddel a babona és az elfogultságok ellen. A kollégium falai között élő tanárok és a város intelligenciája tisztelte Hatvanit és elismerte működését Midőn II. József 1781-ben maga elé rendelte az ország protestánsait, hogy meghallgassa kérelmeiket, Hatvani István volt a császár előtt Debrecen egyik követe. Röviddel ezután Bihar vármegye táblabírája lett. Ez volt az utolsó megtiszteltetés, ami életében érte. A másik front, ahol Hatvani küzdött: szociális harc volt egyházának gazdag főuraival szemben a lelkészek és tanítók tisztességes megélhetéséért. A gazdagok által támogatott angol eklézsia példáját hozta fel. Ostorozta azokat, akik tehetnék és mégsem támogatják az egyház és a tudomány munkásait. Á szociális harcba belebukott Hatvani. Az eklézsia világi urai olyan rendeleteket erőszakollak ki a kollégium számára, amelyek nólyen megalázták a tudóst. Hatvani 786-ban letette minden hivatalát és néhány hónap múlva meghalt. Hatvani professzor csodatettei és ördöngössége" Amíg a tudatlanság ellen küzdő tudós élt, csak suttogták Debrecenben a róla elterjedt babonákat. Halála után valóságos mondakör alakult csodatetteiről, s ördöngösségéről. Hatvani egyik tisztelője, Kazinczy Sámuel hajdukerületi főorvos gúnyos előszóval könyvet írt a professzorról elterjedt legendákról, azzal a célzattal, hogy nevetségessé tegye a meséket. Megírja könyvébe® Kazhwzy, hogyan lett Hatvani tudákos, mágus. Nagypéntek éjszakáján hétszer dobbantott a temető keresztútján. Megnyílt a föld és megjelent egy szellem. A professzor három teljes íthete ti em' kéréssel fordult a dzsinhez, mire az, társaival együtt, rabjává lett. Beszámol Kazinczy arról, hogy szerény, kis lakásában vendégül látta Hatvani Debrecen előkelőségeit. Amint a vendégsereg gyülekezett a két apró szo- báeskában, úgy tágultak a helyiségek. Végül termekké nőttek. Bár nem füstölt a kémény, mesebeli vacsorát tálaltak fel a vendégeknek titokzatos libériás inasok. Később derült ki, hogy aznap, ami~ kor vacsora volt a debreceni professzornál — eltűntek a török császár szakácsai és felszolgálói. Nyilvánvaló, hogy a tu- dákos dzsinjei rabolták el őket. Ezekhez hasonló mondák egész sorát dolgozta fel Kazinczy Sámuel. Célját azonban nem érte el e könyvecskével. Bár számtalan célzással adta tudtára olvasóinak, hogy semmi sem igaz az el> beszélésekből — a tudatlan népben ez a munka csak megerősítette a hitet, hogy Hatvani István mágus volt. Többízbeu megjelent a magyar irodalomban „a magyar Faust“ alakja. Jókai, részben Kazinczy Sámuel történetei nyo-> mán, írt kis regényt róla. Az irodalomban, mint egy földöntúli mesevilág hőse szerepel az a Hatvani professzor, aki valóban hős volt, de nem mesealak, hanem a felvilágosodásért és a tudományért folyó harc hőse. Gosztonyi Lajos Most jelent meg! Mindenkinek olvasnia hellll Mást jelent meg! Dr. Badics Lászlói Gróf CIANO előszavával A Duce már tizenegy évvel ezelőtt megjósolta, hogy 1935 és 1940 között a mai középeurópai határok meg fognak változni, ö volt az első, aki a magyar-olasz barátsági szerződés me tésével segítő kezet nyújtott az el getelt, kiuzsorázott és jogfpsztott gyarország felé. Az újjáreniflezés éri kében már 1933-ban sürgette egy né] hatalmi egyezmény megkötését. A terv az idén meg is valósult. Vitéz Jákfai Gömbös Gyula, majd " vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó római látogatása csak egyes állomásai a Duce cselekvő magyarbarátságának, amely a müncheni egyezményben és azóta is legelső és legfontosabb tényezője lett a MAGYAR IGAZSÁG érvényesülésének. Ezekről a tettekről, ezekről a történelmi eseményekről és dokumentumokról saűt ez a könyv. Af>a kefnény Kötésben P 1*50. Kapható: Stádium Sajtóválíalat R. T.-nál, Budapest, VI., Rézsa-u, 111. fis minden Jobb könyvkereskedésben. (Vidékre bélyeg ellenében is.)
