Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-08 / 6. szám

14 teimdeKi -.MagVaRHIMiíU? A felvidéki szellem és kultúra bástyája lesz a kassai Kazinczy Társaság Nemes célkitűzések a Társaság választmányi ülésén Kassa, január 7. (Szerkesztőségünktől.) Közöltük, hogy a Kazinczy Társaság most tartotta első választmányi ülését a felszabadulás óta és azon bejelentették, hogy Budapest székesfőváros népműve­lési bizottsága a legkiválóbb művészek részvételével nagyszabású kultúrestélyt fog rendezni Kassán. A választmányi ülésen egyéb nagyje­lentőségű bejelentések is történtek. Gömöry János elnök programmot adó megnyitó beszédében reámutatott arra a nagyjelentőségű misszióra, amely külö­nösen kulturális téren Kassára vár. Itt a határszélen — mondotta többek között — állami és nemzeti érdek, hogy Kassa nemcsak közgazdasági, de kulturális tekintetben is hatalmas végvárává legyen a magyar életnek. A kassai magyar társadalom hivatott is e feladat megoldására. Századokra vissza­tekintő magyar kultúrája; az a körül­mény, hogy a kultúra életképességéről az utolsó húsz év alatt fényes bizonyságot tett: predesztinálják Kassát erre. Habár ezalatt a húsz év alatt minden kultúr- kapcsolat megszűnt az anyaország és mi közöttünk, mégsem felejtettük el soha­sem, hogy a mi kultúránk, minden kultúr megmozdulásunk osak része volt az egyetemes magyar kultúrának. Pedig á mi kultúréletünk magúrahagyatottan ki volt téve egy reánk nézve idegen kul­túra állandó és intenzív befolyása alatt az elnemzetietlenedés, a megsemmisülés veszedelmének. A Kazinczy Társaság volt az, amely hivatva volt jellegénél fogva ennek a veszedelemnek a ma­gyar szellemiség fegyvereivel ellenállni. Aminthogy munkásságával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Kassa százados múltú magyar kul­túrája megtarthatta színvonalát, sőt az utolsó években annak új színt és jelleget kölcsönözhetett. Ma már általánosságban elfogadott né­zet, hogy a visszacsatolt területeknek ez az új színezetű magyar kultúrája nyere­ség az egyetemes magyar kultúrára nézve. Nem kisebb ember, mint lmrédy miniszterelnök ösmeri ezt el megnyilat­kozásaiban. Ügy ő, mint ez eszmének első szószólója, Jaross felvidéki minisz ter a népiségen felépülő új magyar élet számára vár segítséget, felfrissítő erőt attól a szellemtől, amely a Felvidékről is utat tör, mint nemzetfenntartó erő. A Kazinczy Társaság múltjánál, jele­nénél fogva hivatott arra, hogy ezt a szellemet ápolja, a megkezdett úton to­vább haladjon. A Kazinczy Társaság nem külsősé­gekkel, nem elkoptatott frázisok hangoztatásával, de belső megújho­dásunk előkészítésével, a magyar lé­lek és élet megnemesítésével óhajt az egyetemes magyar kultúréletbe belekapcsolódni. Ezekután a választmány helyesléssel vette tudomásul, hogy az elnökség az egyesület nevében üdvözölte Jaross An­dort miniszterré, Borbiró Ferencet fő­ispánná és Tost Lászlót polgármesterré történt kinevezése alkalmából, egyben elhatározta, hogy Kassa felszabadulását ünnepélyes díszközgyűlésen ünnepeli meg, amely alkalommal tiszteletbeli tagjai so­rába iktatja József Ferenc Őfenségét, mint az egyesület jóakaró barátját, aki -már is megígérte, hogy ez alka­lommal Kassára jön. A választmány örömmel értesül az elnöki jelentésekből, hogy az ország több előkelő kultúregyesülete meghívta egy kultúr estére a Kazinczy Társaságot vagy je lentette be látogatását. így Budapesi Népművelési Bizottsága, a magyar- lengyel barátságot ápoló Mickiewitz- Társaság, a Debreceni Tisza István Tudó mányos Társaság, a Debreceni Csokonai Kör, a Debreceni Ady Társaság, az Egri Gárdonyi Társaság, a Soproni Franken­burg Irodalmi Kör, a Kisújszállási Móra Ferenc Társaság és még több más egyesület. A választmány szeretettel várja és viszonozza e megtisztelő meg­hívásokat, s azoknak, mihelyst a város belső élete teljesen szabályozva lesz, örömmel tesz eleget. Végül a választ mány elhatározza, hogy mivel helyisége nincsen, sőt Kassának magának sincsen kultúrháza, e célra a most megszűnt szabadkőműves pá­holy lefoglalt épületét Igyekszik megszerezni; új tagokat gyűjt; szükségesnek látja, hogy meglévő szakosztályai: a Női Szak­osztály és Képzőművészeti Szakosztálj folytassa áldásos működését, sőt újabt szakosztályok is alakuljanak. Színházi előadások Komáromban Komárom, január 7. Immár egy hó­napja játszik Komáromban, a Katolikus Legényegylet kis színpadán vitéz Ja- kabffy Dezső, szombathelyi színigazgató társulata. Sajnálatos dolog, hogy Ko­máromnak, ennek a magyar kultúrvá- rosnak még most sincsen megfelelő, jól felszerelt nagy színpada s alkalmas nézőtere: a hetventagú társulat szerepeltetése, a zenekar kellő elültetése mindig nagy akadályokba ütközik. Pedig a Jakabffy-társulat technikai fel- készültsége magasan felülmúlja a Ko máromban megszokott „nyugatszlová­kiai“ színházak műszaki felszerelését s így méltóbb színpadot kíván mind a díszletező, mind a színész. A színigárda is jó, a művészi teljesítmény kiegyen­súlyozottabb, kerekebb, nemesebb. Ha összehasonlítással akarnánk élni: a Ja­kabffy-társulat becsületes, komoly, ál­landóan egy bizonyos magasabb szin­ten mozgó színházi játékot ismertetett meg Komárommal, míg a volt nyugat- sziovákiai színház a kedélyes va- banque-re volt felépítve, a mélypontok váltakoztak nála hirtelen, magas ívelé­sekkel. A Jakabffy-társulat prózában erősebb, viszont, — üzleti szempontból, — a köny- nyű, zenés játékokat kell istápolnia. E zenés játékokhoz technikai felszerelése, díszlete, zenekara igen megfelelő van, s néhány színésze is. Kevés azonban a tartalmánál fogva is, — gyengébben si­került. A prózai előadások közül a Láz-nak és a Jézusfaragó ember-nek volt őszinte, megérdemelt sikere, A fű­szer és csemege is nagy közönséget von­zott A szilveszteri kabaré ötletes, gaz­dag műsorú, ügyes összeállítású volt. Most pénteken, szombaton és vasárnap a Mezei pacsirta című operettet adták, hétfőn vitéz Bánky Róbert és Könyves- Tóth Erzsi felléptével a Feketeszárú cse­resznye kerül sorra, (szv) Á szerzői jogdíj kérdése a Felvidéken Komárom. — A zeneszerzők, szövegírók szerzői jogvédelmét Magyarországon a Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zene­műkiadók Szövetkezete látja el. A jog­védelmet a visszacsatolt Felvidékre is azonnal kiterjesztették s a jogvédelem éppenolyan szigorú, mint Csehszlovákiá­ban volt. A Szövetkezet a visszacsatolt Fel­vidéken több körzetet állított föl, illetve bizonyos járásokat a budapesti körzet­hez csatolt. Pozsony, Nyitra, Bars és Komárom vármegye szerzői jogvédelmét a komáromi körzet látja el: vezetője Mihola Gyula dr., az ismert zeneszerző, Komáromban. Minden főszolgabírói, pol­gármesteri s jegyzői hivatalhoz s a köz­ségi elöljáróságokhoz körlevelet intézett a Szövetkezet s e körlevélben nyújt fel­világosítást a szerzői jogokról s a be­fizetendő illetékekről. A jogdíjak három csoportra oszlanak: I. A színpadi kisjogokra; ide tartoznak a színházak betétzeneszámai, dalai, kaba­rék, mulatók s szórakozóhelyek műsor­számai, akár belépődíjjal vannak, akár anélkül, a mozgószínházak, cir­kuszok, mutatványosok, artisták. —­II. Mindennemű zenés, vagy mű­soros est, hangverseny, szórakoztató zeneszám, énekkari szám, dalárda, stb. Alkalmi zenéltetések: bál, mulatság, táncest, teadélután, felvonulás, kiállítás, majális, -zászlószentelés és egyéb ünne­pély, zenés összejövetelek, nyilvános ze­nés vacsorák, még ha zártkörű jelleggel bírnak is, bankettek, népünnepélyek, szabadtéri hangversenyek. — III. Állandó zenék: kávéház, vendéglő, strand, jég­pálya, stb. I. A színpadi kisjogoknál esetenkint előre be kell jelenteni az illetékes ható­ságnál, legalább 8 nappal az előadás előtt, hatósági engedélykéréskor, a mű­sorszámokat s az előadás számát, a ren­dezők pontos címét, a helyiséget, ahol az előadást tartják, a férőhelyek számát, a belépődíjat. II. Ugyancsak be kell jelen teni a II. csoportnál is ugyenezeket. Azokban a városokban, amelyek me­gyei, vagy járási székhelyek, a leg­kisebb jogdíj lft pengő. Ha a pelépő- dij egy pengőnél nagyobb, úgy a be­lépődíj tízszerese fizetendő. Egyéb községekben a legkisebb jogdíj 5 pengő. Ha a belépődíj 70 fillérnél na­gyobb, akkor a belépődíj nyolcszo­rosa fizetendő. A jogdíj akkor is fizetendő, ha belépődíj nincs. csengő, jó hang, amely operetteknél még a mai időkben is elengedhetetlen felté­tel. Igen kellemes hangú Bakó Anci, az egyik női főszereplő, játéka azonban merev, nem áttüzesített. Kellemes és finom Nagy Csilla. Szépen is táncol. A hősszerelmes, Nagy Gábor, jó megjele nésű, biztos játékú színész, egyike a leg­jobb erőknek. A táncos komikus, Er- dődy Kálmán, nagyon lelkiismeretes, vi­dám hangulatú színész, nagyszerűen tán­col, viszont mozgása, megjelenítő ereje mindig egyforma, nem változatos. Ujvá- rossy Kató vidám, kedves jelenség, Ka­tona Emminek jó táncai vannak, Márai Ede alakítókészsége szintén erőteljes. Szakács Árpád a kedélyes szerepekben jó, de ő sem az átlagon felüli. Fejér Er- zsók igen kellemesen játszik. Bende László a prózai szerepek kiváló alakító színésze, biztosan tartja kézben a szere­peket. A társulat minden egyes tagján meglátszik a jó irányítás, vezető kéz, ez tavaly hiányzott. A színvonal maga­sabb a tavalyinál; kár, hogy ennek a színvonalnak nincsenek ívelőbb grafi­konjai s hiányzik még néhány vezető színész, vagy színésznő, aki valóban, fölényesen ragyogtassa képességeit, aki köré a többi színész csoportosul. A vál­tozatos műsorban régi s új operettek, va­lamint az elmúlt színiévad prózái men­nek. Kár, hogy a legújabb prózákat s színpadi írásokat nem hozzák. Legjob­ban sikerült operett volt a Julia és a Csárdáskirálynő. A Macskazene, — már (*) Felhívás Kassa szabad királyi vá ros művészetpártoló közönségéhez. A cseh kényszeruralom megszűnése után az á fon tos kultúrfeladat vár ránk, hogy váro­sunkban ismét megszólaltassuk és ismertté te­gyük a komoly magyar zenét, amely húsz évig némaságra volt kárhoztatva. Meg akarjuk ala­kítani a Kassai Filharmonikusok Társaságát hogy ez méltán képviselhesse a Felvidék fő városát minden külső és belső zenei megmoz­dulás terén. Ezt követeli tőlünk a magyar művelődés jó neve és ezt várja tőlünk szeretett városunk érdeke is. A zene népeket kapcsol össze és terjesztheti legsikeresebben a külföld előtt egy nemzet kultúráját. Szeretett hazánk büszke lehet az e téren elért eredményekre. Oly kitűnőségeket adott a nemzetközi zenei életnek, hogy a számarányt tekintve, kevés nép dicsekedhetik hasonló nagyságokkal. Hogy csak a legkiválóbbakat említsem: Liszt Ferenc, Erkel, Joachim, Kodály, Bartók, Dohnányi Hubay, Vecsey, Zichy ma is üstökösként tűn dökölnek a zenei élet egén. Nem elég azonban az, hogy csak büszkék legyünk zenei hímé vünkre. Kell, hogy bekapcsolódjunk cselekvőén is ebbe a kultúráiig munkába. Módot kell nyúj­tanunk mindazoknak, akik a zenei élet iránt érdeklődnek, hogy ezt a nemes magyar ügyet támogassák: Budapest után Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs stb. városoknak magas színvonalú zenei kultúrájuk van. Erkölcsi kötelességünk, hogy a Felvidék visszacsatolása után Rákóczi városa a magyar zenei kultúra terén is elfog­lalja méltó helyét. Ez mindnyájunk álma, kí­vánsága. Éppen ezért tisztelettel kérjük, hogy lépjenek be azoknak a sorába, akik önzetlenül állnak ennek a fenséges ügynek a szolgálatá­ban, támogassák célunkat a lehetőség szerint anyagilag vagy erkölcsileg egyaránt. A fil­harmonikus egyesület előkészítő bizottságának nevében, hazafias üdvözlettel: Dr. Tímár László, 1 a zeneiskola igazgatója. 1939 JANUÁR 8. VASÁRNAP Felvidéki irodalmi estet rendez a székesfőváros A Felvidék szellemi elitjének sereg* szemléje lesz az a nagyszabású irodalmi est, amelyet Budapest székesfőváros nép­művelési bizottsága rendez január 14-én, szombaton délután háromnegyed 5 óra­kor a Zeneművészeti Főiskola nagytér« mében. Az estet Szendy Károly polgármester nyitja meg, utána Jaross Andor minisz­ter, a Felvidék vezére mond bevezetőt. A Felvidék irodalmi életének irányítója: Szent-Ivány József országgyűlési kép­viselő, mint író mutatkozik be a főváros közönségének. Novellával szerepel Barkó István, Szombathy Viktor és Rácz Pál, tanulmánnyal Vass László és Schubert Tódor. Felvidéki költőkből R. Simonffy Margót mutat be szemelvényeket, Mécs László pedig legújabb költeményeiből szaval. Zádor Dezső kétféle minőségében mutatkozik be: mint zeneszerző (dalait Eyssen Irén énekli) és mint zongora- művész, egy önálló zongoraszámmal. Az est iránt óriási az érdeklődés. (*) Megszűnt a párisi mozisztrájk. Á párisi mozisztrájk, amely két napon ke­resztül teljesen megváltoztatta a bulvá­rok képét, szombat reggelre megszűnt. A mozik neonfényei szombaton ismét ki­gyúrtak, mert a mozitulajdonosok elhatá­rozták, hogy megnyitják színházaikat. Az új vigalmi adó körül támadt viszály a városi tanács és a mozitulajdonosok között nem szűnt ugyan meg, a mozik tulajdonosai azonban mégis elhatározták a sztrájk beszüntetését, mert Chautemps helyettes miniszterelnök Ígéretet tett, hogy közbenjár ebben az ügyben. A he­lyettes miniszterelnök háromtagú bizott­ságot küldött ki, amely mindenekelőtt megvizsgálja a mozgóképszínházak pénz­ügyi helyzetét A bizottság jelentésétől függ a helyettes miniszterelnök végle­ges döntése. A döntés megtörténtéig a mozgóképszínháztulajdonosok a sztrájkot felfüggesztették. Az új vigalmiadót a döntés megtörténtéig nem kell leróni. . SPORT . Magyar előadás Ankarában az íjászatról Rásonyi László dr.„ a hungárológiai in­tézet r. tanára az ankarai egyetemen a következő hír közlésére kérte fel a Ma­gyar Távirati Irodát: Az ankarai Ulus, a félhivatalos török napilap legutóbbi számában a következő­ket írta: A Magyar • Testnevelési Tanárok Or­szágos Egyesületének elnöke, Magyaror­szág ijászbajnoka, Jakus Kálmán, aki a török íjászat tanulmányozására Törökor­szágba jött, nagyszámú közönség előtt ve­títettképes előadást tartott „A török lo­vasnépek íjáról és. nyilazóstílusáról. A nyilazás különösen a török és törökös né­pek kezében vált félelmetes fegyverré. Az előadó a törpk íj- és nyilazó stílust északi stílusnak nevezi, ezzel szemben áll a déli stílus, amelyet az ókori kelet dombormű­vein is látni lehet. A fejlettebb északi stí­lust ápolja a már 485 éves istambuli íjász klub, amelynek a hódító II. Mohamed volt az alapítója. Az előadó ’smertette ez­után, hogy Cs. Sebestyén Károly elmélete alapján hogyan sikerült neki többévi kí­sérletezés után elkészíteni a honfoglaló magyarok íját. Bőven ismertette az íjjal való bánást is. Kétféle nyíl volt, a féltve őrzött vadásznyilak és a tömeggyártmá­nyú hareinyilak. A magyar lovasok ugyanis, mint a modern harcászat, szó­rásra törekedtek. Ez a nyilazás a nor- mannokon keresztül Angliában is térthó­dított. Ma, amikor világszerte kedvelt sportággá fejlődik a nyilazás, végered­ményben a magyar stílus terjed el. Az előadásnak igen nagy sikere volt s azt török kiadványsorozatban teszik közzé. Magyar futballgyőzelem Kairóban és Szalonikiben A Ferencváros FC csapata Vízkereszt napján Szalonikiben mérkőzött az ottani helyi együttessel és 4:2 (1:2) arányban győzött. A gólok közül Toldy egyet, Sá­rost dr. kettőt szerzett, a negyedik gól a szalonikii védelem öngólja volt. Az Újpest FC labdarugócsapata Vízke­reszt napján Kairó válogatottjai ellen tetszetős játékkal 5:2 (2:1) arányi) biztos, győzelmet aratott. Az Újpest FC góljai közül Zsengellér kettőt szerzett, a többit Kállai, Hidasi és Vince lőtte.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom