Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-08 / 6. szám

a 1939 JANUÁR 8. VASÁRNAP Anglia lelkészül a fen Isler fing ellen irányuló ■ üzérkedésekre Szlovákiai alkotó magyarság .Az Angol Bank 200 millió fontsterling értékű aranyrudat vásárolt London, január 7. A brit valutakiegyen­lítési alap pénteken az Angol Banktól kereken 200 millió fontsterling értékű aranyrudat vásárolt, hogy felkészüljön az angol valuta ellen irányuló üzérkedé­sekre. Az alap aranykészletei a legutóbbi kilenc hónapban támogató vásárlások következtében jóval 100 millió fontster liug alá csökkent. A mostani vásárlást a legnagyobb aranyvásárlásnak mondják, amely Angliában ezideig előfordult. Az Angol Bank aranykészletei a törvé nyes ár, vagyis unciánkint 85 shilling alapulvételével 826 millió fontsterlinget tesznek ki. A City köreiben számoltak ugyan ilyen művelettel, de meglepetést keltett az ösz- szeg nagysága. Lehetségesnek tartják, hogy a nem arannyal fedezett bankjegyek forgalma, amelynek összege most 23 millió fontsterling, emelkedni fog. Exchange-jelentés szerint a holland kormányt megkérdezték, vájjon támo gatni akarja-e a három arany valutájú hatalmat, Amerikát, Angliát és Francia- országot a fontsterling ellen irányuló üzérkedések leküzdésében. mmwmt m i , »fr—* Tiltott műtétért két év i kértönre ítéltek és azonnal letartóztattak egy budapesti orvost Ma tartott folytatólagos tárgyalást a büntetőtörvényszék Krayzell - tanácsa Gyerkes László dr. orvos bűnügyében, aki ellen a királyi ügyészség magzat• elhajlás bűntette címén emelt vádat. A vád szerint Horvát Mária, egy vidéki leány és G. Tóth Lajos napszámos benső barátságban éltek és két évvel ez­előtt a napszámos fölkereste Vas And- rásné szülésznőt, akinek segítségét kérte, A szülésznő vállalkozott arra, hogy Pestre utazik a leánnyal és orvoshoz viszi. Valóban fel is kereste Gyerkes László dr. or­vost, aki — ’ a vád szerint — tiltott nfltétet végzett a leányon, majd a kórházba szállíttatta. Itt született meg Horvát Máriának a gyermeke, aki azonban másfél nap múlva meghalt. Az orvos ártatlanságát hangoztatva azzal védekezett, hogy ö csak megvizs­gálta a leányt és látva komoly állapo­tát, azonnal kórházba szállíttatta. A má­sik három vádlott jóhiszeműségével vé­dekezett. A törvényszék a per-beszédek után az orvost kétévi börtönre, a leányt és a napszámost egyenként egy-egy hó­napi fogházra ítélte el, az utóbbi két vádlott büntetésének végrehajtását azonban próbaidőre fel függesztette. A szülésznő 200 pengő pénz- büntetést kapott, A törvényszék végül az orvost a súlyos büntetésre való tekin­tettel azonnal letartóztatta. Az ítélet nem jogerős. Tüntetés a „munkásparadicsontban“: agyonlőttek tizenöt tüntető munkás ányt Varsó, január 7. A szovjetorosz Swerdlovszk városból érkező jelentés szerint az ottani gépgyárban meggyil­koltak két élnuinkást. A szovjethű, szor­galmas munkásokat a vörös Oroszor­szágban Stachanov-munkásoknak neve­zik és ezek legtöbbnyire közgyűlöletnek vannak kitéve a többi munkások részé­ről. A két előmunkást lakásuk előtt ösz- szekötözve és felakasztva találták meg. A gyilkossággal azt a négy családot gyanúsítják elsősorban, akiket a két munkás beköltözésekor a házból kilakol­tattak. A GPU 290 embert tartóztatott már le ebben a bűnügyben. Ivanovo városban hasonló eset tör­tént. Ott a textilgyári munkásnők lá­zadtak fel a munkatempót diktáló Sta- chanov-munkásnők ellen és a munka­teremben nekik támadtak, öt munkásnőt vertek össze, kettő közülük sérüléséibe bele is halt. A karhatalmi osztagok erre körülzárták a gyár épületét és sortiUet adtak a tüntető munkáslányokra. Tl­MegJeSent Palástba Marcell A csoqák szigetes cimü, a huVuSzm niszfér um álla! ki tűn totált ifjúság) regénye. AraP3.50 Úoslat szklütlps'tl együtt.! ykJce MegcemlelUetó l’alástby Min cél Iné Bucin- i pest, VII., Bethlen Cábor-u. 6. 11. elmen.I zenöt munkáslány meghalt, hármat bériába szállítottak és még azt sem en­gedték meg nekik, hogy családjuktól búcsút vegyenek. ........... J ii~ ifi A magyar-német kuliuregyezmény alapján kormánybizottság utazott Berlinbe A magyar-német kulturális egyezmény alapján működő magyar kormánybizott súg delegációja, amelyet Szily Kálmán titkos tanácsos, államtitkár vezet és báró Villani Lajos követsági tanácsosból és Bűikért Géza dr. miniszteri osztálytaná­csosból áll, szombaton délután utazott a berlini tárgyalásokra. A kultúregyezmóny alapján úgy a ma gyár mint a német kormánybizottságok évente felváltva Budapesten és Berlin­ben vegyes bizottsági ülést tartanak, ahol az idevonatkozó időszerű kérdések kerülnek tárgyalás alá. Annak viszonzá sául, hogy a német kormánybizottság a múlt évben a magyar kormány vendége volt, Németország ezúttal a magyar kormánybizottságot látja az ülések tar tárnára vendégül. Irta: Váj lók Sándor Alkotásról, nemzeti munkáról a leg- etüusosabban tettekkel, számokkal lehet írni, vagy dicséretet zengeni. Ez a lég- méltányosabb, ez emeli ki leginkább a munka értékét, szellemét. Szlovákia ma­gyarságánál nyugodtan követhetjük ezt a megállapítást, mert rövid kisebbségi ideje alatt már sok példát adott, nagy eredményeket mutatott fel magyarságá­ról, emberségéről és nemzeti munkaszol­gálatáról. Lohet-e méltóbban kezdeni alkotó magyarságának és nemzeti fana­tizmusának a bemutatását, mint a kö­vetkező tényekkel1? A nyitrai palócság visszamaradásának első hetében magvas gazdasági programot dolgozott ki és megindította küzdelmét a kenyérért és a jobb létért. Pozsonyban ugyanekkor de­monstrativ gyűlést tartottak és népíté- letszerű formák és körülmények között határozták el a magyarság teljes meg­szervezését és hathatós védelmét. A pro­gram, ami Szlovákiában a magyarok kö zött országszerte készült, nem maradt a lelkesedés és a nekibuzdulás szóbeli bi zonyítékaként, hanem elindult a meg­valósulás felé. A decemberi pozsonyi gyűjtés alkalmával 58.460 koronát adtak össze a magyarok szegény nép testvéreik megsegítésére. A németek ugyanott csak 22.000, a szlovákok pedig csak 19.000 ko rónát tudtak összeszedni. A magyar ka­rácsony, míg egymilliónyián éltünk Csehszlovákiában, sohasem volt annyira felemelő Pozsonyban, mint most. 680 osaládot látott el karácsonyra a Párt 840 gyermeket ajándékoztak meg cipő­vel, 150 fiúnak és 240 leánynak adtak ru hát, 180 férfit láttak el meleg kabáttal télre. De nemcsak e számok beszélnek az új magyarság kialakulásáról, hanem még- jobban a szellem. Apró sütemények, me zeskaláos, dióspatkó, meséskönyvek, auül a gazdagabbak a szegények vigasztalá­sára a nemzeti közöfcsógnek feláldoztak a magyar pékek 9C0 fonott kalácsa az igazi alkotó magyarságot mutatja be és példát küld mindenfelé. A legnagyobb dicsérete az alkotó magyarságnak azon­ban az, hogy a nemzeti nekibuzdulás nemcsak alkalmi, karácsonyi fellángo­ló«, hanem a mindennapi élet szerves té­nyezője. Hisz országosan megindult a szervezkedés Pozsonyban, Nyitra mellett és Szepességben minden magyart felke resnek, szerveznek és oltalmaznak. Gon dogkodnak a gyermekről, felszólítják a lanítókat, tanárokat, hogy vegyenek részt gyermek-tanulmányi kurzusokon Megindult az iskolavédelem, összeírták a magyar iskolákat és tanulmányozták állapotukat. (Cseh-Szlovákiában 65 ma­gyar iskola maradt, 135 osztállyal és 140 tanítóval.) Megmozdult a SzMKE, terve zetet dolgozott ki fiókok alapítására és arra, hogy kultúránkat minden magyar hoz elvigyék. A munkaláz a nemzeti éld minden területén megindult. Pozsonyban megindították az erőteljes gazdaság* szervezkedést, a szövetkezeti mozgalom haladéktalan beállítását. Még a sportról sem feledkeznek meg. Az U,i Hirek karé esonyi száma pl. méltánytalanságnak tartja, hogy a nyitrakömyéki 30 ezeravl magyarnak nincs egyetlen snortegyesü lete sem. Felszólítja a magyar sportéle­tet, hogy a vidék sportéletének megala­pozásáról haladéktalanul gondoskodjék. Ezek az adatok volt kisebbségi éle­tünknek egyik fejezetét juttatják eszünk­be, amelyekre büszkén hivatkozunk. Ez az igazi felvidéki hang, ez a felvidéki szellem, amely alkot és a veszélyen át­menti a népet. Felismeri nemzeti hely­zetét és tennivalóit. Igaz, hogy a volt csehszlovákiai magyarságnak is a legér­tékesebb részei ők voltak, a városi ma­gyarság, Pozsony, Nyitra, Eperjes nép­csoportja. Tgy nem tűnik fel haladásuk, észretérésük annyira és nem vet olyan rossz fényt a mi kábultságunkra, tehe­tetlenségünkre. Ott már tudomásul vet ték a mostani idő parancsszavát: min­den csakis nemzeti alapon történhetik és mindennek a népi közösség érdekében kell történnie. A tündöklő német nacio­nalizmus után futva mennek ki az ut­cára gyűjteni ügyvédek, orvosok, volt fő- és alispánok, nagyasszonyok. A nép közé mennek és ez természetes előttük; nem látszik nagy szociális cselekedet­nek, nemzeti áldozatnak. A munkás éhe­zik, küzd, harcol és ha a sors legyűri, nem nemzetét szidja, nem nemzeti érzé seihen inog meg. Inkább jobban össze­tart, kapaszkodik a nemzetbe és el nem engedi, míg meg nem segíti. A józanság, a valódi adottságok szám­bavétele a szlovákiai magyarság' életének legfőbb irányítója. A pozsonyi egyetem 100 magyar hallgatója tudomásul vette, hogy az eddigi pályák becsukódnak előtte, életlehetősége megcsappant. El­hagyja tehát a filozófiát és a többi él- telmetlen szakot és más úton próbálko­zik meg az élettel. Meghozza az áldoza­tot, mert tudja, hogy csak így vehet részt az építő munkában, így lehet hasz­nos tagja a nemzeti közösségnek. Az új magyar életnek a legbiztosabb alapja az a szellem, amelyről a főiskolások, ér­telmiségi fiatalok nyilatkoztak sallang­mentesen és mártirkomplexum nélkül. Életük alapja az összefogás, megbecsülés és a nép szolgálata. Nem menekülnek meg az új sorstól és a nehezebb munká­tól. „Az idevaló magyaroknak itt kell maradniok Szlovákiában és Kárpátal­ján. Meggyőződésünk, hogy a Gondvise­lés akaratából maradtunk itt és vállal­nunk kell ezt a sorsot. A mi magyar­jainknak is szükségük van jó orvosokra, magyar orvosokra, akik nem a népből, hanem a népért élnek.“ A szlovákiai magyarság az idők roha­násába került bele. A szlovákiai tisztító hullámzat őt is megérte és kényszerí­tette arra, hogy a népi életstílusba tény­leg beilleszkedjék. Mindent komolyan kell csinálnia és nem csak rígy tessék- lássék módra. Meg kellett tisztulnia, ki kellett dobálnia magából a salakot, le kellett törnie az önzőket, a közömbösö­ket, szabotálókat és az árulókat Vagy megy valaki a nemzettel egy tempóban, egy lelkületben, vagy elesik. Nem lehet most már csak kaszinó-tag valaki, ké­nyelmes úr, gazdag ügyvéd, finomkodó nagyasszony, amellett pedig a legna­gyobb magyar. Az a magyar, akihez más magyarságát mérik, aki kedvező alkal­makkor a magyarság vezetője szokott lenni. A magyarságnak ez az értelmezése már eltűnt Aki nem vállalja a nép küz­delmes életét, sorsának, életalakulásának minden pillanatát, bánatát és örömét az nem lehet jó magyar. Itt a népért kell élni, nem pedig a népből. Utcára kell menni, ha szükség van, áldozni kell és minden magyart egyenlőnek, nemzettest­vérnek, sorstársnak nézni. A pozsonyi és a szlovákiai magyarság megértette az új magyarság szavát és rálépett az alkotó magyarság útjára. 110—140 ezernyi tömegével meglátta helyzetének súlyosságát és tennivalóit Visszamaradt helyzetükben az életlehe­tőségük összezsugorodott, életterük le­szűkült. Kábultak voltak, fájdalommal sírók, de mégis talpra álltak. Nem sza­ladtak meg, nem futkostak kényelmes kenyér után, ottmaradt vezetőik nem hagyták cserben a népet és nem saját karrierjük után törtettek, hanem a nemzet sorsának jobbítását tűzték ki célul. Nem elégedetlenkedett a nép sem, nem lett kishitű, hanem megindult a mostoha ke­nyéren az ismeretlen sors felé. A pozsonyi propagandairodában lát­szik meg legjobban az elszánt és tisztult magyarság alkotó munkája és szelleme. „Megfogyva bár, de törve nem“ — fo­gadja a belépőt és az a hit, hogy a meg­tisztult magyarság meg tudja magát tartani, sőt még összmagyar hivatást Is tud betölteni a nyugati kapunál. Kará­csonykor az elpusztíthatatlan magyar­ság hite futott szét a magyar földön és ennek a nyugati hivatásnak a vállalása. Példát ad a népi magyarságra, a „nép, a nemzet minden előtt“ jel­szónak gyakorlati bemutatásával, ami­kor a nyugati eszméktől és pél­dáktól ösztönözve előéli az igaz és az egyedül lehetséges magyarság életstílu­sát, Szlovákia magyarsága képes lesz magát megtartani még csonkult formá­iéban is. meg tudja teremteni az új ma­gyar életformát, mert nála formáló té­nyező lett a felvidéki hang, a felvidéki szellem, a húsz éves kisebbségi sors ta­nulsága és tisztító tüze és nem kirakati pojáca, néhány ember karrier-rekordja, vagy olcsó propagandacikk. Vájjon mit érzünk az alkotó magyar­ság példaadása nyomán mi, volt szlová­kiai magyarok, akik a felvidéki szellem­mel jöttünk bele a magyar életbe? Né­mán állunk, nézzük kincseink széthullá­sát és talán nem Is gondolunk arra, hogy a felvidéki szellemnek, a kisebb­ségi életfutásnak ennek többnek kell len­nie. mint cukorleszállításnak, olcsóbb bornak és néhány jó állásnak. A szlová­kiai magyarság ösztönzést ad, hogy el­induljunk a magyar élet szépítésére és tisztultabb magyarságunk terjesztésére!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom