Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-01 / 1. szám
8 TFMJrortrr • 1939 JANUÁR t VASÁRNAP Vérző falvak, kétségbeesett német, szlovák és magyar tömegek a Kassa környéki határvonalon Örökös nyugtalanságban élnek a széttépett boldvavölgyi paradicsom lakói — Tizenegy kilométert ragadott ki a határmegvonás a Kassa- Sátoraljaújhely közti vasútból és a hat falu vergődik emiatt Kassa, december 19. A szlovákiai választások a Hlinka-párti egyilstánck döntő sikert hoztak. Száz százalékos, ki lencven százalékos zárt többségben sorakozott fel Szlovákia őslakossága — szlovák, magyar, német -- a lista mellett. . Ebben az egységes nagy összefogásban a húszéves autonomista törekvések döntő sikerét látja az egégz világ. De bizonyára értetlenül áljának a tájékozatlanok egy különös választási eredménnyel szemben, A Szapesség délebben fekvő községeiben a kormánypárti szavazatok nem érték el az abszolút többséget, A németajkú Alsómecenzéfen az igennel szavazók száma 31 százaléka volt a szavazásra jogosultaknak. És olyan megbízható híreket kaptunk, hogy a regeteruszka—legenyemihályi közti vasútvonal mentén fekvő községek lakosai egyöntetűen üres szavazólapokat dobtak az urnákba. A tagadásnak ez n gesztusa nem az autonomista gondolat ellen irányul, hiszen éppen ezek a községek mindig lel kés harcosai voltak Szlovákia autonómia pák, Itt egyszerűen arról van szó, hogy ezeknek a falvaknak népe a bécsi határ megvonás következtében egyenesen lehetetlen helyzetbe került az új Szlovákiában. És a szavazás alkalmát is megragadta arra, hogy kifejezze akaratát, hi szép önredelkezési jogának gyakorlására más módot, lehetőséget idáig nem bizto b eitottak a számára. Kassa közvetlen környékén lehetetlen gazdasági viszonyokat teremtett az új határmegvonás. Különösen ezen a két ponton tarthatatlan a helyzet, ahol a népesség elkeseredése is napról-napra szenvedélye# tüntetésekben robban ki. Az egyik pont a J3odYö-p»tak felső \ plgyszakasza, a Magyar Karszthoz északról simuló paradicsom, amelyet most derékban szel ketté a határvonal, olyan módon, hogy a jászéi monostor, a premontrei rendnek gyönyörű anyaháza magyar területre jutott, a völgy felső része azonban megmaradt Szlovákjában. Hogyan történt a völgy kettészakítása? Esterházy János grófnak nyilatkozatából tudjuk, hogy a Bodva felső völgy- szakaszának Magyarországhoz való visz- szacsatolása benne volt a Komáromban tárgyaló szlovák delegáció ajánlatában, A bécsi döntés napjáig efölött nem is volt kétség. Ekkor azonban megjelent Becsben Karmáéin államtitkár és keresztülvitte, hogy a Bodva forrásvidékének n két német nagyközsége, Alsómecenzef és Stpsz, Szlovákia terültén meredt, Rogy gz érdekelt községek lakossága miképpen reagált erre a kéretlen és a lakosság érdekébe ütköző intervencióra, az nagyjából ismeretes. Kannasin államtitkárt olyan tüntetés fogadta, hogy a karhatalomnak kellett beavatkoznia. f\z alsómecenzéfiak memoranduma A pozsonyi rádió németnyelvű hírszolgálata elferdítve állította be a Meoen- zéfen történt eseményeket. Erre a me- eenzéflek terjedelmes emlékiratot készí tettek és azt eljuttatták az illetékes helyekre. Ebből az emlékiratból egy pusztulásra ítélt nép kétségbeesett segélykiáltása hangzik ki. Kezünkben van az emlékirat Hiteles másolata és így annak lényegét ismertethetjük. Alsómecenzéf németnyelvű Ipari község, — kezdi a memorandum a helyzet összefoglaló Ismertetését. Az új határ- megvonás következtében a legnagyobb szükségbe jutott, mert természetes déli fogyasztóvidékétől elszakították. A helyzetet még inkáb súlyosbítja az, hogy az északi Irányba vivő egyetlen útvonal hegyláncon vezet keresztül, amely nyáron is nehezen, télen pedig egyáltalán nem járható. Ennek a közlekedési helyzetnek következménye, hogy az egész lakosság augusztus eleje óta munka nélkül van és a jövőben sincs semmi kilátás arra, hogy a normális munka megindulhasson. F\ lakosság az egyet’en lehetséges megoldásért E? a kétségbeejtő helyzet arra bírta a lakosságot, hogy mindent megkíséreljen megváltoztatására, — folytatja az emlékirat. -— A lakosság 99 százaléka így gondolkodik és türelmetlenül várja az egyetlen lehetséges megoldást, különben az éhínség és kivándorlás várakozik reá- A német párt vezetősége ugyancsak ezt a felfogást képviselte, s csupán a leg újabb időben foglalt el egy töredékrész ezzel ellentétes álláspontot Ez a kis eső port az állami tanítók, alkalmazottak és a karhatalom támogatásával a népesség jogos követelésének teljesülését minden eszközzel meg akarja akadályozni. Ennek következtében a nép haragja ellenük fordult és őket szülőfalujuk árulóinak tekintette, F\ kis ellentábor kudarca Ilyen körülmények között rendezte meg ez a kis csoport az emlékezetes demonstrációt, hogy a jelenlegi helyzet fentartása mellett tüntessen. A lakosság azonban annyira felizgult a terv miatt, hogy a lehető legrasezohbtól lehetett tartani, Ezért a község elöljárósága erélyes hangon figyelmeztette a? illetékes hátóságot és a demonstráció rendezőit, hogy szándékuktól álljanak el, de a jpszán- dékú figyelmeztetés hiába hangzott ej. Mivel a mecenzéfi tüntetők kevesen lettek volna, az egész Szepességből mintegy 200 többnyire fiatalkorút gyűjtöttek össze, hogy az ő igénybevételükkel tartsák meg a tüntetést. Amikor Karmasin kíséretével be akart vonulni a községbe, a lakosság már egy- begyült a fő útvonalon, hogy visszatérésre bírja őt. Karmasinék azoban nem törődtek a népakarat megnyilvánulásával és a két autóban kivonult esendőr ség segítségével akartak utat törni. Az elkeseredett tömeg erre köveket kapott fel és szenvedélyese» tiltakozott Karmasinék szándékai ellen. Az elkeseredett lakosságot a csendőr- ség és a segítségül hívott katonaság könnybombával és gnmibottal szórta szét, a esendőrsóg több riasztó lövést is leadott, s közben egy leány meg" sebesült. A 200 idegen egy udvaron tartotta meg gyűlését, de csak gép* fegyverek fedezete mellett tüntethet* tek. Az idegenek menokrtJósszerfl távozása után a mecenzéfiek elkeseredése azok ollen fordult, akik ténykedésükké! különö sen meggyűllöltették magukat, Így adja elő a mecenzéfiek emlékirata a december IJ-én lezajlott eseményeket. „Csak magyar állam keretében“ Az emlékirat a következő megrázó szavakkal fojeződik be: „A meeenzéfi nép szilárdan kitart né met népiségc mellett és ezt a jövőben is éppen úgy meg akarja őrizni, mint ahogy az elmúlt századokon át megőrizte. Mai magatartását az egyedül lehetséges életérdekek irányítják ÚS ennek ieijc-en politikamentes, tisztán gazdasági oka van. Mindent visszautasít tehát. ami. alkalmas arra, hogy a német eszmét hamis világításba állítsa és népsserütlanné tegye és alkalmas arra, hogy népünk németségét, amely századokon át bevált, diszkreditálja, egy virágzó német községet pedig a teljes megsemmisülésnek dobjon oda. Ezért nyíltan a világhoz fordulunk, hogy szűnjön meg minden félreértés német emberek között és hogy az elkövetett hibákat tegyék jóvá. Mi csak abban a megoldásban bízunk, amely a magyar állam keretében gazdaságilag bennünket megerősít, hogy annál hatékonyabban dolgozhassunk németségünkért.*' Menekül a falu Két egymásra következő vasárnap eseményei mindenki számára intő jelül szolgálhatnak, hogy itt gyorsan kell cselekedni. Künn voltunk a lehetetlen határ montén és megállapítottuk, hogy a helyzet valóban tarthatatlan. Mecenzéf ésStósz népére olyan szörnyű karáesony vár, aminőben a derék mániáknak 700 éves magyarországi történetük idején részük még nem volt. A helyzet a mecenzéfi fronton most a következő: A férfi népességnek ötven százaléka elmenekült és részben Szepsip, részben Kassán tengődnek. A csehek szombaton letartóztatták a német intelligencia vezető személyiségeit: Góts István dr. orvost, Pöhm Géza és Béla gyárosokat, valamint Prog- ner János egyesült pártbeli elnököt, községi bírót, Az elfogottakat egyelőre a községházán tartják őrizetben, míg a letartóztatottak házát esendőrgyürü veszi körül. A községházán a fiatal túlzók pa* rancsoluak és vezetőjük, Gobi Endre dr. minden megmozdulást elfojt. Ezek a fiatal szélsőségesek hétfőn élelmiszert akartak kiosztani a szegény lakosság között, s ötven koronát akartak mindenkinek adni, aki kijelenti, hogy velük tart. Csábításaik süket fülekre találtak, az asszonyok, gyermekek inkább éheznek, de nem árulják el a falu érdekeit..« Ilyen a helyzet Kassa nyugati határán. Most nézzünk át keletre... M széttépett ideg ... Kassáról az eperjes—tokaji hegyláncon vasútvonal visz ót, amely Abauj- tnegye északi részét Zemplénnel köti egybe és közvetlen kapcsolatot teremt Storaljaujhellyel Az uj határmegállapi- tás ezt a fontos közlekedési vonalat egyszerűen kettétépte, még pedig olyanmódon, hogy a regeteruszka—legenyemihá- lyi közti IX kilométeres vasútvonalat Szlovákiának juttatta. Persze, ezen a csonkon a csehek nem járathatnak vonatot, annak nincs is semmi értelme és igy a forgalom ezen a vonalon megbénult. Anuál tarthatatlanabb ez a helyzet, minthogy Szlovákiában maradt 11 kilométeres csonka mentén magy.r többségű falvak és telepek feküszr.nk: Sza- lánc, Kalsa, Kozma, Szilvás, I'jszállAs és Huta. A 2000 lakossal biró Szalánc élete a bécsi döntés óta teljesen fel vn bolygatva. A demarkációs vonal a fr.lu kö zepén húzódik, úgy hogy a falu nagyobb fele Szlovákia területére jut, viszont a falu eredeje a magyar oldalra esi'-. A falu teljesen el van zárva a élet- lehetőségtől. Eddigi piaca Kassr volt. Eperjest nem tudja megközelíteni, Autóbuszt ugyan indítanak, de az oda- issza költség nyolcvan koronát tesz ki, eijjyit senki sem fizethet. Nagy ínség uralkodik és ha a szegénység a jegyzőhöz fe dúl, durva szóval utasítja el őket. Papp József református lelkészt a magya sag lelkes vezetőjét, családjával együtt ngy zavarták ki, hogy összeesomagolni i mi volt ideje, A véres lefolyású tüntetésről nem is beszélünk. Az érdekelt falvak elkeseredése nőtíön nő... Vérző falvak népe kiált orvoslásért, segítségért. V. Z. Gyermeknevelési pótlék o munkásságn Négy miniszteri rendelet mord ja ki, melyik munkás mennyi gyermeknevelési pótlékra tarthat igényi A Budapesti Közlöny december 31-i száma az iparügyi minisztérium vezetésével megbízott kereskedelmi és közlekedésügyi miniszternek négy rendeletét közli az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és kohászatban alkalmazott munkások gyermeknevelési pótlékáról szóló 1938. évi XXXVI. t.-c. hatálybalépéséről és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről. Ezek szerint a törvény rendelkezései az jpartörvénynek, valamint a bányatörvény hatálya alá eső olyan vállalatok tekintetében, amelyek az 1937. évben átlagban legalább húsz papszámost, munkást, szolgát, altisztet (kereskedősegéd kivételével), iparossegédet és más hasonló alkalmazottat foglalkoztattak, 1939 évi január 1-én életbelépnek. Ezek közül a vállalatok közül az iparügyj miniszter ügykörébe eső vállalatok ideiglenes jegyzékét a rendelet melléklete tartalmazza és ezt a posta- hivatalokban is kt fogják függeszteni. A vállalatok az illetékes miniszter fizetési meghagyására, vagy ha ilyet nem kapnának, anélkül is kötelesek január hó 5-ére az évi 48 pengőben megállapított járulékegység alapulvételévé} kiszámított gyermeknevelési járulék egy negyedét az illető szakmai esaládpénztárba befizetni. Az Iparügyi ügykörben hét szakmai esaládpénztárt állítottak fel, még pedig az első számút a vas-, a szénás a gépiparra, a második számút a kő., föld-, agyag-, aszbeszt-, üveg- és építőiparra, a harmadik számút a fa-, csont-, papír- és sokszorosítóiparra, a negyediket a bőr- SÖrtp-, toll- és a vegyészeti iparra, az ötödik számút a fqnó-, szövő- és ruházati iparra, a hatodik számút az élelmezési iparra, a hetedik számút a bányászatra, a kohászatra és n közhasználatú villamosművekre. Abban a kérdésben, hogy valamely vállalat melyik szakmai esaládpénztárboz tartozik, a Statisztikai Hivatal csoportosítását kell figyelembe venni, a nem említett, de az iparügyi miniszter ügykörébe tartozó iparágak pedig a harmadik számú pénztár kötelékébe tartoznak, A nyolcadik számú szakmai család- pénztár Vaskőre a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter ügykörébe tartozó iparágaki és kereskedelmi foglalkozásokra terjed ki, A vállalatok a szakmai családpénztár fenntartására az álta1 k fizetett j' lék öt százalékát kö*. '-«ek a járul '':kal együtt befizetni. Gyermeknevelési pótlékot elsőízben a törvény hatálya alá eső vállalatoknál alkalmazott az a törvény szerint igényjogosult napszámos, munkás, szolga, (altiszt), iparossegéd és más hasonló alkalmazott kap eltartott 14 éven aluli gyermeke után, aki január hónapban legalább 15 munkanapra vagy hetenként legalább három munkanapra kapott munkabért. Ezek a munkavállalók igényüket munkaadójuknál január hó 25-ig kötelesek bejelenteni, kötelesek csatolni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, ha pedig a munkavállalónak nem saját törvényes gyerp.>Äröl van szó, helyhatósági bizonyítványt arról, bogy a gyermöjí eltartására ő van kötelezve és yalóbkn ő is tartja el, A pótlékot a k^lő időben jelentkező igényjogosultaknak a szakmai családpénztár február h/ folyamán fogja kifizetni. ímzíiíR fiível/rtte! (hiHajfteünliap nemesített 54 fajta fajta |fró! szóló legújabb logjsókemet kérésre Kinek megkjjkjiim (lijtalan reiciazdasáoa, Alíasár, )kuktágyi.6l 303.
