Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-06 / 5. szám
8 TFTsTHDéNi • 1939 JANUÁR 6. PÉNTEK Szentadorjánban újabb két kútból tört fei az olaj alkalmatlan talajt, amely nyáron kőkeményre szárad, télen pedig káé ás és nedves. Az első öt évben a kártevő rovarokkal harcolt, messzi, az Északi Ten ger partjáról hozott erős tölgyeket, amiket előbb a Bánátban ültetett el és onnan plántált Malonyára, aztán mész sziről hozott televénnyel ée homokkal, kaviccsal javította meg a talajt, lápot varázsolt a nedvességet kívánó dzsun gell alá, vakondokokat telepített meg, hogy megörüljék a kemény talajt. Harminc éven át kutatott, vizsgálódott, kísérletezett, hogy idegenek élvezzék a csodát, amit itt végrehajtott. Mert mire műve elkészül, bekövetkezett a nagy történelmi fordulat és Ambrózi-Migazzi gróf többé már nem látta viszont az arboretum semperflorenset. Láttam kastélyának műkincseit, a remek Rubens és Velasquez festményeket, a csodás bronzkori emlékeket, a Rákóczival rokon főúri családnak a Nagyságos Fejedelemre vonatkozó emlékeit, a sok remek műkincset, amit a nagy Migazzi bíboros halmozott fel és voltam a tudós főúr elhagyott dolgozószobájában, ahol az íróasztal tetején egy ujságlap hevert és az elsárgult papíron az ország összeomlásának tragikus esetményei rémítették a szívet... A hitelt vesztett csoda És Verebélytöl keletnek kanyarodva múltat idéző szemem a csiffári parton Most, hat esztendőnek múltával, újra ideszólított a kötelesség. Amint a késő esti órában leszállók a vicinálisról, még utána nézek a kis vonatnak, amely innen már csupán öt kilométert haladhat északi irányban. Zsitvaújfalu a bécsi döntéssel megszabott határállomás. Onnan a mozdonynak vissza kell tarolnia és nem szaladhat be a tíz kilométernyire fekvő régi végállomásra, Aranyosmarótra. Elvágta tőle a megvont új határ, amely egyelőre fontos gazdasági kapcsolatokat tép szét. Logérezhetőbb, hogy ez a vidék fában való szükségletét Aranyosmarót felől szerezte be. De amint már az első tájékozódásban hallom, még fájdalmasabb a határmegvonás a nyugati gránicon, ahol lankás dombok térsége húzódik fel egészen a Tribecsig. Itt a határt úgy vonták meg, hogy . a kalászi körjegyzőség falvai, amelyek a határon túl maradtak, nagyon nehéz helyzetbe kerültek. Négy falú tartozik ehhez a járáshoz, a magyar többségű Kalász, Nagyhind és Bábindái s a szlovák Kishind. Három ma gyár és egy szlovák falu, mind a négynek olyan szoros a kapcsolata Verebély- lyel, mint „a szoptatós kocának malacaival“, — ezt így mondja egy nagyhindi magyar. Arról panaszkodik nekem, hogy a négy falunak nincs is másfelé útja, csak Yerebélyre. Nyitra jó tizenöt kilométernyire van tő lük. Minden ügyes-bajos dolgukat Ve- rebélyen intézték a múltban. Itt volt a piacuk és idehozták a betegeiket, itt vásárolták a gyógyszereiket. Ez a nagyhindi magyar is patika irányában jött be. Az orvossal még csak megy valahogy, mert az régóta ismeri és hitelez neki* de a patikus azonban pénzt kíván, ő meg pénzt nem hozhatott magával. — Nem élhetünk meg mi ilyen határral — csóválja elkeseredetten a fejét. Tülkölés az éjszakában és a „megbolygatott" cigányok Az első impresszió, amint a hideg újévi estén a városkába tartok, valami kii lönös hang, amire meglepetten állok betyárokat kémlelt, akik még a nyolcvanas években is rémítgették a vásárosokat, Tildnél láttam azt a domboldalt, amelynek fűpázsitját egészen elkoptatta a tízerzes zarándoktömeg. Amikor hat év előtt utoljára jártam erre felé, már hitelét veszítette a csoda, csak egy magányos férfi térdepelt kalapját levéve a fának tövében. A templomot sem építették meg. Most hallom Jónás Imre esperes úr jóízű előadásában, hogy a csodában főludas lehet az élelmes korcsmáros, akinek a nagy népcsődület tekintélyes hasznot hajtott. Két éven át tartotta a tömegszng- gesztió megszállva a lelkeket, aztán egyszeriben megtörtént a nagy kijózanodás. Az esperes úr úgy tudja, hogy az riasztotta el a jámbor zarándokokat, hogy egy legény, aki a fa ágai közé mászott, a Csodalátás idején, amikor az asszonyok jámbor serege a megjelent szűzanya hitében földre roskadt, keresztet vetett és a mellét verte, harsány szóval felkiáltott- — Hiszen nem is a Szűzanya az, hanem az ördög! No, nagy riadalom is támadt erre, mindenki uccu neki, vesd el magad, úgy elszaladt, hogy többé a körtefa tájára sem merészkedett, a tildi körtefa pedig azóta is ott búsul magában, mint sorstársai a Szajnától a Volgáig, mint ama híres Arbre des Dames ott, Domrény határában, amely alatt Jeanne la Pucelle játszadozott társnőivel és a páncélos lovagot látta ágai között. meg. Olyan bús tülkölés az éjszakában, mintha Marót vezérnek valamelyik kun kürtöse szállott’volna ki pogány sírjából és szólaltatta volna meg tülökjét. Gyors egymásutánban, kis megszakításokkal hangzik a tülökszó, tizet olvasok meg egymásután... Mi lehet ez a különös hang? Harci riadó?... Titokzatos jel az éjszakában?... Nem telik sok időbe, s már rájutok a nyitjára. Az egyik utcasarkon gubába burkolózott férfi áll s tülköt emel a szájához. Végigjárja az egész falut és minden utcasarkon kitülköli, hogy hány óra van. Kilenckor kezdi meg körútját és hajnali három óráig kóborolja végig a várost. Még csak háromnegyed tíz óra van, de itt a felvégen már meg kellett kezdenie a riadót, hogy idejében jusson el az alvégre... A kedvemért meg egyszer tülkölni kezd, aztán elmeséli, hogy az édesapja már 25 éve űzi ezt a foglalkozást, amiért az elöljáróság eddig 300 koronát fizetett, öt hó napja azonban ő örökölte a tülköt... A második találkozáson a fogadó ajtaja előtt egy didergő cigány leánnyal volt. Nagy riadalom ült a szemében, vacogott és fagyott kezét alamizsnáért nyújtotta. Valami igen furcsa, kevert nyelven beszélt, cigány, szlovák és nagyon kevés magyar szó volt benne. Csak annyit értettem belőle, hogy „megbolygatták“ őket Nemsokára megtudtam a megbolyga- tás értelmét. Azelőtt víg volt a soruk az oláhcigányoknak errefelé, jutott csirke, malac, disznó és sok másféle érték. A verebélyiek mondják, hogy a három utolsó hónapban csaknem a szemét lopták ki az oláhcigányok az embernek. Egyszerre aztán Verebély szélén feltűnt két kákastoll.' A cigányokat egy kevéssé „megbolygatták.“, azóta egy csirke sem kallódik el, viszont néhány cigány siránkozva jelent meg Báncs Emil alezredes, katonai parancsnok előtt és rimánko- dott hogy utasítsa, toloncolja ki őket, mert nem lehet itt „tistességesen megílni a seginy csigánynak“. Ilyen érzések és hangulatok, tapasztalatok fogadtak a rég látott Verebélven, amikor megérkeztem, hogy megkezdjem ennek az északnyugati határjárásnak tanulmányozását. Vécsey Zoltán Nagykanizsa, január 5. Szentadorjánban a VII. és IX. számú kútból is feltört az olaj. A feltörés igen heves volt, de pár nap múlva napi 4—5 vágón mennyiségben megállapodott. Az olaj minősége a többi kátéhoz hasonlóan kitűnő. A X. kút Kassa, január 5. A királyi ítélőtábl pénteki ünnepi díszülésére Budapestre! megérkezett Töreky Géza dr., a kúria el nöke, Hutás József dr., a kúria másod elnöke, Thébusz Aladár dr., Ternovszki Béla dr. és Gergics Károly dr. kúriai tanácselnök, Láng-Miticzky Ernő, a buda- pest királyi ítélőtábla elnöke, Alföldy Béla másodelnök, valamint TJzonyi Imre dr. tanácselnök, akiket a pályaudvaron Fodor Istvánt választották az Egyesült Párt uj tornaijai járási elnökévé Rimaszombat, január 5. Mint ismeretes, Hcvessy Lászlót, az Egyesült Magyar Párt tornaijai járási elnökét Gömör és Kishont vármegye főispánjává, Halász István dr. kerületi főtitkárt pedig vármegyei másodjegyzővé nevezték ki. A két pártfunkcionárins a kinevezés miatt lemondott a pártban viselt tisztségéről. Az új helyzetre való tekintettel a párt tornaijai körzete tisztújító közgyűlést tartott. A közgyűlésen Hevessy László főispánon kívül Szontagh Zoltán alispán és Szent- lvány József nemzetgyűlési» képviselő is megjelent. Hevessy menyitó beszédében rámutatott azokra a küzdelmekre, amelyeket a gömöriek a fölszabadításért folytattak. Ez a munka — mondotta —még nem ért véget, mert az igazi boldog Magyarországért ezután is küzdeni kell. Bejelentette a lemondását és felhívta a párt tagjait a legszorosabb összetartásra. Szent-lvány József országgyűlési képviselő lelkes szavakkal mutatott rá Hevessy László érdemeire, amelyeket a húszesztendei pártmunkában szerzett. Kifejezte reményét, hogy Hevessy magas állásában is ugyanolyan eredményesen fog dolgozni a köz javára, mint a pártban tette. Üdvözölte egyúttal a jelenlévő Szontagh alispánt, akinek személye a főispán fúrása már ezer méternél mélyebbre haladt és megkezdték a XI. kút fúrását is. A IX. kút az első, amelyet teljesen magyar mérnökök, magyar fúrómesterek fúrtak, az itt feltört olaj tehát teljesen! magyar mnnka eredménye. Zachár István dr„ a kassai kir. ítélőtábla címke, Gazdy Béla főügyész és sok magas- •angú bíró és ügyészségi tisztviselő fo- radott. A vendégek gyalogosan mentek be a Schalk-házban lévő szállásukra, ahol szűkkörű ebédet rendeztek tiszteletükre. Berczelly Jenő dr. m. kir. titkos tanácsos, a kormány és az igazságügyminisztérium képviselője csütörtökön este érkezik meg. személye mellett kezesség arra nézve, hogy Gömör vármegyében a közigazgatás rövidesen visszanyeri régi tradicionális menetét és mintaszerű vármegyei élet fog kifejlődni. A közgyűlés lelkesen ünne- pelte a szónokot, Hevessy főispánt és Szontagh alispánt. Ezután egyhangúlag Fodor István abafalvai földbirtokost választották meg járási pártelnökké. Az új járási pártelnök megválasztása az egész járásban osztatlan örömet váltott ki, mert a cseh megszállás alatt is tevékenyen dolgozott a párt érdekében. A közgyűlés kegyelettel emlékezett meg az elhunyt Bodon Gyula alelnökről és új al- elnökké Adóm József ácsmestert választotta. Halász István dr. terjedelmes titkári jelentésben számolt be a járási szervezet munkájáról. A jelentésből kitűnt, hogy a pártba igen sok új tag jelentkezett s így a járásban a párt eddigi hetvenszázalékos többsége rövidesen a legmagasabb fokra fog emelkedni. Szent-lvány József országgyűlési képviselő újabb felszólalásában a lelépő főtitkár érdemeit méltatta. A távozó pártfunkcionáriusok tiszteletére a közgyűlés után százterítékes közebéd volt a Fehérló-szálló termében. i Felvidéki Hr yarHirlr címe! SZERKESZTŐSÉG: V; HONVÉD-UTCA 10. TELEFON: 125-35« KIADÓHIVATAL: VIIT„ József-körút 5. Telefon: 144-4M AZ IGAZI VAD ASZ ÖRÖME! AZ IGAZI VADÁSZ ÖRÖME! Kézdlvásárhelyl A _ _ _ —J| ~ című gyakorlati BESKö PÁL: nm 9 SS S Z SE l vadászati szakkönyve Felöleli a Magyarországon előforduló fontosabb vadfajok ismertetését, azok telepítését, gondozását és vadászatát. Tartalmazza a vadászati fegyvertant, bemutatja az összes modem fegyvereket, a különböző államok fegyvertípusait. Leírja a hatósági fegyvervizsgáiat, belövés, puskavásárlás, célzó-távcső stb. stb. nélkülözhetetlen ismertetését. A lőszerekről szóló fejezetben a lőporok, golyók, sörét, fojtás és tölténykészítés részletes leírását nyújtja), majd a fegyverrel való lövés elméletét adja a belső és külső ballisztika’kimerítő ismertetésével együtt. Végül a lövés művészete, a vadász felszerelése, a hajtó,, a vadászkutyák, a solymászat, falkavadászat, uhuzás, vadászatrendezés, vadásztár saság ok, vadorzók stb. stb. ismertetése után tartalmazza a vadász törvényt és az idevonatkozó rendeleteket is. Ara díszkötésben Itt pengő Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldést kivárt, úgy 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvét eles küldés 90 '.fillérrel \ drágítja a könyvet Pieper Ferdinánd (Zeidler Testvérek) nemzeti könyvkereskedése Budapest, IV., Kossuth Lajos-uca 5. Telefon: 18-57-30,18-74-00. A szétvágott életidegek Az ország legmagasabbrangú bírái Kassára érkeztek az ítélőtábla disziilésére —" ' —I 9—i—i— ■ Á „Magyar a magyarért" pompás munkájának mérlege Kassa, január 5. A Magyar a magyarért mozgalom kéthónapi mérleget most állította össze Bobula Ida dr. főmegbízott, aki pénteken adja át helyét utódjának, Zendrei Klárának, aki már nyugodtabb körülmények között végezheti feladatát. Intézményes és a jövőt szolgáló munkára eddig nem igen volt alkalom, mert már november 10-én többezer leszerelt és a cseh szolgálatból fogyatékos ruhában elbocsátott éhes magyar katona várta a segítséget. Azóta 14.000 leszerelt magyar nemzetiségű, de a csehszlovák hadseregben szolgált katona kapott segítséget a Magyar a magyarért mozgalom révén, , amelynek szolgálatát nappal diáklányok, éjjel pedig cserkészek látták el. Az Ínségeseknek 33.900 utalványt adtak ki. Minden utalványra két kilogramm lisztet, 70 dekagramm szalonnál, 25 dekagramm zsírt, 25 dekagramm cukrot és 30 dekagramm sót szolgáltattak ki, azonkívül kellően megokolt esetben lakbérre, fűtőanyagra, gyógyszerre és utazási költségre is osztottak ki segélyt. Karácsonykor tízezer szegény gyermeket ajándékoztak meg a Magyar a magyarért mozgalom gyűjtéséből.
