Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-06 / 5. szám

1939 JANUÁR 6. PÉNTEK Az Általános Biztosító RCszvénotársaság Az Union BizfosiiúRfóivenufársaság tisztelt felvidéki ügyfeleihez! jj ■ . • A PjK) VI DEN TIA BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG közli az Általános Biztosító Részvénytársaság és az >Union Biztosító 'líészvény- tájrsaság igen tisztelt Ügyfeleivel, bogy/ezeV; társaságok,(elemi biztosí- .^»sainak/átvételére nézve nevezett társságokkal megállapodást kötött. Eno 1 ytán a* Általános Biztosító Iff^jfÖnytársaság és az Union Bjatígfitó RészSBnvtáísaság fennálló lii i In íliTM» nni intézet mint a ,V_ BBy^ÁDEXTLjf/lXTOBlTÓ II I 1 i I Ml1* i il IMII 11| 11 11 át. / Van iSp'eqftéíkaz igen tisztelt- Ügyfelek szíves iMypására l/ziii, lmgy>?Méz4übk: a PROVIDENTIA BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉN /ASÁG yyfufyan/alapítású biztosítótársaság, amely Magyarország egyl„ ,_ rlegtekintá^escdpí nagybankjának, a MAGYAR ÁLTALÁNOS HITEL- BANKBhR aJRpítása^és ezen bank érdekkörébe tartozik. A PROVIDEN- TIA jffimííiTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG az elemi- és kárbiztosítások / / mindWi violáját, továbbá az életbiztosítást- is műveli és közismert nagy 'S teljesítőképessége, valamint a károk elintézése tekintetében a felekkel szemben tanúsított általánosan elismert nagy előzékenysége folytán Magyarországon közkedveltségnek örvend. Intézetünk a visszacsatolt magyar Felvidék minden tekintélyesebb városában fiókot nyit; ugyan­csak minden községben helyi képviseletek fognak működni. PROVIDENTIA BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, IV., Egyetem-utca 1. szám. ejjel megtartotta alakuló inasét a N.P.G. (New Political Group) az új angol poli­tikai párt. Az alakuló ülésen a követ­kező ismertebb politikusok vettek részt; a konzervatív pártból Duncan Sandys. Harold MacWillan, Vyvyan Adams és Elynor Rathbone. A munkáspártból f* le te her kapitány és Lord Stanley of Alderney. Vernon Bartlett pártoukívüli képviselő, az ismert publicista akadályoz­tatása miatt nem jelent meg az alakuló gyűlésen, felolvasták azonban szimpátia nyilatkozatát. Az alakuló gyűlés főszónoka Dun­can Sandys képviselő hangoztatta, hogy az angol politikai életnek nincs igazi vezére és hogy az új po­litikai pártot azért hívták életre, hogy a százezrek szószólója legyen. Az új politikai párt célkitűzései egyéb ként meglehetősen ellentmondanak egy másnak, így egyrészről az alakuló gyűlés szónokai is hangoztatták, hogy a mozga Berlin, január. 5. A német sajtó poli­tikai körei a legélesebben elutasítják Roosevelt elnök üzenetét, amelyet a kon­gresszus szerdai megnyitóülésón felolva­sott. Berlin politikai köreiben arról be­font nem irányul Chamberlain miniszter elnök ellen, addig Duncan Sandys kép­viselő, Winston Churchill veje, kijelen tette, hogy az új mozgalom megalapítóinak el­képzelésére bízza, vájjon a jelenlegi miniszterelnök megmaradhat-e egy olyan politika élén, amelyet az új csoport képvisel. Az új politikai csoport alakuló ülésén Churchill vejét, Duncan Sandys képvise löt választotta meg elnökévé, míg pénz tárossá Atholl hercegnőt választották meg. A csoport célkitűzéseit a követke­zőkben szegezi le: a példaadás és erő hatalmával Angliát újjáalakítani és a világot fenyegető veszedelmet elhárítani Külpolitikájuk irányát így határoz­ták meg: A békét nem lehet az erő­szakkal szemben való engedékeny­séggel megóvni, de erőszakos fenye­getésekkel sem, hanem csakis a bé­keszerető országok arcvonalának megteremtésével, amelyek kötelezik ki a szakértők többségének véleménye alapján. Nye szenátor, aki a magánhadiipar üzeimeit vizsgáló szenátusi bizottság el­nöke volt, kijelentette, hogy tudomása szerint hatalmas szenátusi csoport fog szembenállaiii Roosevelt ama törekvésé­vel, amely a támadók megfékezésére irá­nyul. kai problémákról. Bridges szenátor hasonló értelemben nyilatkozott és rámutatott arra, hogy a Roosevell-féle munkatörvények sú­lyos gazdasági válságba sodorták az országot. Ezt a válságot nem lehet el­kenni azzal, hogy a külpolitikai hely­zetet állítják az előtérbe, Wigglesworth szenátor kijelentette az újságírók előtt, hogy általános frázisok kai nem lehet munkát és kenyeret jut tatni a munkanélküliek millióinak és nem lehet segíteni velük a vállalkozó­kon sem. Rooseveltnek inkább azzal kel­lene törődnie, hogyan tudna gátat vetni a féktelen pazarlásoknak. A republiká nus ellenzék szenátusi csoportjának ve­zére, MacNary annak a véleményének adott kifejezést, hogy Roosevelt válasz­tási propagandát űz és újévi szózatával is csak azt akarta elérni, hogy biztosítsa a maga számára további hét év tarta mára az elnöki széket. szélnek, hogy Roosevelt, nyilván „le akarja pipálni“ Wilson elnököt. a beszéd elhangzásának az amerikai népre lesz sajnálatos következménye magukat, hogy ellenállnak minden támadásnak. Ezt az arcvonalat azonban csak Anglia vezetésével lehet létrehozni és csak akkor lehet eredményes, ha Anglia egységes és erős. jünnek megfelelően az eddigi angol külpolitikát túlgyengének találják és különöseit kifogásolják a fegyverkezés elmartldottságát. — állapítják meg ezekben a körök­ben —, mert az amerikai nép gazda­sági érdekei követelik meg elsősor­ban, hogy Németországgal jó keres­kedelmi kapcsolatokat tartson fenn, hiszen ezekből a kereskedelmi kapcsola­tokból az amerikai nép csak hasznot húz­hat. A német lapok ezzel kacsolatban emlékeztetnek a gyapot-ültetvényesek szomorú helyzetére. A lapok megjegyzései, amelyeket a Roosevelt-üzenethez fűznek,, világosan mutatják, hogy egyáltalán nem enyhült az a német- amerikai feszültség, amely az Ickes- beszéd nyomán támadt, s amely fe­szültséget Roosevelt elnök mostani üzenete még jobban kiélezett. A Lokalanzéiger Roosevelt elnök gyű­lölködő és izgató beszédéről ír, majd megállapítja, hogy az elnök patétikus fenyegetéseket, hangoztatott. A lap leszö gézi, hogy Roosevelt csupán ürügynek idézte a világhelyzetet, hogy ezzel fé dezze saját fegyverkezési politikáját. A 12-Uhrblátt keresi „Roosevelt, gyűlöl ködő beszédének“ hátterét és több más lappal együtt, arra a következtetésre jut. hogy Roosevelt magatartását megszabja az a körülmény, hogy az Egyesült Államok közhivatalaiban 62.000 zsidó működik. Roosevelt ilyen körülmények között valójában „a nemzetközi zsidóság kirendelt szó­noka“. A lap egyébként Roosevelt kongresszusi üzenetét „a tekintély elvén kormányzott államok elleni legrosszabb fajtájú szil kozódgsnak“ nevezi. A Morgenpost, amely a német főváros dolgozó tömegeinek lapja, megállapítja, hogy a Roosevelt-féle kormányzat nem fejezi ki az amerikai nép akaratát. „Egy ingadozó elnök hangos szavai * A nemzeti szocialista párt hivatalos lapja,, a Völkischer Beobachter gúnyos hangon az amerikai elnök újévi ajándé­káról beszél és megállapítja, hogy az Egyesült Államok zsidó diktatúra alatt állanak. A lap a továbbiakban alig mél­tatja figyelemre Roosevelt elnöknek a te-1 kintélyelven kormányzott államok ejleni támadásait és behatóbban foglalkozik az elnök üzenetében kifejezésre juttatott felfegyverzési programmal. A lap ez-i zel kapcsolatban megállapítja, hogy erőszakos minden olyan feltevés, mintha az Egyesült Államokat bár milyen támadás fenyegetné, vagy. hogy a tekintélyelven kormányzott államok meg akarnák támadni Dél- Amerikát. — Nem vagyunk hajlandók elhinni, — írja a Völkischer Beobachter, — hogy a washingtoni kormányzat annyira korlá- tolt lenne, hogy higyjen azokban az okokban, amelyeket felsorakoztat, ami- kor fegyverkezési terveit indokolja. A Deutsche Allgemeine Zeitung F.oose- veit üzenetéről azt írja, hogy „egy in­gadozó elnök hangos szavai“ hangzottak el és emlékeztet Wilson elnök esetére. Már akkor bebizonyosodott, hogy 02 amerikai nép nem akar ideológiai ka­landokat, hanem békét és jólétét, A Berliner Tageblatt így ír: — Amikor Don Quijote-Roosevelt né­pét a Mars-lakók fenyegető invázió­jára figyelmezteti, kerülőúton nyo­mást akar gyakorolni a kongresszus­ra, azokon a tömegeken keresztül, amelyek képtelenek helyes megíté­lésre. Roosevelt azt akarja a' népnek hebe* szólni, hogy a világnak ezt a leginkább megtámadhatatlan országát veszély fe­nyegeti, hogy ezzel a profitéhes és a szo­ciális reformoktól irtózó fegyverkezési és nehézipar előtt tetszelegjen. A Börsenzeitung „a tekintélyelven kor­mányzott államok elleni minősít hetet lett gyalázkodásról“ ír és kijelenti, hogy a« amerikaiak a külpolitikai kalandokra alapított politikán csak veszíthetnek, el lenben semmit sem nyerhetnek. „Hz amerikai nép nem akarja feladni eddigi elzárkózó politikáját44 London, január 5. Roosevelt elnök kon­gresszusi üzenete, amelyet a kongresszus 76. ülésszakának szerdai megnyitása alkalmából felolvasott, az angol közvéle­ményben nagy visszhangot váltott általában azonban már most megállapít­ható, hogy a beszéd nem váltotta be bizo­nyos körök vérmes várakozásait. Ezek a körök azt várták, hogy az Egyesült Államok elnöke erősebben száll majd síkra a demokráciák mel­lett, mint ahogyan üzenetében meg­tette. Voltak olyan körök, amelyek azt várták, hogy külpolitikai téren tesz majd Roose­velt elnök határozottabb kijelentéseket, azonban ez sem következett be. Az elnök üzenetéből kitűnt, hogy az amerikai nép nem akarja feladni eddigi elzárkózó politikáját és a jövő­ben sem akar beavatkozni más kon­tinensek ügyeibe. A Daily Express, amely egyébként vas­tagbetűs felírásában azt írja, hogy Roose­velt szankciókkal fenyegette meg a tekiu* télyclven kormányzott államokat, köve­teli, hogy Anglia tartsa magát távol az európai kontinens ügyeitől és csak az angol világbirodalom céljait, szolgálja. Több lap azt állítja, hogy Roosevelti Megalakult a N. P. G. Az új angol politikai párt Anglia vezetésével a „békeszerető államok arcvonalát“ akarja megteremteni London, január 5. Csütörtökre virradó Haladéktalanul felül­vizsgállak az amerikai semtegességi törvényt Roosevelt elnök üzenetét határozottan elítéli az amerikai ellenzék A német sajtó a legnagyobb éré Ily el utasítja el Roosevelt beszédét Amerikában hatalmas szenátusi csoport ált szemben Ro Washinton, január 5. Pittman szenátor, a washingtoni szenátus külügyi bizottsá­gának elnöke, kijelentette, hogy a bizott­ság haladéktalanul megkezdi az ameri­kai semlegességi törvény felülvizsgálá­sának előkészítését Roosevelt elnök kí­vánsága értelmében. A külügyi bizottság valószínűen új törvényjavaslatot dolgoz Remdkivüt éiesen lámadia Roosevelt politikáim a pepufonkánus eiienzek Amerikai politikai körökben meglehe tűsen vegyes érzelmekkel fogadják Roosevelt elnök újévi üzenetét. A de mokrata kormánypárt többsége helyesli ugyan Roosevelt célkitűzéseit, de ezért ebben a pártban is vannak olyanok, akik aggodalommal figyelik az amerikai po­litika eltolódását. Clark demokratapárti szenátor nyíl­tan kijelentette az újságírók előtt, hogy Roosevelt elnök külpolitikai vo­nalvezetése nyugtalansággal tölti el öt. A republikánus ellenzék vezető­politikusai valamennyien éles kriti­kát gyakorolnak az elnök kijelentései fölött. Townsend szenátor a leghatározottab­ban tiltakozik a sajtó számára adott nyilatkozatában a Roosevelt-féle „kalan­dor politika“ folytatása ellen. Szerinte a fegyverkezések fokozását nem lehet ürügyül felhasználni arra, hogy elterel­jék vele a figyelmet a súlyos belpoliti­Roosevelt üzenete még tótban kiélezte a német-amerikai feszültséget

Next

/
Oldalképek
Tartalom