Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-05 / 4. szám

f-T T

.1939 .TSNüAlt 5. CStlTÖTfTÖK

A kassai munkanélküliség

en yIntésére 300.000 pengői fordítanak szükségmunkára

.Kassa, január í. Borbiró Ferenc főispán és Tost László polgármester minden lehetőt elkövet, hogy a kassai munkanélküliségen enyhítsen.

A kormány már az első napokban

21.000 pengőt utalt ki a szükségmunkák megindítására és rövidesen még

300.000 pengőt fordítanak erre a

célra.

A szükségmunkákra előirányzott psz- szegnek legnagyobb része munkabérek formájában kerül kifizetésre. Ezen a héten már

350 szükségmunkást foglalkoztat a város.

A városi munkaközvetítő hivatal meg kezdte a munkakeresők összeírását is és ezidőszerint már 3200 munkakereső

szerepel a nyilvántartásban. Ez a szám nem nagyobb, mint az előző éyekben

volt s minthogy már közel 400 ember szükségmunkát végez,

a kassai munkakereisők száma erősen apad.

A város szükségmunkahivatalt állít fel, ahol mindazok, akik dolgozni akarnak, munkát találhatnak. Lankadatlanul dolgozik a „Magyar a magyarért“~akeió is, amelynek keretében a munkanélküliek és elszegényedett családok jutnak segítséghez kéthetenként kiosztott élelmiszerutalványok formájában.

A szellemi szükségmunkások összeírása során több mint 200 diplomás vagy középiskolai érettségivel . rendelkező munkakereső jelentkezett.

Kassa városa megteszi az intézkedéseket, hogy a szellemi szükségmunkások is képesítésüknek megfelelő munkaalkalmakhoz jussanak.

Nagyjelentőségű Közszállítási

kedvezmény

Budapest, január i. A visszacsatolt magyarlakta Felvidék gazdasági életének az anyaország vérkeringésébe való bekapcsolásán olyan tempóban dolgoznak az illetékes tényezők, amely a leg- vémieseibb reményeket is felülmúlja. Beszámoltunk arról a nagyarányú útépítési programról, amelybe a Felvidéket is bekapcsolták s a MÁV által tervezett A3 milliós beruházási programról, melyeknek keresztülvitele

alkalmas lesz arra, hogy a cseh kor- mányztnak a Felvidékkel szemben tanúsított mostoha politikája ered« mányzatnak a Felvidékkel szemben munkanélküli keresethez, megélhetéshez jusson..

Illetékes tényezők jelenleg a cseh gyár matpolitika égbekiáltó bűneinek helyrehozásán, a visszacsatolt Felvidék hajdan virágzó, de a húszéves cseh megszállás alatt. a. cseh- és morva nagyipar érdekeit szolgáló cseh adó-, közszállítási-, tarifa- ős elhelyezési politikával mesterségesen a tönk szélére juttatott iparának újjáélesztési tervein dolgoznak.

Rövidesen intézkedések fognak tör« ténni aziránt, hogy a Felvidék Iparit intézményesen kapcsolják be a közszállításokba.

Beavatott helyről szerzett értesülésünk szerint a kormány a leépített felvidéki ipar fejlesztését a közszállításoknál nagyhorderejű rendelkezéssel fogja támogatni.

A Felvidéket a közszállítások szempontjából zárt területté fogják nyilvánítani.

a Felvidéken

tehát a felvidéki ipar kizárólagosságot fog élvezni a saját területén szükségessé váló közmunkák és közszállítások terén, teljesítőképességének határain belül. Ez annyit jelent, hogy

a felvidéki közmunkáknál, illetve közszáilításoknil a megrendelő hatóságok elsősorban a Felvidék mezőgazdaságát és iparát fogják elony- -■—■—“-ben részesíteni.

A Versenytárgyalásokon tehát elsősorban felvidéki -cégek vehetnek részt. Ez

természetesen nein jelenti azt, hogy a felvidéki cégek az anyaországi közszál- lításoknál mint pályázók nem vehetnek részt. Á közszállításoknál a felvidéki cégek részére az iparügyi minisztérium

további nagyjelentőségű kedvezményt készít elő.

Az anyaországban ugyanis a bözszálli- tási szabályok szerint nem pályázhatnak azok a cégek, amelyeknek adó-, OTí- vagy MABI-hátra lékuk van.

Ezt az előírást a visszacsatolt Felvidéken kiírt közmunka- és kö^szál- lítási pályázatoknál a felvidéki pályázók számára hatálytalanítani fogják.

A húsz évig háttérbe szorított, mesterségesen sorvasztott felvidéki ipar szempontjából fölmérhetetlen jelentőségük van ezeknek az intézkedéseknek, amelyek már magukban alkalmasak a cseh szlovák sajtó-' és rádió régalomhadjá rat során terjesztett hazug és tendon ciózus hírek megcáfolására.

Magyarország megépíti Pozsonyeperjesnél a liisdunai hidat

Budapest, január 4. Ismeretes, hogy a Csallóközben a csehek Pozsonyeperjesnél a Kisdu- nán hídépítést kezdtek meg, de a közbejött zavarok miatt csak lényegtelen munkálatokat végeztek él. A magyar hatóságok a vidék lakosságának érdekeit szem előtt tartva, elhatározták, hogy a Idd építését tovább folytatják. . A hely "'/.ínra már meg is kezdődtek a műszaki fölvételek s a hídépítés munkálatai a közeljövőben megkezdődnek.

(—) A fűszerpaprikát értékes, tök szövetkezetének értekezlete. A Magyar Fűszerpaprikát Értékesítő Központi Szövetkezet, Pálffy József dr.-nak, Szeged szab. kir. váTos polgármesterének ’ indít ványára,' csípőssé’gméntes fűszerpaprika termelésével és értékesítésével kapcsolatban felvetett kérdések megvitatása céljából: január 11-én, délelőtt 11 órakor a szegedi városháza közgyűlési termében érte kezletet tart A csípősségmentes fűszerpap rika termelésén és értékesítésén kívül, az értekezlet tárgysorozatán szerepel még a kiültetett paprika öntözésének, valamint a paprikapalánták melegágyi, üveg alatti -nevelésének kérdése is.

(—) Leszállítják Csehországban a intiiikanélkülisegélyeket. Prágából jelentik, hogy a kormány március elsejével, az államháztartás takarékosságára való hivatkozással, lényegesen leszállítja a munkanélküliségé lyeket, illetőleg a munkanélkülisegélyek állami hozzájárulását. Eddig az állami segély a kétszerese volt a szakszervezetek által adott segélynek, most ugyanannyi lesz, mint a szakszervezeti segély, a leszállítás tehát ■összesen 'iA%-os. A nős munkanélküliek eddig kétszeres segélyt kaptak, ezentúl csak másfélszeres segélyben részesülnek. A napi 'Uunkané'köHsegély legmagasabb összegét 12 koronáról 10 koronára szállították le. A leg- slaesorivabb napi segély 0.75 cseh korona Kizárták a munknnélkü'Tiségélyezésbő'l a 65 '■vnél idősebbeket, akik az eggköri ellátásban fognak ezentúl részesülnd.

(—1 Lengyel—német gazdasági tárgyalások.

Berlini jelentés szerint a német fővárosba lengvel gazdasági küldöttség érkezett, hogy megtárgvalja a két ország közötti árucsere tebonyoMtéssval összefüggő kérdéseket.

(—) Szőlőkiviteltink adatai. A roultévi

gyenge szőlőtermés erősen éreztette -hatását a kivitelben is. Amig 1937-bep 154,113 méter mázsa szőlőt exportáltunk, addig 1938-ban az export csupán 88.973 métermázsa volt. ami a kivitel 42.3 százalékos csökkenését jelenti. Országok szerint Németország 55.560 (az előző évben 95.410), Ausztria 37:188 (38.482), Anglia 1435 (4.711), Csehország 906 (1.468), Belgium pedig 89 métermázsa szőlőt vett át.

TEIfiHDElKI

(—) Megszűnt a jugoszláv gabonakivitel.

Bclgrádból jelentik: A külföldre irányuló gabonaforgalmat úgyszólván százszázalékosan uszályokon bonyolítja le Jugoszlávia s így a beszüntetett, folyami hajózás következtében

egészen megszűnt’ a jugoszláv gabona kivitele is.

(—) Kétszázezer sertést vesz át Németország Romániától. Bukarestből jelentik: A

német-román gazdasági szerződés keretén belül már megkezdődött Németország felé a romániai sertés kivitele. A szerződés értelmében Németország összesen kettőszázezer darab sertést vesz át a romániai exportőröktől, ebből : 52 ezer darab Becsbe megy, mint ú. n.'Ostmark külön kontingens. Az átvételi ár kilogrammonként 81 pfennig, amihez még 6 pfennig kiviteli prémium járul. Ezek az árak átlagban 5 pfenniggel alacsonyabbak, mint amikor még bizományosok vették át a Bécsbe irányított romániai sertéseket. Mároius 31-ig átvesznek a németek 20 ezer darab vágott sertést 91 Pfenniges átlagárban. Ehhez járul még 3 és fél pfennig kiviteli prémium. A többi 128 ezer darab élősertést 79 Pfenniges áron, amihez még 3 pfennig prémium járul, vesz át Németország. Szakmai körökben ebből megállapítják, hogy a márka árfolyamának- emelése nem járt a romániai exportőrökre a várt előnnyel, mert a német Beichsstelle majdnem ugyanannyival csökkentette az átvételi árat,. amennyivel a márka árát magasabban állapították meg.

’ (—) Kisebb az agrárolló, olcsóbb a megélhetés a tavalyinál. A Központi Statisztikai Hivatal november végére — most közzétett adatai szerint — a nagykereskedelmi árindex az októbervégi 97-ről 94-ro csökkent. A mezőgazdaság és állattenyésztés indexszáma 87-ről 83-ra, a malom- és cukoriparé pedig 112-ről 110-re csökkent. Az agrárolló indexszáma 26.3-ról 27.9-re emelkedett, de a tavalyi novembervégi 31.7-nél még így is kisebb. A létfen tartási index november végén 102.4-et tett ki az októberi 102.6-tal és a múlt évi novemberi 103.2-vel szemben, tehát a megélhetés az 1937. évihez viszonyítva valamivel olcsóbb.

(—) Az elcsatolás következtében erősen emelkedtek az árak a prágai piacon. Prágából jelentik, hogy a területi elesatolások most kezdik erősen éreztetni hatásukat a prágai piacon s főleg a zöldség- és húspiacon jelentkezik ez a hatás komoly és jelentős áremelkedés formájában. A zöldségpiacon kilónkint 6 cseh koronával drágult a paradicsom, kötegen- kint 1 koronával a kai urálié, 3 koronával ki- lónkint a spenót, A húspiacon kilónkint 2 koronával drágult a borjúhús, 1 koronával a sertéshús, 2 koronával a liba, amelynek kilón- klnti ára 18 korona. A tojás 25 fill érrel drágult s ára 1 koronára szökött fel, a vaj ára 2 koronával emelkedett 22—24 cseh koronára.

kg-os 20.00—20.10, 78 kg-os 20.20—20.30, 79 kg- os -20.40—20.50, 80 kg-os 20.50—20.60, fejérmegyei ("77 kg-os 20.10—20.20, 78 kg-os 20.30 — 20.40, 79 kg-os 20.50-2040, 80 kg-os 20.60—20.70. Hozs: pestvidéki 14 JO—14.20, más származású 14.20—14.30. Takarmányárpa: ‘elsőrendű 16.00—16.30, középmlnőségö 15.70—15.90. Sörárpa: kiváló 19.50—-20.00, príma 19.00—19.50, Zab: elsőrendű 18.60—18.75, középül ioőségű 18*50—18.60. Tengeri: tiszántúli 12.90—13.00, egyéb áll. 12.90—13.00. Őrlemények: korpa 12.70-12.80, 8-as liszt 15.80—16.00. Rozs: 150

mm 14.20 budapesti paritásban. Árpa: 150 mm 19.50, 450 mm felvidéki 19.65, 200 mm felvidéki 19.25, 450 ram felvidéki 19.00 budapesti paritásban. Kukorica: 150 mm Szolno« kon át 12.95, 150 mm Szolnokon át 12.95. 150 mm tiszavidéki 13.00, 150 mm ílszavldéki

12.92 Jé, 150 mm szatmári 13.00 budápesti paritásban. Lucerna: 44 mm 280.—, 13 mm'

235.— Csepel.

ZtSrlcbi árfolyamok

Zürich, január 4. (Záróárfolyamok.) Pari'/,4 11.59)4,, London 20.46 B, New-York 44242,

Brüsszel 7442)4,, Milánó 23.28, Amszterdam 240.65, Berlin 177.50, Szófia 5.40. Prága 15.17)4* Varsó 83.75, Belgrád 10.-—, Athén 3.95, Bukarest 3.25. '

Sertősvősár

• •• ' i

A szerdai ferencvárosi sertésvasárra. 8607 dtu rab sertést hajtottak fel. Köztük 1059 darab angol hússertést. A vásár irányzata közepes volt. Arak: uradalmi zsiíáertés párötrkint 940 kg*on ’alul 95—98, kivételesen 100, szedet (ser- lés silány 82—84, angol, sonkasertés II. 85—94, exportzsír márkázott 150 fillér kg-kint.

Hús vásár

Készlet: nagymarha 18 (11), juh 2 (2), kecskp 1 (1), bárány 118 (18), «értés lehúzott 120 450). szalonnés 408 (308), süldő 80 (80), malac 173 (173). Zárójelben az eladottak száma. Az irány* zat lanyha volt. — Arak: marhahús XI. egészben 100, osontoznivaló 36—90, borjú bőrben X. 124—186, juh lebőrözött II. 60, -kecske 40, bárány bőrben 74—120, -sertés lehúzott 1Í0—124, szalonnáé sertés 90—ISO, süldő -ll<S-cl26, maiba 160—180, sertészsiger 80 fillér.- -Lisz tárak

A budapesti UsztdrjegyZöbizöttsdg árjegyző* sei (az 1988. évi gabonából készült őrlemények)? búzaliszt: dara 37.50—38.50, Dgg 36.50—37.50, Og

36.50— 37.50, Of 36.50—3750, 3gg -35.50-36.50, 2g

35.50— 36.50, 2f 35.50—36Í50, 4-es 33.75—35, 5-ös 32615—33^0, 6-os 28.75—30.50, 7-es 20.15-22.50; rozsliszt: 0-ás 29—29(75, Oi-es 26.25—27, 1-Ss 21.50 —2245, 2-es 19—20(75. i ' W:‘:

A Magyar Nemzeti Bank árfolyamai

Valuták: Angol font 15.85—W.05, Belga '57.70—58.30, Cseh kor. 7.50—10, lián kor. 70.65 —71.45, Dinár 6.—7-50 (3(10 és 1000 din. ciml. kivételével), IJSÁ doll. 341.95—345.95, Kanadai doll. 332.—337.—, Francia ír. 8.95—9.15, Holt. fit 186.15—188.35, Lengyel zl. «0.—61.40, Leu 2.40—8.45, Leva 3.—3.60, Lira 16.90—1740 (az 500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), Német márka —, Norv. kor. 79.55—80.45, Svájci fr. 77.30—78.20, Svéd kor. 81.35—82.45.

Külföldi kifizetések: Amsterdam 186.55— 388.15, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82—7.88 Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.90—58.34, Bukarest 3.41—3.44, Kopeirhága 70.875—71.475. London 15,865—16.015, Milánó .17166-17.8864.

Mag-piac

Kettes, fehér 18—22, vörös 1630-17, egyéb -1# —16.50, káposztarepce 33—.23.50, tökmag, nagy* szemű 27—28, kiászelnü 23—24, olaj, dohos 20—« 21, kék mák 130—125, borsó, Viktória, sterili* zált 18—19, Zöld (express), sterilizált 18—19, lén* cse, nagyszemü, sterilizált 86—43, középszemü, sterilizált 22—27, kisszemü, sterilizált: 2WÍ fehér szokványbab dunai 25.50—26, dunántúli 25—35.50, felsőin agy áf országi 23.50— 24, gömbölyű fürjbab 27—28, hosszú fürjbab 36--27, bfir- nabab 27—27.50, lueernarfisg, nyers, arankák 205—250, fehórbáreús (20 q-nál több) 860—305, lóherefnag, nyers, arankáé 80—95, fóhérbároas (20 q-nál több) 1:10—135, bükköny, tavaszi 1630 —17.60, szöezös 34—36. CSillagfürt, fehér, lapos 11—11.30, szárított répaszelet .8,50—10,

New-York 343.35—345.95, Oslo 79.75—80.45, Párizs 8.98—9.08, Prága 11.79—11 93, Szófia 4.11 — 4.15, Stockholm 81.75—82.45, Varsó 64.—64.50, Zürich 77.525—78.225, Isztanbul 268.—271.—.

Budapesti értéktőzsde: üzlettelen

Az értéktőzsde hangulata nyitáskor barátságos volt. Később a tőzsde a külföldi hírek, hatása alatt iizlettelenné vált, minek folytán az egyes értékekben jelentkező árukínálat miatt az árfolyamok enyhén lemorzsolódtak, hár a hangulat továbbra is barátságos maradt. Az árfolyamalakulás egyenletes volt. Gumi 6.5, Tröszt 4 pengővel gyöngült, Első Magyar Biztosító 15, Kőszén 2, Cukor, Goldberger 1,5, Nasiei 0.75, Salgó, Rima 0.5 pengővel javult. Záróár folyamok: Nemzeti Bank 160.—, Első M. Bizt. 315.—, Fonciére 30.—, Első Bp. malom 6.4, Hungária-malom 16.25, Bauxit 148.—, Borsodi szén 7.3, Szentlőrinci 5.—, dementia 90.—, Kohó 18.—> Aszfalt 5.1, Kőszén 241.—, Salgó 26.4, TJrikányi 84.— Csáky 4.—, Fegyver 30.4, Ganz 12.9, Láng 243, Rima 59.75, Guttmann 5.8, Nasiei 65.75, Duna- Száva 6.25, Levante 0.15, Tröszt 43.25, Államvasút 5.5, Délcukor 73.5, Magyar cukor 64.—, Georgia 18.5. Izzó 83 5, Gyapjúmosó 2 5 Goldberger 33 5. Szegedi kender 24.—, Cbi- uoiú 30.—, .Műtrágya 34.5, Klotild 15.—, Szikra 190—, Gumi 43.5, Vasúti forg. 13.5, Telefon 7.1.

Buda pesti í>ahenatő5rsde

A gabonatőzsdén búzában és rozsban csak Irts forgalmat bonyolítottak le. A búza 5 fillérrel olcsóbbodott, a rozs ára nem változott. A zab ára kötés nélkül, 5 fillérrel .javult Kukoricában és sörárpában kereslet VOit. Ma 1250 q felvidéki sörárpa cserélt gazdát, változatlan áron — A határidőspiac ma az ex portkiiá'tásekkal kapcsolatos hírekre, megélénkült. A májusi kukorica ára 10 fillérrel drágult, a rozspiacon pedig a márciusi 2, a májusi 3 fillérrel javult. Rozs: márciusra: 14 45. zárlat 14.44—14 46, májusra: 14.78. zár ist 14.78—14 80. Kukorica: májusra: 15.09 15.10. 15.08. zárlat 15.07—1508.

Hivatalos jegyzések és kötések': Búza: ti- s/avidéki 77 kg-os 20 10—20 20. -78 kg-os 30 30 -20 40. 79 kg-ös 20.50—20.60. 80 kgtoá 20 60 20.70, felsőtiszai, duna-tiszaközi, dunántúli 77

A budapesti vásárcsarnok kiskereskedelmi árai

Kielégítő felhozatal, közepes-forfíaioiit pufi* lett ma a következő árakat (Záriéiban a-tőtgy* 'kereskedelmi árak) jegyezték: 'Marhahús: rostélyos és felsál 128—180. ieveshús (fartő, tarja, szegye) 128—160. Borjúhús: ‘comb 280—340, ve* sés 180—240, pörkölt 180.- Jithhús: hátulja 140— 160, eleje 100—150. Sertéshús: karaj 120—140, tarja, comb 166—200, oldalas 140—176, zsírsza- lonna 140—156, sertésháj 165— Í75, sertészsír, budapesti 160—165. — Baromfi: Élő: tyúk 1 darab 200—350, 1 kg (120), csirke, rántanivaló 1 darab 100—260. 1 kg (Í20-—14Ó), ruca, hízott 1 kg (140), lúd, hízott 1 kg 190- 135), pulyka, 'hízott 1 kg (110—120). Vágott: tyúk 1 kg 140— 180), csirke, rántanivaló 1 kg 120—280 (70r-150), ruca, hízott 1 kg (115—150), lúd, hízott 1 kg 120—160 (90—125), pulyka I-a (106—140). — Tojás: Teatojás, válogatott darab 11—13, kg 210, ládaáru (19Ó—195). hűtőházi tojás (152—155), mcszestojás (125—132), főző- és aprótojás darab 9—10. — Halak: Ponty, élő 128—180, szeletelt 90—140. — Tejtermék: Tejföl (90),, téayaj, tömbben (280—310), pasztőrözött (320), sovány tehét- turó (50—60), trappista, hazai (120—170). -— Száraz főzet ék- Bah, fehér, apróezemű (80), nagysr-foű (42). színes (26—10), borsó, hántolt, feles (35). lencse, hazai (40). — Kapós Hat élék: 're.íerkábnsztá. hazai (5—8), kelkáposzta -39—14 15—14). fele cselé tn. melegágy; (9—141. But- annva: Oü'Whs (KW.11). nyári rózsa (11—1Ó1, «szí TO7SS 12—13 (0—0 5). kifli 50—(17—18), Ella Tg—8 5). — PözAékféVék: ÉŐzri'óktök 28— iá (18_25) sütőtök 10—16 (7—12), feketeretek

(8—101. eriberke/comha (100—1801. pare!; tisztított 60-00 (40—65), sóska, metegágri (200—250). — fívihnölrs: Alma, nétrresfaj’T-a (70—100). llvá (50—70). közönséges válogatóit :(S5—60) körié, nemesfaj I-a 80—160 (80—100), II-a (30—40), Szőlő, csemege kötözött (60—100); dió, kemény, hé hí (120-128), fiiéból (390—420), mogyoró (Í80 —190). mogyoróból (360—480). mandula, hó,las (50—80). mandulából, hazai (380—4801. — Béli- gyümölcs: 'Gesztenye, külföld! 64—120 (52—94), narancs, vöröebélű 100—130 (70—]no), cárgabélű 56—88 (47—76). narancs. Jaffa (54—60), mandarin 64—110 (se^oc) pitrom I-á (5—8),' II-g (3—5).