Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-05 / 4. szám
1959 JANUÁR 5. CSÜTÖRTÖK tewideKi •-ftfa.GÁMt-HIRlflE 3 [BROSS HJVDOR: Mindent, amit húsz éven át hirdettünk, most meg kell valósítanunk Erős, szervezett, egységes magyar társadalomra van szükség— A Felvidék magyarsága egy emberként áll ] a ross Andor politikája mögött Rimaszombat, január í. Jaross Andor miniszter «szerdán résztvett és nagy beszédet mondott a felvidéki Egyesült Magyar Párt rimaszombati nagygyűlésén. Rimaszombat zászlódíszben várta Jaross Andor minisztert és a nagygyűlésre a messze környékről is igen sokan jöttek be a városba. A minisztert, aki titkára. Mészár Oszkár dr. miniszteri titkár kíséretében délben gépkocsin érkezett Rimaszombatra, & Hungária szálló előtt Hevessy László, Gömör és Kishont- megye főispánja, Szontagh Zoltán alispán, Varga Imre miniszteri biztos, a járási taíiács elnöke, Eszenyi Gyula dr. volt városbíró, a Magyar Párt rima- szombati szervezetének elnöke, Lockerer Géza városbiztois és Szentiványi József országgyűlési képviselő • fogadták a nagyközönség élén. A Hungária szálló nagyterme zsúfolásig megtelt s sokszázáu szorultak ki az utcára és a szálló előtti térre. Amikor Jaross Andor miniszter a terembe lépett, a közönség szűnni nem akaró lelkes tapssal és éljenzés- . sei fogadta, Eszenyi Gyula dr. pártelnök megnyitó szavai után Jaross Andor miniszter állott fel szólásra a közönség lelkes tapsa közepette. Rámutatott arra, hogy a gömöri magyarság az elnyomatás húsz esztendeje alatt példásan vette ki részét abból a küzdelemből, amelyet a felvidéki magyarság magyarságának megtartásáért vívott. Üdvözölte a vármegyét abból az alkalomból, hogy most, bár csonkán, isniét beleilleszkedett a magyar állam keretébe. A visszacsatolt vármegyére — mm- dotta — kettős hivatás vár. Az egyik belső hivatás: becsületes életjogokat teremteni minden dolgozni akaró polgárnak, a másik hivatás, amelyet vállalnia kell: kisugárzó erői kell jelentenie, hogy azok, akik a határon túl maradtak, megtanulják értékelni az új magyar életet: ol.yaúná váljék ez az új magyar élet, amelyhez hozzátartozni oltalmat és védelmet' jelent. „A felvidéki szellem nagyobb felelősségérzetet jelent“ — A felvidéki magyarság — folytatta ezután a miniszter — húsz éven át min dig azért dolgozott, minden idegszálával, gondolatával és cselekedetével — ezt ma már őszintén bevallhatjuk és odakiálthatjuk akár Prága, akár Pozsony felé—, hogy a magyarságot felszabadítsa és hozzákapcsolja ahhoz az élő organizmushoz, amelyet a magyar állam jelent. — Tisztában voltunk azzal —. mondotta a miniszter —, hogy ha elvágjuk a húsz év alatt kialakult gazdasági organizmus ereit, ojyan gazdasági feladatok fognak előttünk tornyosulni, amelyek tőlünk áldozatkészséget, összetartó munkát kívánnak meg. Ma tehát, amikor a felszabadulás óta eltelt két hónap tapasztalatai alapján látjuk, hogy még nem rendeződtek át tökéletesen a gazdasági életkérdések, a felvidéki magyarok feladata, hogy a nehézségeket mindenki megszív lelje, mindenki a maga hatáskörében igyekezzék megtenni mindent abban a tekintetheti, hogy testvéreink életfelté telei megjavuljanak. — A felvidéki szellemről — folytatta ezután Jaross Andor miniszter — sokat szónokolak mások, de mi magunk is. Ez a szellem nagyobb felelősség- érzetet jelent a társadalom felé, befelé. Ez hassa át ma a kormányzatot* az állam minden egyes hatóságát. Mi felvidékiek az elmúlt nehéz évek alatt megtanultuk ezt magunk között. Vájjon lehetett-e volna fenntartani a magyar életet akkor, hogyha a szegény magyar ember nem, tartott volna, ki velünk, hogyha a magyar falvak egyszerű népe: a kisgazdák, a mezőgazdasági munkások, a kisiparosság és a városok ipari munkássága nem értette volna meg szavunkat, ha nem tudtunk volna kéz a kézben együtt masírozni, akkor lehetséges lett vólna-e . a feltámadási Nem lett volna lehetséges. Éppen azért be akarjuk vinni a magyar közfelfogásba, hogy máskép kell értékelni a magyar embert, legyen az bármilyen rendű és rangú. Azoktól a felvidéki vezetőktől, akik a közélet fórumain dolgoznak, két hónap óta elvárjuk, hogy ennek a szellemnek áldozzanak és ennek érdekében tegyenek meg minden lépést. Mindazt, amit húsz éven át hirdettünk, amivel egymást meg akartuk győzni és meggyőztük, azt most meg kell valósítanunk. Gyáva, megfutamodó, könnyű fajsúlyú ember volna az, aki most meghúzódnék valamilyen magas pozícióban és megfeled keznék azokról a bajtársairól, akikkel húsz éven át együtt harcolt ’ (Lelkes taps és éljenzés, a közönség ütemesen kiáltja: Jaross ami vezérünk, Jaross a mi vezérünk!) „Meg fogjuk teremteni az egészséges keresztény közgazdasági élet teltételeit“ — A magyar nemzeti erőnek olyan területen kell majd akkumulálódnia, mely területet a természet csak egyoldalúan ajándékozott meg a maga kincseivel. A természeti kincsek nagyrésze az állam határain kívül esik, így tehát nagyon sok olyan cikk van, amelyet csak áldozatokkal tudunk behozni és biztosítani a magyar élet' számára. Ezért emelkedett a Felvidéken egyes cikkek ára, amikor a pengőszámítáis életbelépett. Mi előre láttuk ezeket a nehézségeket. Feladatunk most az, hogy a közszükségleti cikkek árát leszállítsuk arra a. nívóra, amelyet a föld népe meg tud fizetni. A magyar kormányban megvan ehhez a leljes megértés, az árkormánybiztos máris igen sok cikknél ért el árcsökkenést. Ha kell, nem kesztyűs kézzel is hozzányúlunk. a kartellekhez és meg fogjuk teremteni az egészséges, keresztény köz- gazdasági élet feltételeit, melyek azután már lehetetlenné teszik, hogy akadjon néhány hatalmas úr, aki bányaüzemeket, vasgyárakat foglaljon össze konszernjében és ezen keresztül diktálja az árakat. Lehetetlen állapot az is, hogy az orTUNGSRAM KRYPTON szag lakosságában hat százalékot ki- J Amikor erről beszélek, akkor itt nyíltan tevő zsidóság hatvan százalékot fog- I is foglalkozni kívánok a zsidóproblc- laljon el a magyar sajtó frontján. ' mával. i „A zsidó problémát a magyar állam keretében meg kell oldani“ —. Európában nemzeti fejlődés indult el. Ez a nemzeti: fejlődés azt kívánja meg minden egyés néptől, amely nemzeti fokra már megérett, hogy a maga társadalmát egységesen úgy szervezze meg, hogy ellenállóképes legyen* meglegyen' a saját állama, amely méltó a saját nemzeti erejéhez. Amikor minden egyes nemzet Európában azt a célt akakja elérni, hogy' , megfelelő életteret biztosíthasson magának, akkor a nemzetek vérkeringésében — észrevettük — • olyan idegen vérsejtek mutatkoztak, amelyek nem hajlandók a mi szívverésünk üteme szerint mozogni. Látjuk, hogy van egy máscélúság, amely akadályozza az egészséges vérkeringést Akadályozza Németországban, Olaszországban, akadályozza Szlovákiában, Romániában és másutt — és akadályozza nálunk, is. Ez volt az a zsidó szellem, amely a liberalizmus és marxizmus emlőin megerősödve inficiálta minden nemzet életét, —- Mi húsz éven át bőséges tapasztalatokat szereztünk abban az irányban, hogy kiket tekinthetünk zsidóknak és kiket — akik bár zsidó származásúak — magyaroknak. Igazsá gos akarok lenni minden vonalon. Azt mondom: azokat a testvéreket, akik zsidó fajúak ugyan, de velünk jó és bal- sorsban osztoztak, akik tehát nem menekültek el a mi látszólag süllyedő bárkánkról, kitartottak velünk, azokat én továbbra is testvéreimnek akarom tekinteni. De nem vagyok hajlandó általánosítani. Nem vagyok hajlandó a zsidóságot felmenteni azért, mert akadt néhány derék zsidó. A zsidó-problémát a magyar állam keretében meg kell oldani. — Lehetetlenné kell termi azt is, — folytatta' Jaross Andor miniszter, — hogy a magyar föld jórésze olyan emberék kezébe kerüljön, akik adott esetben nyugodt szívvel veszik- a vándor- botot, mert mindenütt megtalálják a hazait. Azt akarjuk, hogy a magyar föld, kizárólag olyan emberek kezén legyen, akik ezért a földért élnek és halnak. „Az elnemzetletlenítő cseh szlovák földreformot korrigálnunk kell“ — A föld kérdéséről beszélve, néhány szót kívánok szólni a speciális felvidéki földkérdésről — folytatta a miniszter. A Felvidék visszacsatolásával kapcsolatban önként adódik az a nemzeti parancs, amelyet programúiként hirdetünk: Az ellenünk alkalmazott eseh-szlo- váJk elnemzetietlenítő földreformot korrigálnunk kell és a maradék birtokokat és a telepek földjét oda kell adnunk a magyar parasztság kezére. (A katonai közigazgatás a földmívelés- ügyi minisztérium kirendelt tisztviselőjével együtt egy évre bérbeadta ezeket a földeket, magyar kézre juttatta őket.) De ez még nem megoldása magának a kérdésnek. Mi azt akarjuk, hogy a magyar kisgazda- és földművestársadalom tulajdonul megszerezhesse ezeket a földeket. Remélem, hogy ezáltal helyreállítjuk az elrontott etnikai térképet és eltűnnek azok a szláv színfoltok a magyar térképről, amelyeket erőszakosan rajzoltak oda bele. A szlovák telepesekkel szemben — hisz a szlovákokkal ezer éven át államközösségben éltünk — más mértéket kívánunk alkalmazni. Amíg politikailag teljes mértékben hívei vagyunk annak, hogy a szlovákság és a magyarság a Kárpátok■ medencéjében barátságban tudjon egymás mellett élni, addig nem vagyunk hajlandók egyetlen talpalatnyi földet semmiféle politikai aspiráció vagy aknamunka alapján sem másoknak átengedni. (Lelkes taps és éljenzés( „Nem, 1 nem, soha!4 visszhangzik a teremben.) „Minden magyarnak van egy kötelessége, a közösség a magyar nemzet irányában“ Jaross Andor miniszter beszéde végén rámútatott arra, hogy a magyarság helyzete egy vonalon - nagyon könnyű, a magyar művelődés vonalán. A magyar állam minden szerve a legnagyobb mértékben rendelkezésre áll ezen a téren a magyarságnak. Magyar tanítók és tanárok olyan szellemben fogják nevelni a magyar fiatalságot, amely méltó a magyarság történelmi hagyományaihoz. A magyar fiatalságban ki fog fejlődni a kötelességteljesítésnek egy egészen új foka. Nem elég, hogyha a magyar ember eleget tesz a saját zsebe érdekének, saját családi vagy megélhetési érdekeinek, hanem to- vábbmenve minden magyarnak van egy kötelessége, a közösség, a magyar nemzet irányában. Hiába mondják azt, hogy a magyar individualista és ezt a tulajdonságát még nomád életéből hozta magával. Nekünk olyan embertípus kell, akiben a közösségi erzqp tökéletesen kifejlődött. A mai Európában ugyanis, ahol minden nemzet összevonja erőit, hogy az egész nemzet szinte egy parancsszóra cselekszik, indul hadba, védekezik vagy támad, ahogyan a parancs szól, akkor azokkal a nemzetekkel egy plattformon élni. dolgozni olyan nemzetnek, amely szerteágazik, vau-e keresnivalója? Nincs! Csak olyan nemzetnek van keresnivalója Európában, amely a maga keretében is legyőzi ezt az indivi-
